Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Számítógép és demokratizmus

H

ogyan kerül e két fogalom egymás mellé? Miként jut kapcsolatba a tudományos-technikai forradalom egyik sokat emlegetett, és oly sok mindenre felhasználható, roppant bonyolult eszköze a társadalmi önigazgatás megvalósulásának folyamatával? Hiszen az egyik a technika vívmánya, és mint ilyen, elsősorban létrehozóinak, a természettudományok művelőinek segítője — a másik pedig a társadalom fejlődésének emberi oldalára utal, az ember lényének megvalósulását szolgálja.

A cím első szava a tudományos-technikai forradalom jelképeként szerepel itt. Arra a robbanásszerű fejlődésre utal, amely alapjaiban változtatja meg a termelés és a fogyasztás körülményeit. Természetes tehát, hogy ez — az először a fejlett tőkés országokban jelentkező folyamat — olyan nézetet termelt ki a burzsoá társadalomban, amelynek lényege: a technika birtoklása egyúttal a társadalmi hatalom megszerzését is jelenti. Vagyis a tudxHixányos-technikai forradalom — és nem a munkásosztály! — kiragadja a tőkések kezéből a hatalmat, és automatikusan, elkerülhetetlenül átadja azt a technokratáknak. Ezáltal lehetetlenné válik ugyan a burzsoázia uralmának fenntartása, de egyszersmind a lehetősége is megszűnik a társadalom más irányú fejlődésének, így a szocialista demokrácia kialakulásának is.

E gyakran hangoztatott, különböző elméletekben megfogalmazott feltevésekre a gyakorlat ad cáfolatot. Világosan kiderült ugyanis az elmúlt évtizedekben — és napjaink jelenségei sem utalnak más irányú tendenciára —, hogy a tudományos-technikai forradalom mégoly jelentős eredményei sem tudják önmagukban megszüntetni — de még veszélyeztetni sem — a monopóliumok uralmát.

A kérdés másik oldalával, a szocialista demokráciának a tudományos-technikai forradalom körülményei közötti megvalósulásával azonban

'részletesebben kell foglalkoznunk. E folyamat különböző jelenségeivel, ellentmondásaival, nehéz leckét adó feladataival ugyanis szinte naponta szembekerülünk, ha ezt így nem is fogalmazzuk meg. Inkább ebben a formában:

— Hogyan szólhatok bele munka- és lakóhelyem termelési, fejlesztési, igazgatási ügyeibe, amikor az irányítás ma már egyre inkább önállósult és tudományos szakma? A döntésekhez számos tényezőt, adatot, összefüggést kell figyelembe venni. Ehhez a vezetőnek sokasodó segédeszközök, bővülő lehetőségek állnak rendelkezésére, mint amilyen az információk, a hatáselemzések tömege vagy a számítás- technika alkalmazása. Nem keresztezem-e tehát én, a csak a közvetlen környezetem gondjait és lehetőségeit érzékelő beosztott, illetve egyszerű állampolgár a folyamatok tudományosan kimunkált, tehát feltételezhetően legkedvezőbb irányát?

Az aggályos kérdés nem egészen alaptalan. Benne van a tudományos-technikai forradalom és a szocialista forradalom egyesítése során keletkező egyik ellentmondás felismerése. Ennék lényege, hogy mind többen vesznek részt hivatásszerűen a gazdasági és a társadalmi élet irányításában, méghozzá magas felkészültséggel, és a technikai eszközök, tudományos lehetőségek mind gazdagabb tárát felhasználva. Érthető tehát, hogy annak, aki bele akar szólni az ilyen rendszeren — matematikán, számítástechnikán stb. — alapú! irányításba, magának is sokkal tájékozottabbnak kell lennie mint a hagyományos vezetési gyakorlat időszakában. A demokratizmus érvényesítése tehát minden szinten képzettebb dolgozókat, műveltebb állampolgárokat követel. Olyanokat, akik el tudnak igazodni munkahelyük tervfeladataiban, községük fejlesztési elképzeléseiben, ismerik a megye, az ország gazdasági és társadalmi folyamatainak jellemzőit. Más részről azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, I

hogy a tudományos irányítás meghatározott munkafolyamatokban és azok végrehajtásában nem ismer demokratizmust, hanem igenis kemény kezű hatalmat követel. De ennek megvalósítása nem jelentheti az irányító apparátus elidegenedését, diktatúráját, a tőkés nézetek között már említett technokratizmus kialakulását, illetve a munkásosztály vezető szerepének csökkenését. Ellenkezőleg: a szocialista demokrácia további erősödését kell magával hozza. A tudományos vezetést misztifikálva sokan hajlamosak ennek kétségbe vonására mondván, hogy ilyen körülmények között egyre nehezebb beleszólni az irányításba, illetve ellenőrzést gyakorolni a tömegek képviseletében. Ahelyett, hogy változatosabb, az új irányítási rendszerhez igazított részvételi, beleszólási és ellenőrzési formák kialakítására törekednének.

I

gaz, nincsenek receptek arra, hogyan kell összekapcsolni a tudományos-technikai forradalom által követelt vezetési módot a szocialista forradalom demokratizmusával. Annyi azonban bizonyos, hogy a demokratizmus erősítésének nem lehet akadálya az irányítási funkciók bonyolultabbá válása. Gondosan keresniük kell tehát az új formákat, lehetőségeket, eszközöket elsősorban a párt- és szakszervezeteknek, tömegszerveknek és -mozgalmaknak, de természetesen az államélet és a gazdaság vezetőinek is. Mert meg lehet találni. A tudományos-technikai forradalom ugyanis nemcsak új feladatokat ad ilyen szempontból, hanem a demokratizmus érvényesítését elősegítő tényezőket is tartalmaz, mint amilyen az általános és helyi, tájékozta tás formáinak gyors bővülése — tv, rádió, sajtó, különböző kiadványok —, az emberi érintkezés' nagyobb lehetősége, no meg az egyre növekvő szabad idő, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogv beleszóljon a közösség irányításába, és ezáltal erősítse a demokratizmust.

P. L.

Új kontárellenőrző hálózat

„Hiánycikk“ a cipész

»Belekontárkodott« — ezt akkor mondjuk, ha valaki szakértelem nélkül nyúl valamihez, holott a kontár elnevezés — eredetileg — olyan szegény sorsú mesterlegényekre vonatkozott, akik nem tudták előteremteni a céhtagsághoz szükséges summát. Céhen kívül pedig — bármenynyire értették is szakmájukat — nem dolgozhattak. Ha mégis megpróbálták, csak rövid időre sikerült, mert a cé- rek kérlelhetetlenül üldözték íket. Pár száz évvel ezelőtt úgy látszik nem szorított a .zakmunkáshiány, sőt a céh- elvételek merev előírásaival i mesterek számát akarták •,'rlátozni.

Az újabb időkben éppen .'ordított a helyzet. Igaz, ma nár nem a céhek, hanem a ÍIOSZ védi a mesteremberek rdekeit, a kontárellenőrző nálózat újjászervezésével

azonban nem üldözni, hanem legalizálni szeretnék a kontárok működését.

— Miért kellett újjászervez- ~ii? Eddig nem volt ilyen ellenőrző hálózat?

— De volt, csak nagyon ellaposodott — mondta a KIOSZ

omogy megyei titkára. — ok helyütt nem nélkülözhet- i k a kontárok munkáját. Az .űrhatóságok inkább szemet sunytak. Most viszont másodállásként is kaphatnak működési engedélyt, így ellenőrizhetők, és a fehér foltok is v sökkennek

— Mit jelentenek a KIOSZ- nál a fehér foltok?

— Olyan ellátatlan területeket, amelyeken nem célszerű a ktsz megszervezése, a lakossági szolgáltatások biztosításához viszont kellene szakember. Különösen most, hogy sokan nyugdíjba mentek.

. Egy kissé szokatlan önállóan dolgozó kisiparosokkal kapcsolatban hallani a »-nyugdíj" szót, de egy kormányrendelet 1962-ben kötelezővé tette a nyugdíjjárulék fizetését. Akkoriban néhányan zsörtölődtek emiatt, 1972-ben viszont beért az intézkedés gyümölcse.

— Féltünk is, hogy most, tíz év elteltével tömegesen vonulnak majd vissza a kisiparosok, de szerencsére nem ez történt — mondja Szikora Istvánné, a KIOSZ Somogy megyei titkárságának munkatársa. — A várt 5—600 fő helyett mindössze 268 élt a lehetőséggel.

— Melyik szakma művelői tették le zömmel a szerszámot?

— A cipészek. Ráadásul az idén egyetlen gyerek se jelentkezett nálunk cipész iparitanulónak.

— Vajon miért?

— Az új lábbelit mindenki boltban vásárolja ma már, mert olcsóbb, mint a kisiparosok készítményei. így aztán a cipészeknek csak a javítgatás marad, ami a fiatalok szemében nem valami vonzó.

Pedig — különösen a kisebb településeken — hiánycikk a cipész. Mindössze 144 kisiparos dolgozik a megye területén, közülük is harmincán Kaposváron. Tehát a megoszlás }s rossz. Nem mintha nem lenne szükség arra a harminc szakemberre a megyeszékhelyen, de mi lesz a többi településsel? Kaposvár korántsem teszi ki Somogy egynegyed részét, a cipész kisiparosok csaknem huszonöt százaléka mégis itt dolgozik. Arra persze senkit sem lehet kényszeríteni, hogy kedve ellenére másutt telepedjék le. Legföljebb befolyásolni lehet

a dolgok menetét, és ez meg is történik.

— Hogyan?

— A KIOSZ folyamatosan és rendszeresen tartja a kapcsolatot a helyi tanácsokkal, ugyanakkor szemmel tartja a végzős ipari tanulókat, és igyekszik a szükségleteknek megfelelően irányítani őket.

Ez a legkönnyebb a fodrászok esetében, mert a kisiparosnál felszabadult szakmunkás — a pálya telítettsége miatt — a ktsz-ek üzleteiben csak igen ritkán kaphat munkát, így kiváltja a működési engedélyt.

A KIOSZ alapszabályában lefektetett fő feladatok egyike a kisiparosok termelőtevékenységének ' segítése. Ez különösen a kezdőknél jelentős, akiknek — kiépített kapcsolatok híján — gyakran okoz gondot például az anyagbeszerzés. Ezért — a KIOSZ- elnökség és a SZÖVOSZ-el- nökség együttes ajánlására országszerte — így Somogybán is — megindult a magánkis- iparosok és a szövetkezetek közötti együttműködés megszervezése. Megyénkben elsőként a marcali áfész területéhez tartozó kisiparosok alakították meg 101 fővel azt a csoportot, amelynek háromtagú intéző bizottsága összegyűjti a negyedévre szóló anyagigénylést, és ezt az áfész beszerzi nekik. Hasonló csoport alakult Tabon, Barcson pedig folyik a szervezés. Sajnos, nem minden áfész-bolt vállalkozik az anyagbeszerzésre, pedig a kisiparosok olcsóbban dolgozhatnának, ha az anyag árát nem növelnék az utazás és a szállítás költségéi,

Zs.

Koszorúzás a Szabadság parkban

Ünnepi beszédet mondott Klenovics Imre.

(Folytatás az 1. oldalról.)

Szólt a Szovjetunió és a többi szocialista ország hadseregével való kapcsolatról, az együttműködés, valamint a Varsói Szerződés jelentőségéről, majd beszédét e szavakkal fejezte be:

— Ma, a fegyveres erők napján azt kérjük a fegyveres erők és testületek minden képviselőjétől, hogy soha ne feledjék: a párt és a nép gondoskodása hűségre és helytállásra kötelez. Kívánjuk, hogy továbbra is erőben és egészségben munkálkodhassanak szocialista vívmányaink védelmében, Magyarország javára.

Felszólalt Cs. Sz. Iljics alezredes is, aki a szovjet katonák jókívánságait tolmácsolta. Ezt követően a marcali Lady János Gimnázium énekkara, a mesztegnyői nóptáncegyüttes és a somogysámsoni citera- együttes adott műsort.

A Fegyveres Erők Klubjában a megye és a járás pártós társadalmi, illetve tömeg- szervezeteinek vezetői, valamint a fegyveres testületéi? és a szovjet vendégek között bensőséges találkozóra került sor. Itt búcsúzott él magyar fegyverbarátaitól a leszerelő és nyugdíjba menő Cs. Sz. Iljics alezredes, aki az együttműködést megköszönve azzal távozott, hogy magyar barátait soha nem felejti el.

A fegyveres erők napja tiszteletére Marcaliban rendezett egész napos ünnepi program a járási művelődési házban, tartott, jól sikerült, ifjúsági bállal zárult.

Sz. L.

MŰSZAKI HETEK

A fiim a munkaszervezés szolgálatában

A munkaszervezés korszerűsítését szolgáló eszközök egyike a film. Gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről és módszereiről rendeztek szakmai ankétot tegnap — a műszaki hetek keretében — Kaposváron, a megyei könyvtárban.

A Szilikátipari Tudományos Egyesület, az Építők Szakszervezete, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint a Fi- nomkerámia-ipari Művek által rendezett tanácskozáson Soly- mossy Dezső, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője arról beszélt, hogy a gazdasági reform ösztönözte a vállalatokat a belső szervezeti rendszer korszerűsítésére. A párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata, valamint az ennek nyomán született kormányhatározat pedig fontos feladatukká tette az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését. E nagy munka — hangsúlyozta az előadó — nem kampányfeladat, hanem hosszú távra szóló program. Csak ez biztosíthatja az intenzív fejlődést. Az üzern- és munkaszervezés új módszereinek elterjedése azonban nem elég gyors. Énnek egyik okaként az ágazati koncepciók késői kidolgozását jelölte meg az előadó. Első lépésként szervezeti rendszerüket alakították át a vállalatok. Az e munkából leszűrt tapasztalatok egyike, hogy a vállalatok szervezeti rendszere még mindig túlzottan centralizált. Lehet találkozni az ellenkezőjével is: a kellőnél több osztály, főosztály intézi az ügyeket

Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése nem öncél: a munka termelékenységének emelkedését, az önköltségek csökkentését, a dolgozók jobb kereseti feltételeinek megteremtését szolgálja.

Podina Sebő, az építők szak- szervezetének osztályvezetője arról beszélt előadásában, hogy egyre többen ismerik föl a filmtechnikának — mint eszköznek — a jelentőségét a korszerűbb munkahelyek megteremtéseben. E lehetőségre azért is föí kell hívni a . legyemet, mert jól szolgálja az összhang megteremtését a termelési tényezők között, segíti a munkások képzését és továbbképzését, az újonnan fölvett dolgozók oktatását, az egyes munkaműveletek észszerű elvégzését. A filmtechnika alkalmazása nem egyedüli, hanem egyik módszere a szervezésnek. Ezt fölismerve szervezési célú kutatásokat kezdeményezett az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is. A válallatoknál azonban még sok kívánnivalót hagy maga után ez a munka. Pedig az eddigieknél korszerűbb és célravezetőbb eszközök alkalmazására nagy szükség van a munkahelyi szervezésben.

A filmnek a szervezés szolgálatába való állítására vonatkozó hazai kutatások tíz évvel ezelőtt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és a Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi osztályán kezdődtek meg — mondta Bihari Ottó matematikus. — A cél ezzel az volt, hogy a munkahelyről érkező információkból Kiválasszak azokat, amelyeket könnyen lehet hasznosítani. A kutatás mellett azonban az oktatásban is egyre nagyobb szerep vár rá. Jelentősége, nogy — megfelelően programozott — filmfelvevő és fényképező géppel »figyelik« /az egyes munkahelyeket, rögzítik, milyen sorrendben következnek a munkaműveletek. Az így kapott információkat azután munkahelyi vezetők, pszichológusok — és ha kell — fiziológusok elemzik. Megállapításaikat az egyes mun kaműveletek sorrendjének meghatározásánál éppen úgy figyelembe veszuK, mint a gépéi konstrukciós változásainál. Előnye ennek a mou . szemei, nogy a jelenségei... objektiven rögzíti, mentes a megfigyelő hangulatától, s lehetőseget ad olyan vizsgálat

elvégzésére is, mely a szem érzékelési tartományán kívül esik. Alkalmat ad arra, hogy az eseményeket, a mozgást lelassítva vagy felgyorsítva vizsgálják, s akár egyetlen mozdulatot is külön elemezzenek.

Országosan is elsőként használták ezt a módszert a gyakorlatban a Finomikerámia- ipari Művek gyárai. A tegnapi ankéton valamennyi ■ ezzel kapcsolatos filmet bemutatták, s mindenütt kedvező eredményről számoltak be. Az Alföldi Porcelángyárban e film adott választ arra, hogy két azonos munkabrigádnak miért erősen eltérőek az eredményei. Az elemzés során kiderült, hogy az egyik brigád rosszul szervezi munkáját, s ezért marad teljesítménye száz százalék alatt. A Pécsi Porcelán- gyár bögre- és csészegyártő szalagján minden munkamozzanatot filmre rögzítettek. Azt vizsgálták, hogyan lehetne a szalagon — a termelés tartalékainak feltárásával. — a

gvakori torlódásokat elkerülni. A film nyomán végrehajtott szervezési intézkedések tizenhat százalékos termelékenység-emelkedéssel jártak. Somogybán — elsőként — a Tégla- és Cserépipari Vállalat készíttetett — a Finomkerá- mia-ipari Művek szervezési csoportjával — ilyen filmet. Azt vizsgálják vele, hogy mi okozza a szűk átbocsátó képességet a tégla- és cserép- gyártásba«.

Az ankéton hangsúlyozták: a munkaszervezés korszerűsítésének ez a mindenképpen új módszere hasznosan alkalmazható a munkások’ tanításában is. A begyakorlás időszakában a legjobb munkamódszereket minden zavaró körülményektől mentesen többször is meg tudják mutatni a munkás« ak.

K. i.