Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

Pontot vesztett a Marcali, kikapott a Barcs és a Kapoly a megyei bajnokság 0. fordulójában I FILMJEGYZET A jövő emlékeiről — miiltunk titkairól Rosszul ment a megyeieknél a vezető csapatoknak. A múlt heti három éllovas közül senki nem tu­dott győzni. A Marcali V. Meteor soványka döntetlennel tért haza Kaposvárról, a Vasutas-pályáról. Még rosszabbul járt a bajnokesé­lyesek sorába tartozó Barcs éí Ka­poly : a barcsiak Marcaliban a La- tinca SE ellenében szenvedtek sú­lyos vereséget; az NB III-at meg­járt Kapoly Karódról tért haza pont nélkül. Ilyen eredmények után tovább tömörült a mezőny a megyei I. osztályban. Alul viszont nem változott a helyzet; Csoko- nyavisonta és Lengyeltóti még nem tudott pontot szerezni. Cso- konyavisontán a balatoníenyvesiek győztek a két újonc rangadóján. Somogyi SE—Fonyód 1:1 (0:1) Nagyatád. 50 néző. V.: Szabó F. Kiegyenlített első félidő után a má­sodik negyvenöt percben a hazai­ak sok helyzetet hagytak kihasz­nálatlanul. A vendégek egy sze­rencsés góllal és lelkes játékukkal szerezték meg az egyik pontot. Balatonfenyves—Csokonya- visonta 3:2 (1:0) Cskonyavisonta, 200 néző. V.: Tardi. Sportszerű, jó mérkőzést hozott a két újonc csapat találko­zója. Jobb csatár játékával és egy 11-es góllal győzött a vendégcsapat. G.: Búza, Homoki, Kékesi ll-esből, ül. Vass, Márkus. Szöllos Gyula Babócsa—Taszár 1:1 (i ;0) Babócsa, 100 néző. V.; Bakonyt A vendégcsapat csatára Takács egy harminc méterről jól eltalált lö­véssel szerzett vezetést. A hazaiak bár ezt követően végig fölényben voltak csak nehezen, a 83. perc­ben tudtak egyenlíteni Hónai otthagyta hűtlenül szülőfalu­ját, a romantikus fekvésű, dímbes-dombos Puszpáng- bükköst, de még egyetlen, egy sem tért vissza soha bűnbá­nó alázattal. — Szívesen fogadjuk — je­lentette ki a hír vétele után Fránya Zsigmond, a helybeli »Ilúzdmeg-ereszdmeg Tsz el­nöke. — Nálunk mindig meg­van a Jóska gyerek helye. Ilyen fiatalok kellenek ide, akik már rájöttek, hogy a vá­ros nem minden, akik kiáll­ták már a tűzkeresztséget és büszke daccal sikerült ellen- állniok a hamisan csillogó hívságos csábításoknak ... Egyébként nem is csodálko­zom azon, hogy Jóska haza­jön, hiszen mi valóban igyekszünk olyan körülmé­nyeket t:, ernte ni a község­ben, hogy minden fiatal ki tuaja e.zjdeni a maga kul­turális igényéit. Ezért nyitot­tunk új zenés eszpresszót is, mert a regi szövetkezeti kis­vendéglő, ahoL Sunyi Kosza tett, s a végén a Vasutas állt kö­zelebb a győzelemhez; Marcalit a szerencse és jól védő kapusa se­gítette az egy ponthoz. Jók: Hegyi, Zsigrai, Törzsök, ill. Kozári a me­zőny legjobbja. Végvári Dénes M. Latinca—Barcs 3:0 (0:0) Marcali. 300 néző. V.: Móritz. Az első félidőben ideges hangulatban folyt a rangadó jellegű találkozó. Szünet után lehiggadt a hazai csa­pat: mezőnyfölényt harcolt ki, s ennek eredménye gólokban is megmutatkozott. G.: Albu, Kollár, Nyikos. Jók: Engelbrecht. Bódis. Bajkai, ül. Winkler, Kiss, Horváth, Kisborsó Imre Karád—Kapoly 1:0 (1:0) Karád, 200 néző. V.: Buzsáki. Az első félidőben meglepte ellenfelét a hazai csapat. A kapolyiak két­ségbeesetten küzdöttek a kiegyen­lítésért, ez azonban a jól záró ha­zai védelem jóvoltából meghiúsult. Jók: Keresztes, Kreka, Sárdi, ill. Kiss, Pintér, Savanyő. Mészer János K. Rákóczi n.—Lengyeltóti 4:2 (2:1) Lengyeltóti, 150 néző. V.: Hor­váth I. G.: Farkas 2, Pandurics, Andréka, ill. Bera, Csordás. gyarnutákat, már nem felet meg a modern korszellem­nek — folytatta aztán még feltartózhatalan szó áradattal Fránya Zsigmond. Jóska ha­zatértével ugyanis igazolva látta a falu érdekében kifej­tett szívós es lankadatlan munkásságát. A zenés eszpresszó, me­lyet költséget és ízlést nem kímélve üzemeltettek a főut­cán (a szövetkezeti kisven­déglő rovására), valóban be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. S miután magasan túlteljesítette bevételi tervet, szükségessé vált, hogy az új vendég Látóipari objektum lo- szomszedsagaban modern, minden igényt kielégítő, pes­ti nívójú, nyolcágyas alkohol- detoxitáló állomást rendez­zenek be. így hát Puszpángbükkös vi­lágvárosi légkört idéző léte­sítményekkel várta a tékozlo fiút, a hazatérő Meredek Jós­kát. Sőt, a megérkezését meg­K. Táncsics II.—Balaton- boglár 6:0 (2:0) Kaposvár, 500 néző. V.: Róza. G.: Pemmer 3, Köh'ál, Lukácsi, Szabó. Csurgó—Somogytarnóca 4:2 (2:1) Csurgó, 200 néző. V.: Vajda. Közepes szinten mozgott a ta­lálkozó. A hazai csapat ennyivel volt jobb. G.: Mónos 2. KoVács, Polgár, ill. Novák, Bencsik. Jók: Polgár, Mónos, Kiss, ill. Bencsik, Novák. Halmai Emil A MEGYEI BAJNOKSÁG ALLAS A: 1. Marcali VM 6 5 1 — 20­■ 5 11 2. Barcs 6 4 1 ,1 11— 6 9 3. M. Latinca (i 3 1 2 17— 5 7 4. Taszár 5 2 3 — 12— 4 7 5. Kapoly 5 3 1 1 9— 6 7 6. K. Vasutas 6 2 2 2 11— 8 6 7.. Karád 5 2 2 1 6— 5 6 8. B.-fenyves 5 2 2 1 6— 9 6 9. B.-boglár 5 3 — 2 9—12 6 10. Somogyi SE 5 2 1 2 10—21 5 11. Babócsa 5 — 4 1 7— • 8 4 12. Csurgó 5 2 — 3 11— ■14 4 13. Fonyód 5 1 1 3 6­■ 9 3 14. S.-tarnóca 5 1 1 3 7— ■10 3 15, Cs.-visonta 5 — — 5 6— ■15 — 16. L.-tóti 5 — — 5 3— ■14 — K. Táncsics II. 6 6 — — 24— 3 12 K. Rákóczi H. 6 5 — 1 53— 11 10 előző napokban, még egy új, szintén városi színeket idéző táblát is kifüggesztettek az eszpresszó fényes kirakatába, amelyen tudatták minden de­rék puszpángbükkösivel, hogy »elsejétől minden este Jósé és népszerű fővárosi beat-egyú,t- tese szórakoztatja a kedves vendégeket!« Jóskát, a tékozló fiút tehát méltóképpen várták. Vártak, hogy a déli busszal érkezik, de kisebb küldöttség leste az est vicinálisnál is. Jóska azonban a saját Fiat­ján érkezett. Vállát verdeső, loboncos sörénnyel állított be, diszmagyarban, hatalmas suj- tásokkal a dolmányán, orrán drotkeretes fekete pápaszem- mcl, úgyhogy a templom kö­rül ógyelgo öregasszonyok, majdnem adakozni akartak a számára. Az anyja elájult, amikor meglátta, apján pedig újból kitört a háborúban szerzett sokkja, amely mindig akkor jelentkezett, ha valami erős megrázkódtatás érte. Un,Irán­it) llÚSZ éve már, hogy I először gyötört a kérdés: hon- I nan az emberi kultúra, miből erednek megmagyarázhatat­lan, a mai technikának is hosz- szú évek fáradságos munkáját jelentő őskori és ókori »cso­dák«? S megvallom, azóta sem könnyebb ezekre a válasz. Amikor ezen töprengtem, a most 76 éves tudós pécsi pro­fesszornak, Várkonyi Nándor­nak a könyve, a »Szíriát osz­lopai« már széles körben ol­vasott és kedvelt könyvsláger volt. A szerző az akkor ismert tudományos eredmények és józan feltételezések alapján már tett említést az emberi­ség történelmének igen magas korai kultúráiról — elsüllyedt világokról, világrészekről —, és nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy idegen bolygóról kaptunk kultúránk, művelő­désünk kialakításában »segít­séget«. Pedig amikor Várko­nyi professzor könyve szüle­tett, az űrt kutató tudomá­nyunk még embrionális korát élte, számos nagy leletet (kum- ráti töredékek, afrikai és ázsiai barlangrajzok, vértes- szőlősi ősember stb.) még a föld s az ismeretlenség homá­lya fedett. Azóta nagyot léptünk előre. Az asztronautika is. így a Ver­ne Gyulák sok álmodozásából lett valóság. A régészet, a nép­rajz, az őslénytan, a geológia, az orientalisztika és más tu­dományágak új eredményei hétmérföldes léptekkel vitték — és viszik — előre iamere- inket. Ennek dacára megkell vallanunk, hogy jónéhány tu­dományos kérdés éppúgy tisz­tázatlan és megmagyarázat­lan, mint volt jó húsz év­vel ezelőtt. Közülük talán a legtöb­bet tárgyalt, a legtöbb embert foglalkoztató kérdéseket fog­lalta keretbe a nyugatnémet I film, A jövő emlékei. Egy ki- I tartó szorgalmú, de a nápsze- ! rűséget a kelleténél jobban kedvelő és ezért állandóan nyilatkozó, jó szándékú auto­didakta kutató, Erich Denic- hen és egy igen jó szemű ren­dező, Harald Reinl doktor arra kerestek választ: lehetséges-e az, hogy a történelem előtti és korai történeti időkben idegen bolygókról magas kultúrájú lények érkeztek a földre, ők befolyásolták az itteni alacso­nyabb szintű kultúrákat, és »dolguk végeztével« űrhajóval visszatértek oda, ahonnan jöt­tek. A film szerzői — igen ér­dekes módon — a vallás kelet­kezésére, egy bizonyos fajta istenhit megjelenésére is ma­gyarázatot vélnek találni az idegen égitestről ide érkezett »látogatók« személyében. »Nem egészen sci-fi-nek« hirdetett filmjük végigszalad — csodálatosnál csodálatosabb színes képsorokkal — törté­nelmünk megoldatlan eredetű kő Jenő az eszpresszó üzlet­vezetője viszont leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte a ne­ves gitárost, a serdülő lányok bálványát, Puszpángbükkös szülöttjét, akit érkezése után közvetlenül az egész falu úgy megbámult, mint valami ide­genforgalmi érdekességet. Csak éppen az eszpresszóba nem ment el senki meghall­gatni. falubeliek inkább a szövetkezeti kisvendég­lőt kezdték megint lá­togatni, ahol Sunyi Kósza Kálmán és népi zenekara húz­ta a talpalávalót. Az esz­presszó pedig minden este üresen kongott, még a ku­tyák is vonyitva elkerülték az egykor oly népszerű ven- dcglaloipari Létesítmény Han­gos és lármás környékét. Mint az elmondottakból art hiszem világosan kiderül: úgy látszik, nemcsak próféta, de még gitáros sem lehet va­laki a saját hazájában Hát nem méltánytalanság? Ági» Tihamér vagy elgondolkoztató alkotá­sain, Európától Ausztráliáig. Igazuk bizonyítására többek között a Biblia leírásaiból hoz­nak számos idézetet, így Eze­kiel próféta szövegét vagy Il­lés mennybemenetelét, a frigy­láda keletkezését stb. Fel­használnak vallási és világ- irodalmi alkotásokat (mint a Gilgames-eposzt, a kumráti töredékeket stb.), s elméletük bizonyítására felsorakoztat­ják a világ minden tájékán (pl. Luxorban, Mexikóban, Af­rikában stb.) található pirami­sokat, obeliszkeket meg a nagy romvárosokat, amelyeknek építése igen magas technikai fejlettséget igényelt. Nemkü­lönben az afrikai és belső­ázsiai sziklarajzokat is, ame­lyeken — úgy vélik — »űrha­jósöltözékben« ábrázolták ré­gen a föld lakói az idegenből jött »isteneket«. (Véleményük szerint ilyen űrutas lehetett Illés próféta, és az ő eltávozá­sát írta le igen szemléletesen a Biblia a tüzes szekérrel.) A film szerzői feltevésük bi­zonyítására számos — e kér­déssel foglalkozó — amatőr és hivatásos szakember vélemé­nyét is felhasználták, például von Braun amerikai vagy Ka- zencev és Zajcev szovjet pro­fesszor nyilatkozatát. A szerzők a kérdésre egy­értelmű és általános igenlő vá­laszt adtak. Nekünk a követ­kező a véleményünk: Jó az, hogy, fölvetik annak problémáját: hogyan készültek (mert a tudományos eredmé­nyekkel még ma meg nem magyarázhatók), például a nagy, egy darabból meg­munkált obeliszkek vagy piramisok, mire volt jó a ma még tisztázatlan ren­deltetésű, de emberi kéz al­kotta jelrendszer amerikai hegységek mostanság lakatlan sziklarengetegei között, vagy hogyan és kik készítették a Húsvét-szigetek immár legen­dás, nagy méretű kőszobrait, avagy miért lettek lakatlanok az azték és maya városok. Nemcsak a tudósokat, ha­nem az egyszerű embereket is HA BABONÁS volnék, bi­zony kapkodhattam volna a gombjaimhoz, mikor a Ké­ményseprői Vállalat Ady End­re utcai irodájába beléptem. — Különösen a diáklányok viccelnek velünk sokat. Úgy tartják, ha hozzánk érnek, megússzák az aznapi matek- feleltetést — mesélte nevetve Tompa Imre kéményseprő. — Hogy valóban szerencsét hozunk.. . nem merném állí­tani. 1957 óta vagyok a szak­mában. Először bizony elég szokatlan volt a kormos ruha, a sok létramászás, de azután hamar megszoktam és meg­szerettem ezt a mesterséget. Sok mindent lehet mondani a mi munkánkról, csak azt nem, hogy egyhangú. A tizenöt év alatt sok kémény lett közeli ismerősöm. Csima Ferenc sem újonc már a háztetőkön. — Tanítómesteremmel még 1960-ban Siófokon dolgoz­tunk. Ö szerettette meg ve­lem ezt a munkát. A fizetés­sel is meg vagyunk eléged­ve... mostanig — mondja, s közben hamiskás mosollyal a főnökére sandít. ö is nevet. Érti a célzást. — Bizony legnagyobb gon­dunk az utánpótlás. A fiata­lok nem szívesen választják ezt a szakmát. Ha jön is egy vagy kettő, hamarosan elvi­szák őket katonának, s mi­után leszereltek, már egyikük sem jön vissza. — Nálunk gépesítésre nincs lehetőség — szól közbe Szabó Gyula brigádvezető. — Ezt a munkát csak az emberek tud­ják elvégezni. Sokszor este jönnek hozzám, hogy menjek azonnal, mert füstben az egész ház. Ilyenkor a kéményseprő íöi- maszik a fcetéwe, es tíz perc izgatják, foglalkoztatják e kér­dések. Számos ilyenre napja­ink, holnapjaink kutatása ad csak feleletet. A filmben' be­mutatott afrikai — a. film szerzői által űrhajósoknak tar­tott — kőkori sziklarajzok vi­szont a legutóbbi tudományos állásfoglalások szerint állati bőrbe öltözött vadászokat áb­rázolnak, a frigyláda konden­zátorként való szerepeltetése pedig enyhén szólva képzel­gés az archofizikusok szerint. Sok még a kutatnivaló, és nem árt, ha eddig még meg nem figyelt szempontok sze­rint át- meg átvizsgáljuk a ma még ismeretlen rendeltetésű tárgyakat, jelenségeket. Így létjogosultsága van múltunk rejtélyeinek kutatásában az űrrepülés tudományának is, valamint a mélytengeri régé­szetnek és a hangfizikának. A jövő emlékei című film gondolatokat ébreszt bennünk. Sokan fordulnak majd könyv­tárba, hogy szakavatott szer­zők tollából kapjanak választ, segítséget. Sajnos, e téren a magyar könyvkiadás nagyon elmaradt a világ népszerűsítő irodalmához képest. Igen jó lenne pl. Várkonyi Nándor könyvét a megfelelő átdolgo­zásokkal újra megjelentetni, és közreadni, lefordíttatni a legjobb külföldi szerzők alko­tásait. Nem ismerjük Magyar- országon Erich Denichen könyveit sem. Ha nem elég tu­dományos, akkor helyet érde­mel a sci-fi irodalomban. Egy bizonyos. Ez a film más, mint a sci-fi. Tanulásra, továbbképzésre serkent min­den embert. És várjuk, hogy a televízió is segít majd nekünk: bizonyára van e kérdéshez is tudományos-ismeretterjesztő sorozat, megszólaltatható ne­ves magyar régész vagy ori­entalista, aki segít kételyein­ket eloszlatni, gondolatainkat helyes irányba terelni. S n.ár az is eredmény, ha hétköznapi gondjaink között szó esik ilyen témáról is. múlva már minden a legna­gyobb rendben van. Nekünk szezon volt az egész n3rár, most a fűtési időszak előtt pe­dig különösen sok munkánk lesz. Napi 120—130 kéményt tes* rendbe egy emberünk. Gondolja csak el, mikor a százharmincadik padlásról le­jön a kéményseprő, örül, hogy leülhet. — Sok gondot okoz az új rendelet, miszerint mindenütt kéthavonta kell a kéményt sepernünk. Eddig havonta rendszeresen mindig ugyanaz­nap végeztük el egy házban a seprést. Most, hogy a körzet nagyobb lett, nem tudunk mindig pontosan kimenni. Sajnos, sok helyütt még a házmestert sem találjuk ott­hon, nemhogy a lakót. A PÉNZBESZEDÉS is elég nehézkes így — most, hogy nem mindig ugyanabban az időben megyünk —, nem egy­szer azt hiszik a házbeliek, hogy nem is dolgoztunk, csak a pénzt szedjük be. Ez bi­zony nekünk nagyon kelle­metlen. Persze, egy kis türelemmel és megértéssel ez a gond is orvosolható. — Sok munkát ad a gáztü­zelésre való áttérés is — te­szik még hozzá, — Minden kéményről részletes jelentést kell adnunk, hogy alkalmas-e a gáz- és égéstermékek elve­zetésére. A Kéményseprő Vallalal; alkalmazottai a megyében 224 ezer kémény tisztán tartasat végzik. Bíró Foren« Somogyi Néplap! 5 góljával, jók: Takacs, Orsós, ül. Fledrich, Kusics. Vadas Tibor K. Vasutas-Marcali VM 1:1 (0:1) Kaposvár, 100 néző. V.: Molnár. Az eddig pontveszteség nélkül ál­ló marcali csapat Szántó szeren­csés góljával jutott vezetéshez. Ezt követően az elbizakodottság csak­nem teljes mértékben megbosszulta magát. Felülkerekedett a hazai csapat. Törzsök ll-esből egyenlí­A K. Vasas női asztaliieniszezainek bravúrja Budapesten A női csapat döntő fontos­ságú mérkőzést vívott a 13. fordulóban Budapesten, a Postás ellenében. Igazi kiesési rangadó volt ez, amelyen a hazai pálya a Postás mellett szólt Az újból csatasorba álló Mártonnal meg is erősödött a fővárosi együttes. A nagyobb NB III... NB III... (folytatás a 4. oldalról) és Horváth I. A siófoki csapat­ban nem akadt dicsérhető tel­jesítmény. További eredmények az északnyugati csoportban: Tokod—KÖFÉM (Székesfe­hérvár) 2:1, Almásfüzitő—Sá­risáp 2:0, Soproni VSE—Rá­kóczi SE 5:1, MOTIM TE—Fer­tőd 1:0, Vértes SC—Budai N. A. SE 1:3, Petőházi Kinizsi— MOFÉM Hubertus 2:0, Bábol­na—Komáromi Olajmunkás 1:0. ■SllP-ff® i j tapasztalat is inkább a ibuda- j pesti csapat javára billentette a mérleget. Mégis: K. Vasas-?.?. Postás 14:11 Határtalan nagy akarással vetette magát a küzdelembe a K. Vasas. A kaposvári ver­senyzők szinte • önmagukat múlták felül. Boldizsár Gab­riella élete legjobb játékával rukkolt ki, s valamennyi el­lenfelét legyőzte. Harkányi dr. a szokott formában játszott, Horváthné formája is fölfelé ível. A mérkőzés befejezésekor az eredrpénytáblázat a követke­zőképpen alakult: Boldizsár (5), Harkányi dr. (4), Horváthné (3), Dobos (2), illetve Sára (4), Márton (2), Rozsnyó (2), Gacsály (2), Ma- róthy 1 győzelem. Ezzel a nyert mérkőzéssel a K. Vasas megelőzte vetélytársát, a Bp. Postást, és felzárkózott az előtte álló Szombathely, Mis­kolc, egri hármashoz. Az asztalitenisz női NB I. II. csoportjában most a kö­vetkező a sorrend: Herbei (fehér mezben) ez alkalommal is a megfiatalított K. Vasas csapatának játékmestere volt. Remekül osztogatott, fáradhatatlanul dolgozott a középpályán; sok támadást in­dított — mint jelen esetben is —, aztán egy szép fejesgóllal járult hozzá a csapata győzelméhez. 7. Savaria 3. Miskolc 9. Eger 10. K. Vasas 11. Bp. Postás 12. Gamma 13 5 8 148:177 10 13 5 8 141:134 10 13 5 8 121:204 10 13 4 9 139:18« 8 13 3 10 12-7:198 6 13 — 13 43:282 — A következő vasárnap Ka­posváron kerül sor a K. Va­sas— Miskolci ÉMTE női mér­kőzésre. A Vasas egy újabb bravúros győzelmével megszi­lárdíthatná helyét a közép­mezőnyben. a eredek Jóska hazajön — futott végig a meg­döbbentő hír a falun. Nagy és jelentőségteljes ese­mény volt ez. Már sok fiatal Oóska hazaiéi1 Dr. Draveczky Balázs Kétszázhuszonnégy ezer kémény gazdái Munkahelyük a háztető

Next

/
Oldalképek
Tartalom