Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
fl termelőszövetkezetek jogvédelme A törvények és más érvényes jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával, eredményesen dolgozni: ez minden vállalat és szövetkezet gazdálkodásának legfőbb szabálya és célja. Alapkövetelménye a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésének is. Ehhez sok rendelet alapos ismerete szükséges, ami pedig a gazdálkodást illeti, annak is egyre számosabb tényezője, összefüggése van. Nem ritkán találják, szemben magukat a tsz-ek vezetői olyan problémával, amelyet nem láthattak előre, keletkezéséről nem tehetnek, a megszüntetése nem tőlük függ. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül jogi vonatkozásai is vannak a gazdasági, gazdálkodási nehézségeknek. Lássunk néhány példát. Szakosított állattenyésztési telepet létesít a tsz. Jó terv, a lehető leggondosabban összeállított költségvetés alapján. Az építkezés azonban— a tsz-en kívüli okok miatt — elhúzódik. Emiatt csak egy évvel később tudják üzembe helyezni a telepet, ami önmagában is tetemes veszteséget jelent a szövetkezetnek. Ráadásul közben megnövekedtek a beruházási költségek, a tervezettnél 25— 30 százalékkal többe kerül az építkezés, a berendezés. Ennek következményeként gyakran pénzügyi zavarok támadnak, esetleg a szanálás sorsára jut a tsz. Jönnek a vizsgálatok, keresik a felelősöket, s rendszerint a szövetkezet kénytelen viselni a kárt, vagy legalábbis nagy részét. Más. Szerződést köt a termelőszövetkezet az állatforgálmi vállalattal, hízott sertések előállítására. Az előre meghatározott időpontban átvehetné az állatokat a vállalat, de nem teszi, mert sem vágóhíd sem hűtőház nincs annyi, ameny- nyi a feldolgozáshoz és a tároláshoz kellene. A sertések rövi- debb-hosszabb ideig továbbra is a tsz-nél maradnak. Ebből nemcsak az a baj származik, hogy a kelleténél tovább kénytelenek etetni, gondozni az állatokat. A késedelmes elszállítás azzal is jár, hogy nem tudja a tsz idejében beállítani a hizlalni való sertések új falká- ját. Ez viszont gondot okoz a tenyésztésben is. Mi történik ilyenkor? Egyezkedési kísérlet a vállalattal, vita a kötbér, a kártérítés körül, s talán per is.. De lehetséges, hogy a tsz akkor is kiegyezik a vállalattal, ha jócskán ráfizet, mert ezt diktálja az óvatosság, a »józan megalkuvás« a helyzettel. A szövetkezet ugyanis jól tudja, hogy jövőre is szerződik a vállalattal, más választása, lehetősége nem lévén. Tehát nem akarja magára haragítani a vállalatot. A következő eset: szakosított sertéstelepére aggregátort rendelt egy tsz az egyik nagy gyártól. Az eredetileg írásbafi rögzített határidő többszöri módosítása után közölte a gyár a szövetkezettel, hogy a legutóbb vállalt időpont, augusztus húszadika helyett csak 1973 első félévében szállítja az aggregátort. A szövetkezet erre levélben értesítette a gyárat arról, hogy nem tud tovább várni, ezért kénytelen visszavonni a megrendelést. Most ott tart az ügy, hogy a gyár felháborodottan fenyegetőzik. Legföljebb akkor »hajtandó« eltekinteni a megrendeléstől, ha másik v^vőt talál az aggregátorra. mert neki »a tervében szerepel« ez az eladás. Lehetne folytatni a sort, de fölösleges. Persze, vannak pélSOHA ROSSZABBAT... Tele ládák százával sorakoznak a kutasi Béke Tsz kis- bajomi üzemegységének 9 holdas paradicsomtábláján telvg gyönyörű, érett, piros paradicsommal, elszállításra várva. Hajladozó asszonyok, leányok sokasága ügyesen szedi kosarakba, s önti ládákba. A tábla szélén találkoztunk Héjas Ferenc agrármérnökkel, a tsz kisbajomi üzemegységének vezetőjével , akit Nagy József tsz-elnökkel kerestünk fel. Érdeklődésünkre Héjas Ferenc üzemegységvezető az alábbi tájékoztatást adta. — Üzemegységünk ebben az évben 9 hold paradicsomot termel, melyből 6 hold kecskeméti merev szárú, 1 hold kecskeméti Jubileum, 1—1 hold pedig Moniméher és Hanror amerikai fajta. — Ezek közül melyik vált be legjobban? — A jövő évben a kecskeméti Jubileumot és Harror-t szeretnénk termelni. Ugyanis az első kitűnő, nagyon jóízű, bő termő, míg a másik rövid tenyészidejű, így széthúzódik a termésidő, nem torlódik össze a szedést munka. — Látom, nem egy helyen szedik az asszonyok. Mi ennek az oka? — A termelést családi részes művelésben végzik. — Hány parcella van? — 58 tag részére mértük ki, de néha a családtagokkal együtt 100—120 személy is dolgozik, ha a munka úgy kívánja. — Volt-e nehézségük ebben az évben a termelés során? — Nem is annyira nehézség, mint egyszer nagy ijedelem. Ugyanis április 18—22-e között már kiültettük a fejlett paradicsompalántákat, melyek szépen megeredtek. Május elején jelezte a meteorológia az éjszakai fagyokat. Nem volt mást tennünk, mint ekével egy délután az egészet betöltöttük, befedtük. Hat nap és éjszaka volt így föld alatt a paradicsom. A fagyos napok elmúltával kézzel bontottuk lei. Mintegy 10—15 százalékos veszteségünk volt, de jól fejlett palántákkal azonnal pótolni tudtuk. Az akkor ráfordított munkatöbblet most bőven kamatozik. — A szép termés a jó munka mellett bizonyosan jó talajerőt is kívánt. — Igen. Holdanként 200 mázsa istállótrágyát és 7 mázsa vegyes műtrágyát adtunk. — Milyen az- eddigi termés- eredmény? — A mai napig holdanként 280 mázsát szállítottunk el a Nagyatádi Konzervgyárnak. Még holdanként 50—60 mázsára számítunk — ha az időjárás engedi. A táblán járva ZsobrákJó- zsefnével is beszélgettünk többek között, aki elmondta, hogy az ő, parcellája 200 négyszögöl. Eddig 40 mázsa paradicsomot szedett le. Ez pedig 320 mázsás átlagnak felel meg. — Kiknek van még ilyen szép eredményük? — Sokakat említhetnék. Talán a legjobbak: Putorek Ferencire, Szilvási Jenőné, Zsebi Lászióné, Posta Lászióné, ifj. Herceg Lajosné. — Hogy vannak megelégedve? — Csak soha rosszabb ne legyen termésben és keresetben. Búcsúzásul mi is azt kívánjuk, hogy soha rosszabb, de ha lehet, még jobb eredmények legyenek! K. J. dák arra is, hogy a termelőszövetkezet nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, s ezzel valamely más vállalatnak okoz kárt. Ezekre az esetekre sem lenne helyes más mércét alkalmazni. Nincs, nem lehet helye elvtelen engedékenységnek, elnézésnek, szerecsenmosdatás- nak akkor sem, ha termelőszövetkezet követ el szabálytalanságot. # Ez alkalommal mégis vállalatok, nem pedig tsz-ek l}ely- telen magatartásáról van szó. Ennek nyomós oka, hogy a szóvá tett, s a hozzájuk hasonló visszásságok vannak túlsúlyban. Más szavakkal: ha azt akarjuk, hogy á törvényben is kifejezett egyenrangúság és egyenjogúság érvényesüljön a vállalatok és a tsz-ek kapcsolatában, akkor mindenekelőtt az említett bajokat kell orvosolni, azoknak kell elejét venni. Közben természetesen ügyelve arra, hogy ne szaporodjanak, hanem szűnjenek meg a tsz-ek ilyen természetű és szintén elítélendő módszerei, hibái. A termelőszövetkezetek jogvédelméről szólván többnyire a peres ügyek számával, a megnyert perek révén megtérült vagy elhárult veszteségekkel szoktak érvelni. Kétségtelen, hogy ezeknek, s a rájuk fordított jogászi munkának nagy jelentőségük van. Nem kevésbé’ fontos az, sem, hogy a jog szelleme és előírása érvényesüljön a termelő- szövetkezet belső életében. A gazdálkodásban, a vállalatok és a szövetkezetek viszonyában még jelen lévő torzulások, jogsértő eljárások megszüntetése azonban nagyobb és messzebbre ágazó feladat. Jó és minél gyorsabb megoldásához a törvényességi felügyeletet ellátó intézmények elismerésre méltó erőfeszítései mellett másra is szükség van. E gyebek között és nem utolsósorban arra, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei és a TOT lankadatlan igyekezettel fáradoznak az okok megszüntetésén. Nem kizárólag hivatali, hanem társadalmi fórumokon is segítsék elő még erőteljesebben a helyes ' szemlélet térhódítását. Hogy ne legyen talaja annak a felfogásnak és nézetnek, mely az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek megítélésénél arra az évekkel ezelőtt divatos érvelésre támaszkodott, amely szerint »előbb az ing, azután a kabát«. Vagyis: mondjuk ugyan, hogy gazdasági életünkben azonos elbírálás illeti meg az állami vállalatokat és a szövetkezeteket, de hát mégiscsak az ing, az állami vállalat van közelebb az államhoz. Bizonyára vannak akik még ma is e hasonlat szerint gondolkodnak, ám ennek hamissága és kártékonysága egyértelmű. S maga a szemlélet politikánkon, gazdaságpolitikánkon, törvényeinken kívüli. Ellentétes velük. G. P. ÍGY GAZDÁLKODTUNK AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Hétszázalékos termelésnövekedés A KÖZ ponti statisztikái Hivatal Somogy megyei Igazgatósága, mint minden év közepén, most is elkészítette jelentését megyénk gazdasági és társadalmi helyzetének főbb adataiból. Az összehasonlítások főként azt vizsgálják, hogy az 1972. június 30-ig eltelt egyéves időszak alatt mi és milyen mértékben változott. Az adatok' összességében kedvező képet mutatnak megyénk fejlődéséről, A megye szocialista iparának 1972. I. félévi termelése 7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A növekedés üteme — az országosan tapasztalt iránynak megfelelően — a megyében is lassult. A szocialista iparon belül a minisztériumi és a tanácsi ipar termelése — mivel a kefe- és műanyagipari és a kempingcikkipari termelés is fejlődött — csaknem azonos mértékben haladta meg az 1971. első félévit. A szövetkezeti ipar termelése — döntő részt a bútoripari, a kézmű- és háziipari termelés csökkenése miatt — az egy évvel korábbi szinten maradt. Az építőiparban a tavaly már megmutatkozott fejlődés ez év eddig eltelt időszakában — bár szervezetenként igen eltérő arányban — folytatódott. A megye szocialista építőiparának 1972. első félév termelési értéke meghaladta a félmilliárd forintot; ez mintegy 15 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A növekedés üteme az 1971. első félévivel megegyező, de gyorsabb mint országosan, és mint a megye IV. ötéves tervében előirányzott éves átlagos fejlődés. Az építőipari termelés növekedésében jelentős szerepet játszott a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat igen dinamikus fejlődése és a TÖVÁL- ok termelésének — élsősortaan a lakásépítés — további növelése. (E két szervezet nélkül számolva a termelésnövekedés indexe 8 százalékot tett ki.) Az állami szektoron belül a magasépítő-ipari profilú két vállalat ' termelésemelkedése mérsékeltebb, mint az előző év első felévében volt. Az építőipari szövetkezetek termelése pedig az előző évi szint alatt maradt. Az eredményeket az ipar 2, az építőipar 8 százalékos létszámnöveléssel érte el. Így az egy főre jutó termelés az iparban és az építőiparban egyaránt 6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az élőmunka produktivitásának javulásához — különösén az építőiparban — a gépesítés, a műszaki fejlődés jelentősen hozzájárult. 12 méter széles fóliát gyárt Cipőbörze Szombathelyen Az utóbbi évek egyik legrangosabb cipőbörzéjét rendezte meg a Savaria Cipőgyár Szombathelyen, az Isis szálló különtermében. A háromnapos börzén, mely tegnap fejeződött be az ország cipőnagykereskedelmi vállalatait képviselő szakembereknek, mintegy 150 cipőmodellt mutattak be. Ez volt a jövő tavaszra s nyárra szánt kollekció. A bemutató már tükrözte mzt a felmérést is, amit a gyár képviselői végeztek a boltokban és a vevők körében. Azt tapasztalták, hogy a vásárlók jó, korszerű, divatos árukat keresnek, elfogadhat áron, s ezeket az igényeket a gyár messzemenően igyekszik kielégíteni. Újdonságként mutatták be és ajánlották a kereskedelemnek a kifogástalan minőségű, hajlékony, kényelmes bőrtalpú férfi cipőt, amelyet eddig csak exportra gyártottak. A mezőgazdaság szempontjából az év első hat hónapjának időjárása nem volt kedvező; míg korábban a csapadékhiány okozott aggodalmat, az utóbbi időszakban a túlságosan bő csapadékot adó, viharos időjárás teremtett gondokat. Miatta a gabonák betakarítása oly mértékben elhúzódott, megnehezült, hogy az alföldi megyék segítségét, kombájnok átcsoportosítását igényelte. Számottevően romlottak a terméskilátások és a betakarított termények minősége is. A ÍTiegyetermőterülete 1971. és 1972. május 31-e között — hasonlóan az utóbbi években tapasztaltakhoz — kis mértékben csökkent, s e változás is jobbára a megyék közötti területátcsatolásokból adódott. Művelési áganként sem történt lényeges változás a múlt évfhez viszonyítva. Más, jelentősebb változások: Az utóbbi években tapasztalt csökkenéssel ellentétben — bár csekély mértékben — növekedett a gabonafélék vetésterülete. Ezen belül tovább emelkedett a búza vetésterületének az aránya. Számottevően — csaknem 20 százalékkal — nőtt a zöldségfélék vetésterülete, s ebből ítélve eredményesnek bizonyultak a kormány ez irányban tett intézkedései. A cukorrépa-termelés gazdaságosságának fokozása (a felvásárlási árak jelentékeny növelése) mérsékeltebb eredményt hozott: vetés- területének a múlt évihez viszonyított 5 százalékos növekedése az utóbbi években keletkezett kiesésnek csak kis hányadát pótolta. Jelenlegi területe az 1966—1970. évek átlagánál 25 százalékkal kevesebb. Számottevőén csökkent a hüvelyesek és a napraforgó vetésterülete is. A korábbi tendenciát folytatva tovább növekedett a kukorica vetésterülete, és ismét csökkent (3 százalékkal) a burgonyáé. Ez utóbbi növény területalakulásában szektoronként eltérő mértékű változás volt. Míg a tsz-ekben közös gazdaságokban a múlt évihez hasonló ütemben — 18 százalékkal — fogyott területe, a kisüzemi gazdaságokban fokozódott termelése. (A megye szarvasmarha-állománya ez év első hat hónapjában számottevő változást nem mutatott. Az évközepi állomány (ezen belül az anyaállomány is) az egy évvel korábbinál némileg alacsonyabb vöt. A sertésállomány (mely az év elején még meghaladta az egy évvel korábbit) az év közepén 7, a kocaállomány 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az állattállomány ez évi alakulása szektoronként eltérő. Míg a kisüzemekben a szarvasmarha-állomány csökkenése fokozódott, a termelőszövetkezeti közös gazdaságoké az előző év első félévében tapasztaltnál jobban nőtt. A termelőszövetkezetekben a sertésállomány is magasabb az egy évvel korábbinál (4 százalékkal), míg a kisüzemi gazdaságoké 11 százalékkal alatta maradt annak. Ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége Művelődéspolitikai feladatok Centenáriumi előkészületek Lenin városban, a Tiszai Vegyi Kombinátban az olefinprogramnak megfelelően jó ütemben halad a gyár bővítése. Az olefinmű építése a tervek szerint 1974 végére készül el. E beruházás mellett a gyár saját erőből bővíti savüzemét is. A most épülő egységgel a teljes ammóniatermelést Műtrágyává dolgozzák fel. Ez év; 50 ezer tonna plusz műtrágyát eredményez. Nagy segítséget jelent majd a magyar mező- gazdaságnak az a 12 méter széles fóliát gyártó gépsor is, melyet ugyancsak most szerelnek. Kipihenten — s a nyári üdülés után napbarnítottan — gyűltek össze a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagjai tegnap délután. Ez a pihen tség, és ami lényegesebb: az V. kongresszus vitaanyagának ismerete érződött a megbeszélés elevenségén, frissességén is. Milyen művelődéspolitikai feladatok várnak a mozgalomra Somogy megyében? Erről a témáról Beregszászi Ilona al- elnök készített tervezetet, amelyet a megyebizottság jóváhagyása után — a községek népfrontbizottságai felhasználhatnak majd művelődéspolitikai munkájuk megtervezésénél. Az előterjesztés tevékenységi formákat javasol, ezek közül községi szinten, helyre szabottan válogathatnak a bizottságok, a lehetőségek és a felmerülő igények szerint. S mint az ülés egyik részvevője kifejtette: új módszerek szükségesek, mert az eddigiek elavultak. A kongresszus is a módszerek korszerűsítését javasolta, többek között a művelődéspolitikai munkaközösségek létrehozásával. A vita során ezzel kapcsolatban fölmerült az a kifogás, nem a »papírbizottságok« száma szaporodik-e ily módon? Tudnak-e többet hozni tartalmi kérdésekben, a községek egységes művelődési terveinek kialakításában segítenek-e, vagy önállóan dolgoznak? Mint a feltett kérdések is mutatják, a művelődéspolitikai munkaközösségek helye és szerepe még nem eléggé tisztázott. Inkább kísérleti stádiumban van a dolog. Éppen ezért az elnökség úgy határozott, amíg kirajzolódik: hogyan s mennyire lehet támaszkodni ezekre a munkaközösségekre, csak egyet alakítanak járásonként, a balatonszárszói mintára. Egyelőre célszerűbbnek látszik a régebbi, bevált formákat alkalmazni, de bizonyos módosításokkal. Például változtatni kell a népfrontfórumok szervezésének módszerein:, ne a párt-, a szakszervezeti és a KISZ politikai oktatásokat másolják. Ne bocsátkozzanak ismétlésekbe! Inkább az emberek megszólaltatására helyezzék a fő súlyt. Arra, hogy a lakosság vesse föl a témákat és fejtse ki véleményét. így a községi népfrontbizottságok sok olyan hasznos értesülést szerezhetnek, amelyekkel segíthetik a tanácsok munkáját. A megyei elnökség megtárgyalta, milyen módon vehetne részt a népfrontmozgalom az ifjúság nevelésében, illetve a cigánylakosság helyzetének javításában. Ezután az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatai kerültek napirendre, majd a Budapest és Kaposvár centenáriumának megünneplésével kapcsolatos tervezet. Ez utóbbit dr. Kanyar József készítette, a népfront feladatainak pontos feltérképezésével, a rendezvények helyének, valamint az előadók és felelősök személyének megjelölésével. Kaposvár rendezett tanácsú várossá nyilvánítása nemcsak a város, hanem az egész megye ügye, így járási székhelyeken és nagyobb településeken is — a TIT bevonásával — előadásokat szerveznek a népfrontbizottságok a megyeszékhely városi fejlődéséről. Hasonlóképpen — mivel a főváros nemcsak a budapestieké, hanem az egész országé — Budapest történelmét is ismertetik. Honismereti pályázatot hirdet a népfront Kaposvár fejlődésével kapcsolatban, és különböző akciókat szervez a centenárium méltó megünneplésére. A népfront megyei bizottsága szervezi azt a budapesti találkozót is, amelyre meghívják a Somogyból elszármazott párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőket, egyetemi és főiskolai tanárokat, tudományos kutatókat, írókat, képzőművészeket, valamint a megye vezetőit.
