Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

Mini konvenció - maxi pártegység Shriver az új alelnökjelölt Elsöprő fölénnyel választot­ta meg a Demokrata Párt ál- elnökjelölt jévé Sargent Shri- vert, az Amerikai Demokrata Párt pótkonvenciója kedden éjszaka Washingtonban. A szavazás a Miami Beach-ben megtartott hivatalos elnökje­lölő konvenció mintájára tör­tént és Shriver 2836 szavaza­tot szerzett meg a 3013-ból. Az 56 éves Shriver, aki fe­lesége révén a Kennedy csa­lád tagja Thomas Eagleton, missouri szenátort váltja fel a demokrata párt alelnökjelölt- ségében. Eagleton — mint an­nakidején beszámoltunk róla — »ideggyógyászati múltja-« miatt volt kénytelen lemonda­ni a jelöltségről. Az alelnökjelöltséget elfo­gadó beszédében Shriver »a kis embereik új demokrata koalíciójának-« megteremtésé­re szólított fel. Shriver hangsúlyozta, hogy a Nixon kormányzat jófor­mán semmit sem tett a töme­ges munkanélküliség és a bű­nözés problémáinak megoldá­sára. Kitűnő szónoki képessé­geit felhasználva úgy fogal­mazott: »1960-ban Richard Ni­xon a nemzeti hanyatlást kép­viselte, s a nép elvetette őt; 1972-re Rischard Nixon meg­teremtette a nemzeti hanyat­Petrovszkij Dixonnál Borisz Petrovszkij szovjet egészségügyi miniszter keddien Elliott Lee Richardson ame­rikai egészségügyi-, óktatásd- és népjóléti miniszter társa­ságában udvariassági látoga­tást tett Richard Nixon ame­rikai elnöknél. Petrovszkij a Moszkvában aláírt szovjet—amerikai egészségügyi megállapodás ke­retéiben tartózkodik az Egye­sült Államokban és az ameri­kai egészségügyi intézménye­ket tanulmányozza. McGovern bemutatja új aleln ökjelöltjét, Sargent Shrivert a párt minikonvencióján. (Telefotó: AP—MTI—KS) lást és a nép újra el fogja őt vetni«. A demokratapárti vezérek között osztatlan megelégedést keltett Shriver megválasztása az alelnökjelöltségre. Mansfi­eld szenátór véleménye sze­rint a párt ezzel túljutott az Eagleton-ügy okozta rossz kez­dési szakaszon. Nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy a McGo­vern—Shriver párosnak mind­emellett még komoly akadá­lyokat kell leküzdenie. így például a Louis Harris közvé­leménykutató intézet legutób­bi felmérése szerint Nixon el­nök 23 százalékkal vezetne McGovern-nel szemben, ha most tartanák a választásokat. A vetélytársak közötti kü­lönbség március óta nem voíí ilyen nagy. LISSZABON Elnöki eskü -gerillaakciók Baljós előjeleik közepette tette le szerdán délelőtt to­vábbi hétéves időszakra szóló ■hivatali esküjét a 77 éves Américo Thomaz portugál köztársasági elnök. A kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint gerillák a hajnali órákban plasztik- bombáikat helyeztek el a fő­város közvetlen környékén, s az ország más különböző pontjain, A bombák robbaná­sa nyomán több helyen, így Lisszabon több gyárában is szünetelt az áramszolgáltatás. AL AHRAM Fontos Szadat-beszámoló várható Haszontalanok a gerillák európai akciói Az A1 Ahram szerint jövő hétre összehívják az egyipto­mi nemzetgyűlést, s Szadat el­nök beszámolót tart a legfris­sebb politikai fejleményekről, beleértve a szovjet—egyiptomi kapcsolatok alakulását is. Közben az A1 Ahram két kommentárt közölt időszerű eseményekről, részben Laird amerikai hadügyminiszter nyilatkozatáról, részben pedig a trieszti olajszabotázsról. Laird a Földközi-tengeren cirkáló 6. amerikai flottát je­lentős tényezőnek mondotta az arab—izraeli katonai egyensúly és a tűzszünet fenn­tartása szempontjából. Az A1 Ahram szerint ez a kijelentés tanúság amellett, hogy »Ame­rika, a hatodik flotta révén azt próbálja elérni, hogy az arabok ne legyenek képesek megszállt területeik fölszaba­dítására, s közvetlen tárgyalá­sokra kényszerüljenek Izrael­lel. Washington politikája te­hát nem változik, még a szov­jet katonai tanácsadók misz- sziójának befejezése után sem.«. Egy másik helyen az A1 Ah­ram elítélte azokat a palesz­tin gerillacsoportokat, ameJ lyek magukra vállalták ,a múlt heti trieszti olajszabotázst, az ottani olajkikötő három tartá­lyának felrobbantását. »Ezek az európai akciók haszonta­lanok. Semmi közük sincs a megszállt területek felszaba­dításához« — írta a lap. „Csak végső soron...” Megszavazták az angol szükségállapot kihirdetését A brit alsóház kedden ellen­szavazat nélkül megszavazta a szükségállapot kihirdetését, amit a konzervatív tory-kor- mány javasolt. A vitában felszólaló Sir Geoffrey Howe a kormány nevében kijelentette: a kabi­net csak végső soron kíván él­ni a parlament által megszava­zott rendkívüli hatalommal, hogy »megvédje az ország létfontosságú szolgáltatásait.« James Prior földművelésügyi miniszter bejelentette, a kor­mány kérésére a szállítási szakszervezet főtitkára lépé­seket tett a sztrájkoló dokk­munkásoknál hogy kirakják azt a felgyülemlett takarmány- meny iséget, amelynek hiánya veszélyezteti az angol állatte­nyésztést, s így a lakosság hús­sal való ellátását Todor Zsivkov Romániába látogatott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi ‘Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság elnöke Nicolae Ceaucescunak, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Román Szocialista Köztár­saság államtanácsa elnökének meghívására szerda délelőtt rövid baráti látogatásra Romá­niába érkezett. Todor Zsivko- vot és kíséretét elkísérte a Fekete-tenger partján levő ha­tárállomáson Nicolae Ceau- sescu, valamint a román ál­lam és párt más vezető sze­mélyiségei fogadták. Szerda délben a Fekete­tenger melletti Neptun üdülő­helyen megkezdődtek Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu megbeszélései. Poncso az illetlen látogatóknak tak a miniszoknyák, a shortok, az átlátszó blúzok, a mélyen kivágott pulóverek, a derekat fedeltenül hagyó nadrágkosztüm-kombinációk. Néhány héttel ezelőtt a nő­vér elhagyta őrhelyét. Ügy mondják, idegkimerültséggel szállították kórházba. Férfiak kerültek a helyére, akik mór keményebbnek * bizonyultak nála, s aki vitázni próbált, az* a nem túl kedvesen hangzó »Fuori!« (Kifelé!) szóval tessé­kelték ki. A Vatikán ismét módot ad az illetlenül öltözött látoga­tóknak, hogy belépjenek a Szent Péter bazilikába. Per­sze, az engedékenységnek föl­tétele van: valamennyiüknek fekete színű, fehér gallérral díszített műanyag esőkabátot kell ölteniük, mielőtt átlépnék a templom küszöbét. Az eső­kabátok poncsó-szerűek: el­takarják viselőjük vállát, s ha az illető az átlagnál nem jóval magasabb, a térdig nyúlnak. Azok, akik a ruha­tárból kikölcsönzik a kabátot, megkéretnek egyszersmind, hogy adakozzanak a templom fönntartásához. Ez újabb 150 lírájukba kerül. A Vatikán éppen egy évvel ezelőtt tiltotta meg az illetlen ruhadarabok viselőinek, hogy belátogassanak a bazilikába Fiorella (»Kis virág«) nővér személyében őrt állítottak a bejárathoz — megakadályo­zandó minden illetéktelen be­lépését. Fiorella vizsla sze­meinek szűrőjén fönnakad­Vita azonban . sok akadt Ezért jutott a Vatikán arra a belátásra, hogy jobb lesz kompromisszumot kötnie. Megszületett tehát a poncsó­esőkabát ötlete. Az angol külügyminiszter Rahman sejk betegágyánál ::WS Sir Alec Douglas-Home brit kül'-'vmiriszter felkereste be tegágyánál Mudzsibur Rahman sejket, a Bengali Népi Köz­társaság miniszterelnökét, akit egy londoni klinikán meg­operáltak. (Telefotó: AP—MTI—KS) Kína hátráltatja a Bengali NK felvételét? Mint jelentettük, a Bengáli Népi Köztársaság kedden hi­vatalosan kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét. Amennyiben a Biztonsági Tanács javaslatára az őszi közgyűlés pozitív dön­tést hoz, úgy a fiatal köztár­saság a világszervezet 133. tagállama les*. ____. . S . A. Karim, a Bengáli NK washingtoni ügyvivője, aki a felvételi kérelméről szóló be­adványt az ENSZ titkársága elé terjesztette, újságíróknak kijelentette, hogy megítélése szerint Kína hátráltatni fogja a felvételi eljárást. Pilótasztrájk Egyetlen olasz Kedd éjfél óta egyetlen olasz repülőgép sem emelkc dik fel a világ repülőtereine betonjáról az olasz pilóták áJ talános sztrájkja miatt. Az Alitalia légitársaság pi A tárgyalások politikája A z eredményes tárgyalá­sok politikáját az tette lehetővé, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország gazdasági, politikai, nem utolsó sorban katonai téren megerősödött, a nem­zeti felszabadító mozgalmak fellendültek, elmélyültek a tőkés országok belső és egy­más közötti nehézségei, azaz a nemzetközi erőviszonyok a szocialista országok javára változtak. Ez játszott alapve­tő szerepet a nagy jelentősé­gű megállapodások létrejöt­tében és abban, hogy az Egyesült Államok kormánya és lényegében az egész tőkés világ elismerte a békés egy­más mellett élés elvét, mint egyetlen lehetőséget. A Varsói Szerződésben tö­mörült szocialista országok korábban is törekedtek ha­sonló megállapodásokra, a tőkés országok, elsősorban az Egyesült Államok vezetői azonban — vélt erőfölényük tudatában — elzárkóztak a kezdeményezések elől, s > nukleáris zsarolással, fegyve­res fenyegetéssel, a felforga­tás és a fellazítás gálád esz­közeivel a szocializmus visz- szaszorítására törtek. A kapi­talista vijág végül is kényte­len volt tudomásul venni a realitásokat. Vajon elképzel­hető lenne-e, hogy az Egye­sült Államok kormánya egyezményeket köt stratégiái fegyverek korlátozásáról, ha erre a szembenálló fél leg­alább vele azonos ereje erre nem készteti? A nyugatné­met monopoltőke elismerné-e a második világháború utá­ni határviszonyokat — bele­értve a Német Demokratikus Köztársaság határait is — s lemondana-e az erőszak al­kalmazásáról, az azzal való fenyegetésről, ha erre nem lenne kénytelen? T iszteletben tartva, hogy a tőkés világ bizonyos köreiben őszinte és jó­indulatú szándékok is mu­tatkoznak a nemzetközi valósághoz való alkalmazko­dásra, a kapitalista államok uralkodó köreinek megegye­zési készsége alapvetően mégis abból fakad, hr-y fel­ismerték az erőpolitika zsák­utcáját. Az amerikai vezetők is kezdik felismerni a világ kizárólagos uralmára, a szo­cializmus erőszakos megsem­misítésére vonatkozó politi­kájuk meddőségét. Bebizo­nyosodott, hogy a Szovjet­unióval és a vele szövetséges szocialista országokkal csak a konstruktív tárgyalások nyelvén, a teljes egyenjogú­ság alapján lehet beszélni és megállapodni. A tárgyalások módszere a harc egyik formája, s mint ilyen nem kevésbé küzdel­mes és bonyolult mint a csa­tamezőkön zajló összecsapá­sok. B ár tárgyilagos légkör­ben, de esetenként éles viták közepette folyt le a moszkvai csúcstalálkozó, amelyekben ellentétes társa­dalmi osztálynézetek ütköz­tek. A tárgyalások eredmé­nyei nem kelthetik azt az il­lúziót, hogy megszűntek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a két társa­dalmi rendszer különbözősé­géből fakadó, áthidalhatat­lan elvi és gyakorlati ellen­tétek. A Szovjetunió vezetői nem hagytak kétséget afelől, hogy változatlanul elítélik az Egyesült Államok imperialis­ta politikáját, indokínai ag­resszióját, és a közel-keleti válság megoldását gátló ma­gatartását. Az Egyesült Ál­lamok vezetőinek tudomásá­ra adták, hogy a Szovjetunió változatlanul szolidáris a vietnami néppel és az igaz ügyükért küzdő arab orszá­gokkal, harcukhoz a jövőben is megad minden szükséges támogatást. A különböző társadalmi rendszerű országok eltérő tö­rekvései és érdekei követ­keztében a közöttük megkö­tött egyezmények magától ér­tetődően kompromisszumos jellegűek. Olyan kompro­misszumok, amit a marxis­ták—leninisták mindig is le­hetségesnek és szükségesnek tartottak osztálytörekvéseik békés úton, megállapodások és egyezmények útján törté­nő megvalósításához. A tár­gyalások politikájának eddi­gi eredményeit a szocializ­mus, a haladás minden igaz híve nagyra értékeli, hiszen azok előmozdítják a szocia­lista világrendszer, a nem­zetközi kommunista és a nemzeti felszabadító, anti- imperialista mozgalom célki­tűzéseinek megvalósítását. A nemzetközi osztályharc min­den területen tovább folyik, de az imperialista-ellenes erők számára kedvezőbb fel­tételek mellett. E gyik fontos tanulsága a nemzetközi politiká­nak, hogy komoly je­lentőségű megállapodások a különböző társadalmi rend­szerű államok között csak akkor születhetnek és akkor vezethetnek eredményre, ha a nemzetközi erőviszonyok megfelelőek: minél erősebb a szocializmus gazdasági, po­litikai, katonai téren, minél nagyobb a Szovjetunió és a többi szocialista ország befo­lyása, a nemzetközi fejlődés­re, annál kedvezőbbé válik a békéért és a szocialista ha­ladásért folytatott világmé­retű küzdelem ügye. Gars* Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának h. vezetője NSZK Javulnak az ellenzék esélyei Az alLensbachi közvéle- ménykutató intézet újabb fel­mérést készített annak meg­állapítására, mennyiben mó­dosítja az SDP illetve a CDU választási esélyeit Schiller volt gazdasági miniszternek a kormányból történt kiválása. A felmérés a jobboldal esé­lyeinek megjavulását, a koa­líció esélyeinek romlását mu­tatja. Schiller lemondása előtt a közvélemény 45 száza­léka támogatta Brandt kan­cellárságának megújítását, 30 százaléka pedig Barzel mvr választása mellett volt. 25 százalék nem nyilvánított vé­leményt. Holdtalaj-yizsgálatok új eredményei A Pravda szerdán érdekes információt közölt a holdkőzet tanulmányozásának néhány eddigi eredményéről. Mint ír­ja, a tudósok megállapították, 'hogy a hold hosszú és bonyo­lult fejlődéstörténettel rendel­repülőgép sem lótái a három legnagyobb olasz szakszervezet felhívásá­ra tiltakoznak a januárban le­járt kollektív szerződésük megújítására vonatkozó tár­gyalások jnegsxaJ.-adása miatt. kezik, s ez nagymértékben megegyezik a földfejlődés történetével. A holdtalaj kora 4,5—4,7 milliárd esztendő, körülbelül azonos a föld korával. Az élet­kor-meghatározást geokronoló- giai módszerekkel, radioaktív izotópok felhasználásával vé­gezték eL Ezekre a vizsgálatokra nem­régiben nyüt mód, amikor a kutatók hozzájutottak az Apol­lo—11 s Apollo—12 amerikai, a Luna—16 és a Luna—20 szov­jet automatikus űrállomások által a földre juttatott hold- kőzetanyaghoz. E holdkőzet életkorának megállapítása rendkívül nehéz feladat volt, de igen fontos eredményeket szolgáltatott — írja a Pravda. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom