Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

Apuka és az ikrek Munkásembcr voltam egész életemben — Tudja, milyen gyerekek ezek? __ 9 * — Hát, amikor kisebbek voitak, ha a Marika megvágta az ujját, akkor az Ilikéét is be kellett kötözni, s ugyanúgy fordítva ... Ha az Ilike sírt valamiért, akkor »nővére« is követte példáját. Mindent egy­szerre csináltak, soha nem hagyták el egymást... — Nővére? — Igen, én vagyok az idő­sebb .. . Szüleim bizonyíthat­ják, hogy néhány perccel előbb láttam meg a napvilágot — mondja Marika. Bizony alaposan meg kell néznem az édesapjuk mellett ülő két fiatal, csinos leányt, hogy valamennyire is meg­különböztethessem őket egy­mástól. Rövid, fiúsra vágott sötét­barna haj, kardigán, blúz, szoknya, cipő — minden egy­forma. S ahogyan megismer­kedem velük, életükkel, abból is kiderül: valóban mindent együtt csinálnak, ami annyira jellemző az ikrekre. S nem­csak külsőségekben, gondolko­dásban is, hiszen egyszerre je­lentkeztek a munkásőrségbe előképzésnek. Csokonyavisontán. a Nép­hadsereg utca 9. szám alatt la­kik családjával Kismárton Jó­zsef. Asztalos, a helyi Építő­ipari Ktsz-ben dolgozik. Tar­talékos munkásőr, 1958-tól 11 évig végzett fegyveres szolgá­latot a barcsi Gábor Andor munkásőr egységben. — Munkásember voltam egész életemben. Ide a község­be 1924-ben költöztünk Csur­góról, 1947-ben párttag lettem. Voltam párttitkár is, s aztán az ellenforradalom idején ne­kem is bújkálnom kellett. Azért lettem munkásőr, hogy többet ne álljunk fegyvertele­nül, ha valami történik ... Emlékeit sorolja. Amikor napokon át határsértőket ül­döztek és fogtak el a közép- rigóci erdőben, gyakorlatokat, s más eseteket. Egykori tár­sait emlegeti: Pássá Jenőt, Farkas Józsefet és másokat, akikkel együtt tevékenykedett a munkásőr­ségben több mint tíz esz­tendőn át. S csak azért ment tartalék- állományba, hogy a csoko- nyavisontai MHSZ községi titkáraként még több időt tudjon fordíta­ni a fiatalok nevelésére. Az ikrek — Marika és Ili — 1950. május 15-én szület­tek. Az általá­nos elvégzése után együtt jártak gimnázi­umba, két osztályt végeztek el, s aztán inkább gyors- és gépírást tanultak. Marika a I — Három is. Az utolsón, éppen lövészetkor, bőrig áz­tunk, de ez sem zavart ben­nünket. Nagyon féltünk, sike­rül-e a lövészet. Igaz, a hon­védelmi szövetség lövészklub­jában több versenyen is ered­ményesen szerepeltünk, ez azonban más — mondják egymás szavába vágva az ik­rek. Aztán nevetve elevenítik fel, hogy egymással is verse­nyeztek, s most Marikának sikerült jobb eredményt elér­ni. Ili először fordítva akarta a pisztolyba a tárat betenni, de aztán, egy kis segítséggel, sikerült ezt a feladatot is végrehajtani. — Meddig akarnak mun­kásőrök lenni? Egymásra néznek, elkomo­lyodnak, hosszasan szemlélik édesapjuk kitüntetésekkel dí­szített egyenruháját, amelyen a kiváló munkásőr jelvény, a Szoglálati Érdemérem, az öt és a tíz éves Munkásőr Em­lékérem és más kitüntetések sorakoznak, s csak azután vá­laszolnak : — Szeretnénk, ha a mun­kásőrségben végzett tevé­kenységünk alapján érdemes­nek találnának bennünket majd a párttagságra. S addig akarunk szolgálni, amíg a munkásőrségnek szüksége lesz ránk. Persze arra is büszkék lennénk, ha munkásőri tevé­kenységünkért megkaphat­nánk majd azokat a kitünte­téseket, amelyeket édesapánk. Szezonvégi tapasztalatok f I rr • r r időjárás ­vendégjárás Néhány perccel korábban szü­lettem, idősebb vagyok ... ktsz, Ili pedig a tsz irodáján adminisztrátor. Az ifjúsági szervezetbe is egyszerre léptek be, Marika gazdasági felelős, Ili pedig szervezőtitkár a község KISZ- szervezetének vezetőségében. — Hogyan lettek előképzőe munkásőrök? Most a »fiatalabb« iker ve­szi át a szót: — En hallottam meg, hogy lehet jelentkezni... Szóltam Marikának, mi a véleménye, s ezt követően kiállítottuk a szükséges papírokat. Otthon már csak akkor tudták meg, amikor a pártszervezet tag­gyűlésén elfogadták jelentke­zésünket .. — Kicsit haragudtam, meg büszke is voltam rájuk, ami­kor a taggyűlésen az ő nevü­ket hallottam. Legalább előt­te megkérdezhették volna vé­leményemet, meg édesanyjukét is — jegyzi meg Kismárton József, de mosolygó arcáról látni, nem haragszik. — Volt már foglalkozás? Ili, a »fiatalabb« iker. Amikor az ikrek kicsinyek voltak, s látták apukát egyen­ruhába öltözni, szolgálatba ké­szülni, mindig könyörögtek, szerezzen nekik is egyenru­hát, s vigye őket is magával. Most ugyancsak saját elha­tározásukból öltötték maguk­ra az egyenruhát, mert úgy érzik: a Kismárton gyerekek­nek folytatni kell azt a fegy­veres szolgálatot, amit az édesapjuk elkezdett... Szalai László —■ Emlékezetem szerint még nem fordult elő, hogy nyáron a Balatonról sört küldött vol­na vissza a vendéglátóipar. Márpedig ez az idén megtör­tént. Az augusztus 20. körül beköszöntő hűvös idő miatt több mint hatvan hektolitert küldtünk vissza — mondta Nádas György, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat áruforgalmi vezetője. — Hiába, a mi forgalmunkat sok minden befolyásolja. A döntő tényező azonban az időjárás, ami bizony nem kényeztetett el bennünket túlságosan az idén. Az áruforgalmi vezető nap­tárában sárga színnel jelezte az esős napokat. Májusban 15 követi egymást. Az augusztus végi napok is sárgák ... — Sem a szezonkezdés, sem a befejezés nem alakult úgy, ahogy várták volna. Milyen volt maga a szezon? Mik a tapasztalatok? — Az idei nyár a kísérlete­zés jegyében zajlott. Több, ed­dig ellátatlan területen építet­tünk büfét, pavilont. Földvá­ron, Zamárdiban, Fonyódlige- ten önkiszolgáló éttermet. Sió­fokon a strandéttermet alakí­tottuk át önkiszolgáló rend­szerűvé. A Matróz éttermet pedig úgy rendeztük be, hogy nappal önkiszolgáló étterem, éjjel zenés szórakozóhely le­gyen. — Abból, amit elmondott, az derül ki, hogy a tendencia az önkiszolgáló rendszer elter­jesztése. Mi ennek az oka? — Az egyik ok, hogy az em­berek manapság még nyaralás közben is sietnek. Vagy leg­alább is nem szeretnek vára­kozni. A hagyományos étter­mekben pedig várakozni kell. Az önkiszolgáló étterem ol­csóbb is, és ez sem elhanya­golható szempont. Eddig a vendég érdeke. A másik, hogy mi .is kényszerítve vagyunk: kevés a személyzet létszáma, s nyáron a megnövekedett for­galomra számítanunk kell. Jó­val több dolgozóra volna szük­ség, mint amennyi van. Az idén például nem volt elég mosogató, leszedő és szakács. — Felszolgálónak viszor többen jelentkeztek. Hiszen az ő kereseti lehetőségeikről időnként legendákat hallani. — Az kétségtelen, hogy jól keresnek, de annyira azért nem, mint azt sokan gondol­ják. És az igazsághoz hozzá tartozik, hogy meg is dolgoz­nak érte. Állandó dolgozóink kizárólag télen vehetik ki a szabadságukat és nyári sza­badnapjaikat. Persze, vannak, akik megkárosítják a vendé­get. Éppen most van folya­matban nálunk is három dol­gozó fegyelmi ügye, s egyikü­ket el is bocsátjuk. Ha nem a Balaton, hanem a Csendes­óceán partján lennénk, és nem volna ennyi mukalehetőség, akkor valószínű, hogy job­ban meggondolnák, hogv »megvágják-e« a vendéget. Olyan ez, mint a mesebeli sár­kány: az ember próbál ellene küzdeni, levágja egy-egy fe­jét, de új nő helyette. Általá­nosítani ennek ellenére sem szabad. — Nemcsak a vendéglátósok károsítják meg időnként a vendégeket, hanem a fordí­tottjára is van példa. Eddig még nem tisztázott annak oka hogy vajon miért »fogynak« a fogyóeszközök? — íme, néhány adat: A szárszói bisztróból a nyitást követő nap eltűnt az összes sószóró. Egy másik egységben az asztalra szerelt gyertyatar­tókat csavarozták le. De lop­nak evőeszközt — a legkelen­dőbb a kés —, poharat, tá­nyért is. Arra is volt példa, hogy a szállodai szoba tera­szán szárított fürdőruhát éj­szaka levitte a szél. Alatta szállodai törülköző volt. A vendég azzal a felkiáltással, hogy neki már így is elég nagy a kára, nem volt hajlandó megfizetni. De akadt olyan vendég is, aki a törülközőt »véletlenül« a saját holmija közé csomagolta, és elvitte. Az áruforgalmi vezető a lo­pásokról készült jegyzőköny­vek halmazát teszi elém. És hol vannak azok a lopások, amelyekről nem készült jegy­zőkönyv? ... Az iroda mellett összetört szörpautomata vár javításra. Az ára 60 000 forint. Három ilyent rongáltak meg. A nyári mérleghez termé­szetesen nemcsak ezek az árnyoldalak tartoznak. A kez­deményezések közül jól be­vált az önkiszolgáló rendszer, nagy sikere volt az úgyneve­zett bajor sörözőnek Siófokon, ahol a világ egyik legjobb sö­rét, a Löyenbräut lehetett kapni. — A nyári idegenforgalmi és ezzel a vendéglátóipari sze­zon is befejeződött. A Pannó­nia már cf következő nyárra készül. Mik a terveik? — Ezt a bizonyos önkiszol­gálórendszert szeretnénk to­vábbfejleszteni. Űjabb beru­házásokra készülünk. Jövőre korábban nyitunk, mint az idén. És talán az időjárás is kegyesebb lesz hozzánk. Simon Márta Növényvédelmi tájékoztató A tárolás alatti betegségek megelozéséro3 Az egyes termények tárolá­sának természetes velejárója az a veszteség, amely a növé­nyi rész párologtatásából, lég­zéséből, esetleg csírázásából ered. Olykor romlási károk is keletkeznek, ezek azonbán szakszerű tárolással megelőz­hetők, illetve mérsékelhetők. Éppen ezért például a burgo­nyát lehetőleg száraz időben szedjük föl, hogy minél keve­sebb legyen a nyomott, sérült gumó. Az átválogatott burgo­nyát a prizmázás vagy raktá­rozás előtt tiszta szalmával (s nem a burgonya szárával!) letakarva, száraz időben hosz- szabb ideig hagyjuk szabadon. A raktárban (nagyobb téte­leknél) 1,5—2 méterenként lé­cekből készült, háromszögletű szellőztető kürtőket állítsunk a kupacokba. A raktár hőmér­séklete pedig plusz 3—6 fok legyen, és gyakran szellőztes­sünk! Ha a burgonyát szabad­ban, prizmában tároljuk, amíg az időjárás engedi, elégséges 15 cm vastag szalmával leta­karni. A fagyokig a gerinc maradjon földtakaró nélkül, a szellőzés végett. Később, a hi­deg idő beálltával az átnedve­sedett szalmát friss, száraz szalmával kicseréljük, és 20 cm vastag földdel teljesen be­fedjük. Ezt a földvastagságot később természetesen növel-. ni kell. Sok meg a alatt. [dókén ' pig a betegség támadhatja hagymát is tárolás A jól beérett, száraz fölszedett és pár na- szabadban szétterítve Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 66. A férje arcára nézett, amely elszántan, keményen, kono- kan rajzolódott ki az éjjeli lámpa szűrt, fényében. Szeme haragosan s olyan furcsán vá­gott feleségére, hogy Éva meg­döbbent. — Egye fene — gon­dolta —, egyezzen bele az olasz útba, és kész. Felőlem aztán magnózhat... Szász fölrakta a szalagot, és előreíuttatta a felvételt, majd egy kék papírszalagnál indítóit. — Hallgasd! — sziszegte. Aztán megragadta a felesége karját, és a magnóhoz húzta. Megnyomta az indítót: 51 Somogyi Népiép — Hallgasd! ... ~ Kedves Pávai Vájná professzor úr. Mikor kapta Ön Abzinger Gyulától ezt a leve­let? — Március hetedikén fölhí­vott telefonon. »Ferikém, kép­zeld, nem akarok hinni a sze­memnek! Jenő meghalt, ön­gyilkos lett. Azt hittem, kiesik a kezemből a telefonkagyló. A térdem megrogyott. Most küldtem pedig el neked egy levelet, éppen Jenővel való beszélgetésemről« — mondta Abzinger. — »Ferikém, vi­gyázz erre a levélre, mert én nagyon sötét dolgokat látok Jenő halála körül«. — Köszönöm, professzor úr. Kérem, olvassa fel a levél tar­talmát, ha nem adhatja ide még nekem sem. — Ezt megőrzőm, mert... Szóval, így szól a levél: »Ferikém, képzeld, tegnap reggel lélekszakadva fut fel hozzám a hivatalomba Balátai Jenő ... »Gyula, valami óriási dolog történt. Az amerikaiak azt akarják ...« Ehhez most hozzá kell tennem: pár nappal ezelőtt fölkeresett Jenő, és mu­tatott egy levelet, amelyben őt valami Mr. Woordworth, az Egyesült Államok alumínium­konszernjének aligazgatója ta­lálkára hívja meg a Gellért- szálló éttermébe. Mr. Wood- worth egy tolmács segítségé­vel, aki a követségről ment oda, azt közölte Jenővel: »Uram, biztosíthatom, nagyon nagyra értékeljük az ön csak­nem két évtizedes munkássá­gát. Tudunk felfedezéseiről, szakdolgozatairól, memoran­dumairól. Kitűnő geológusnak tartjuk, ön itt, Magyarorszá­gon már nein dolgozhat. .. ön kulcs volt. Ezzel nyitották ki a kasszát, és a kulcsot eldob­ták ... Uram, jöjjön ki az Ál­lamokba! Tisztességes össze­get, jó életet, megbecsülést ajánlunk önnek« ... satöbbi, satöbbi... Jenő azt mondja, majdnem elájult. Nem is kép­zelte volna, hogy ő érte a kül­föld nyújtsa a kezét, amikor itt, a saját hazájában a bete­vő falatja is alig van. Aztán Balátai, amilyen gyor­san berobbant hozzám, olyan gyorsan lohadt le az öröme. — Nem megyek ki, Gyula — mondta nekem —, nem me­gyek, mert magyar mérnök vagyok. Nekem vállalnom kell a nép sorsát. Mondhattam aztán én már neki, hogy ez fölösleges mar­haság, ósdi, romantikus ka- cat, tudod, hogy Jenő milyen. Túlságosan is dacos, és szeret pózolni, tetszelegni a maga ki­mondott, hajthatatlan igazá­ban. Azért írom e levelet ne­ked, talán tudsz rá hatni: menjen innen!!! Ferikém! Ba­látai Jenőnek el kell innen mennie! Te tudod, hogy miért!!« ... Szász kikapcsolta a készü­léket. Elsőnek Éva szólalt meg: — Még mindig nem értem, Dániel, mit akarsz ezzel a fel­vétellel. Mire jó ez? Az apám úgy látszik, sajnos nem volt ilyen dolgokban beszámítható, s otthon maradt. — Éva! Ha az apád tudatja valakivel, hogy az amerikaiak ajánlatát nem fogadja el, ak­kor nem hal meg. Ha a nagy­anyád beszél vele, akkor tud­hatta volna, hogy nem akart kimenni az USA-ba ... Nem bőszéit vele, tehát mástól tud­ta, illetve csak föltételezte,; szikkasztott hagymát csak hogy nem akart kimenni. Utó-1 gondos átválogatás után sza­lag tudta meg! De most nemj bad tárolni. A gyökereket és is ezi a leglényegesebb, hanem ♦ a hámló. burokleveleket el az, hogy a németek sem tud-; kell távolítani. 1 Tárolásra cél - tak arról, hogy nem fogadja; szerű ritka szövésű zsákokat el az ajánlatot. Ezért kellett} használni. Ha azonban k'im- hát apádnak eltűnnie... Ez} cokban történik a raktározás, most már egészen biztos. Az; lehetőleg plusz 5—7 fokot kell indok teljesen világos: nemi biztosítani, és a hagymát akarták, hogy Amerikába ke-t többször válogassuk át. rüljön. } — Jó, rendben van. Es ak-; gyökerzöldsegeket szin­kor mi történt? Szeretném;*'®11 száraz időben, beérett el­mér, ha világosabban beszél-♦ *aP<>tban kell fölszedni, úgy, nél. } hogy a raktárba, a verembe — A te apádat meggyilkol-} prizmába szikkadt fc­ták. | lületű, a fölösleges levelek­— Hazudsz! — kiáltotta} *-ől, oldalgyökerektől és föld- Szászné kivörösödve, de a} töl megtisztított egészséges szemébe rémület költözött; gyökerek kerüljenek. ^ A gyö- Értelmetlenül bámult a férjé-1 kérzöldségek tárolására hasz- re. Határozottan dühös volt» nálható száraz, szerves anyag- rá, hogy miért keveri meginti tói mentes homokot a forma­apja dolgait az életükbe. ♦ hn vizes oldatával fertőtlen■ ­— Előre megfontolt szán-1 teni kell. Legmegfelelőbb a dékkal, jóelőre kitervelve gyil-} plusz 5 fokos raktári hőmér- kolták meg Balátai Jenőt,} séklet. Jó, ha általában a tá- édesapádat a Kaszinó utcait rolóhelyek fertőtlenítéséhez lakás fürdőszobájában. I légköbméterenként 4—8 Éváról egyszeriben lehűl-} gramm ként égetünk el, és 8— lőtt a magabiztosság álarca.! 10 órára bezárjuk a helyiséget, Arca, nézése ezerféle tártál-i majd szellőztetünk. Felhasz- mat fejezett ki, de ezek közül} nálható még a formalin 2 szá- egy sem mutatott együttér-1 zalékos oldata is, amit a falra zést a férjével. Azt a feltété-» és a padozatra permetezünk, lezést, hogy apja áldozat volt,} nem hitte el Dánielnek. * A lezárt (FolytativJcJ ; n lezan raktárhelyiséget ♦ szintén csak 8—10 óra múlva ♦ szellőztessük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom