Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

{ A rubrikák sea inak örökké As ember születéséről, há­lájáról a statisztikai évköny­vek »száraz« adatai is valla­nak- Érdemes egyszer megval­latni a statisztikát, a benne szereplő rubrikák születéséről, hajaiéról. Az adatok ugyanis már azzál sokat elárulnak az érintett korról, évről, hogy be­kerülnek a statisztikába vagy éppen fölöslegeseknek bizo­nyulnak. A születéssel kezdve szól­junk először az ifjabb rubri­kákról. A statisztikai évköny­vekben 1950-ben jelent . meg először a szülési segélyek ada­tait ismertető rubrika. Abban az évben kereken 70 millió fo­rintot Szettek ki ilyen cünen. Két figyelemre méltó év: 1962 amikor igi milliót, 1963 pedig — annak ellenére, hogy a »de­mográfiai hullám«, a születé­sek száma akkor érte el a mélypontot — 305 millió forint volt a szülési segély címén ki­fizetett összeg. A nagy »ugrás« magyarázata: akkor emelték fel a segélyt. 1968-ban már félmüiiárd forint fölött volt a kifizetett összeg. A múlt év­ben pedig már milliárdos nagyságrendű számnak kellett beleférnie a rubrikába: 1971- ben 1 milliárd 320 millió fo­rint szülési, segélyt vettek fel a kismamák. Talán a legfiatalabb rubrika a gyermekgondozási segélyben részesülők adatait közli. Amíg 1968 decemberében 92 ezren részesültek segélyben, 3 év múlva — 1971 végén — már 178 ezren élvezték a szociális segélynek ezt a módját Az új rubrikákat vizsgálva, találhatunk a televízióval kap­csolatos adatokra: 1958-ban kapott önálló helyet a statisz­tikában a »távolbalátás«. Ak­kor ezer főre másfél televíziót jelzett a statisztika, tíz évvel később már ugyancsak ezer emberre 114 televíziókészülék jutott hazánkban. A múlt év lezárt statisztikai adatai sze­rint pedig ez a szám 137-re emelkedett. A nyár, a kánikula miatt külön felfigyeltünk a hűtőgé­pek rubrikájának születési.dá­tumára is: a hazai statisztika 1956 óta vezeti külön az erre vonatkozó adatokat. Eszeint 16 évvel ezelőtt 4000 háztartási hűtőgépet jegyeztek föl. öt évvel később már 110 ezer bi­zonyította, hogy van kereslet és kíhálat is. Még inkább ki­derül a fejlődés, ha azt a rub­rikát nézzük, ahol az egy ház­tartásra jutó hűtőgépeket tün­tetik fel: amíg 1960-ban 100 kö­zül egyben, addig a múlt év­ben már 39 háztartásban köny- nyítettek magukon hűtőgéppel a nyári melegben. A legkitartóbb statisztika is csak addig látja értelmét a rubrikának, amíg adatokat is közölhet benne. A felszabadu­lás után például mindjárt »ki­múlt«, fölöslegessé vált a fe­lekezeti hovatartozást közlő adat, és így a rubrika is eltűnt az évkönyvekből. Hosszú évtizedes »haldok­lás« után szűnt meg az a rub­rika, amely a faluvillamósítás eredményeit tüntette fel. 1962- ben ismertette utoljára a sta­tisztikai évkönyv, hogy 3207 község villamosítását befejez­ték. (Összehasonlításul: 1945- ben még csak 1258 községbén égett villany.) Ugyancsak örömet oko­zott egy másik rubrika halálá is. Először csak üres rubrikát fedezhettünk föl ott, ahol a járványos gyermekbénulásban megbetegedettek számát tün­tették fel. 1957-ben 2334 ilyen megbetegedést jegyeztek föl, 1968 első negyedévében már egyetlen egyet sem. Reméljük, hogy egyre több olyan népbe­tegség lesz, amelynek rubri­kája, a következő években üre­sen marad, és így fölöslegessé válik. B. M. A sajtolást végző bálvány- (óriás) prés. KEDVES AJÁNDÉKOT ka­pott Lorántffy Zsuzsanna fe­jedelemasszony 1650-ben: Ore- mus nevű szőlőjéből tokaji aszút szállított számára a Szepsi Laczkó Máté, Sátoral­jaújhely református prédiká­tora. Így volt, nem így volt — ki tudja; tény viszont, hogy a nevezett évet emlegetik mint a »királyok bora, a borok kirá­lya« születési idejét. Jeles dátum: az oldottabb perceket kedvelő milliók di­csérték már, kezdve XV. Lajos francia királytól — aki azt a bizonyos király-bor aforizmát mondta — egészen Kölcsey Ferencig, aki viszont »nektár­ként« emlegette a Tokaj sző- lővesszeiről származó nedűt. Világszerte ismert a tokaji aszú, s így nem csoda, hogy ma már külön múzeum őrzi szőlő­je termesztésének, leve sajto­lásának — egyszóval örökös újraszületésének tárgyi emlé­keit Tolcsván, a Rákóczi ak egy­kor oly híres gazdaságában, a Királyvárnak is nevezett ba­rokk palota földszinti szobái­ban nyílt meg nemrég ez a kü­lönös múzeum, s ahogy Takács Béla múaeumvezető mondja, mar-mar az utolsó pülanat­— Most éljük a nagy váltás, a gépesítés bevezetésének ide­jét; ezért aztán végleges elkal- lódásra ítéltettek a hagyomá­nyos v szőlőiművelés, borkészí­tés kellékei... A szomszédos Erdőbényéről — egykor szintén jeles Rákó- czi-birtok — már repedt, ros­katag állapotában került elő az a házmagasságú bálvány —, azaz óriássajtó, amely a bormúzeum számára is óriás­nak mutatkozott: a Királyud­var házeresze alatt tudták csak elhelyezni a múzeumi szobák helyett A kisebb — szántén fából eszkábalt, csurgatóval, öntő­káddal fölszerelt — sajtó már közelebbről, Tolcsvárói való. Akárcsak az egykor »űrszab­ványként« emlegetett, vas­pánt helyett még fanyűvel összefogott gönci hordó. — Sokan idézgetik, de keve­sen tudják: tulajdonképpen mekkora is volt a boroknak ez a tartálya? — 136—140 literes — mond­ja Takacs Béla, s mint a hegy­aljai szőlőtermesztés-, borké­szítés krónikása, faassatesat, hogy évszázadokon át milyen fontos «eit «z as- üsaaseesc eg?­Együttműkodik a kis- és a nagykereskedelem Holnaptól közös bolt lesz a férfídivatáru-szaküzlet Holnaptól közös üzemelte­tésben működik Kaposváron a Május 1. utca 25. szám alatti férfidivatáru-bolt. A bolt a Somogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat és a Dél-dunántúli Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vál­lalat közötti szerződés alapján folytatja ezután munkáját, amelynek előnyei a vásárlók szempontjából nyilvánvalóak, de jó ez a kis-és nagykereske­delemnek egyaránt. Vb-határozat alapján A közös üzemeltetés gondo­lata nem új- 1968 óta egyre többször visszatért a gondolat: rugalmasan, nagyobb válasz­tékkal dolgozni a kis- és a nagykereskedelem együttmű­ködése alapján sokkal jobban lehet. 19721 augusztusáig már Somogy megyében négy közös üzemeltetésű üzlet működött: kettőt a kiskereskedelem a Dél-dunántúli Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalattal, további kettőt pe­dig a Dél-dunántúli Cipőnagy­kereskedelmi Vállalattal üze­meltet közösen. A megyeszék­helyen — és nyugodtan hozzá­tehetjük, az egész megyében — fokozódó igények azonban egyre sürgetőbbé tették egy újabb közös bolt nyitását a kö­töttáruk területén is. Divat­cikkről lévén szó, az igények különösen változók és sokré­tűek. * Ezt a sürgető igényt fölis­merték a megyei tanácson is, és az idén,, július 4-én, amikor a megyei tanács vb tárgyalta a két ruházati nagykereske­delmi vállalat helyzetét, a vb­egy görud hordó, borhoz ado­gatták a 20—25 literes put­tonyokkal mért aszúlekvárt a kézzel válogatott aszúszőlő megtaposott, valóban lekvár- szerű maradék masszáját Ha nagyon jó bort akart, négy, öt, sőt — nagyritkán — hat put­tony aszúlefevárt adott a gönci hordók tartalmához a szőlős­gazda, de ha csak három put­tonnyal töltetett rá, akkor is kiváló aszúja lett (Korábban kétputtonyos aszúk is forga­lomba kerültek — manapság viszont a legkisebb puttony­szám a három.) Ahogy az idő telt Lorántffy Zsuszanna emlékezetes meg­ajándékozása óta, úgy »iparo­sodott«, gépesedett a szőlő- termesztés, borkészítés Tokaj- hegyalján. Igaz, az ágaskapa ágaskapa maradt, s hasonlóképpen gör­be a szemzőkés, de lassacskán megjelentek a nehéz munka egy-egy fázisát megkönnyítő masinák. — Például éz a palackoző- gép — mutat a tolcsvai bor­múzeum egyik érdekes kiállí­tási tárgyára Takács Béla, majd be is mutatja: a múlt század végétől kezdve mikép­pen ts működött a vasból ön­Nyitás előtt a közös bolt. mazta egy közös üzlet létreho­zását. A vb határozata többek között kimondta: »Szükséges, hogy a megyei ruházati ipar és a kereskedelmi szervezetek között üzletek létesítésével is járuljanak hozzá a ruházati ellátás javításához«. A vb-határozat ösztönzésére ültek össze a kis- és nagyke­reskedelem képviselői, s »több menetes tárgyalás« után igen hamar sikerült nyélbe ütni a megállapodást. A férfidivat- áru-üzlétben lázas leltározás folyt az utolsó héten, de else­jétől már az új feltételek sze­rint nyit az üzlet, és a vá­tött, kézzel nyomható dugaszo­ló. Oklevelek, díjak, címkék, szerszámok sokasága egészíti még ki a különleges múzeum különleges gyűjteményét, amelynek bemutatását nagy­ban segítette a világszerte is­mert borvidék mai gazdája, a Tokajhégyaijai Állami Gazda­sági Borkombinát(is; így első­sorban Kapás Pál, a borkom­binát vezérigazgatója, aki nemcsak a tokaji aszú — s persze a szamorodni — törté­nelmi rangjának megőrzéséért tesz sokat, de aki a »borok ki­rálya, a királyok bora«* histó­riájának összegyűjtését is fel­adatának tekinti. NOHA A TOKAJI bear már nem úgy készül mint régen — az aszúszemeket géppel darál­ják —, s az óbor meg a hozzá- töltött aszútészta keverékét is pneumatikus (sűrített levegő­vel működő) préssel sajtolják ki, továbbra is illő tiszteletet érdemel Tokaj szőlője, bora. Joggal idézi hát fel múltját a Tolcsván megnyílt — megláto­gatásra, megcsodálásra egy­aránt érdemes — bormúzeuxn! A. L. 1 lasztek is jóval gazdagabb lesz az eddig megszokottnál. Milyen előnyök származnak a közös üzemeltetésből? Elsősorban sokkal hatéko­nyabban tudják felmérni a keresletet: a bolt közvetlenül tudja jelezni a vásárlók igé­nyeit, s a nagykereskedelmi vállalat raktáraiból közvet­lenül, egyszerűbben lehet azo­kat kielégíteni. Ezáltal tulaj­donképpen a kapcsolat válik intenzívebbé, ami közvetlenül érinti a kereskedelem mind­két szektorát és a vásárlók ér­dekeit is szolgálja. Az ipart is befolyásolni tadják A közös üzemeltetésű üzle­tek másik nagy előnye, hogy ezek a boltok mintegy szonda­képpen pontosan jelzik a nagykereskedelem. számára,- hogy hol vannak az áruellá­tásban hézagok, melyek azok. az árucikkek, amelyek króni­kusan hiányoznak az üzletek­ből, hol van a baj a minőség­gel, az anyaggal, a megmun­kálással és a fazonnal? A nagykereskedelem a közös üzerpeltetésű boltok hálózata révén közvetlenül feltérképezi az igényeket, s így egyfajta kí­vánságlistával, észrevételeivel befolyásolni tudja az ipart, jelzi, hogy mit és mennyit gyártson, s termékeiben mi­lyen változtatásokat hajtson végre. Kaposváron többször elhang­zott már a panasz, hogy a túl­ságosan magas, illetve alacsony növésű, továbbá a testesebb emberek (az extra méretűek) rendszeresen hátrányban van­nak normális testalkatú tár­saikkal szemben, ha a ruház­kodásról van szó. A boltokból ugyanis hiányoztak az extra méretű ruhák a választékból. Különösen szembeszökő volt ez a rövid- és kötöttáruk körében, ahol vagy a méret utáni költ­ségesebb készíttetést, vagy a fáradságosabb (és szintén nem olcsó) fővárosi utat, s az ot­tani Extra áruházat kellett választania annak, aki terme­tének megfelelő fehérneműt, illetve alsóruhát akart magá­nak szerezni. A közös üzlet vá­lasztékbővítése ezt a területet is érinti: a férfidivatáru-bolt- ban ezután rendszeresen le­het majd kapni különleges (extra) méretű rövid- és kö­töttárut, noha ennek az áru­félének a forgalmazása nem minden szempontból ideális a vállalatok számára. A közös üzemeltetésből szár­mazó választékbővítés más te­rületeken is jelentkezik. A magyar gyárak egy része rend­szeresen termel exportra jó minőségű termékeket. Ezek egy részét biztonsági tartalék­ként, vagy más okok miatt visszatartják, és a hazai pia­con értékesítik. A közös bolt­ban — megyénkben csak itt — ezután rendszeresen lehet majd ilyen kis szénás termé­keket kapni, s ezekkel együtt a választék elsőrangú lesz, A Jdodfflsezóvtasarhaiyi Kötött­árugyár és a Férfifebérnemű- gyár (Budapesten) termékei — innen szállítják majd az emlí­tett exporttermékeket — ke­resettek, ízlésesek s garantál­tan jó minőségűek. Mozgékonyság, áruismeret, jó kapcsolat A megállapodásnak azonban; van még egy pontja, amely ' feltétenül szamot tart az ér­deklődésre. — Rögzítették, hogy — á választékot még to­vább bővítendő — közvetlenül a gyáraktól is be lehet majd árut szerezni. Mivel maga az üzletvezető az, aki legjobban ismeri boltjának árukészletét, a bolt vezetője is részt vesz ezekben a beszerzésekben, sőt ő maga irányítja. A többi már mozgékonyság, jó kapcsolat & áruismeret dolga. Az áruk — kötött pulóverek, garbók, in­gek, alsónadrágok, trikók és más egyebek — sokkal hama­rabb jutnak el a boltba, az árukészletek rugalmasabban fedtölthetők. így feltehetően nagyabb lehetőség lesz a sze­lekcióra is; vagyis arra, hogy a kevésbé kelendő, gyenge mi­nőségű, rosszul szabott holmik eltűnjenek az üzletekből, s ne szaporítsák fölöslegesen a raktárkészletet, ne kössenek le pénzt, s ne akadályozzák az áru minél gyorsabb forgását. A két vállalat vezetői: Ver- { mes István, a RÖVIKÖT igaz­gatója, Rajta Mihály, az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója és Nagy Gyula áru­forgalmi főosztályvezető nagy reményekkel várják a közös "bolt nyitását. S amíg a Kapos­váron épülő új, nagy áruház el nean készül, ez a rendszer ad­dig is számottevő javulást je­lent a lakosság ellátásában. Más oldalról nézve, a közös üzemeltetés egyet jelent a meglevő eladótér jobb, hatéko­nyabb kihasználásával is. A közös férfidivatáru-bolt — amely eddig is az egyik legkedveltebb üzlete volt a ka­posvári és a környékbeli vá­sárlóknak — az új szerződés alapján fokozottabb erővel tö­rekszik majd arra, hogy a la­kosság még több és még jobb áruhoz jusson a falai között. Többek között például szerző­dést kötöttek a boltban dolgo­zó szocialista brigádokkal is, amelyben lefektették a brigá­dok és a vállalati központ kö­zötti kölcsönös segítés és együttműködés alapelveit. S ennek csak mi, a vásárlók látjuk majd a legnagyobb hasznát (X) Áss#««! <*W hordák * TokaJhárrsljai Aüaasss ©andasági Bor- keeate&a.' telsswai Bin&es-zsiäsea, tagak nagy többsége szorgal­Bormúzeum Tolcsván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom