Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

Ki mennyi ingatlant szerezhet?

Interjú dr. Balogh Jánossal, a Kaposvári Városi Tanács

V. B. titkárával

Egy évvel ezelőtt kormány- rendelet szabályozta az állampolgárok tulajdonában levő, illetve újólag szerezhető telek- és házingatlan mértékét. E rendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk dr. Balogh Jánostól, a Kaposvári Városi Tanács V. B. titkárától.

— Mi volt a szabályozás célja?

— A kormány a rendelettel a lakosság megnövekedett telek, lakás, illetve üdülő iránti igényének kielégítését kívánta elősegíteni, — ugyanakkor megakadályozza a munka nélküli vagyonszerzési törekvéseket.

— Mennyi ingatlan lehet egy család tulajdonában?

— A válaszadás előtt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a család fogalmába ebben az esetben beletartozik a szülőkkel együtt élő nőtlen vagy hajadon gyermek, de a házas gyermek akkor sem, ha családjával együtt a szülőkkel közös háztartásban él. Ezek után tehát: egy család tulajdonában lehet egy lakás vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek.

— A rendelet bizonyos engedményeket tesz lehetővé. Ezek szerint ki szerezhet ingatlant a fenti mértéken felül?

— Kivételes méltánylást érdemlő esetekben fölmentés adható a lakótelket, illetve lakást vásárolni szándékozónak egyebek között akkor, ha a tulajdonában levő lakást más használja lakás céljára, ha külterületből belterületre kíván költözni, illetve ha magasabb komfort- fokozatú lakáshoz akar jutni,

valamint ha lakóhelyéről munkahely-változtatás miatt más helységbe kíván költözni. A fölmentés megadásakor tulajdonában lévő ingatlanát azonban két éven belül köteles elidegeníteni. Üdülőtelek, illetve üdülő esetében csak akkor adható engedély újabb vásárlásra, ha a tulajdonos olyan hányaddal rendelkezik, amelyik a birtokba vételt nem teszi lehetővé.

— Hogyan tartják nyilván az érintett ingatlantulajdonosokat?

— Akinek a jogszabály hatályba lépésekor a megállapítottnál több lakóháza, beépítetlen telke, illetve üdülője volt, ez év június 30-ig be kellett jelentenie az illetékes helyi tanácsnál. Kaposváron eddig 582-en tettek eleget e kötelezettségüknek, ami azt jelenti, hogy megközelítőin ennyien rendelkeznek a. megállapított mértéken felüli házingatlannal. (A városhoz ugyanis üdülőrész nem tartozik). E szám azonban nem végleges, mert az ország különböző részéből még érkeznek jelzések a helyi tanácsoktól egy-egy kaposvári lakos házingatlanáról. A mértéket meghaladó telkek elidegenítési határideje 1972. december 31. A lakások és üdülők elidegenítéséről 1973. végéig kell gondoskodniuk a tulajdonosoknak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ennek kötelezettsége nem minden községben érvényes, a megyei tanács vb kijelölte azokat a kisebb településeket, amelyekben a rendeletben előírt mértéken felül is megtartható ingatlan.

— A rendelet szerint bizonyos tulajdonosok mentesítést, illetve halasztást kaphatnak az elidegenítési kötelezettség alól. Kikre vonatkozik ez?

— A mentesítés lehetősége kizárólag lakótelek- és lakástulajdonosokra vonatkozik. Gyakoribb méltánylást érdemlő esetek: ha a telek másnak a haszonélvezetében van, illetve elidegenítési tilalom alatt áll. A mentesítés a haszonélvezet, illetve elidegenítés tartamára vonatkozik, ami legföljebb két évvel hosszabbítható meg. Lakóház esetében: ha a lakó nyugdíjas, csökkentett munkaképességű vagy keresőképtelen; ha a lakás más haszonélvezetében és az ő használatában van, illetve elidegenítési tilalom alatt áll;' ha a bérlő, illetve használó vagy elővásárlási joggal rendelkező nem veszi meg, és így a tulajdonos az értékesítési kötelezettséget nem tudja teljesíteni. Az utóbbi esetben három évre . adható mentesítés.

— Milyen indokokkal érkeznek szerzési, illetve mentesítési kérelmek?

— Az utóbbiakból még csak néhányat kaptunk, mivel annak határideje nem járt le. A lakótelek-, Uletve lakásszerzés engedélyezésére azonban folyamatosan érkeznek a kérelmek. Az indokok túlnyomó többsége: Kaposvárra költözés, munkahely-változtatás, illetve a családból való kiválás. Az esetek nagy részében megalapozott okokkal találkozott a vb, így — kevés kivétellel — a kéréseket teljesíthetőnek ítélte.

P. L.

Minden brigádot patronálnak

Űj alapok —

tartalmasabb munkaverseny

Épületkarbantartás Somogy megyében

Kilenc napló. Valamennyi egyforma, piros, bőrkötéses. De csak a külső egyezik, a tartalom különbözik. A lapokat forgatva arról vall minden napló, hogy a »tulajdonosok" — a csokonyavisontai termelőszövetkezeti gépjavító társulás brigádjai — miként fáradoznak azor), hogy kis közösségüket szocialistává kovácsolják.

— Szocialista munkaverseny, szocialista brigádmozgalom volt nálunk régebben is. Csak az volt a baj, hogy munkájukra nem fordítottunk elég gondot. Ott is alakultak brigádok, ahol hiányoztak a szükséges feltételek. A munkát sem értékelték mindenkor, így a brigádok kedvüket vesztették, a mozgalom ellaposodott. Az idén új alapokon indultunk...

Filipovics Pál, a gépjavító társulás igazgatója mondta e szavakat, s aztán arról beszélt, hogyan is teremtették meg az új alapokat. Az év elején a társulás kommunistái először taggyűlésen tanácskoztak e nagyon fontos feladatról, majd összehívták azokat, akiket közvetlen munkatársaik, a gazdasági és a pártvezetők is alkalmasnak találtak a brigádok vezetésére.

Közösen állapodtak meg abban, mit is kell tenniük, hogy a szocialista brigádmozgalom a korábbinál élőbb, tartalmasabb legyen. Sok ötlet, javaslat hangzott el. S ezen a megbeszélésen is tolmácsolták a társulás dolgozóinak véleményét a leendő brigádok képviselői:

— örömmel veszünk részt a jövőben is a szocialista brigádmozgalomban, — de azt kérjük, hogy rendszeres értékeléssel segítsék munkánkat.

Ezért határozta el a pártszervezet, hogy minden briFejlesztés gépekkel

AZ tJJAT TEREMTE« lázában gyakran elfeledkezünk arról, hogy a régit, a meglévőt is meg kell óvni, fel kell újítani élettartamának növelése céljából.

Az igények folytonosan változnak, nem ritkán megsokszorozva egymást, s korunk embere mind többet ad közvetlen környezetére; nem sajnálva pénzt, időt és fáradságot újítja, szépíti lakását. S mivel az igények egyre bonyolultabbak, a Csináld magad !-mozgalom, a legtökéletesebb barkácskészlet mellett sem lehet megfelelő megoldás. Ugyanakkor az emberek nagy része szereti megtakarítani szabad idejét, sokszor éppen megtakarított pénze rovására.

így aztán meglehetősen gyakori beszédtéma — akár általában, akár csak részletmunkáival, egyes esetekkel (bosz- szúságokkal) kapcsolatban — a lakáskarbantartás kérdése. Külső és belső munkák, festés, mázolás, víz- és gázszerelés és más egyéb tennivalók sorakoznak egymás mellett, amelyek jelentősége a lakás- kultúra fejlődésével párhuzamosan nő. Ugyanakkor — a szolgáltatások más fajtáihoz hasonlóan — itt is szorít a cipő.

Somogy megyében a lakáskarbantartásnak mintegy harmadát végzik a szövetkezetek és az IKV. De a jelenlegi tervidőszak végére jelentős beruházások fejeződnek be ebben az ágazatban, s három év múlva lényegesen megváltozik a lakásfelújítás, -kai-- bantartás helyzete. Rózsahegyi Lászlót, a KISZÖV ágazati, műszaki fejlesztési osztályvezetőjét kerestük fel, hogy a várható változásokról érdeklődjünk.

— A megyei tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából 12 millió forintot szántak az épületkarbantartás fejlesztésére — mondta. — Szövetkezeteink azonban az első időkben nem siettek ezeket a penzeket megpályázás A iakaskarbantartaa

ugyanis nem a leggazdaságosabb. így először csak két szövetkezet pályázott, a barcsi Dráva és a böhönyei vegyesipari ktsz-ek. De náluk sem meglevő tevékenység fejlesztésére kellett a pénz, hanem a lakáskarbantartás mint új profil jelentkezett. A pályázatot elnyerték, s a két szövetkezet összmunkájában fél-félmillió forintot tesz majd ki a lakáskarbantartás.

A pénzek nagy része tehát kezdetben felhasználatlanul maradt, míg a tartózkodó ktsz-ek mégicsak rászánták magukat. Végül is hat ktsz és egy közös társulás adta be pályázatát, amelynek alapján a tanácstól csaknem hétmillió forintot kaptak az' épületkarbantartási kapacitás fejlesztésére. A szerződések alapján 1975-re majdnem 15 milliós kapacitásbővülésre számíthatunk. Az idén és jövőre fejezi be a fejlesztést a Kaposvári Építőipari Ktsz és a négy ktsz-t tömörítő dél-somogyi céltársulás. 1974—75-ben pedig az ádándi, a tabi, a marcali és a fonyódi építőipari ktsz-eknél kezdődik meg az új alapokra fektetett munka.

— Mi a biztosíték arra, hogy a ktsz-ek jól használják fel a pénzt?

— Az volt az elgondolásunk, és a szövetkezetek is egyetértettek ezzel, hogy elsősorban jól és okosan felhasználható kisgépeket vásároljanak a fejlesztésre szánt pénzekből. Olyanokat, amelyekkel gyorsabban és pontosabban lehet dolgozni. Nos, ezzel kapcsolatban már számokat is tudok mondani. A ktsz-ek költségvetésében csak tíz százalékkal szerepelnek az építkezések — csak kisebb, nélkülözhetetlen raktárakat, színeket fognak építeni —, a többi beruházásra szánt pénzből gépeket vásárolnak majd! De úgy tervezzük, hogy ennek a fontos szolgáltatásnak a formáiban is szorgalmazzuk a változást: így például olyan jaxnbo-saolgaüaáb msráegfk js.

létesülnek, ahol főként nyugdíjasok fognak dolgozni, akik munkaidő után is a lakosság rendelkezésére állnak.

— A FEJLESZTÉSEK oroszlánrésze tulajdonképpen csak ezután kezdődik, de máris lényegesen javult a helyzet: amíg 1971 első félévében mintegy 2 millió forint értékű lakáskarbantartást végeztek el szövetkezeteink, addig az idén az első félévben 2,6 milliót. S ez nagy különbség!

Gs. T.

A tmk-brigád társadalmi munkában korszerűsíti az öltözőt.

gád mellé patronálót jelöl ki a kommunisták közül. Kötelességük, hogy részt vegyenek a brigádgyűléseken, figyelemmel kísérjék munkájukat, s ha segítségre van szükség, tolmácsolják azt a pártszervezet vagy az üzem vezetőinek. Ezek a patronálok még azt is párt- feladatul kapták, hogy taggyűlésen rendszeresen beszámoljanak a brigádokat segítő munkájukról.

Rengeteg tennivaló várt a brigádokra. Vállalásaik teljesítése — amelyekben a takarékosság, a tanulás, a műhelyekben keletkező hulladékok összegyűjtése, a régebben kiselejtezett gépek, alkatrészek megjavítása éppen úgy helyet kapott, mint a községet gazdagító társadalmi munka végzése, a fiatalok nevelése — nem volt könnyű feladat. Emellett úgy kellett végezni munkájukat, hogy tekinMunkában a Peti József vezette autószerelő brigád.

MŰSZAKI HETEK

A minőség védelmében

A boltokat járva szembeszökő, hogy az élelmiszerek választékát, mennyiségét tekintve mennyit fejlődött a kereskedelem és az élelmiszeripar. Talán sohasem volt mégolyán nagy mennyiségű élelmiszer az üzletekben, mint manapság, és mindenki kedve, illetve étvágya és pénztárcája szerint választhat.

Nem mondhatjuk el azonban mindezt a minőségről. Az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület megyei csoportja éppen ezért látta alkalmasnak az időt, hogy Kaposváron, az ÉDOSZ székházban a műszaki hetek keretében megnyíló élelmiszeripari bemutatót — amelyen a megyei ipái- legjobb termékeinek teljes választékát láthattuk — minőségvédelmi ankéttel kösse össze.

Az ankétot Fábri István, a megyei tanács elnökhelyettese és az MTESZ társelnöke nyitotta meg. Juhász Árpád, a Minőségvizsgáló Intézet igazgatója vitaindítójában hangsúlyozta. hogy a gazda&agiranyí- tas ]e|e»iegi rendazeaébea az

egyes termékek minőségét a keresletnek kell meghatároznia. Amíg azonban a gyárak, üzemek eljutnak az öngaranciáig, tehát, hogy önmaguk vigyázzanak nagy gonddal termékeik minőségére, addig szükség van az állami beavatkozásra is. A minőségvédelem legfontosabb szerve az intézet, ahol szúrópróbaszerűen vizsgálják az élelmiszeripari termékeket

Milyen tényezők alakítják a minőséget?

Egy-egy termék összetételénél, ízértékénél általánosságban a közízlés a döntő. Ennek alapján készülnek a szabványok, amelyek meghatározzák a termékek nyeresanyagszük- ségletét, s kidolgozásának módját. De amíg a nyersanyagból fogyasztásra alkalmas termék lesz, számtalan tényező befolyásolja minőségét. így például leginkább a termeléstechnológia és a kialakult arányok. De hatással van a termékre maga az épület is, ahol készül: milyen az épület állaga, kora. milyen állapotban vannak a taríesékai, hogyan alakul a

hőmérséklet, a páratartalom stb. Az sem közömbös, hogy kiír azok, akiknek a keze nyomán a nyersanyag termékké válik: mennyire szakképzettek, gyakorlottak, milyen a bérezési rendszerük, megfelelően ösztönzik-e a munkást jó munkára? Minőségromlást okozhat a rossz gyártmányösz- szetétel, a kapacitás kihasználatlansága vagy túlfeszítettsé- ge, valamint a helytelen szállítás és tárolás is.

Ahogy az élelmiszeripari üzemek termelése bővül, s fejlődik a technológiai fegyelem, úgy cső leken a kifogásolt termékek aránya is. Somogyba. 1970-ben az állami iparban 14,9, a tanácsi iparban 32 százalékos volt a kifogásolt termékek aránya, egy év múlva az állami iparban már csak 10,8, a tanácsiban pedig 29,5 százalék.

A vitaindító után az ipar és a kereskedelem képviselői mondták el, hogy a további minőségi munkának milyen anyagi, szervezési, gépesítési í-akadályai vasnak.

télyt s újabb munkákat szerezzenek a fiatal társulásnak.

Kétmillió forint értékű munkát végezték a Székesfehérvári KÖFÉM részébe.

— Köszönjük kifogástalan munkájukat, nagy segítséget nyújtottak nekünk, hogy az olvasztókemencénk határidőre és kifogástalan minőségben elkészült. Kérjük, látogassanak el hozzánk, ismerkedjenek meg a mi brigádjainkkal.

Ezt írták az Április 4., a Béke és a Ságvári Endre brigád naplójába a székesfehérvári vállalat képviselői. A hónap végén a csakonyavisontaiak eleget tesznek a meghívásnak.

A községben szinte mindenütt találkozni a brigádok munkájának nyomával. A sportpályán az öltöző, a kapuk, az óvodánál a különböző játékok, az iskolánál díszkapu, több tízezer forint értékű társadalmi munka jelzi, hogy a brigádok komolyan veszik vállalásaikat.

— Köszönjük a brigád segítségét, ez tette lehetővé, hogy a sportpályán kigyulladhatott a villany — írta a községi sportkör elnöke, Szöllős Gyula, a társulás Jedlik Ányos nevét viselő tmk-brigád jának naplójába.

Ilyen elismerő sorokat írhattak volna a Hámán Kató, a Latinca Sándor, a Surányi Endre, a Kossuth szocialista brigád naplójába is. Közi: összefogással támogatják a harcoló , vietnami népet. A nagybaráti viharkárosultak megsegítésére pedig 7000 forintot ajánlottak fel.

— Társadalmi munkában es soron kívül végezzük a társulás gépjárműveinek javítását. Tizenkilenc autószerelő ipari tanulónk van, nevelésüket is elvállaltuk. Brigádunk szívügyének tekinti, hogy jó szakmunkásokká váljanak, s fel- szabadulásuk után is a társulásnál dolgozzanak — mondotta Peti József, a Surányi autószerelő brigád vezetője.

Hasonló törekvést tapasz • talni a többi szocialista brigádnál is.

Az Április 4. brigád naplójában minden egyes brigádtagnak ott a fényképe. Csupán a katonai szolgálatra bevonult Tóth István fényképe hiányzik, helyette ezt írták oda: »Visszavárjuk*.

S bizonyára visszatér ő is mint Sostorics László és Bir csák Péter is, akik itt folytatták leszerelésük után a munkát:

»A fiúk visszavártak ber- nünket. Jó kis brigád a mien' szeretünk és tudunk is együt' közösen dolgozni« — írták a brigád naplójába.

Amikor a múlt hónapba Antal Lajos párttitkár, Balon'\ F. Sándor szb-titkár és FiHp vies Pál igazgató a pártszer vezet taggyűlésén értékelték • bgriádok munkáját, máj augusztus 20-án ünnepélyese kiosztották az okleveleket, a jutalmakat, arról számolhat tak be: az új alapokra helyezett szocialista brigádmozga lom néhány hónap alatt is tarta1 masabbá vált a csoko- ■'vavisóntai twroe' tsrövetke- ’■eti gépjavító társulásnál.

Szálai László