Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
Viták tüzében 1 Régészeti feltárások megyénkben /Gyakorta előfordul, hogy községi tanácsok, pártszervezetek munkájának értékelésekor -a rossz személyi feltételekre« vagy a »jó személyit adottságokra« hivatkoznak. Mert ha a tanácselnök, a párttitkár rátermett, »viszi maga után a többit is- De ha nem... A népfrontmozgalomra ugyanez vonatkozik, s ha lehet, még fokozottabban. Éppen ezért kapott hangsúlyozott szerepet a választások idején: ki legyen a községi bizottság elnöke s titkára. A kaposvári járásban talán Kaposfőn igazolódott leginkább, mit jelent a »jó személyi feltétel«. Nem mintha a régi elnök nem követett volna el minden tőle telhetőt, csak hát — mint 6 maga mondta — annyi az elfoglaltsága, hogy érezte, a népfrontvonalon nem tud annyit tenni, mint amennyit kellene. Lőkös István, az új elnök viszont szívvel-lélekkel nekiveselkedett — megválasztása után — a mozgalmi munkának. Miért éppen I.őkös Istvánt ajánlották erre a tisztségre? — A pártszervezettel közösen sorra vettük az embereket: ki lenne az. aki a népfront megnövekedett jelentőségét tettekben tudná érvényre juttatni — mondta a tanácselnök. Mielőtt megkezdődött a koraesti tv-adás, villámlátogatást tettem a kaposvári megyei kórházban azoknál az édesanyáknál, akik tegnapelőtt hajnalban adtak életet. Beszélgetésünk témája szorosan kapcsolódott a televízió új sorozatának tegnapi első adásához. Megkérdeztem Papp Lászióné őrtilosi tanítónőtől, Kordes Attiláné kalkulátortól, hogy mennyi időt kívánnak otthon tölteni a kicsinyekkel. Papp Lászlóné: — Róbert az első gyerekünk. Négy éve tanítok képesítés nélkül. Időközben beiratkoztam a kaposvári tanítóképzőbe levelező hallgatónak. Egy év múlva diplomázok. A férjem a tejiparban dolgozik, ellenőr. Ügy gondoltuk, az első évben a kicsiny gondozása mellett befejezem a tanítóképzőt, aztán még egy évet otthon töltök Addig tanulok, és ennyi idő alatt nem esek ki a tanításból sem. Utána? Az iskolaudvarban lakunk, be-benézek az órákra és végtére ott vannak a szaklapok, szakkönyvek is, A család jövedelme ez idő alatt háromezer forint kör: lesz, beosztással elég. Előre gondoskodtunk, hogy nagyobb A Balaton — bölcs öregként — megszokta már, hogy főszereplőből, néha kellékessé válik. Kellő belátással és megadassál veszi tudomásul ezt, és tűri, hogy a hullámtaréjok, a napfény, s a part zöldjének vonulata, üde lombsátra egyszerű háttér legyen; díszlet a nagyon izgalmas, nagyon mély. de nagyon megszokott s mégis mindig eredeti emberi komédiákhoz. Es ezeket a komédiákat vagy lírai színjátékokat — kivétel nélkül — ketten játsz- szák ... No. nem mindig sze- relmespürokkent, de elsősorban úgy. Vegyünk elő emj színjátékot! Többniyre ez ismétlődik némi variációval: ELSŐ FELVONÁS — Szeretsz? — Nagyon■ — Es ha elmúlik a nyár? — Akkor szomorú leszek. — Akkor szomorú? — Akkor szomorú, — Érzed, hogy ver a szívem? Bár tavasz óta alig pár hónap telt el, Lőkös István munkájának máris látható jelei vannak Kaposfőn. Évek óta húzódott például a gázcseretelep dolga. Bár tudta a tanács is, hogy kellene, tett is lépéseket az ügyben, a népfront többszöri jelzése, a lakosság igényeinek közvetítése megsürgette ezt. Ez természetesen nemcsak Lőkös István érdeme. A gázcseretelep anyagi alapját ugyanis a lakosság teremtette meg azokkal a százasokkal, amiket a tanácstagok gyűjtöttek be a gázpalack-tulajdonosoktól. — Van lélek ebben a faluban. Lehet számítani a lakosságra — állapította meg a községi pártszervezet csúcstitkára. — Ezt igazolja az a 40 ezer forint értékű társadalmi munka is, amivel az emberek hozzájárultak az állatorvosi lakás fölépítéséhez. így viszont érthető, ha Lőkös István a kelleténél talán valamivel nagyobb hévvel »lépett akcióba«, amikor a lakótelkekről volt szó. A községi tanácselnök szerint ugyanis a telkek kisajátításával és birtokba adásával kapcsolatban »egy kis türelmetlenség nyilvánult meg a népfront részéről«. kiadásaink ne legyenek. Megvásároltuk a legszükségesebb háztartási gépeket. Kovács Attiláné: — A második gyerekkel is otthon maradok. Június 10-én járt le az első után járt gyermekgondozási segély, igy én már tapasztalatból tudom, hogy megéri otthon maradni. Az áldozatot kárpótolja az a tudat, hogy a gyerek sok előnnyel lép a nagyobb közösségbe. A televízió Félóra a családról című adását Lőrincz Gyu- láné hivatalsegéddel, dr. Varjú Irén városi főorvosasszony- nyal és dr. Csitári László megyei rendelőintézeti igazgatófőorvossal néztem végig. — Mi a véleményük vendégeinknek? Dr. Csitári László szólt elsőként a témához. — Szerintem nem helyes úgy fogalmazni, hogy »az állam áldozatos vállal«. Az állam befektet a gyermekes családokba, hiszen azt várja, hogy megtérüljön a népesedésen keresztül ez a juttatás. A szülői áldozatvállalás is kicsit komor színbe öltöztette a valóságot. A szülő, aki gyermeket akar, a gondoknak megfelelően tervez. — Mint egy riadt madár. — Mint egy riadt kismadár. — Kismadár. — Ez a mi nyarunk. — Ez kettőnk nyara . .. MÁSODIK FELVONÁS — Megmondtam a férjednek■ — Te őrült! Hát ennyire szeretsz?! — Hát ennyire. — És te is válsz? — És te is? HARMADIK FELVONÁS — Múlik ez a nyár is. — Múlik. — Emlékszel? Tavaly itt találkoztunk. — Tavaly itt. — Szép volt. — Jaj de ... — De? — Szép■ —Múlik ez a nyár is. — Ez a nyár is. — Végül is unalmas ez a Balaton — Balaton. — Szürke. — Én jövőre a Csóványosra. Lőkös István »heveskedése it« azonban nem vette zokon senki, sőt pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a telkeket birtokba adták, s a leendő tulajdonosok fúrhatják a kutakat, szállíthatják az építőanyagokat,/függetlenül a ki- sajátításssáH együtt járó adminisztrációs hercehurcáktól. A népfront sokat tehet a lakosság érdekében, ugyanakkor a tanács munkáját nagyban segítheti közvéleményformáló tevékenységével, mint ahogy azt a kaposfői községi tanács és a népfrontbizottság közötti együttműködési szerződésben meg is fogalmazták. Igaz, hogy ennek a megállapodásnak a szövege sem alakult ki »simán«. Viták tüzében ková- csolódott olyan . szerződéssé, amely pontosan meghatározza a közös munka tartalmát és formáját— Jól jártunk Lőkös Istvánnal — állapítja meg a párttitkár, és a tanácselnök helyeslőén rábólint. A választások óta Kapósfőn a népfrontmozgalom jelentős tényezővé vált a falu életében. »Kovásza« a társadalmi erőknek, és — az adminisztrációs nehézségekkel szemben — serkenti a lakosság ügyeinek intézését. Lőrincz Gyuláné három év. szült, ikergyerekeket nevel’ föl, sok-sok lemondás árán. Hiányzott a jól felszerelt, gépesített háztartás. Nehéz volt — mondta, de valami melegséggel, az eredménnyel elégedetten. Panaszát mi is szóvá tesszük: — Miért nem lehet kapni nyári, kivágott, könnyű betétes cipőt a kisgyerekeknek? Dr. Varjú Irén főorvos asz- szony jól ismeri a mamák gondjait, helyzetét. — Nem tennék olyan éles különbséget a fizikai és a szellemi dolgozó anya között. Nem olyan éles a különbség, mint látszik. Nem értek egyet azzal sem, hogy nincs idő otthon az önképzésre. Talán a módszer hiányzik hozzá. — Mi lesz a helyzet a kaposvári bölcsődékben? A munkába állás egyik feltétele ugyanis a gyermekek bölcsődei elhelyezése. — Sajnos szeptembertől ismét nagyon telítettek lesznek a bölcsődék. Ezt azoknak kell elsősorban megérteniük, akiknek kevesebb »pontjuk« van az igénybevételhez. — Én jövőre Mátracibakra. — Jó. — Jó. (FÜGGÖNY) Mit gondolnak, kit csalnak meg? Nem, nem egymást — hanem a Balatont. Igen, a jó öreg Balatont■ Nekik adta mindenét: vizét, napját, halát, s ők mégis egymást falták, aztán jóllakottan kidobták; igen, jól mondják, nem egymást, hanem a jó öreg Balatont. Megcsalták Csóványossal, Mátracibakkal. De — mint mondtam — okos ez a tó. Hiába keresik konok oslobasággal a férfiak a nőket — futó vagy életfogytiglani kalandra — a partján, hiába csalódnak benne, ha kell csobog. csillog az ezernyi komédiásnak, ha ürügyet kell keresni egy Urai ‘vállalásra. És ha unalom csillan a szemekben, hát valóban szürke lesz. Rohadtul unalmas. Mint az okos asszony, akiről mindig muszáj civód- ni. és akit mindig lehet szeretni. Tröszt Tibor A Kupavár meredeken, 36 méterre emelkedik a Balaton szintje fölé. A meredélyt sok évezreddel ezelőtt még a tó vize mosta. Már az őskorban felfigyeltek az emberek a terület természetes védettségére, s a bronzkorban erődített földvárrá építették ki. A Kupa-vár A bronzkori sáncok és sáncárkok nyomai ma is megtalálhatók. Feltehető, hogy római castrum is állott itt. Erre a végleges választ a most folyó ásatások adhatják meg. De már most megerősíti ezt a feltevést az a tény, hogy az apátsági templom építéséhez sok római téglát használtak fel, és ■rre utal a halszálkás római Halszálkás falazás az északi építési technika is, amely világosan rajzolódik ki a feltárt északi szentélyben. A Kupavár különleges magyar történelmi jelentőségét az adja, hogy egyik vezető nemzetségünk, a Tar—Szerénd, amelynek leszármazottja volt Koppány vezér, ezt a helyet választotta nemzetségi székhelyül, és megerősített várrá képezte ki. Erre mutat a X. századból való kelet—déli sarc. Koppány veresége után 993- ban az egész Somogy királyi birtok lett, és Somogyvár lett a királyi vármegye székhelye. 1091-ben I. László király itt apátságot alapított Szent Egyed hitvalló tiszteletére, aki a középkorban a vadászok védszentje volt. Flavia-völgyi francia bencéseket hívott a Saint Gilles-i apátságból, s részükre monostort és templomot építtetett. (A kolostor alapítólevelének átirata és egyéb okmányai a Párizsi Nemzei Könyvtárban, 'a St. Gilles-i plébánián és a poi- tiersi levéltárban találhatók.) A király a templomot qzilum- má nyilvánította: aki előcsarnokába menekült oltalomért, az »testi, lelki egyhülést találjon, és személyében, tulajdonában ne károsodjék.« A francia szerzetesek körülbelül 130 évig éltek itt zavartalanul. 1224-ben a monostor királyi kancellária, hiteleshely lett,1 s ekkor már magyar és magyarul tudó szerzetesek éltek az apátságban. A törökök 1539-es hadjáratuk során elfoglalták az építményt. Ettől kezdve a hely jelentősége folyamatosan csökkent. Az utolsó somogyvári bencés apát, István 1553 novemberében halt meg. A XVII. században Somogyvár már csak címzetes apátságként szerepelt. Javait később Széchenyi György győri püspök vette meg bátyjának, Lőrincnek, így került e birtok a Széchenyi család kezébe, A bazilika A most feltárandó épület reprezentatív bazilika, és feltűnő a környezethez mért nagysága. A főhajó hossza 54 méter, szélessége 23 méter. Ennek a háromhajós, ' kéttor- nyos épületnek a románkori európai bazilikák között is jelentős helye volt. Nyilvánvaló, hogy László király ezzel a bazilikával reprezentálni akart Nyugat felé, emellett feltehetően ezt jelölte ki temetkezési helyéül. Nem köztudomású, de szentélyben. az írott emlékek / többek között II. Paschalis pápa 1106 november 2-i bullája — azt tanúsítják, hogy itt volt I. László király első temetkezési helye, és innen vitték holttestét Nagyváradra. A XI. századbeli bazilikát többször átépítették. A jelenlegi feltárás az eredeti falakat és a legújabb átépítést mutatja be. Jól látható a négy- szögletes mészkölapokból kiképzett padló és a mennyezeLelettisztítás. tét tartó egykori pillérek hatalmas lábazata. A templomot a XIV. században átépítették, állaga a XV. században indult romlásnak. Egy 1508 március 26-án kelt vizsgálati jegyzőkönyv például megálla pította: »A monostor romlado- zó, a szerzetesek cellái csepegnek ... A gerendák a templomban és a hálóteremben is lezuhanással fenyegetnek .. . Ha csak másként nem gondoskodnak a monostorról, teljességgel elpusztul.<t El is pusztult. A máradék- ban azonban a legnagyobb pusztítást nem a török, nem is az idő, hanem gróf Széchenyi Fprenc végezte. Mániákus, kincskeresőként a múlt század elején a még álló, helyenként 6—7 méter magas falakat lőporral felrobbantotta ... Ettől kezdve a lakosság kőbányának tekintette az egykor csodálatosan szép építményt. Ebből épült a somogyvári templom, t a grófi uradalom egy része, t egy régi malom, és ki tudja, hány magánház, Somogyvá- mostól Buzsákig. Innen kerültek a Széchenyi-kastélyba azok a páratlan értékű kőfaragvá- nyok, amelyeknek egy része ma a Nemzeti Múzeum kőtárában és a Rippl-Rónai Múzeumban látható, és egy XV. századbeli velencei üvegserleg. Az ásatások A Kupa-vár ban eddig szakszerű régészeti feltárást nem folytattak. A XIX. században több ízben is végeztek ugyan kisebb ásatásokat, de az 1895. • évi mindössze 11 napos munkálatok kivételével több kárt okoztak, mint hasznot. *A jelenleg folyó Kupa-vári ásatás ma hazánkban a harmadik legnagyobb méretű feltárás.. Csak a tác—gorsiumi, az esztergomi királyi vár és a fenék t pusztai római castrum ásatásai hasonló méretűek. Egy hét alatt eltakarították már a terepet borító járhatatlan sűrűségű bozótot, és kb. 100—150 köbméter törmeléket. Egy most felszínre került oszlopfő s több, szépen faragott kő, egy mesterművű palmet- tás szegélykő sejteti, hogy itt még sok szakmai meglepetés és látványosság kerül elő a" történelmi föld alól. Alkonyodik, s termetes szúnyogok hada teszi keservessé az estét. A kutatók sátraikban még jegyzetélgetnek, rajzol- gatnak, rendezik a nap folyamán feltart darabokat. Aztán nyugovóra térnek, hogy. holnap reggel ismét meghallgas- ■ák és följegyezzék, miről vall nekik a föld. Kellner Bcrnát R. Zs. Új sorozat a tv-ben: Félóra a családról Otthon a gyerekkel Horányi Barna Tavi dialógus
