Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

így gazdálkodtunk as első félévben Kedvezőbb a kép Kellő időben földbe kerül a vetőmag Eredményes esztendői zárhat a lábodi Zöld Mező Tsz A Központi Statisztikai hivatal Somogy megyei Igazga­tósága, mint minden év köze­pén, most is elkészítette jelen­tését megyénk gazdasági és társadalmi helyzetének főbb adataiból. Az összehasonlítá­sok főként azt vizsgálják, hogy 1972. június 30-ig eltelt egy­éves időszak alatt mi és milyen mértékben változott. Az ada­tok összességében kedvező ké­pet mutatnak megyénk fejlő­déséről. A főbb termelőágak létszám- alakulásából ítélve a munká­sok és alkalmazottak foglal­koztatottságának növekedése lassuló irányzatú. Az építőipar kivételével minden ágazatban ilyen tendencia érvényesült. A foglalkoztatottak számának ilyenféle változásához alapve­tően három tényező járult hozzá: — a felsorolt ágazatokban az elmúlt egy év során nagyobb létszámbővülést előidéző beru­házás nem lépett üzembe; — a szabályozók és egyéb körülmények hatására a gaz­dálkodó egységeknél a terme­lési eredmények növelésében az élőmunka hatékonyságának a javítása került egyre inkább előtérbe; — az ifjúsági munkaerőfor­ráson kívül ténylegesen elhe­lyezkedni szándékozó munka­erő-tartalék — legalábbis az iparosodottabb körzetekben — egyre inkább kimerül. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben foglalkoztatot­tak (tagok és alkalmazottak) száma a korábbihoz hasonlóan a múlt év folyamán is 4 szá­zalékkal fogyott A létszámalakulással ellen­tétben a keresetek az építőipar kivételével az egy évvel koráb­binál jobban nőttek. így az ipari munkásoké az 1970 és 1971 első féléve közötti 2 szá­zalék helyett az utóbbi egy év folyamén 6-tál, a kereskedel­mi forgalomtól függő dolgo­zóké pedig a korábbi 2 helyett 4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságból szárma­zó pénzbevételek 11 százalék­kal haladták meg az 1971. el­ső félévit Ezen belül a mun­kadíjból származó kifizetések (tsz-tagok munkadija, alkal­mazottak bére) alig emelked­tek, ugyanakkor a felvásárlás­ból eredő összeg 18 százalék­kal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele együt­tesen 10 százalékkal volt több. A lakosság készpénzállomá­tét veszélyezteti. A rendezvé­nyeken ismertetik majd az agresszió sújtotta népek küz­delmeit, a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak a múlt években és napjaink­ban is megújuló folyamatos politikai, diplomáciai és anya­gi segítségét, Az első szolidaritási nagy­gyűlést a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Ka­posvári Gyárában rendezik meg pénteken délután fél há­romkor. Ezenkívül Kaposvár tíz körzetében, a megye nyolc­van községében lesz szolidari­tási gyűlés. Kulturális rendez­vények is kiegészítik a gyűlést * tartóképzöben, a mezógaz­nyát az 1972 első félévében folyósított hitelek is növelték. A hitelfolyósítás 46,2 millió fo­rinttal haladta meg a vissza­fizetést, s ezáltal a lakossági hitelállomány a félév végéig 908.9 millió forintra emelke­dett. Az áruvásárlási és sze­mélyi hitelek iránti igény erő­sebb, a mezőgazdasági hitelek­nél viszont csökkenés tapasz­talható. A takarékbetét-állo­mány a félév végén 1,5 millió forint volt, a tavaly június 31-i állománynál 19, a december 31-i állománynál pedig 9 szá­zalékkal magasabb. A kiskereskedelem eladási forgalma a tavalyi első félév 13 százalékos növekedésével szemben 6 százalékkal — az országoshoz hasonló ütemben — emelkedett. A forgalomnö­vekedés ugyan országosan is mérséklődött, de a visszaesés a megyében lényegesen nagyobb arányú volt, s — ha különböző mértékben is — minden áru- főcsoportot érintett. Ha figyelembe vessszük, hogy a forgalom növekedésé­hez a fogyasztói árszínvonal — számításaink szerint — 2—3 százalékos emelkedése is hoz­zájárult, megállapítható, hogy az értékesítés összege alig haladta meg az 1971. első fél­évit. Az előző évekénél kissé nagyob arányú árszínvonal­emelkedéshez az ismert ható­sági áremelés (egyes építő­anyagoké, alkatrészeké, ital­féleségeké stb.) is hozzájárult. Bár kisebb arányú árleszállí­tások is előfordultak (mosó­tisztítószereknél), azok hatása nem ellensúlyozhatta az előbb említett drágulást. Az idényáras élelmisze­rek árszínvonala az előző évekénél kedvezőbben alakult: míg az első negyedévben 6—7 százalékkal meghaladta a múlt évit, addig a második negyed­évben az árszínvonal a tavalyi­hoz hasonlóan alakult, sőt jú­nius hónapban (a kedvező idő­járás hatására) alacsonyabb volt az 1971. június havinál; 97.9 százalék. Az idegenforgalmi szezon kezdete — a vendégforgalom alakulása szempontjából — nem volt kedvező. Az I. félév folyamán a szállodákban és egyéb szálláshelyeken megfor­dult vendégek száma az egy évvel korábbihoz képest csak­nem egynegyedével, az általuk eltöltött idő 10 százalékkal csökkent Hasonló, vagy még nagyobb arányú lemaradás ta- tapsztalható a külfödiek for­galmában is. üzemekben röpgyűléseken fe­jezik ki szolidaritásukat a diá­kok és a munkások. Barcs, Marcali, Nagyatád, Kaposvár, Tab, Siófok tíz üzeme viet­nami műszakot tart a szoli­daritási héten. Tablókon mutatják be a vi­etnami háború borzalmait, több moziban vetítenek a nagyfilm előtt a VDK-ról szó­ló dokumentumfilmeket A nagy üzletek kirakatai szántén tükrözik majd a jizolidaritási hét hangulatát a kitett plaká­tokkal, képösszeál'litásokkal, dekorációval. A fiatalok köz­vetlen beszélgetéseken vesz­nek majd részt vietnami ösz- tóndíjamkfeal. Az 1972. első íélévben hasz­nálatba vett új lakások száma 594, ami 18 százalékkal több, mint 1971. első félévében volt. Az új lakások 15 százaléka ál­lami, 85 százaiéivá magánerő­ből épült. Az építés alatt álló lakások száma az év közepén 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi színvonalat. Az OTP-hez új lakások építé­sére benyújtott kölcsönkérel­mek száma viszont arra en­ged következetni, hogy a la­kosság — az előző évben ta­pasztalt — fokozottabb építke­zésitörekvései mérséklődtek. Az építési kölcsön iránti igé­nyek száma 1971 első félévé­ben 14, de az elmúlt félévben csak 3—4 százalékkal haladta meg a korábban benyújtott ké­relmekét. Az OTP saját beru­házású társasházban több mint 600 lakás építését kezd­te meg a múlt félév folyamán. A megye egészségügyi há­lózatában 1972. év első felében nagyobb fejlődés következett be. A körzeti orvosi, valamint a szakorvosi ellátás bővülése többnyire ez év első felében valósult meg. Az orvosok szá­ma június 30-án 560 volt, 2 százalékkal több, mint tavaly június 31-ig. Elsősorban a kör­zeti gyermekszakorvosok szá­ma változott kedvezően; az egy évvel korábbi 9 főről 16 főre emelkedett, s ezzel nagy­részt megoldódott a már 1970 óta húzódó körzetek beindí­tása. A kórházak betegforgalma, valamint a rendelőintézeti vizsgálati (kezelési) esetek szá­ma ugyanakkor valamivel job­ban emelkedett, mint az előző év azonos időszakában: az előbbi 4, utóbbi 5 szákalékkal. A Megye általános iskolái­ban 1972. évben 4700 fiatal fe­jezte be tanulmányait. Számuk ez évben is 10 százalékkal volt kevesebb. A középiskolában továbbtanulók száma ugyan­csak csökkent, de kisebb arányban (4 százalékkal) a végzősök számánál. A középis­kolai továbbtanulásra jelent­kezőknek ez évben is 8Ó szá­zalékát vették fel. A szakközépiskolai arány 1972-ben tovább javult. A föl­vettél? számán belül ez éviben alakult ki először megközelítő­en 50—50 százalékos szakkö­zépiskolai-gimnáziumi arány. Az egyes iskolatípusok irán­ti igények és lehetőségek kö­zötti aránytalanság azonban továbbra is fennáll. A gimná­ziumokban a helyek számának 7—8 százalékos csökkentése el­lenére is több mint egytizede betöltetlen volt június 30-án. A szakközépiskolákban tovább­tanulni szándékozó fiataloknak viszont csak kétharmadát vet­ték föl. N em kétséges, hogy nap­jainkban a mezőgaz­daság egészét leg­többet foglalkoztató téma a szarvasmarha-tenyésztés. Ért­hető, hiszen a fejlesztéssel kapcsolatos program, a Mi­nisztertanács határozata az utóbbi évek legjelentősebb, legnagyobb horderejű intézke­dése. Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban azt mondta: »...a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztése gazda­ságpolitikánk egyik köz­ponti kérdése ... A kővetkező időszakban széles körű össze­fogásra és arra van szükség, hogy a program valóban or­szágos ügy, társadalmi ügy legyen.« Nincs nap, hogy ne olvas­nánk, hallanánk arról, hogy különböző szinteken, fórumo­kon felelősséggel elemeznek, vitatkoznak, tanácskoznak a tennivalókról, keresik és meg­határozzák azokat a célrave­zető módszereket, melyekkel biztonságosan végrehajtható a program. Ez a felelősségteljes készülődés, a sokrétű tenni­való gondos számbavétele ön­magában véve is jelzi, hogy mezőgazdaságunknak a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése valóban döntő fontos­ságú ügye. Ez az általános | megállapítás taian még hatvá- ] nyozottabhan vonatkozik So- I tnogy tnegyere, ahol ennek az JÓLESŐ ÉRZÉS volt hall­gatni Balogh Jánost, a lábodi Zöld Mező Termelőszövetke­zet főagronómusát, aki az idei terméseredményekről és az őszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről adott tájékoz­tatást. Az idén ezer hektáron ter­meltek búzát, amely 51 va­gonnal adott többet a terve­zettnél, pedig a kedvezőtlen időjárás a betakarítás egy ré­szénél náluk is károsodást okozott. A gabona többségét azonban még a csapadékos idő beállta előtt betakarítottál?, és már az új kenyér ünnepe előtt saját erővel végeztek a • töb­bivel is. Kenyérgabonából egymillió forintos többletbe­vétele lett a tsz-nek. ötven hektáron termeltek anyarozst, ez ötvenmázsás termést adott. Ebből is jelentős bevételre tettek szert. A napokban tar­tottál? meg a harmadik szem­lét a burgonyatáblákon, és a vetőmagfelügyelőség szakem­berei 200 mázsás termésátla­got becsültek hektáronként. A 230 hektáros területről 60 hek­táron vetőgumót termelnek. — Most minden erőnket az őszi vetés előkészítésére és az ősziek betakarítására összpon­ágazatnák nagy múltja, szép — bár küzdelmes — jelene, és mindenképpen ígéretes jövője van. Legutóbb, amikor egy kötet­len beszélgetés során erről a témáról váltottak szót üzemi szakirányítók, megyei vezetők, talán a legtöbb szó a takar- mánytermelésről esett. Egyik elnökünk így mondta: »Az egész takarmányozási techno­lógiában ma még ott tartunk, ha például falun jön egy bú­csú vagy egy nagyobb ünnep, akkor megakad a gépezet, za­varok, zökkenők, kapkodás következik be. Ezt a jelensé­get, az ebből származó kiesé­seket a korszerű szarvasmar­ha-tenyésztés nem tűrheti el! Sarkalatos, alapvető tehát olyan takarmányozás, olyan technológia kialakítása, amely eleve kizárja az ilyen zökke­nők bekövetkezését.« Különös kommentár nem is kívánkozik ehhez a megálla­pításhoz. Talán csak annyi, hogy lám, a komplex intézke­dés olyan jelenségre is rá­irányítja most a figyelmet, amely egyáltalán nem mai ke­letű, ami talán apróságnak tűnhet. Hasonlattal élve: a ho­zott határosat fényénél lát­nunk kell, hogy a szarvas­marha-tenyésztésnek nincs egyetlen olyan részterülete, részkérdése, amely ezúttal el- ha.B.uüítfcMsfflto lentts, tosítjuk — mondta a főagro- nór^us, miközben az őszi "ha­di tervet« nézegette. Majd így folytatta: — A tarlókról a szalmát azonnal lehúztuk és a tarlószántást elvégeztük. 115 hektáron vetettünk zöldtrá­gyának osillagfürtöt és napra­forgót másodvetésként. Végez­tünk már az ötvenhektárnyi rozs magágyának az elkészí­tésével. A vetőmagtermeltető­től visszaigazolták megrende­léseinket, és ha az időjárás nem szól közbe, akkor a gabo­na vetőmagja kellő időben a fődbe kerül. Sajnos a műtrágyaellátás­ról nem hallhattunk ennyi jót, mert a megrendelt szál­lítmányok késve érkeznek, kálium- és foszforműtrágyából pedig nem is tudják az igé­nyelt mennyiséget biztosítani. A különböző növényvédő sze­rekből jó az ellátás. Az őszi munkákhoz a- gépi és kézi munkaerő is biztosí­tott, mintegy száz asszony és leány vesz részt a betakarí­tásban. Ha szükség lesz rá, akkor az általános iskolások is segítenek a burgonyasze­désben. A szorgos kezű női brigádok most fejezték be a 23 hektár dohány törését. A Ha valaha igen, akkor most újult erővel vetődik föl az is, hogy semmi sem indokolja az azonos táj jellegen, azonos faj­tával gazdálkodó üzemek szarvasmarha-tenyésztésében meglévő különbségeket. Azon a tanácskozáson több példa hangzott el erre vontkozóan is, hadd említsünk meg ezúttal mindössze két kaposvölgyi szövetkezetét. A batéi szövet­kezetben 234 telién átlagában ez év első felében 1048 kiló volt a tehenenként! tejhozam, míg a szomszédos nagyberki gazdaságában 431 tehén át­lagában 1670 kiló. Azonos táj, azonos fajta — a különbség mégis kiáltó. Ezúttal is takar­mányozási hibák, technológiai fogyatékosságok kerültek szó­ba. L ehetne sorolni, elemez­ni tovább a helyzetet. Egy bizonyos: renge­teg és igen sokrétű tennivaló vár mezőgazdaságunkra. Az, hogy a mostani időszakban ^előjönnek«, felszínre kerül­nek a hibák, az mindenképpen jó, hasznos. Hiszen itt kell el­indulni, a határozatok ismere­tében a legelső teendő a hi­bák megszüntetése. Csak ez adhat alapot a további fejlesz­téshez. A fejlesztéshez, ami valóban közős ügyünk, egyik legfontosabb gazdaságpoliti­kai feladatunk. V, SL télen is lesz munkájuk vele. ők végzik a szárítás után a simítást, a válogatást és a kö­tözést is. Ugyancsak a női munkaerő téli foglalkoztatott­ságát segíti elő. hogy a szö­vetkezet szerződést kötött a kaposvári élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalattal és több áfész-szel: 1—2 kilós csomago­lású étkezési burgonyát szál­lítanak nekik. Nem lesz gond az állatok takarmányozása sem a Zöld Mező Tsz-ben. Takarmányga­bonából 24 vagonnál tartalé­koltak a szükségleten felül. A szálas takarmányok — pillan­gósok és a réti széna — 80 százalékának betakarítását jó időiben tudták elvégezni. A második növedék betakarítá­sán is túl vannak, így meg­felelő tartalékkal rendelkez­nek. A beszélgetést a szövetkezet géptelepén folytattuk, ahol éppen a silózáshoz készítették elő a kombájnokat. Valameny- nyit dupla kerékkel látták el, nem szeretnék, ha a púira ta­lajon megsüllyednének. 130 hektáron silókukoricát kell feldolgozniuk. A főagronómus jelentős be­ruházási programjukról is tá­jékoztatott. Ez évben csak­nem hatmillió forint értékű beruházást valósítottak, illetve valósítana!? meg. Többek kö­zött elkészült Erzsébet-pusz- tán egy 40 férőhelyes sertés- fiaztató és kocaszállás. Itt alakítják ki szakosított sertés­telepüket. Ezért van nagy je­lentősége annak, hogy a mint­egy másfél kilométeres erzsé­beti bekötő út is készül. Épül az új gépműhely, a 300 férő­helyes sertéshizlalda és szak­embereinknek két szolgálati lakás is. A napokban vásárol­tak egy Colimán típusú szárí­tóberendezést félmillióért. Az építkezéseket a tsz saját bri­gádja végzi, kivéve a bekötő­út építését. És ami megkapta a figyelmemet: nincs határ­időcsúszás, a tervezett idő­pontokra elkészülnek beruhá­zásaikkal. A LÁBODI Zöld Mező Tsz vezetői jól gazdálkodtál?. Ügy mutatkozik, hogy tervüket túlteljesítik, ezért — számí­tásaik szerint — mintegy 3 millió forinttal növelik biz­tonsági alapjukat, és több jut a tagoknak is az idén, mint egy évvel ezelőtt D. S. Az őszi csúcsforgalom előtt Egyre több vagont kérnek a fuvaroztatók A héten megtartották a cu­koripar és a közlekedés ha­gyományos egyeztető tárgya­lásait. Egyre több vagont kér­nek a fuvaroztatók a mező- gazdasági termények szállítá­sához, az exportárukhoz; ér­ződik már a MÁV őszi csúcs- forgalmának kezdete. Az utóbbi napokban átlagosan négyezer tonnával növekedett a MÁV teljesítménye. A következő három erős hó­napban a vasutasok egyik legfontosabb munkája a cu­korrépa szállítás; az eddigi jelzések szerint a tavalyinál mintegy félmillió tonnával több répa elfuvarozása hárul a MÁV-ra. A korábbi 150 ezer helyett mintegy 200 ezer va­gont kell répával megrakniok, naponta 1250—1300 kocsit ki- üllítaniok a cukorgyárak szá­mára. Szeptemberben kezdő­dik az alma-export, s az igé­nyek szerint a hónap végéig 69 ezer tonnát szállítanak vasúton külföldre. Az év hát­ralévő részében elszállításra váró 41—42 millió tonna áru­ból szeptember hónapra több mint 11 millió tonna jut. Napi átlagban legalább 12 500 va­gont kell megrakni. Somogyi Nép/opl 3 NYITÁNY A MEZŐGÉPGYÁRBAN Szolidaritási hét Somogybán Gyűlések, rétegtalálkozók, vetélkedők — Találkozó vietnami ösztöndíjasokkal Somogybán pénteken dél­után nyitják meg ünnepélye­sen az indokínai szolidaritási hetet, melyet a Magyar Szoli­daritási Bizottság kezdeménye­zésére szeptember 2-a és 9-e között rendeznek meg szerte az országban. Tizenhárom szerv képviselői­ből megalakult a megyei akció- bizottság, és kidolgozta a szo­lidaritási hét programját. Va­lamennyi redezvényen a viet­nami, a laoszi és a kambodzsai nép ellen folyó agresszió ellen tiltakoznak a részvevők. A szolidaritási hétnek különös fontosságot ad a VDK gátrend­szerének bombázása, amely több mint tízmillió ember éle­dasági főiskolán, a megyei könyvtárban, a megyei birósá- gon, a városi tanácson, a Ke­fe- és Műanyaipari Vállalat­nál, a ruhagyárban, a hús­kombinátban, a MEZŐGÉP Válalatnál. A gyűlések szóno­kai megyei párt-, tanács-, tö­megszervezeti vezetők, ország- gyűlési képviselők, népfront­aktivisták lesznek. Az akció­bizottság húsz községben nő­ket hív meg rétegbeszélgetés­re, Kaposváron, Siófokon pe­dig kisiparosokat, kiskeresl?e- dőket. Biztos, hogy vonzó és érdekes a Ki mit tud Viet­namról? című vetélkedő, ame­lyet a nőklubok rendeznek meg Kaposváron, Siófokon, Balatonbogláron. Az iskolák­ban, oktatási intézményekben, 35 ezer tonna paradicsom feldolgozása Nagykőrösön A Nagykőrösi Konzervgyárban ebben a szezonban 35 ezer tonna paradicsomot dolgoznak fel. A különféle termékek — paradicsompüré, saláta, paradicsom ivóié stb. jelentős ré­szét exportálják. Képünkön: Mossák és válogatják a para­dicsomot. Szomszédok — különbségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom