Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
Hz európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója LATINCA SÁNDORRA EMLÉKEZTEK A z esemény, amelynek alkalmából az európai fővárosok vezetői összegyűltek a magyar fővárosban, hogy eszmecserét folytassanak a városfejlődés közös tapasztalatairól, problémáiról és feladatairól: Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti eseménynek a jubileuma, amelynek során most száz esztendeje, három eddig egymástól külön élő és fejlődő Duna-parti testvérváros, Buda, Pest és Óbuda egyesült, s egyesülésükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt évszázad nemcsak a magyar főváros történetének volt rendkívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urbanisztikai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek. Az ország kormányzata megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rendszeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kérdéseivel, s a legjelentősebb beruházásokhoz — például a metró létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít. Az országos költségvetésből és Budapest saját erőforrásaiból származó anyagi eszközökkel természetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mai Budapest demokratikus és szocialista arculatának jogi kifejezője az új tanács- törvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, ön- kormányzati és igazgatási szervei. A szocialista városvezetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmazhatunk meg: »városfejlesztés — az emberért«. Vendégeink, az európai fővárosok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti él városunk minden lakosát, egész népünket, mindazokat, akik bizakodással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, észázadok- kal ezelőtt is az országok közötti feszültség csökkentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendülés, a társadalmi kiteljesedés elé mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, visszavetve az emberiség fejlődését. Ez a történelmi tanulság ma is igaz, talán jobban, mint valaha. E zért különösen tiszteletre méltó az a cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Budapest centenáriumi ünnepségét kedvező alkalomnak vélte a találkozó megrendezésére, hogy megbeszéléseink hasznosan szolgálják äz európai fővárosok együttműködését. Budapest lakossága-és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet toMegkezdték a hasáfiburgonya gyártását A Miskolci Hűtőház új részlegében hétfőn megkezdték — az országban elsőként — a gyárilag készített pirított hasábburgonya folyamatos készítését. A Hollandiából vásárolt automatikus vezérlésű gépsor megmossa, majd pedig gőzhámozással tisztítja meg a burgonyát, amely így semmi károsodást nem szenved. A tisztított burgonya válogató szalagra kerül, ahol az esetleges hibás részeket kivágják, majd hasáb alakúra szeletelik. Az' így előkészített burgonyát 90 fokos vízben autoklávok- ban megfőzik, növényi zsiradékban megpirítják, mínusz 25 fokra történt hűtés után 2,5 kilogrammos adagokban polietilén tasakokban csomagolják, használat előtt 2—3 percig at kell pirítani, vábbi gyümölcsöző kapcsolatoknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös megismeréséhez, mozgósíthatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásához. Az európai országok fővárosai nemzetük történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennük, s ma is fontos központjai a szellemi életnek, az iparnak, a ke- reskedelmnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosokban fejlődött ki leghamarabb és legpregnánsabban a nagyvárosi életforma, valamennyi előnyével, hátrányával, problémájával, s e problémák megoldására irányuló törekvésekkel. Az előbbiekből logikusan következik, hogy — bár minden nagyváros egyedi, sajátos »arculattal« rendelkezik — helyzetükben sok a közös vonás. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pihenéséhez, azonos problémákkal kell megküzdeniük, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csökkentsék az urbanizáció ártalmait. Városaink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek, egyre jobb, tartalmasabb, emberibb életet biztosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek alapokmánya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, hogy »létrejöhessenek az állandóságnak és a jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek«. Az alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti az európai országok fővárosainak hatékony együttműködése, a fővárosok vezetőinek gyakoribb találkozásai a városfejlesztés és városvezetés kérdéseiről folyó eszmecsere, szakdelegációk tanulmányútjai, a fővárosok közötti információcsere, egyes általános problémák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. A z Európában végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése — szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintkezés növelésére. Ma ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk országainak békés egymás mellett élésére. Szilárdíthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egyben kormányzati székhelyek is. Státusuk, gazdasági és kulturális irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos problémák megoldására, hanem a nemzetközi helyzet alakulására is. Honvédelmi verseny A Magyar Honvédelmi Szövetség nagyon fontos feladatának tekinti, hogy ápolja haladó történelmi, munkásmozgalmi hagyományainkat; a szövetségben tevékenykedőket kiemelkedő _ nagyjaink tiszteletére, példájuk követésére nevelje. A fegyveres erők hónapja programjának eseményed között éppen ezért Latinca Sándor emlékének tisztelegve rendezték meg a Honvédelmi Kupa versenyt Az Ifjú Gárda, az állami gazdaságok, a gépjavítók, TÖVÁL-ok s a különböző üzemek, kisipari szövetkezetek csapatai már az elődöntők során is nagy kedvvel, lelkesedéssel küzdöttek, hogy ez a verseny méltó emléket állítson Somogy nagy mártírjának. Vasárnap reggel Kaposváron, a Latinca-ernlékmű körül gyülekeztek a melegítőbe öltözött versenyzők, hogy a küzdelmek kezdete előtt ; a mártírra és társaira emlékezzenek. , — A magyar, és ezen belül a somogyi munkásmozgalom egyik nagy vezérének tiszteletére gyűltünk össze e térén, hogy Latinca Sándor halála 53. évfordulójának alkalmából a forradalmár utódok nemzedékének hálájával és megbecsülésével emlékezzünk történelmünk dicső napjaira — mondta ünnepi beszélőben Sziklai Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára, majd beszédét így fejezte be: — Most, amikor fiatalok és felnőttek, a Honvédelmi Kupa verseny részvevői elhelyezzük a hála koszorúit, fogadjuk, hogy Latinca Sándor emlékét megőrizve, az általa megkezdett úton folytatjuk munkánkat, mert méltók kívánunk Találkozó az ifjúsági parkban Teherautók személy- gépkocsik, mikrobuszok hajtottak be vasárnap a somogy- geszti kastély-iskola udvarára. A helybeliek ifjúsági találkozóra hívták a környék fiataljait. A találkozó célja kettős — mondta megnyitójában Gelencsér István, a KISZ kaposvári járási bizottságának titkára. Az egyik, a honvédelmi hét — ennek keretében került sor a KISZ-szerveaetek honvédelmi versenyére. A másik, hogy közösen emlékezzenek meg a harcoló vietnami népről. A megemlékezés aktualitását nemcsak a szeptemberi szolidaritási hét adta; Somogy- gesztiben ennek már hagyományai vannak. Az ifjúsági parkot és klubot 1971-ben Ho Shi Minhről nevezték el; a falon elhelyezett emléktábláját együtt koszorúzták meg a környékbeliekkel. Az irodalmi színpad a vietnami háborúról szóló dramatizált riportot mutatott be. A gesztiek alaposan felkészültek a találkozóra. A kastélyt körülvevő parkban nagy munkát végeztek. Fákat, bokrokat irtottak, füvet kaszáltak, hogy a találkozó részvevőit megfelelő környezetben fogadhassák. Amióta övék a park, háromezer óra társadalmi munkát végeztek. »Aki nem dolgozik itt, nem is tudja, mekkora munka ez? — mondta Füstös Gyula KISZ-titkár.« Amikor elkezdtük, nem lehetett átlátni a fák között. Most azért már parkformája van. De még nagyon sok munka van vissza. A parkban már szombaton kijelölték a honvédelmi verseny helyét. A piros szalaggal jelölt útszakasz meglehetősen nehéz feladat elé állította a tizenhat csapat részvevőit. A dombos, meredek terepen csupán végigfutni is megerőltető lett volna — de emellett különböző akadályok nehezítették. Gránátdobás, célbalövés, kúszás — nem egészen negyven centiméter magas drótakadály alatt. A lányoknak ez okozta a legnagyobb gondot. Akadt ugyan, aki könnyedén átcsúszott alatta, de volt olyan leányzó is, akinek nagyobb nehézségek árán sikerült csupán ... Azokból a községekből, ahol MHSZ-klub működik,, nagyon jól fölkészített fiatalok jöttek, ez a helyezéseken is meglátszott. A pálya végén még a KISZ-szel, a honvédelmi sportszövetséggel kapcsolatos elméleti kérdésekre kellett választ adni, azután a zsűri összesítette az eredményeket. i A fiúk között Magyaregres két csapata lett az első, illetve második, a harmadik helyet pedig az igaliak szerezték meg. A lányoknál Somogy- sárd, Magyaregres és Somogy- geszti a sorrend. A találkozó délután szellemi vetélkedővel folytatódott. Színház, zene, politika, sport váltották egymást, és a fiatalok itt is bizonyították tájékozottságukat. A sportkérdések zöme a müncheni olimpiával foglalkozott — a részvevők »kapásból« mondták a versenyzők nevét, helyezését. A találkozón a honvédség KISZ-esei fegyverbemutatót tartottak. A jól sikerült rendezvény tábortűzzel és ifjúsági bállal zárult & M. lenni somogyi forradalmár elődeinkhez. Ezután ünnepélyesen elhelyezték az MHSZ, a KISZ és az Ifjú Gárda koszorúját, majd úttörők vették körül a szobrot, s tisztelegtek virágcsokraikkal a mártír emlékének. A koszorúzási ünnepség után az MHSZ kaposvári székházában gyülekeztek a versenyzők. Boczán András, az MHSZ megyei vezetőségének titkára köszöntötte őket s kérte, hogy a Honvédelmi Kupa verseny, a csapatok közötti vetélkedő legyen méltó Latinca Sándor és a többi somogyi mártír emlékéhez. A késő délutánig tartó versenyben, küzdelemben azt lehetett tapasztalni, hogy a részvevők, felnőttek és fiatalok tudják, mivel tartoznak dicső elődeinknek. At elméleti versengés, ahol politikai, történelmi, honvédelmi, irodalmi felkészültségükből vizsgáztak, s a lövészet, a terepfutás, a kézigránátdobás mind nagyszerű küzdelmeket hozott. A verseny végén Boczán András, a megyéi vezetőség titkára adta át a győzteseknek a Honvédelmi Kupát és a tiszteletdíjakat, megköszönve fáradozásukat. Nagy sikerrel szerepeltek a hetesi fiatalok, akik a rádióiránymérők versenyében az első és a második helyet is megszerezték. A győztes csapat — Szabó Kálmán, ifjú Réti István és Présel Sándor — 16 éves fiatalokból állt. A tartalékosok küzdelmét a Kaposvári Villamossági Gyár Ágoston Lajos vezette csapata nyerte. Az ágazati versenyben első lett a tabi gépjavító Hoppán István vezette csapata.- A modellezők versengéséből a megyei klub háromtagú, Potó Gyula irányította csapata került ki győztesen. Sz. L. Nehéz körülmértyek között a kertészet A költségvetési üzem kertészeti telepén a gépek tengelyig érő sárban. Üt sehol... Cserjés Miklósné részlegvezető panaszolta, hogy a vasút vágta el őket a vízszükségletüket eddig fedező Kapóstól. A területükről nem folyik le a víz. Jövőre azonban — előreláthatólag — megkezdődhet a munka a Füredi utcába tervezett új telephelyen, és ezzel megszűnnek a jelenlegi nehéz körülmények. Most kezdi a kertészet az őszi munkákat. A növények kiültetése, pázsitfenntartás, fásítás és az értékesebb növények téli elhelyezése szerepel a munkatervben, ök végzik az új parkok építését is. Ottjártunkkol éppen a Damjanich közi lakótelep parkosítási terve feküdt az asztalon. A részlegvezetőtől hallottuk, hogy dolgozóiknak körülbelül a fele szezonmunkát végez, a másik fele állandó alkalmazott. Az idénymunkára nehéz embert találni, így arra törekszenek, hogy több dolgozónak tudjanak állandó elfoglaltságot biztosítani. Ezzel megoldódna saját létszámproblémájuk is, amely különösen a szezonmunkák idején súlyos. Fontos feladatuk a dísznövényápolás és a parkok, játszóterek felszerelésének karbantartása. Ezek a téli munkák teszik lehetővé az állandó foglalkoztatást. Ilyenkor ősszel nagy mennyiségű száraz falevél halmozódik fel a parkokban. Ezek összegyűjtése és elszállítása is feladatuk. Még a tél beállta előtt megkezdik a növénypalánták és dugványok nevelését az üvegházakban, hogy a következő évben újra színpompássá váljanak munkájuk nyomán parkjaink, tereink. Élelmezéstudományi tapasztalat Sok szénhidrátot fogyasztunk Balatonfüreden tegnap befejeződött az ásványvíz-bázisú, kalóriaszegény üdítő italok európai munkaközösségének konferenciája. Dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetője a konferenciáról és a hazai vizsgálatok tapasztalatairól nyilatkozott az MTI munkatársának. — Két évtizedes vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy egyenletes emelke- 1 dássel mintegy 4400 kalória-1 » «tsl .b/is’ÁsulrKnM. ftg j egy főre jutó fogyasztás. Húsz év alatt a cukorfogyasztás több mint megkétszereződött. Csaknem felére csökkent az igény a burgonya iránt és a gyümölcs-zöldség fogyasztás évek óta nem változik. A hieg- növekedett szénhidrát-felhasználás tehát nem gyümölcsből sred. Általánös tapasztalat: sok a felesleges táplálék, vagyis nagy az úgynevezett üres kalóriák aránya. V Az irodalmi satupad mümts*
