Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
A gazdasági vezetők politikai felelőssége E gyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét.« Ä Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában hangzottak el ezek a szavak. Nem kiemelten, alá- húzottan; csupán megjegyzésként, a gazdasági reformmal kapcsolatban. Akiket érint, talán föl sem figyeltek rá, észre sem vették. Ezért is érdemes rájuk visszatérni, és egy kicsit kibontani, kielemezni a tartalmukat. Az állami, gazdasági vezetők önállósága az utóbbi időben jelentősen növekedett. Ezzel együtt azonban egyes vezetőkön úrrá lett valamiféle egyoldalú, mindentől független gazdasági szemlélet, és ahogy népiesen mondják: »elfelejtik, hol lakik az isten«. Elfelejtik, hogy a pórt állította őket arra a posztra, amelyen dolgoznak, és a párt előtt nemcsak a hivatal, az üzem vagy gazdaság irányításáért felelősek, hanem azért a politikai munkáért is, mely az irányításuk alatt működő intézménynél folyik. Pártunk szervezeti szabályzata »párttörvényben« rögzíti, hogy minden kommunista felelős a saját munkaterületén a párt politikájának végrehajtásáért. A vezető beosztású emberek felelőssége a beosztásukkal együtt nő, fokozódik. Ez alól nem kivételek a párton kívüli vezetők sem. Ök is a párt és a munkásosztály megbízásából kerültek vezető funkcióba. És aki elfogadja a párt megbízását, annak a felelősséget is vállalnia kell a munkásosztály politikájának végrehajtásáért. A konkrét megbízatást természetesen mindenkinek konkrét személyek adják. A kinevezést, a megbízólevelet a fölöttes szerv, vagy a »főnök« nyújtja át. Lehet, hogy ez némelyeket megtéveszt. Talán azt hiszik, nem tartoznak senki másnak felelősséggel, csak a »főnöknek«. Ügy gondolják: ha jól látják el hivatali, gazdasági feladatukat, ha teljesítik a tervet, melyet a »fel- sőbbség« előírt vagy jóváhagyott, akkor minden rendben van, eleget tettek kötelességüknek. Elfelejtik, hogy a »főnököt« sem a szentlélek, hanem a párt, a munkásosztály állította oda, ahol van, és ő is felelős a párt előtt a politikai munkáért. Elfelejtik, hogy a hatalom nálunk a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében van, melyek csak addig bíznak a vezetőikben, amíg helyesen képviselik a munkásosztály politikáját. E zért a vezető — legyen az bármilyen poszton, állami, gazdasági, vagy politikai beosztásban — sohasem feledkezhet meg politikai felelősségéről. Tévedés ne essék, a politikai munkát nem azért kérjük számon az állami, gazdasági vezetőktől, hogy ezzel több gondot rakjunk a nyakukba, hanem azért ,mert a jó politikai munka elengedhetetlen előfeltétele a jó hivatali, vállalati életnek és a tartós gazdasági eredményeknek. Ahol az igazgató, a szövetkezeti elnök vagy a hivatalvezető szorosan együttműködik a párt- szervezettel, ott könnyebbén tudják leküzdeni a nehézsé25 éve kezdtük 1947. augusztus 1-én lépett eleibe az akkori országgyűlés (nemzetgyűlés) által elfogadott XVII. törvénycikk a népgazdaság első hároméves tervéről. A terv hatmilliárd forintot irányzott elő iparunk és mezőgazdaságunk talpraálli- tására. A feladat nehéz volt; fejeződjék be a három év alatt a háborús károk helyreállítása az iparban és a termelés 8—10 százalékkal haladja meg az 1938. évi szintet. Két év és öt hónap alatt — 1949 végére — az ország teljesítette a célt. Az ipar össztermelése 28 százalékkal haladta meg az 1938. évit, a mezőgazdaság ösztermelése megközelítette az 1934—38-as évek átlagát. Az ezután következő tervek megvalósítása eredményezte Magyarország fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá válását. Amit huszonöt éve elkezdtünk, szép eredményeket hozott. És ezt kell folytatnunk, mert a jó úton haladunk. A negyedszázados születésnapon közli a Központi Statisztikai Hivatal: a IV. ötéves terv időarányos részeredményei a további fejlődést, jövőnk biztonságát bizonyítják. Az új pécsi ív-adó MAGYARORSZÁGON a televíziózás kezdete az 1950-es évekre tehető. A hosszú évekig tartó aprólékos előkészítő ..munka után az első kísérleti adás napja 1954. január 20-a volt. A sikeres kezdet után 1956-ban megkezdődött a budapesti adótorony épületének és a hozzá tartozó melléképületeknek a tervezése. És 1958. január 22-én ünnepélyesen avatták fel a széchenyi-hegyi tv-adót. S nyomban a kísérleti adások megindulása után jelentkezett a vidéki, tv-adok telepítésének az. igénye. Nagyobb városaink közül — a közvélemény hangulatát is tükrözve — elsőnek Pécs jelentkezett a tv-ad ••• állomás m elépítésének igényével. 1258 júliusára megépült a pécsi adóépület, és szeptemberben meckízdték az egykilowaUos adó Budapestről történő áttelepítését, valamint a 70 méter magas vastorony összeszerelését. Azltia csn'-'nem másfél évti- '..út él. Az ország különböző no-*'i,'in — Miskolcon, SzentosQn összesen hét helyen — felépült és üzemel az a műsorközlő rendszer, amelynek hullámai ma már behálózzák clZ r>TSZ9°Ot. A oé"sv a lesrégebbi adó már kinőtte magát, teljesítménye kevésnek bizonyul. Néhány évvel ezelőtt megkezdődött a korszerű, a mai igényeknek meefelelő állomás építése. geket. Ahol a kommunisták támogatják a vezetőt a tervek végrehajtásában, ott a párt- szervezet segítségével mozgósítani lehet az egész kollektívát. Ahol viszont a vezető lebecsüli a politikai munkát, nem igényli a pártszervezet támogatását, nem igyekszik a (kommunisták segítségéve! meggyőzni, mozgósítani a dolgozókat, ott a legjobb tervek, legszebb elképzelések is csak határozatok maradnak, és elvesznek a papírhalmazban. Éppen ezért az az állami, gazdasági vezető cselekszik helyesen, aki nem fölösleges rossznak, nem nyűgnek, tehernek tartja a politikai munkát, hanem érti annak lényegét, jelentőségét, és ezért vállalja az első számú propagandista, az első számú agitátor szerepét. Miért az első számúét? Azért, mert mindenki tudja, hogy nálunk — különösen a kis kollektívákban — sok függ az első emberektől. Ha az igazgató, a műhelyfőnök, a brigádvezető érzi a politikai felelősséget, igyekszik nevelni, tanítani beosztottait, megbeszéli velük a feladatokat és meggyőzi őket azok helyességéről, akkor támogatják, segítik elképzeléseit; jobb lesz az embefek hangulata, jobb kedvvel végzik a munkát, és nagyobbak lesznek az eredmények. Ezzel szemben az az állami vagy gazdasági vezető, aki csak elvileg ismeri el a politika fontosságát, a gyakorlatban nem vállalja a politikai munkás szerepét, bármilyen jó szakember legyen is, előbb- utóbb kudarcot fog vallani. u A torony legfelső szintje 172 méterre emelkedik a hegy csúcsa fölé. Erre még fölszerelik azt a 17 és fél méter magas vastornyot, mely a színes műsorok adásához szükséges. Az egész szerkezet csúszózsaluzással épült, és 5 ezer köbméter betont foglal magába. Alapja hét méterrel a föld alá süllyesztett 22 és fél méter átmérőjű, három és fél méter vastagságú, kör alakú vasbeton tömb. i Az új adó üzembe lépésével hatvankilométeres körzetben megfelelő minőségben, zavartalanul lehet élvezni a televízió műsorát. A KORSZERŰ berendezésekkel ellátott állomás működése azonban az egész magyar televíziózás számára is nagy jelentőségű. Olyan mikrohullámú berendezéseket szerelnek itt föl, amelyek biztosítják a kapcsolatot nemcsak Budapest és Pécs között, hanem lehetővé teszik a mikrohullámú lánc folyamatosságát a környező államokkal is. Ez pedig megoldja a szomszédos országokkal lebonyolítandó műsorcserék közvetítését. Így a pécsi adó elsősorban a jugoszláv partnerrel való közvetlen kapcsolat szempontjából fontos. Még folyik az építkezés, de minden valószínűség szerint ez év végére már a színes adó is üzembe léphet Pécsen. T. R. tasítgatással, parancsolgatással csak kényszeríteni lehet az embereket. Akik pedig kényszerből dolgoznak, azokból hiányzik a lelkesedés, a felelősség. Enélkül viszont nincs jó munka! A lelkesedés és a felelősségérzet kulcsa pedig a politikai meggyőzésben, az emberekkel való törődésben, munkájuk rendszeres értékelésében rejlik. Ezt nem teszi fölöslegessé az anyagi ösztönzés sem, sőt, még a szakmai tekintély és a fölöttes szervek kitüntető elismerése sem. Az a gazdasági vezető, aki vállalja a politikai munkát, aki vállalja a propagandista és az agitátor szerepét, nem áldozatot vállal, hanem saját munkáját könnyiti meg, s kötelességét teljesíti. A páti bízta meg, a pártnak tartozik felelősséggel, és csak a párttal együtt, a pártszervezet segítségével, támogatásával végezheti eredményesen a munkáját. Sz. S. Csillagvár, hatodszor Nemzetközi úttörőtalálkozó Balatonszentgyörgyön Hatodik éve, hogy július végén. úttörők piros nyakkendőjétől, fehér ingétől, tánccsoportok színes szoknyáitól tarka a balatonszentgyörgyi Csillagvár környéke. A szovjet, a cseh, a lengyel pajtások és a fonyódi járás úttörői szombaton a íonyódligeti táborban találkoztak, hogy a Balaton vízén . mérjék össze ügyességüket; volt csónak-, gumimatracverseny, terveztek váltó versenyt is, de a délutáni vihar félbeszakította a vízi programot. Lassan a vihar is a csillagvári találkozó programjának része lesz; hol félig, hol egészen megváltoztatja a műsort. Szombaton azonban any- nyira kegyes volt, hogy legalább az esti tábortüzet nem mosta el. Egymást váltva csendültek fel a dalok a tűz mellett oroszul, lengyelül, j szlovákul, magyarul. Vasárnap reggel a kaposvári úttörőház fúvószenekara indulóinak hangjai mellett sorakoztak föl a gyerekek a vár udvarán, Helikopter körözött fölöttük, és ledobta a. négy ország zászlóit, melyek azután egyszerre kúsztak fel az árbocra. Sziklai Béla megyei úttörőtitkár köszöntötte a fiatalokat, a vendégeket, majd megkezdődött a bemutató. Ének, tánc, szavalat és gyermekjáték váltotta egymást a szabadtéri színpadon. A szovjet gyerekek a matróztánccal aratták a legnagyobb sikert, az Érsekújvárról érkezett csehszlovák pajtások pedig népi játékaikkal, melyek a somogyi gyerekek kedvenc játékai is. Hiszen melyikük nem ismeri a kin a bárány, benn a farkas játékot? Tavalyról ismerjük moderntáncklubjuk tagjait és repertoárjukat. Az idén a legkisebbeket küldték el, akik minden bizonnyal — táncuk ezt bizonyította — a klub ígéretei. A lengyel pajtások éneke követte őket, majd a fonyódi járás legjobb csoportjai léptek színpadra. A somogyvári furulyazenekar, a balatonkeresztúri énekkar- és a szentgyörgyi tánckar a csillagvári színpadon is bizonyítptta, hogy a járási kulturális szemlén méltán került az aranyérmesek, illetve a legjobbak közé. Délután sportvetélkedők voltak, megrendezték a »nemzetek közötti« kézilabda és labdarúgó körmérkőzéseket. A csillagvári találkozó azonban nemcsak kulturális- és sportbemutató, sportversenyek színhelye. Ahogy minden évben, az idén is volt vidám vetélkedés, rúdmászás, célba lövés. Barátkoztak, jelvényeket, címeket cseréltek a gyerekek. Hagyományos volt a program — immár hat éve változatlan. Jó dolog az úttörőtalálkozó, szükség is van rá, de a programot jövőre — amikor már hetedszer találkoznak a gyerekek a Csillagvár udvarán — érdemes lenne felfrissíteni. Simon Márta Megvan a fedezet Miért van vízkorlátozás Barcson? 1964-ben Baroson megalakult a vízmű társulat. A cél egy kút és 16 kilométeres vezeték megépítése volt. Az érdekeltek a költségekhez családonként 2250 forint hozzájárulást fizettek. A tervek szerint a megépülő hálózat utcai csapokon keresztül látta volna el a lakosságot ivóvízzel, tehát a vezetéket .nem áíötötték be a lakásokba. 1971-ig huszonhárom kilométer hosszúságú csőrendszer épült meg, nem minden esetben ott, ahol a terv előírta. Közben ugyanis más területeket is be kellett kötni a hálózatba. Az építkezéshez szükséges anyagok ára az évek során emelkedett. A befizetett ősz- szeg nem lett elég. 1967-ben már hiány mutatkozott. Két megoldás között kellett választani: vagy emelik az érdekeltségi hozzájárulást, vagy a hiányként mutatkozó 1;>6 millió forintot a tanács fedezi. Barcson ez utóbbi történt. 1971 októberében elhatározták az egységes csatorna- és vízműtársulat megalakítását, amelynek függetlenített elnöke Takács István lett. A nagyközségi tanács elkészítette a belterületre a szennyvízhálózati tervet. Az építkezés tetemes összeget követelt, amelyből jelentős részt vállalt a tanács, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, de szerepel a költség- vetésben közületi és magántámogatás is. A magántámogatás összege 2 millió 920 ezer forint, de ez mindössze tíz százaléka az összes költségnek. Egy-egy személyre így is 7500 forint jut, amelyet 10 év alatt kell megfizetni. A fedezet most már megvan az építkezéshez, Barcs víz- problémáinak megoldásához. A tervek szerint a hálózat 1973- ra el is készül. Mint Németh Jenő. a nagyközségi tanács elnöke elmondta. az érdekeltséget ütemesen terjesztik ki. 1972 végén a szennyvíztelep is működni kezd. Az elsőnek épített kút az időközben megnövekedett vízhálózat fogyasztását nem tudja kielégíteni. El kellett rendelni a vízkorlátozást. Tilos Barcson az öntözés, néhány építőipari vállalatnak más forrásból kell biztosítani a szükséges vizet. Időközben bekapcsoltak a vízhálózatba száz lakást, melyekben a napi vízfogyasztás minimum 200 liter. Felvetődött tehát a vízhálózat bővítésének szükségességé. A tervek szerint három kutat építenek, ezzel Barcs vízellá-. tása a negyedik ötéves tervben megoldódik. Ez időszak alatt a tanács négymillió forint támogatást ad a társulatnak a kútbázis kialakítására. Szakaszosan bővítik — csakúgy, mint a szennyvízhálózatot —/a vízvezeték-rendszert. A költségekben részt vállalnak az érintett ipari létesítmények is. A későbbiekben Barcs ipari fejlődésének függvényében tervezik fejleszteni a vízhálózatot. Jelenleg egy 100 köbméteres víztorony van, de szükség lenne minél előbb még egy 500 köbméteres toronyra is. — Meddig tart a vízkorlátozás? — Jelenleg este 10 órától reggel hatig nihesen víz, ekkor töltik fel a medencéket. Szakaszos üzemeltetéssel a nappali vízellátás biztosítva van. Reggel, délben és este van víz, erre elegendő a készlet. Október végén elkészülnek az új kutak, és akkor feloldjuk a vízkorlátozást is — válaszolta Németh Jenő, Takács István az elmúlt év októberétől birkózik a víz- prcíblémákkal. Barcs vízellátásának, szennyvízproblémájának megoldása az ő vállán nyugszik. Társadalmi munkákat szervez, a lakosságot mozgósítja a minél előbbi befejezésre. Ha mindenki magáénak érezné a problémát, akkor a vízkorlátozás megszegése miatt nem kellett volna nyolc szabálysértési eljárást indítani. Annak ellenére, hogy ez a szám nem magas, mégis figyelmeztetés, hogy Barcs szennyvíz- és vizproblémaja- nak megoldása a nagyközség minden lakójának sajátja kell legyen. Mészáros Attila
