Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

A gazdasági vezetők politikai felelőssége E gyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fon­tosságát, a helyi pártszerveze­tek szerepét.« Ä Központi Bi­zottság kongresszusi beszámo­lójában hangzottak el ezek a szavak. Nem kiemelten, alá- húzottan; csupán megjegyzés­ként, a gazdasági reformmal kapcsolatban. Akiket érint, talán föl sem figyeltek rá, ész­re sem vették. Ezért is érde­mes rájuk visszatérni, és egy kicsit kibontani, kielemezni a tartalmukat. Az állami, gazdasági veze­tők önállósága az utóbbi idő­ben jelentősen növekedett. Ez­zel együtt azonban egyes ve­zetőkön úrrá lett valamiféle egyoldalú, mindentől függet­len gazdasági szemlélet, és ahogy népiesen mondják: »el­felejtik, hol lakik az isten«. Elfelejtik, hogy a pórt állítot­ta őket arra a posztra, ame­lyen dolgoznak, és a párt előtt nemcsak a hivatal, az üzem vagy gazdaság irányításáért fe­lelősek, hanem azért a politi­kai munkáért is, mely az irá­nyításuk alatt működő intéz­ménynél folyik. Pártunk szervezeti szabály­zata »párttörvényben« rögzíti, hogy minden kommunista fe­lelős a saját munkaterületén a párt politikájának végrehaj­tásáért. A vezető beosztású emberek felelőssége a beosz­tásukkal együtt nő, fokozódik. Ez alól nem kivételek a pár­ton kívüli vezetők sem. Ök is a párt és a munkásosztály megbízásából kerültek vezető funkcióba. És aki elfogadja a párt megbízását, annak a fe­lelősséget is vállalnia kell a munkásosztály politikájának végrehajtásáért. A konkrét megbízatást ter­mészetesen mindenkinek konkrét személyek adják. A kinevezést, a megbízólevelet a fölöttes szerv, vagy a »főnök« nyújtja át. Lehet, hogy ez né­melyeket megtéveszt. Talán azt hiszik, nem tartoznak sen­ki másnak felelősséggel, csak a »főnöknek«. Ügy gondolják: ha jól látják el hivatali, gaz­dasági feladatukat, ha teljesí­tik a tervet, melyet a »fel- sőbbség« előírt vagy jóváha­gyott, akkor minden rendben van, eleget tettek kötelessé­güknek. Elfelejtik, hogy a »főnököt« sem a szentlélek, hanem a párt, a munkásosz­tály állította oda, ahol van, és ő is felelős a párt előtt a poli­tikai munkáért. Elfelejtik, hogy a hatalom nálunk a munkásosztály, a dolgozó tö­megek kezében van, melyek csak addig bíznak a vezetőik­ben, amíg helyesen képviselik a munkásosztály politikáját. E zért a vezető — legyen az bármilyen poszton, állami, gazdasági, vagy politikai beosztásban — soha­sem feledkezhet meg politikai felelősségéről. Tévedés ne essék, a politi­kai munkát nem azért kérjük számon az állami, gazdasági vezetőktől, hogy ezzel több gondot rakjunk a nyakukba, hanem azért ,mert a jó poli­tikai munka elengedhetetlen előfeltétele a jó hivatali, vál­lalati életnek és a tartós gaz­dasági eredményeknek. Ahol az igazgató, a szövetkezeti el­nök vagy a hivatalvezető szo­rosan együttműködik a párt- szervezettel, ott könnyebbén tudják leküzdeni a nehézsé­25 éve kezdtük 1947. augusztus 1-én lépett eleibe az akkori országgyűlés (nemzetgyűlés) által elfoga­dott XVII. törvénycikk a nép­gazdaság első hároméves ter­véről. A terv hatmilliárd fo­rintot irányzott elő iparunk és mezőgazdaságunk talpraálli- tására. A feladat nehéz volt; fejeződjék be a három év alatt a háborús károk helyreállítása az iparban és a termelés 8—10 százalékkal haladja meg az 1938. évi szintet. Két év és öt hónap alatt — 1949 végére — az ország tel­jesítette a célt. Az ipar össz­termelése 28 százalékkal ha­ladta meg az 1938. évit, a me­zőgazdaság ösztermelése meg­közelítette az 1934—38-as évek átlagát. Az ezután következő tervek megvalósítása eredmé­nyezte Magyarország fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá válását. Amit huszonöt éve elkezd­tünk, szép eredményeket ho­zott. És ezt kell folytatnunk, mert a jó úton haladunk. A negyedszázados születésnapon közli a Központi Statisztikai Hivatal: a IV. ötéves terv idő­arányos részeredményei a to­vábbi fejlődést, jövőnk biz­tonságát bizonyítják. Az új pécsi ív-adó MAGYARORSZÁGON a te­levíziózás kezdete az 1950-es évekre tehető. A hosszú évek­ig tartó aprólékos előkészítő ..munka után az első kísérleti adás napja 1954. január 20-a volt. A sikeres kezdet után 1956-ban megkezdődött a bu­dapesti adótorony épületének és a hozzá tartozó melléképü­leteknek a tervezése. És 1958. január 22-én ünnepélyesen avatták fel a széchenyi-hegyi tv-adót. S nyomban a kísérleti adá­sok megindulása után jelent­kezett a vidéki, tv-adok telepí­tésének az. igénye. Nagyobb városaink közül — a közvéle­mény hangulatát is tükrözve — elsőnek Pécs jelentkezett a tv-ad ••• állomás m elépítésének igényével. 1258 júliusára meg­épült a pécsi adóépület, és szeptemberben meckízdték az egykilowaUos adó Budapestről történő áttelepítését, valamint a 70 méter magas vastorony összeszerelését. Azltia csn'-'nem másfél évti- '..út él. Az ország külön­böző no-*'i,'in — Miskolcon, SzentosQn összesen hét helyen — felépült és üzemel az a mű­sorközlő rendszer, amelynek hullámai ma már behálózzák clZ r>TSZ9°Ot. A oé"sv a lesrégebbi adó már kinőtte magát, teljesítmé­nye kevésnek bizonyul. Né­hány évvel ezelőtt megkezdő­dött a korszerű, a mai igények­nek meefelelő állomás építése. geket. Ahol a kommunisták támogatják a vezetőt a tervek végrehajtásában, ott a párt- szervezet segítségével mozgó­sítani lehet az egész kollektí­vát. Ahol viszont a vezető le­becsüli a politikai munkát, nem igényli a pártszervezet támogatását, nem igyekszik a (kommunisták segítségéve! meggyőzni, mozgósítani a dol­gozókat, ott a legjobb tervek, legszebb elképzelések is csak határozatok maradnak, és el­vesznek a papírhalmazban. Éppen ezért az az állami, gazdasági vezető cselekszik he­lyesen, aki nem fölösleges rossznak, nem nyűgnek, teher­nek tartja a politikai munkát, hanem érti annak lényegét, jelentőségét, és ezért vállalja az első számú propagandista, az első számú agitátor szere­pét. Miért az első számúét? Azért, mert mindenki tudja, hogy nálunk — különösen a kis kollektívákban — sok függ az első emberektől. Ha az igazgató, a műhelyfőnök, a brigádvezető érzi a politikai felelősséget, igyekszik nevelni, tanítani beosztottait, megbe­széli velük a feladatokat és meggyőzi őket azok helyessé­géről, akkor támogatják, segí­tik elképzeléseit; jobb lesz az embefek hangulata, jobb kedvvel végzik a munkát, és nagyobbak lesznek az eredmé­nyek. Ezzel szemben az az állami vagy gazdasági vezető, aki csak elvileg ismeri el a poli­tika fontosságát, a gyakorlat­ban nem vállalja a politikai munkás szerepét, bármilyen jó szakember legyen is, előbb- utóbb kudarcot fog vallani. u A torony legfelső szintje 172 méterre emelkedik a hegy csú­csa fölé. Erre még fölszerelik azt a 17 és fél méter magas vastornyot, mely a színes mű­sorok adásához szükséges. Az egész szerkezet csúszózsaluzás­sal épült, és 5 ezer köbméter betont foglal magába. Alapja hét méterrel a föld alá sül­lyesztett 22 és fél méter átmé­rőjű, három és fél méter vas­tagságú, kör alakú vasbeton tömb. i Az új adó üzembe lépésével hatvankilométeres körzetben megfelelő minőségben, zavar­talanul lehet élvezni a televí­zió műsorát. A KORSZERŰ berendezé­sekkel ellátott állomás műkö­dése azonban az egész magyar televíziózás számára is nagy jelentőségű. Olyan mikrohullá­mú berendezéseket szerelnek itt föl, amelyek biztosítják a kapcsolatot nemcsak Budapest és Pécs között, hanem lehető­vé teszik a mikrohullámú lánc folyamatosságát a környező ál­lamokkal is. Ez pedig megold­ja a szomszédos országokkal lebonyolítandó műsorcserék közvetítését. Így a pécsi adó el­sősorban a jugoszláv partner­rel való közvetlen kapcsolat szempontjából fontos. Még folyik az építkezés, de minden valószínűség szerint ez év végére már a színes adó is üzembe léphet Pécsen. T. R. tasítgatással, paran­csolgatással csak kény­szeríteni lehet az em­bereket. Akik pedig kényszer­ből dolgoznak, azokból hiány­zik a lelkesedés, a felelősség. Enélkül viszont nincs jó mun­ka! A lelkesedés és a felelős­ségérzet kulcsa pedig a poli­tikai meggyőzésben, az embe­rekkel való törődésben, mun­kájuk rendszeres értékelésé­ben rejlik. Ezt nem teszi fö­löslegessé az anyagi ösztönzés sem, sőt, még a szakmai te­kintély és a fölöttes szervek kitüntető elismerése sem. Az a gazdasági vezető, aki vállalja a politikai munkát, aki vállalja a propagandista és az agitátor szerepét, nem áldozatot vállal, hanem saját munkáját könnyiti meg, s kö­telességét teljesíti. A páti bízta meg, a pártnak tartozik felelősséggel, és csak a párt­tal együtt, a pártszervezet se­gítségével, támogatásával vé­gezheti eredményesen a mun­káját. Sz. S. Csillagvár, hatodszor Nemzetközi úttörőtalálkozó Balatonszentgyörgyön Hatodik éve, hogy július vé­gén. úttörők piros nyakkendő­jétől, fehér ingétől, tánccso­portok színes szoknyáitól tar­ka a balatonszentgyörgyi Csil­lagvár környéke. A szovjet, a cseh, a lengyel pajtások és a fonyódi járás út­törői szombaton a íonyódligeti táborban találkoztak, hogy a Balaton vízén . mérjék össze ügyességüket; volt csónak-, gumimatracverseny, terveztek váltó versenyt is, de a délutáni vihar félbeszakította a vízi programot. Lassan a vihar is a csillagvári találkozó program­jának része lesz; hol félig, hol egészen megváltoztatja a mű­sort. Szombaton azonban any- nyira kegyes volt, hogy leg­alább az esti tábortüzet nem mosta el. Egymást váltva csen­dültek fel a dalok a tűz mel­lett oroszul, lengyelül, j szlová­kul, magyarul. Vasárnap reggel a kaposvári úttörőház fúvószenekara indu­lóinak hangjai mellett sorakoz­tak föl a gyerekek a vár ud­varán, Helikopter körözött fö­löttük, és ledobta a. négy or­szág zászlóit, melyek azután egyszerre kúsztak fel az ár­bocra. Sziklai Béla megyei út­törőtitkár köszöntötte a fiata­lokat, a vendégeket, majd meg­kezdődött a bemutató. Ének, tánc, szavalat és gyer­mekjáték váltotta egymást a szabadtéri színpadon. A szovjet gyerekek a matróztánccal arat­ták a legnagyobb sikert, az Ér­sekújvárról érkezett csehszlo­vák pajtások pedig népi játé­kaikkal, melyek a somogyi gyerekek kedvenc játékai is. Hiszen melyikük nem ismeri a kin a bárány, benn a farkas játékot? Tavalyról ismerjük moderntáncklubjuk tagjait és repertoárjukat. Az idén a leg­kisebbeket küldték el, akik minden bizonnyal — táncuk ezt bizonyította — a klub ígé­retei. A lengyel pajtások éneke követte őket, majd a fonyódi járás legjobb csoportjai léptek színpadra. A somogyvári furu­lyazenekar, a balatonkeresztúri énekkar- és a szentgyörgyi tánckar a csillagvári színpadon is bizonyítptta, hogy a járási kulturális szemlén méltán ke­rült az aranyérmesek, illetve a legjobbak közé. Délután sportvetélkedők vol­tak, megrendezték a »nemze­tek közötti« kézilabda és lab­darúgó körmérkőzéseket. A csillagvári találkozó azon­ban nemcsak kulturális- és sportbemutató, sportversenyek színhelye. Ahogy minden év­ben, az idén is volt vidám ve­télkedés, rúdmászás, célba lö­vés. Barátkoztak, jelvényeket, címeket cseréltek a gyerekek. Hagyományos volt a prog­ram — immár hat éve válto­zatlan. Jó dolog az úttörőtalál­kozó, szükség is van rá, de a programot jövőre — amikor már hetedszer találkoznak a gyerekek a Csillagvár udvarán — érdemes lenne felfrissíteni. Simon Márta Megvan a fedezet Miért van vízkorlátozás Barcson? 1964-ben Baroson megala­kult a vízmű társulat. A cél egy kút és 16 kilométeres ve­zeték megépítése volt. Az ér­dekeltek a költségekhez csa­ládonként 2250 forint hozzájá­rulást fizettek. A tervek sze­rint a megépülő hálózat utcai csapokon keresztül látta volna el a lakosságot ivóvízzel, tehát a vezetéket .nem áíötötték be a lakásokba. 1971-ig huszonhá­rom kilométer hosszúságú cső­rendszer épült meg, nem min­den esetben ott, ahol a terv előírta. Közben ugyanis más területeket is be kellett kötni a hálózatba. Az építkezéshez szükséges anyagok ára az évek során emelkedett. A befizetett ősz- szeg nem lett elég. 1967-ben már hiány mutatkozott. Két megoldás között kellett vá­lasztani: vagy emelik az érde­keltségi hozzájárulást, vagy a hiányként mutatkozó 1;>6 mil­lió forintot a tanács fedezi. Barcson ez utóbbi történt. 1971 októberében elhatároz­ták az egységes csatorna- és vízműtársulat megalakítását, amelynek függetlenített elnö­ke Takács István lett. A nagy­községi tanács elkészítette a belterületre a szennyvízhálóza­ti tervet. Az építkezés tetemes összeget követelt, amelyből je­lentős részt vállalt a tanács, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság, de szerepel a költség- vetésben közületi és magántá­mogatás is. A magántámogatás összege 2 millió 920 ezer fo­rint, de ez mindössze tíz szá­zaléka az összes költségnek. Egy-egy személyre így is 7500 forint jut, amelyet 10 év alatt kell megfizetni. A fedezet most már megvan az építkezéshez, Barcs víz- problémáinak megoldásához. A tervek szerint a hálózat 1973- ra el is készül. Mint Németh Jenő. a nagy­községi tanács elnöke elmond­ta. az érdekeltséget ütemesen terjesztik ki. 1972 végén a szennyvíztelep is működni kezd. Az elsőnek épített kút az időközben megnövekedett víz­hálózat fogyasztását nem tud­ja kielégíteni. El kellett ren­delni a vízkorlátozást. Tilos Barcson az öntözés, néhány építőipari vállalatnak más for­rásból kell biztosítani a szük­séges vizet. Időközben bekap­csoltak a vízhálózatba száz la­kást, melyekben a napi vízfo­gyasztás minimum 200 liter. Felvetődött tehát a vízháló­zat bővítésének szükségességé. A tervek szerint három kutat építenek, ezzel Barcs vízellá-. tása a negyedik ötéves terv­ben megoldódik. Ez időszak alatt a tanács négymillió fo­rint támogatást ad a társulat­nak a kútbázis kialakítására. Szakaszosan bővítik — csak­úgy, mint a szennyvízhálóza­tot —/a vízvezeték-rendszert. A költségekben részt vállal­nak az érintett ipari létesít­mények is. A későbbiekben Barcs ipari fejlődésének függ­vényében tervezik fejleszteni a vízhálózatot. Jelenleg egy 100 köbméteres víztorony van, de szükség lenne minél előbb még egy 500 köbméteres toronyra is. — Meddig tart a vízkorláto­zás? — Jelenleg este 10 órától reggel hatig nihesen víz, ek­kor töltik fel a medencéket. Szakaszos üzemeltetéssel a nappali vízellátás biztosítva van. Reggel, délben és este van víz, erre elegendő a kész­let. Október végén elkészülnek az új kutak, és akkor felold­juk a vízkorlátozást is — vá­laszolta Németh Jenő, Takács István az elmúlt év októberétől birkózik a víz- prcíblémákkal. Barcs vízellátá­sának, szennyvízproblémájá­nak megoldása az ő vállán nyugszik. Társadalmi munká­kat szervez, a lakosságot moz­gósítja a minél előbbi befeje­zésre. Ha mindenki magáénak érezné a problémát, akkor a vízkorlátozás megszegése miatt nem kellett volna nyolc sza­bálysértési eljárást indítani. Annak ellenére, hogy ez a szám nem magas, mégis fi­gyelmeztetés, hogy Barcs szennyvíz- és vizproblémaja- nak megoldása a nagyközség minden lakójának sajátja kell legyen. Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom