Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

fltsÁO PROLETÁRJAI; EG V E S 01J ET E KI Ára: 80 fillér Megkezdődött n 4. üléssorozat SomogyiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII, évfolyam 228, szám 1972. szeptember 27., szerda Kohl és Bahr ismét tárgyalóasztalhoz ült Dr; Michael Kohl, az NDK, és Egon Bahr, az NSZK ál­lamtitkára kedden délután Berlinben megkezdte a két német állam alapvető prob­lémáinak rendezéséről folyó hivatalos tárgyalások 4. üléssorozatát. A tárgyalásokat ma, szerdán is folytatják. • (MTI) Ötvenmillió ember képviseletében — közös gondjainkból Szovjet határozattervezet az erőszakról való lemondásról Megkezdődött az európai polgármesterek találkozója Hozzájárulhat Európa békéjének megszilárdításához A nemzetközi tanácskozás részvevőit Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke köszön­tötte. Budapesten Tudományos Akadémiának a várnegyedben levő kongresz- szusi termében — tegnap meg­kezdődött az európai polgár- mestereknek a magyar fővá­ros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos talál­kozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson, amelyre Európa fővárosainak történetében első alkalommal került sor a vendéglátó bu­dapestieken kívül 28 metropo­lis vezetői vesznek részt. — ötvenmillió ember képvisele­tében. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai főváro­sok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki. Ta­nács titkára és dr. Papp La­jos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest a Magyar I Főváros Tanácsának elnöke i sok együttműködésének kér­Nem egy állam, hanem a népek érdeke A szovjet külügyminiszter felszólalása Kedden, magyar idő szerint 15.41 órakor folytatódott | ta a feltételezéseket azokról a New Yorkban az ENSZ-közgyülés általános politikai vitája, következményekről, amelyek- Ezen a napon szólalt föl Andrej Gromiko szovjet külügymi- kel a katonai konfliktusok niszter. Hangsúlyozta: a Szovjetunió arra törekszik, hogy [ járhatnak a népek számára, az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé legyen. _ Az atomkatasztrófa el­kerülése érdekében nemzet- nyert az az igazság — mondot- | közi törvény szintjére kell ta Gromiko — hogy az atom- emelni az erőszakról való le- korszakban a békés egymás j mondást a nemzetközi kap­csolatokban és ezzel egyidejű­leg be kell tiltani az atom­fegyver alkalmazását. Ebből a mondott. Ezután az európai I déseivel foglalkozott, főváro- ; (Folytatás az 1. oldalról.) — A Szovjetunióra szerve­sen jellemző a nagyfokú ér­dekeltség a békében, idegenek tőle a hódító háborúk, vala­mint a más népek elnyomása — mondotta Gromiko. Az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozataiban a Szovjetunió előterjesztette a béke és a nemzetközi együtt­működés programját, amely — mint mindenhol elismerik — nem egy állam vagy állam­csoport valamilyen-szűk érde­keit fejezi ki, hanem az ösz- szes népek, az egész emberi­ség óhajait. A program meg­valósításának minden lépése kedvezően hat az egész nem­zetközi fejlődésre. — Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általá­nosan elismerik és nemzetkö­zi jogilag megerősítik az Eu­rópában kialakult területi re­alitásokat ... A Nyugat-Ber- linre vonatkozó megállapodás megkötése felszámolja az ál­lamok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. :— Egészében véve a hideg­háború helyett elismerést mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. ......................... E gyre gyarapodnak az álla- megfontolásból kiindulva a mok közötti sokoldalú és i Szovjetunió az ENSZ közgyű- egyenjogú együttműködés elő- j lésének 27. ülésszaka elé ter- feltételei... | jesztette az erőszak alkalma­— Az európai biztonsági ér- zásáról való lemondást a nem- tekezlet előkészítésének a zetközi viszonyokban és a gyakorlati szakaszba kell lép- nukleáris fegyverek alkalma­mé — hangsúlyozta ezután. — I , . , . . , Az államok e tervezett talál- I zasanak egyszer es minden- kozójának nagy jelentőségét j korra történő betiltását, az adná meg, ha Európát va- — Ennek a javaslatnak a lóban békéssé tennék az ál- lényege az, — mondotta Gro- lamok közötti kapcsolatokat az j mí^o — hogy előirányozza az európai földrészen a kölcsö- államok lemondását az erő- nos megertes es bizalom szak bármüyen alkalmazása_ alapján alakítanák ki. Gromiko hangsúlyozta an­nak szükségességét is, hogy zárják ki az erőszak alkalma­zását az államközi kapcsola­tokból. Az atomfegyver meg­jelenése és felhalmozása az államok fegyvertárában ugya­nis radikálisan megváltoztat­ról a nemzétközi viták eldön­tésében, beleértve a lemon­dást mind az atomfegyver, mind pedig az úgynevezett hagyományos íegyverfajták alkalmazásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak kezdődött a jubileum alkalmából Népszavazás a Közös Piachoz való csatlakozásról 4 norvég nép nemet mondott Bratteli benyújtotta lemondását Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Tár­saság és az MTESZ szervezési és vezetési tudományos egye­sület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkal­mából. A megnyitó plenáris ülésén megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP KB osztályvezető­je, dr. Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke, jelen volt a kormány több tagja is. A mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülés­szakon részt vesznek más szocialista országok és szer­vezetek delegációi is. A kül­földi küldöttségeket B . Bel­csev, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pajestka, a len­gyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Ba- csurin, a szovjet tervbizottság elnökhelyettese, illetve Gh. Siclovan, a román tervbizott­ság elnökének tanácsadója ve­zeti. Az ülésszakon részt vesz­nek a KGST titkárságának, valamint a KGST szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nem­zetközi intézetek képviselői is. Az ülésszakot Friss István A norvég nép többsége ne­met mondott a közöspiaci csatlakozásra. Ezzel érvényte­lenítette az ország belépési nyilatkozatát és bukásra ítél­te a munkáspárti kormányt. A népszavazás eredményének külföldi hatásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatla­kozása is. A szavazatok 98.8 százalé­kának összeszámlálása után a nem szavazatok 53,8 százalé­kot szereztek, az igen szava­zatok 46,2 százalékával szem­ben. Jóllehet a norvég alkot­mány szerint ilyen kérdésben a parlamentet illeti a végső szó, a munkáspárti kormány mezőgazdasági termelők és halászok összefogása hozta meg. A storting (paliament) hét­főn ül össze, és Bratteli ek­kor nyújtja be a kormány le­mondását. akadémikus, az Akadémia i korábban világosan le­Űj kocacsereakció Intézkedés a háztáji állomány érdekében Közismert, hogy mind bel­földön, mind külföldön ro­hamosan és egyre nagyobb mértékben nő az igény a zsír­mentes, sovány sertéshús iránt. Ez szükségszerűen meg­határozza a termelés irányát is. Tehát, hogy olyan sertés­fajták tenyésztését kell elter­jeszteni, amelyek leginkább megfelelnek ennek a követel­ménynek. Nagyüzemeinket nem csupán a gazdasági ösz­tönzők is erre biztatják. Ele­gendő megemlíteni a közel­múltban napvilágot látott, a hízósertésekre vonatkozó ú.i felvásárlási árrendszer. Ez az ár-, és minőségkonstrukció egyértelműen a hússertések tenyésztésére ösztönzi gazda­ságaikat. Amikor a piaci igényekről, az újfajta követelményekről besT^'ink. nem feledkezhe­tünk mea a háztájiról sem' országosan mintegy kétmillió háztáji hízósertéssel számol a húsipar. S ez a mennyiség a tavaly levágott összes sertés-1 szerződés alapján értékesítik közgazdaságtudományi inté­zetének igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese emelkedett szólásra. Dr. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott á magyar népgaz­daság fejlődésével. — A szocialista tervgazdál­nek csaknem negyven száza- l a selejt kocákat, és helyette j kodás 25 éve alatt olyan fej­léka. A minőségi követelmény egyértelmű, s éppúgy vonat­kozik a nagyüzemre, mint a háztáji gazdaságra. Nem mindegy tehát, sem az átvevő szerveknek, sem a gazdáknak, hogy milyen fajta kocát tart. S a napokban napvilágot lá­tott MÉM intézkedés ezt a gondot hivatott megszüntetni. Az intézkedés értelmében a háztájiban tartott pigmentált régebbi típusú kocákat 1972. október 1-től kicserél­törzskönyvileg ellenőrzött, j lődést értünk el, amely mél- 110—120 kilós, kéthónapos tán tölti el büszkeséggel né- vemhes kocasüldőt vásárol- j púnkét — mondotta, majd hatnak. A számítások szerint! összehasonlította a múltat a feljavított selejt kocáért a gazda megkapja azt az árat, amelyet az igényeknek meg­felelő hústípusú kocasüldőért fizetni kell. Tehát csupán mi­nőségi cseréről van szó, amelynek előnye természete­sen a jövőben jelentkezik, hi­szen az új felvásárlási árak — amelyek ugyancsak október hetik a gazdák fehér hússer- ! 1-től lépnek érvénybe — ked­tcsre. A kocacsereakció leg­főbb célja a minőségi csere. Ahogy Csokonai János, a hús­kombinát felvásárlásszervezési osztályvezetője tájékoztatott: az akció szervezése, az igé­nyek fölmérése megkezdődött. Az akciót a húskombinát és az álattenyésztési felügyelőség bonyolítja le. A csere iránti igényüket a gazdák a .válla­latnak jelentik be, adás-vételi vezöbb értékesítést biztosíta nak a húsjellegű hízóknak. Bár a szervezés, az igények fölmérése most * kezdődött meg, annyi már biztonsággal megállapítható: az új intézke­dést nagy mértékben segíti, hogy a háztáji gazdaságok' pfőarláír sertéstenyésztése — hizlalása — a nagyüzemekhez hason­lóan, a piaci igényeknek | megfelelően fejlődjön tovább. szocializmust építő államunk eredményeivel. — A nemzeti jövedelem 1950—1971 között évi átlag­ban 5,7 százalékkal növeke­dett, az egy főre jutó nem­zeti jövedelem tekintetében elértük a közepesen fejlett or­szágok szintjét. ' Országunk gazdasági arculatát napja­inkban az ipari tevékenység határozza meg, az ipar szol­gáltatja a nemzeti jövedelem több mint negyven százalékát. Dr. Tímár Mátyás beszéde után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgaz­dasági tervezés 25 éve Ma­gyarországon címmel tartott szögezte, hogy sorsát ettől a kérdéstől teszi függővé. Trygve Bratteli miniszter- elnök röviddel a vereség vég­legessé válása után közölte, hogy benyújtja lemondását V. Olaf királynak. A nem-szavazatok győzel­mét a belépést következetesen ellenző baloldali pártok, a kommunista párt, a Szoci­alista Néppárt, valamint a be­lépés gazdasági következmé­KOPPENHÁGA Krog komor nyeitől leginkább fenyegetett i nézve. Kellemetlenül érte a nor- végiai népszavazás eredménye a Dániában kormányzó szo­ciáldemokrata pártot. Jens Otto Krag miniszterelnök rö­viddel a szavazás eldőlte után szintén a televízió elé állt, és komor arccal beje­lentette, hogy hétfőig (azaz a dániai népszavazás időpont­jáig) bezárják a valutapiacot. Krag jelezte, hogy ha a népszavazás elutasítja Dánia csatlakozását a . Közös Piac­hoz, a leértékelés elkerülhe­tetlen lesz. Norvégiával ellentétben a dán népszavazás eredménye kötelező jellegű a kormányra (MTI) Ülést tartott a MÉM operatív bizottsága AZ ŰSZI MUNKÁK SZERVEZETI IRÁNYÍTÁSÁRÓL Ezután került sor a három I szekció fő referátumaira, majd (Folytatás a 2. oldalon.) Az őszi munkák szervezett irányítására alakult országos operatív bizottság harmadik ülését tartotta kedden a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A bizottság dr. Mészáros István főosztály- vezető elnökletével a mező- gazdasági munkák helyzetén kívül elsősorban az ideiglenes egyszerűbb tárolótér-építkezé­sek alakulását, a gépellátás és -javítás helyzetét vizsgálta meg. A bizottság megállapította egyebek között, hogy a mttR heti időjárás összességében nem akadályozta a mezőgaz-, dasági munkákat, jóllehet vol­tak záporok, zivatarok, de közben is mindig akadt olyan munka, amit el tudtak végez­ni. Az ülésen hangsúlyozták, hogy most az őszi csúcsmun­kák kellős közepén már min­den perc drága, nehezen pó­tolható, ezért szükség van a nyárihoz hasonló nagyfokú szervezettségre, főleg a trak­torok nyújtott, kétműszakos munkájának szélesitesene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom