Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

\ Guruló szék a szövőnőknek • U M.. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BI ZOTTSÄGAMAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 228. szám. Szerda, 1912. szeptember 27. Munkacsúcs a mezon és a gépműhelyekkel Amolyan sebtében végzett leltározással mértük föl a közelmúltban Mód Sándorral, a csurgói Zrínyi Termelőszö­vetkezet műhelyvezetőjével: hány gépnek a kisebb-nagyobb javítása, karbantartása vár egész éven át, de különösen most ősszel a műhelybeliekre. »Negyvenhat traktorunk, öt NDK és négy szovjet gyárt­mányú kombájnunk, három tehergépkocsink és több száz­ezer • forint értékű különféle munkagépünk van. Műhe­lyünkben ezeknek a karban­tartása és a motor főjavításán kívül mindennemű javítás megoldható. Főként saját magunknak dolgozunk, de esztergályozást például más gazdaságoknak is vállalunk a berendezéseinkkel. Huszonöt emberre hárul a műhelymun­kák zöme, de ipari tanulóink is sokat segítenek.« Itt huszonöt ember dolgozik a műhelyben, a megye összes mezőgazdasági nagyüzemei­ben együttvéve minden bi­zonnyal több ezerre tehető a számuk. Sokan vannak, és nagy munka vár rájuk ezek­ben a hetekben, hónapokban a modern és a kevésbé kor­szerű berendezésekkel ellá­tott szerelőcsarnokokban. Ah­hoz, hogy odakint az őszi ha­tárban lehetőleg minél kisebb fennakadásokkal dolgozhas­sanak a magágyat készítő és vetőgépet vontató traktorok, a kukoricát betakarító kom­bájnok, a terményszárító von­tatók, 'elengedhetetlenül szük­Védett parkerdő a Mecsekben az erdőben, öt nagy madárte­lepet alakítottak ki a Mecsek­ben, s hogy jól választották ki a helyet a szakemberek, azt az is jelzi, hogy rövid idő alatt benépesültek az odúk és az etetők. A mecseki parker­dő ápolásába, fejlesztésébe bevonták a pécsi iskolák di­ákjait is, akiknek számára ez a tevékenység felér egy-egy érdekes természetrajzi bemu­tatóval. A természet megsze­rettetését szolgálja az az el­határozás, hogy ezentúl ta­vaszonként ismét megrende­zik a madarak és a fák napját a Mecsekben. A Pécshez tartozó mecseki erdőterület rendkívül gaz­dag természeti értékekben. Éppen ezért a 340 hektáros szubmediterrán jellegű park­erdőt természetvédelmi te­rületté nyilvánították. A vá­rosi tanács programot dolgo­zott ki a mecseki terület nö­vény- és állatvilágának vé­delmére, illetve gyarapításá­ra. Pécs 150 ezer lakosának legkedveltebb kirándulóhelye a parkerdő, fejlesztése tehát ezért is indokolt. A madárállomány védelme és gyarapítása végett a tanács 250 odút és etetőt helyezett el séges a műhelybeliek helytál­lása. Amikor arról beszélünk, hogy most van az ideje a jö­vő évi gazdag gabonatermés megalapozásának, és hogy az idei zárszámadás sikere jelen­tős mértékben függ az ugyan­csak napjainkban folyó beta­karítástól — nem szabad meg­feledkezni ezekről az embe­rekről. Munkájuk megbecsü­lésére, segítésére mindenütt szükség van, hiszen olyan fo­gaskerekei ők ennek az őszi munkavégzésnek, amelyek ha elakadnak, leáll vagy lega­lábbis akadozik az egész gé­pezet. A csurgói Zrínyi Tsz-ben az öt NDK-gyártmányú kombájn a múlt héten már beállt az 1300 hektár kukoricába. Fo­lyik a terménybetakarítás má­sutt is. És mindenütt a mű- I helybeliek gondoskodnak ró­la, hogy a kinti munka fo- I lyamatos legyen. Éppen ezért ' érdemes külön is megemlé­kezni róluk, a gépek »orvo­sairól«. H. F. Jelentősen megkönnyíti a szövőnők munkáját, napi 14—15 kilométernyi gyaloglástól menti meg őket az a kerekeken mozgó szék, amelyet számukra a Pamutnyoraóipari Vállalat­nál szerkesztettek az újítók. Kedvező tapasztalatok esetén további járószékeket terveznek. Őszi telepítések 8000 gyümölcsfacsemete, 500 rózsatő, 10 000 szőlőoltvány (Tudósítónktól.) A korábbi évszázadokban fíirödtek-e a magyarok a Balatonban? A köztudatban úgy él, hogy a középkorban a Balaton partján élő magyar lakosság nem használta fürdésre a tó vizét, mint a mai ember. Ló- czy Lajos, a Balaton kiváló is­merője és leírója is úgy tud­ta, hogy a helyi lakosság nem fürdött a tó vizében. A leg­újabb kutatások azt bizonyít­ják, hogy a valóságban ez nem így volt. A keszthelyi Balaton Mú­zeum kutatói különböző nyel­vi és írásos forrásokat talál­tak, amelyek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Az írásos emlé­kek szerint a középkorban a Balaton legrégibb ismert für­dőhelye Áhrahám-hegyen volt. Szigliget és Badacsonylábdi- hegy között van egy terület a tó partján, amelyet Fürdő- szegnek neveztek. E területen — a fennmaradt kevés írásos anyag ellenére is — elég gya­koriak a fürdőzéssel kapcso­latos helynevek. Keszthelyen, a mai Vorosilov utcát, mely a tóhoz vezet, a középkorban Fürdőhely utcának nevezték. A fennmaradt. írásos emlékek és a földrajza helynevek nagy száma bizonyítja, hogy a Ba­laton körüli középkori magyar falvak lakói a halászat, nád­vágás, mosás, állatitatás és egyéb természetes »hasznosí­tás« mellett fürdőzésre is igénybe vették a tavat A tó és a part mentén élő lakosság életében a jobbágy­felszabadítás és az ezzel járó földbirtokrendezés után állt be változás. Az 1848-as törvények után is megtartották maguk­nak a földbirtokosok a halá­szati és a nádlási jogot. Mivel e jog munka nélkül is tetemes jövedelmet biztosított, ezért a Balaton-parti földbirtokosok a tóparti területeket visszatar­tó ' .1: maguknak. Így az ura­dalmak gazdatisztjei hamaro­san kitiltották a tó vizéről a »tilosban halászó« falusiakat. 'Pk-aAl tóbb miaart egy fa év­századra megszűnt a helyi la­kosság fürdési lehetősége a Balaton partján. Így alakult ki ezután a köztudatban, hogy a magyarok korábban nem fü- rödtak a Balaton vizében. A marcali fogyasztási szö­vetkezet a hozzá tartozó köz­ségekben és Marcaliban ez évben várhatóan 35 vagon gyümölcsöt vásárol fel. Ennek többségét a háztáji és kisgaz­daságok, a szórványgyümöi- csösök adják. Sajnos nagyon sok az elöregedett, férges gyümölcsöt termő fa. Jó mi­nőségű, új telepítésekkel cél­szerű pótolni a hiányokat, és ezzel egyidejűleg kivágni oz elöregedett fákat. A szövetkezet már a nyár végén gondolt arra, hogy ok­tóber és november a gyü­mölcsfa-telepítések időszaka, ezért saját 15 községében a felvásárlók segítségével fölmé­! rést végzett arra vonatkozóan, hogy a lakosság milyen gyü­mölcsfát igényel. Szóltak er- | ről a gazdák, a szövetkezeti tagok a tavaszi szövetkezeti részközgyűléseken is. A mar­cali áfész főleg tavaszi, nyári érésű , gyümölcsösök telepíté­sére ösztönözte a gazdákat, így például a csonthéjas gyü- mölcsűek közül javasolták a cseresznye-, meggy-, kajszi- barack-, azután a nyári kör­te- és almafa ültetését, a bo­gyós gyümölcsök közül a sza­móca, a málna, valamint a ribizli telepítését. A fölmérés után kiderült, [ hogy a lakosság 2500 darab gyümölcsfacsemetét kér. Bo­Iff a villany motoros kerékpár! A napokban nyitotta meg kapuit Kölnben a nemzetkö­zi kerék- és motorkerékpár­kiállítás, ahol egy szenzáció várt a látogatókra: az egyik vállalat bemutatta az első sorozatgyártásban elkészült elektromos kerékpárt. A rend­kívül halk jármű óránkénti sebessége 25 km, kipufogógá­zok nélkül megy, és üzem­anyaghasználata szempontjá­ból elképesztően olcsó. Meg­hajtásáról egy 24 voltos spe- ciálmotor gondoskodik, ame­lyik két, egyenként 12 voltos (40Ah) akkumulátorból nye­ri energiáját. Egy töltés kb. 35 km-re elegendő. Városi közlekedésre ez a teljesítmény tökéletesen elegendő. Ha esetleg mégis előfordulna, hogy útközben kimerül, nor­mális kerékpárként is hasz­nálni lehet. Az akkukat egy töltőberendezésen keresztül a hálózati vezetékbe kapcsolva lehet újratölteni. Rendkívül egyszerű hajtórendszere kö­vetkeztében a villanymegháj- tású kerékpár alig kerül töb­be, mint egy benzin üzemelé­sű. gyós gyümölcsűekből 1000 da­rabra jelentettek be igényt. Különösen Marcali és Kéthely környékén nagy kiterjedésű háztáji szőlők is vannak, ahol 8—10 000 gyökeres szőlőolt­ványra van szükségük a tu­lajdonosoknak. A szamóca szaporító anya­gát a szövetkezet somogyfaj- szi társulása biztosítja. Ez­után szerződést kötöttek a sa- sadi termelőszövetkezet fais­kolájával, ohonnan mintegy 200 000 ezer forint értékben szállítanak törzses csemetefát, szám szerint nyolcezret, ezen­kívül ötszáz rózsatövet és tíz­ezer darab csemete- és bor­szőlőoltványt. A megállapodás szerint a fákat, az oltványo­kat a szövetkezet bizományba kapja Sasadról. Az árusítás megkezdése a fák lombhullása után, várhatóan október vé­gén, november elején kezdő­dik. A szövetkezet kijelölte már azt a telephelyet, ahol a csemetéket az érdekeltek megkaphatják, ehhez azonbon még szükség van a kaposvári Növényvédő Állomás engedé­lyére. Hetvenöt éves a MÁV nevelőotthon Évkönyv az ünnepre Fennállásának hetvenöt éves évfordulóját ünnepli a j kaposvári MÁV nevelőotthon. A jubileumi készülődés je­gyében született az évkönyv is, melyet az intézet tanárai írtak és állítottak össze. Gazdag és terjedelmes tanul­mány tárgyalja a hazai MÄV nevelőotthonok létesítését, és végigkíséri a kaposvári intéz­mény történetét napjainkig. Több írás foglalkozik az otthon mai életével, a tanulás­sal, az intézeti pártmunkával, a nevelőotthoni közösség- szervezéssel. Olvashatunk a jubileumi kiadványban az iskola sportéletéről, az esztéti­kai ízlés fejlesztéséről és a ne­velőotthon felújítási munká­latairól Is, melyek 1958-ban k^Kriőrlti&k. Öregember nem vénember Egy caracasi bankba pisztollyal a kezében be­tört egy álarcos rabló, és pénzt követelt. Az egyik banktisztviselő, akinek feltűnt a rabló gyenge hangja és reszketeg moz­dulata, kiverte kezéből a fegyvert és lerántotta róla az álarcot. Az álarc alól egy megszeppent, 80 éves férfi arca tűnt elő. A rendőrségi kihallgatás al­kalmával az öreg kijelen­tette : »Pénzhez egyálta­lán nem nyúltam, csak azt akartam bebizonyítani, hogy ilyen akcióra még az én koromban is képes az ember.« Különbség Brahovácz és Kropa- csek találkozik hosszú idő után. Brahovácz csodál­kozva mondja: — Hát ezt meg hogy csinálod, barátom? Ép­pen olyan karcsú vagy, mint öt évvel ezelőtt, ami­kor utoljára láttalak. — Tudod, az úgy van, hogy én késő este járok haza, a feleségem már alszik, benézek a hűtő- szekrénybe, látom, nincs ott számomra semmi ér­dekes, hát lefekszem és vacsora nélkül alszom el. — Érdekes — mondja a kövér Brahovácz —, csaknem én is így teszek naponta. Én szintén • ké­sőn járok haza, az én fe­leségem is már rendsze­rint alszik. Csak én elő­ször lefekszem, és amikor látom, hogy nincs ott szá­momra semmi érdekes, akkor kelek fel és nézek be a hűtőszekrénybe ... jó tanács Az orvos azt mondja az alkoholistának: — Ne igyék. Minden po­hár bor egy szög a kopor­sójába. — Na és, mit árt az ne­kem, ha a koporsó úgy fog kinézni, mint egy sün­disznó ? A hosszú nyakú Jacqueline Jacqueline Onassis az oroszlán jegyében szüle­tett. Tarry King angol csillágjós, aki elkészítette a horoszkópját, a többi között a következőket mondta róla: »Az oroszlán jegyében született nő remek, oda­adó barát, derülátó, s hi­hetetlenül büszke tud lenni. Soha 1 nem panasz­kodik, minden rosszban talál jót is. Széles arca, nagy szeme, kiss orra és füle, ezenkívül rövid nya­ka van.* — A legkönnyebb dol­got igazán eltalálhatta volna — mondta erre Jacqueline. — Ha rám néz. maga is láthatta vol­na, hogy nincs rövid nya­kam. Amióta az eszemet tudom, mindig zsiráfnak csúfoltak. SamamiNépInp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának tarja. Főszerkesztő: JAVOKI BELA Szerkesztőség: Kaposvár. Latiuea Sándor u. 2. Telefonj 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállaiai, Kaposvár, Latiuea S. u. 2. I clcíou: 11-51S. Felelős kiadó: üomjaD Saudor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg cs nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Lift- (ízelhető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL előfizetési díj egy ti. • :;>ra 20 1^4. tndex: 2* 9«: i Készült a Somogy megyei Nyomda* (pari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinos Sándor u. 6* ^sl6id* vezető: Farkas Béla igazgatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom