Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

Két község vetélkedése Pálóczi Horváth Adámért Homérosz nagyságát bizo­nyítja, hogy hat város ver­sengett érte. Somogy jeles poétájára — Pálóczi Hor­váth Ádámra — Nagybajom és a Zala me­gyei Petrike- resztúr tart számot­Petrikeresz- túron Szilágyi Frigyesné ta­nácsi kiren­deltségvezető készségesen ad felvilágosítást: — Pálóczi Horváth Ádá­mot a lakosság csak arról em­legeti, hogy a , községünkben merre lakott Az idősebbek azt is tudják róla, hogy nagyon szépen tudott furulyázni... — Az irodalomtörténészek szerint a XIX. század első két évtizedében Nagybajomban és Petrikeresztúron élt a nagy költő — vesszük át a szót. Ennyi év nem múlhat el nyom­talanul Müvein kívül van­nak-e tárgyi emlékek, ame­lyeket a késő utókor gondosan megőriz? Találhatók-e ilyenek a községben? — Sajnos, csak jelképes sír­ja van a falunkban, amit az úttörők rendszeresen gondoz­nak. Kőemléke nincsen, csupán egy korhadt fakereszttel jelöl­ték meg a jelképes nyugvóhe­lyet. Tudomásom szerint Hor­váth Ádám nem a községünk­ben halt meg. Jól tudja, hiszen az iroda­lomtörténészek «kinyomozták«, hogy Pálóczi 1820- január 28­dolkodik, majd — nem kis büszkeséggel a hangjában — így fejezi be mondanivaló­ját: — Községünk büszke Pálóczi Horváth Ádámra, róla .nevez­tük el a szakszövetkezetün­ket is. Petrikeresztúr somogyi rivá­lisa Nagybajom- Dómján Lász­ló tanácselnök szívesen szá­molt be Horváth Ádám nagy­bajom! emlékeiről: — Sajnos a sírját nem talál­tuk meg, de a községben min­denki ismeri a nevét. 1966-ban. Petrikeresztúrt megelőzve, volt lakóházán avattuk föl az em­léktáblát. S a fiatalság min­den évben koszorúkat helyez el megemlékezésül ezen a he­án Nagybajomban hunyt el, s ] lyen­it.t is temették el. Kitartó ku­ruc—magyar volt, verseiben, magatartásában szembeszegült az oszták elnyomással. Mindig magyar ruhában járt, s gyű­lölt mindent, ami idegen. Pet­rikeresztúron megalapította a Göcseji Helikont, s maga köré gyűjtötte a dunántúli írók egy részét. — Ezért maradhatott fenn az emléke a községünkben — mondja Szilágyi Frigyesné. — A művelődési ház falán emlék­tábla hirdeti elévülhetetlen ér­demeit. Minden év december 1-én — az emléktábla lelep­lezésének évfordulóján — meg­emlékezést tartunk. A KISZ- és az úttörő fiatalok adnak ilyenkor emlékműsort. A mű­velődési ház klubjában állandó ‘kiállítást rendeztünk; itt meg­találhatók a költő könyvei, s életének állomásairól néhány illusztráció. A tanácselnökasszony elgon­— Ügy hallottuk, hogy je­lentős anyagi áldozattal — az általános iskola nemrég el­hunyt nyugdíjas általános is­kolai igazgatójának m un Icája nyomán — elkészült a község monográfiája. Található-e eb­ben Horváth Ádámról szóló anyag? — Már nyomdában van. Ezt a könyvet a községi tanács ad­ja ki. A költőről jelentős anya­got gyűjtött össze a szerző, s Gyergyai Albert írta a köny­vünkhöz az előszót. — Terveik, elképzeléseik? — Vannak. Emlékszobát sze­retnénk létesíteni, s fölmerült egy Pálóczi-szobor fölállításá­nak a gondolata is. A két község dicséretet ér­demel nemes törekvéseiért. A magyar népdal első gyűjtője megérdemli emlékezetének Régészeti fritarások megyénkben a somogyvan K i Jónéhány éve mär* hogy első* ízben felkapaszkodtam a szőlők közt tekergő csapáson a somogyvári Várhegyre. Fenn a szívet-lelket mer*örvendez- tető szépséges somogyi táj tá­rult elém, melyet körbe zár­tak a Beslia-hegy körvonalai, az Oszó-Űjhegy, ahol a nép­monda szerint I, István hadai táboroztak és a völgyben csil­logó Váralja-mfejor. A domb­tetőn ágaskodj formátlan rom­halmazokat njfem tudtam meg­közelíteni az őserdei sűrűségű bozótos miaut. Most a kíváncsiság vitt fel újra a Kupa-várhoz. A Nagy­horognál letértünk a köves­éiről, s gépkocsink lépésben, óvatosan: kúszott fel a bakhá­tas csapáson. Egy rossz moz­dulat a kormányon, és oda a kocsi alja. Bizony terepjáró való erre az útra. A hegytetőn ért az első meg­lepetés: eltűnt a bozótos, he­lyén sátortábor áll, és meg A munkások már hazatér­tek. Fémtalyigáik katonás rendben sorakoznak az ásatá­si téliben, a szakstáb viszont még, dolgozik. A bejáratnál figyelmeztető tábla: «Ásatási terület. Idege­neknek belépni szigorúan ti­los!« Az egész terület kihúzott zsinórokkal szelvényekre van osztva; számozott mérőoszlo­pok, úgynevezett »fix pontok« segítik rögzíteni a feltárás adatait, a leletek pontos he­lyét. A bejárat melletti sátor szomszédságában nyitott lá­dákban nylonfólia-zacskókban tárolt leleteket pillantok meg: emberi és állati csontmarad­ványok és az egykori élet kí­sérői, a kerámia használati tárgyak. A tábor szegélyén hú lámpa segíti a kutatókat, hogy kedvükre meghosszabbíthas­sák a munkanapot. Itt élnek a stáb tagjai kö­rülbelül két hónapon át, amíg az 1972. évi' kutatás tart. Az ivóvizet kancsókba hordják. A mosdóvizet és a technikai műveletekhez szükséges vizet a somogyvári Dózsa Tsz lajt- kocsija szállítja. Az ebédet és a vacsorát egyórás sétával ét­hordókban hozzák föl a falu­ból, mert nincs járművük. Ha valahol elkelne egy terepjáró rajkocsi, úgy itt most nagyon megkönnyíthetné az életet. Már az egy heti munka eredménye is megragadott, s nemcsak azért, mert érzéke­nyen reagálok a »történelem­szagra«, a távoli idők feltárul- kozására. Nem kisebb örömet zódó szőlőtövek mentén min- t okozott, mikor láttam, hogy a ÉÉhMSI Dr. Bakay Kornél, a feltárás irányítója. s , két » ® letét­Bóra Ferenc Iskola az 1714-ben épült kastélyban Somogyi általános iskolák KÉSZÜLT egy adatgyűjte­mény a somogyi művelődési intézmények és általános is­kolák 1971. évi állapotáról. Tanévelőzetesünkhöz ezt az adatgyűjteményt is felhasz­náltuk, és sok értékes infor­mációt kaptunk belőle. Többek között azt, hogy egy 1714-ben épült nágocsi kastélyban mű­ködik Somogy — ezek szerint — legrégibb általános iskolá­ja. Találtunk 1750-ből, 1780­ból, 1800-ból valókat is szép számmal. Az adatgyűjtemény azt is megmondja, hogy járásonként hány iskolaépület bontandó le sürgősen. A barcsi járásban például három — Barcson, Csokonyavisontán és Kálmán- csán —, a fonyódi járás terü­letén egyedül a buzsáki, a Ta­nács tér 2. szám alatti épület. A kaposvári járásban négy is­kola avult el — Csökölyben, Magyaratádon, Mezőcsoko- nyán és Somogysárdon —, a marcali járásban három: a böhönyei Ady u. 17. szám alatti tornaterem, a kéthelyi tornaterem és a kürtös-pusz­tai két tanterem. A nagyatádi járásban már több iskolaépü­letre mondták ki a végső szót: a csurgói I. számú általános iskola avult el, a csurgónagy- martoni, a lábodi, a somogy­izod i és a somogyudvarhelyi. Meglepő ellenben, hogy az 1714-ben épült nágocsi kas­télyban működő iskola jó ál­lapotúnak minősült. A siófoki járásban le kell bontani a ka- rádi, tengődi és a bonnyai épületeket A három somogyi városban — Kaposváron, Sió­fokon és Nagyatádon — a hu­szonegy általános iskola kö­zül egyet sem kell lebontani mostani állapotuk alapján. Az általános iskolai hálózat fejlesztése nagy erőfeszítése­ket követel a megyétől. Az új tanévre elkészülő és ebben az évben megkezdett iskolabőví­tésekről, új iskola-építésekről is tájékozódtunk. Homok- szentgyörgyön teljes felújítást végeztek, s ennek a munkála­tai a jövő tanévre is áthú­zódnak. Szőlősgyörökön a részleges átalakításokat szep­temberre befejezik, Lengyeltó­tiban ugyancsak (bár ez utób­binál nehezíti a munkát, hogy az épület megrokkant; így je­lenleg statikai méréseket vé­geznek a szakemberek). Köz­ponti fűtést kap a taszári ál­talános iskola; a mernyei és a zselickisfaludi általános iskola tetőszerkezetét, födémét pedig kicserélték. Sávolyon napközi otthonnal bővül az iskola. Megkezdődött Berzencén az új nyolctantermes általános iskola építése, a terv szerint 1973 szeptemberében már itt is megkezdődhet a tanítás. Ten­gődön és Somogymeggyesen teljes felújítást végeztek. Üj iskola épül Kaposmérő- ben is: a nyolc tantermes épü­letet — előreláthatólag — az év végén adják át. Zamárdi- ban viszont elkészül szeptem­berre a négy tantermes új is­kola, és Ságváron is új isko­lába, s napközibe járhatnak a jövő hónaptól kezdve a tanu­lók. Kész a balatonbogtári ál­talános iskola új tornaterme is. Csurgón még csak meg­kezdték a II. számú általános iskola hat tanteremmel való bővítését. Lakácsa büszkesége az új általános iskola. Nágo- cson négy tantermes iskola épül, és majd csak jövőre ad­ják át. Még ebben az évben hozzálátnak a vízvári új, hat tantermes iskola építéséhez is. S MINDEZ KEVÉS. A régi épületek naponta öregszenek el. Sok még a lebontásra váró épület, és nem kevés azoknak a száma sem, amelyek ma még csak »avultak«, de hol­nap már »lebontandók« lesz­nek. Hallatlanul nagy erőfe­szítésekre lesz szükség a kö­vetkező években, hogy a so­mogyi általános iskolák hely­zete javuljon. H. B. A tábor Három nagy lakósátor, egy vízeshordó csappal, egy víz­tároló, egy étkezőasztal ernyő­vel — ennyi a tábor. Itt dol­gozik most két hónapon át dr. Bakay Kornél régész, a Rippl- Rónai Múzeum igazgatója. Egy régész munkatársával, két restaurátorral, három ásatási tehnikussal és huszonnégy ásó munkással vallatják a Várhegy földjét. denütt csontok és cserépdafa- bok. Mi lehet itt a föld alatt? A vezető sátrában modern felszerelés. Az ásatáshoz szük­séges kézi szerszámok, a spe­ciális ecsetek, kis lapátocskák, bontókések, a finom munká­hoz; most ládában pihennek. Kazettás riportermagnó rögzí­ti egész nap az ásatás teljes jegyzőkönyvét. Filmfelvevő, fekete-fehér és színes fény- képfelvételek naphosszat ex­ponálják az ásatás minden mozzanatát. Műtermi műszaki rajzasztal, s írógép tartozik még az eszköztárhoz. Akku­mulátorból táplálkozó Villany­Munkában a Dózsa Tsz markológépe. B ugyborékok aknái rob­bantak. Az eső vigasz, talanul ömlött, egy­hangú énekel dúdolva. Ehhez az együgyű dallamhoz az időnként jeltámadó szél du­dált tercet­Csík nem tudott elalud­ni. Ebben a korban egyetlen jiú sem tud lefekvés után azonnal elaludni. A nap ese­ményei, mint egy-egy meg­mászandó palánk, álltak álomba-érkezésnek útjába. Gondolatai a lejtön meglö­kött vasúti kocsik gyorsulá­sával követték egymást. Dü­börgést is keltettek benne, ha. solóan a síneken rohanókhoz. Végre beszélt Miska bá­csinak a megfejtetetlen ti­tokról! Az elhagyott tégla­gyár medencéjében bukkant rá. Egy parti üreg levelet rej­tett. Gyanús volt Csíknek az a szabályos alakú sárgaföld da­rab. Valaki késsel vághatta ki a falból, hogy aztán vissza is illessze. A fiú kiemelte, és fölfedezte mögötte a gondo­san összehajtogatott lapot. A TITO Szinte beleégtek a betűk a papír fehérjébe: »Tanulmá­nyozzátok a Kiáltványt! Sok égető gondotokra találtok gyógyírt-* Mi ez, ha nem sületlen­ség? Mégis: beleborzongott an­nak a levélnek az olvasásába. Titok birtokába jutott! Óva­tosan mászott ki az üregből. Mintha szűkült volna a kes­keny rés, mióta bekígyózott rajta. Éppen felsőtestét sza­badította ki az üreg torká­ból, amikor erős kezek mar­kolták meg. A hirtelen meg­rettenés áramütésként érte a fiút. — Nyúlszív! Te vagy az? kérdezte Steiner Rudi, akinek a hajában lúdtoll lengedezett. — Mit keresel itt? — Elbújt a rézbörűek elől, Nagy Főnök! Mácsik Karcsi sárral mázolt mellett, függöle- dobálóz- »Hahvah­arccal állt Steiner Röhögtek. A magas, gesre gyalult falak tak a hangokkal: hahh!-* Csík nem akarta, hogy a másik kettő is a titok birto­kába jusson. Elinalt tőlük. — Nyúlszív! — kiáltották utána­A titokról csak Miska bá­csinak, a nevelőapjának be­szélt. — Figyelj ide, fiam — hal- kított egyet a hangján a férfi. — Olyan dologra nyitottad a szemedet, amit még nem tudsz belátni. Az a levél azt taná­csolja valakiknek, hogy ta­nulmányozzanak egy olyan röpiratót, melynek Kommu­nista. Kiáltvány a címe ... A A munkásemberek fejének megvilágosítására írták,.. Arra kérlek: ne beszélj róla senkinek. Konspiráljunkl Csík arcára bizonytalanság mázólódott- Csak félig értet­te Bálint Mihály szavait. — Mi az, hogy kon ... hogy: konpiráljunk? A férfi mosolygott: — Azt jelenti, hogy lesz egy közös titkunk, amiről más nem tudhat. Férfidolog.. - Érted, fiú? Csík bólintott. Neki és Mis­ka bácsinak- közös titkuk van! Ez már majdnem azt je­lenti, hogy felnőtt számba ve­szik. Amikor a beszélgetés utáni napon kiosont a téglagyári üreghez; nem talált üzenetet. Csalódottságát alig tudta visz- szagyúrni fészkébe. Újabb üzenetek nélkül olyannak lát­szott az egész, mintha az a le­vél csak álom lett volna. De azért, amikor egy este Miska bácsiért bedörömböl- tek a csendőrök, Csíkben ti-, tova felismerés sarjadzottc annak a véletlenül megis­mert levélnek köze volt Bá­lint Mihály elhurcolásához. Lcskó Lásraió falu népe szorgosan figyel és szívesen segít. Néhány órás ottlétem alatt is találkoztam a Somogyvári Községi Tanács titkárával, aki naponta érdek­lődik a feltárás iránt, és az ott dolgozók minden gondjában, bajában szívesen segít. A so­mogyvári Dózsa Tsz vezetősé­ge hasonló készséget mutat. A durvább felszíni munka el­végzéséhez készséggel adták markológépüket és billenő­autójukat. A Somogyvári Gyógypedagógiai Intézet igaz­gatója pedig meleg ételt ad a kutatóknak. Titkok nyitját keresve Nem véletlenre alapozott keresés folyik itt, hanem gon­dosan kidolgozott tervek sze­rinti kutatás. A feltárók isme­rik az írásbeli feljegyzéseket, még a feltevéseket is. Tudnak például olyan alig ismert fel­jegyzésről is, hogy I. Géza ki­rály ismeretlen nevű első fe­lesége állítólag itt van elte­metve. Majd kiderül. Nem jó­solnak, de azt határozottan ál­lítják, hogy megyénk — eset­leg hazánk — középkori tör­ténete egyik kulcshelyének feltárásán dolgoznak. A feltá­rás jelentőségét mutatja, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia kiemelt ásatásnak mi­nősítette,. és Gerevich László akadémikust, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóját bízta meg konzultánsnak. A most folyó feltárás és az ezt követő műemlékhelyreál­lítás, melyet az Országos Mű­emléki Felügyelőség irányít majd, körülbelül hat évre ter­jed. Ennek a jelentős munká­nak anyagi alapjait elsősor­ban a Somogy megyei Ta­nácsnak történelmünk és kul­túránk iránti áldozatkészsége teremtette meg. 1972-ben a templom terüle­tét és a kolostor udvarán ta­lálható kutat tárják fel. A ko­lostor a következő évekre ma­rad.. Feltárják ez évben még a templom déli fő falát és ka­puját is, ahonnan betekintést kapnak majd a templomot övező temetőbe. Aztán a pon­tos műszaki felmérés után, amelyhez a Somogy megyei Tervező Vállalat is segítséget nyújt, a tervek szerint lejjebb 1 hatolnak, hogy elérjék a Szent László-kori padlószin­tet. Kellner Bernét Somogyi Néplop

Next

/
Oldalképek
Tartalom