Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Tervezik a messzi jövőt

lg/ készül az ország 15 éves távlati terve

E

löljáróban leszögezhetjük, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztéséhez ma már nem elég az éves és az ötéves terv. Ahogy arra a KGST legutóbbi, 26. ülése utalt: napjainkban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sem tervezhetők meg több ötéves tervidőszakot felölelő perspektíva nélkül. (Az integrációs program maga is hosszú távra szól.) De az ország szakemberellátása, a gazdaság szerkezetének átalakítása, a területfejlesztés, vagy a településrendezés és a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók ugyancsak évtizedekre szóló feladatok. Sőt azok a döntések — például a beruházások — amelyek ugyan néhány év alatt megvalósulnak, de funkciójukat több ötéves időszakon át teljesítik, szintén feltételezik a távlatok lehető legpontosabb ismeretét. Azt, hogy milyen irányba és ütembe fejlődik a tudomány, a technika egy-egy ága; a legfejlettebb műszaki' eredmények gyakorlati alkalmazása milyen színvonalon valósulhat meg a tervidőszak egyes periódusaiban.

meghatározásoktól, Nyilvánvaló, hogy minél távolabb nézünk, annál elmosódottabbak a részletek, s néha még a nagy kontúrok rajza sem teljesen éles. Az idővel arányosan nő a pontatlanság és bizonytalanság kockázata. Ezéri a távlati tervek irányelv jellegűek, S| a gyakorlat, a Végrehajtás szélesebb határok között korrigálhatja azokat, mint az éves vagy az ötesztendő3 elképzeléseket. A távlati tervezés ezért is folyamatos, az időszakos lezárásokat követően »karbantartásra« és »felújításra« szorul, újból és újból meghosszabbítják érvényességi idejét. Így a távlati tervben vázolt hosszú távú gazdasági folyamatok és célok mindenkor irányelvként és kiindulópontként szolgálnak az aktuális ötéves tervek készítésénél.

a

Vagyis az élet, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése új feladatokat tűzött napirendre. Mivel a távlati tervezéshez sem hazai, sem külföldi tapasztalataink nem voltak. ezért sajátos módon kezdtük el a munkát 1968-ban. összesen kilenc társadalmi munka- bizottság létesült a különböző minisztériumok, a társadalmi szervezetek (párt, szakszervezet, MTESZ), a kutatóintézetek és tervezőirodák vezető szakembereinek részvételével. Így külön vizsgálták és vizsgálják az ipar, az élelmiszer- gazdaság, az építő- és építőanyag-ipar, a közlekedés, a külkereskedelem, a munkaerő és az életszínvonal, a terület- fejlesztés távlati tervezésének lehetőségeit, feladatait. A köz- gazdasági munkabizottság az összefüggésekkel, rendszerezéssel, a távlati tervezés módszereivel foglalkozik, a konzultatív bizottság pedig a legátfogóbb gazdaságpolitikái stratégiát dolgozza ki.

A sokrétű munka utolsó, befejező szakaszán dolgoznak jelenleg. Legelőször a népgazdaság, az adott ágazat fejlődésének 20 éves tapasztalatait elemezték a bizottságok, majd ezt követően mintegy két évig tartott a tényleges tervezés. Jelenleg pedig a távlati elképzelések a bizottságok munkája végeredményeinek ösz- szegezésén, egyeztetésén, a különböző ágazatok közötti szerves kapcsolatok megteremtésén, s a párhuzamos munka során támadt ellentmondások feloldásán dolgoznak. A távlati terv végül is több változatban készül, s a párt és a kormány majd politikai mérlegelés után választja ki a legmegfelelőbb alternatívát. Az elképzelések szerint 1973 derekára lesz az országnak jóváhagyott, 1985-ig szóló távlati terve. Az első befejező sza- kasz után 1973—75-ben azon- I ban a távlati tervezést tovább } folytatják, érvényességi idő- ♦ tartamát 1990-ig meghosszab- i bítják. j

széles társadalmi erők * közreműködésével fo- ! ' lyó távlati tervezés igen 5 hasznosnak, sokszínűnek bizonyult. Egy-egy bizottság különböző részfeladatainak megoldásában a legjobb szakemberek százai vettek részt, esetenként bizonyos témák kutatására intézeti tudóskollektívák is megbízást kaptak. A bizottságokban számtalan javaslat, ötlet hangzott el. A részvevő szakemberek az általuk képviselt kollektívák tapasztalatait, véleményét is tolmácsolták.

A távlati tervezés nemcsak a kidolgozás módszereiben, hanem jellegében és tartalmában is különbözik a rövidebb távra szóló cél- és feladattávlati tervezés azért is nélkülözhetetlen, mert nagyobb a szabadság foka, s következetesebb, merészebb megoldásokat tesz lehetővé. Bár tudjuk például, hogy a gazdaság elavult szerkezete fékezi fejlődésünk ütemét, mégis egy-egy ötéves tervidőszakban keveset tehetünk annak korszerűsítéséért Hosszabb távon viszont lehetőség nyílik a legkedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítására. Hasonlóképpen 15 éves tervidőszakra megtervezhetjük az »ideális« fogyasztás1 modellt, s a nagyarányú életszínvonal-emelést annak figyelembevételével valósíthatjuk meg. Persze, a tervezés szabadságfoka hosszú távon sem korlátlan. Sőt bizonyos értelemben még behatároltabb, mint rövid távon. A gazdaság objektiv törvényeitől az éves tervnél még eltérhetünk, s rövidebb távon többet oszthatunk el például, mint amennyit megtermelünk. Hosszab távon viszont követni kell a gazdasági fejlődés törvényeit.

Hosszú távon a legnagyobb gondot a nemzeti jövedelem növelése eddigi átlagos (5,3 százalékos) ütemének fenntartása és esetleges fokozása okozza. Mindenekelőtt a munkaerőforrások beszűkülése miatt. Már a következő években, a 70-es évtized derekától a rendkívül alacsony lélekszámú korosztályok állnak munkába, s magas létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokat váltanak fel. Mivel az egyéb munkaerőforrások is mindinkább elapadnak, a dolgozók szabad ideje pedig várhatóan tovább növekszik, így a felhasználható összes társadalmi

c

munkaidőalap 1980-ban sem lesz több, mint 1970-ben volt. S ha a gyorsan fejlődő infrastrukturális ágazatok növekvő igényeivel is számolunk, akkor az iparban foglalkoztatott létszám és a munkaidőalap abszolút csökkenését is a termelékenység emelésével kell pótolni. Ezért az élőmunkával való takarékosság és az ésszerű eszközgazdákodás a jövő gazdasági növekedésének

kulcskérdése hazánkban.

A termelés növelésének másik nagy korlátja hosszú távon az elmaradott infrastruktúra. Mindenekelőtt a közlekedés és a közműhálózat fejlesztése kívánatos. Az életszínvonal emelése, a társadalompolitika pedig olyan infrastrukturális fejlesztést igényel, mint amilyen a nagyarányú lakásépítés, az egészség- ügyi, az oktatási, a kollégiumi hálózat stb. bővítése. Máris nyilvánvaló: beruházási lehetőségeink szűkös volta miatt nem lehet valamennyi infrastrukturális igényt rövid időn belül kielégíteni, a feladatok rangsorolásával kell a legcélszerűbb változatot kiválasztani.

supán érzékeltetni kívántuk, hogy a hosszútávú tervezés milyen sokrétű és bonyolult feladat. Szó sincs tehát az elmúlt évek fejlődési arányainak és irányának mechanikus jövőbe vetítéséről. Sőt, némi túlzással azt mondhatnánk, hogy éppen az arány- és irányváltozás, az új kornak és az új követelményeknek megfelelő optimumok kialakítása, a minőségi ugráshoz vezető meny- nyiségi növekedések megtervezése a feladat. E munka során a tervezőknek számítaniuk kell' arra, hogy 15—20 év alatt iparágak, szakmák, tevékenységi területek egész sora szűnik meg, helyüket új, ma még legföljebb homályosan körvonalazhatók foglalják el, termékfajták tízezrei adják át helyüket a legújabbak százezreinek; gyors ütemben változnak a fogyasztási igények és szokások; nő a szabad idő; s lesznek területek, ahol az emberek munkaképes 1 évtizedeik alatt — a fejlődés gyorsasága miatt — kétszer, háromszor is szakmát változtatnak. Jóllehet a gazdasági fejlettségben utói kívánjuk érn1 az előttünk járó tőkés országokat, de nem másoljuk gépiesen példájukat. Mert el akarjuk kerülni mindazokat a konfliktusokat, buktatókat, amelyek az ellentmondásos tőkés fejlődés velejárói. Hosszú távon bizonyíthatjuk igazán a szocialista gazdaság előnyét, fölényét, magasabbrendűségét.

K. J.

Kaposvári reflexiók

Portálok és kapok

Ha egy város kulturális

értékeit vesszük számba, gyakran csak a zenei, színházi képzőművészeti, esetleg az oktatási életet rakjuk a mérlegre. Holott az emberi kultúra színtere maga a város, épületeivel, utcáival, tereivel — és ami legjobban szembetűnik: kirakataival, portáljaival és kapuival.

Az utcák, terek, épületek életünk minden másodpercét befolyásolják, meghatározzák, alakítják véleményünket, ízlésünket. Az emberek nem figyelnek az épületek homlokzatára, pedig városunk építményei éppen az első emelet fölöt szépek, vagy — hogy ne bonyolódjunk építészettörténeti vitába — szebbek, mint a földszinten.

Ha egy jó építész friss szemmel végigtekint Kaposváron — elsősorban a városközponton —, nem csupán részleteket lát, hanem az egészet. S lehetünk annyira lokálpatrióták, hogy kimondjuk: a mi Kaposvárunk szép. De ha nem az építész, hanem az utcán járókelő optikáján keresztül — bár a legnagyobb szeretettel is — nézzük »a mi kis városunkat«, nem doboghat büszkén !a szívünk. Jól tudom, hogy a »földszintes horizont« értékeit, szépségeit, vagy értéktelenségét és rútságát ki-ki másként. esetleg máshol látja. Tudom azt is, hogy van hivatalos vélemény — ami a dolgok dialektikája folytán változhat —, van financiális álláspont, azaz építeni-szépíteni. Montecucco- li mondását alkalmazva csak három eszköz megléte esetén lehet, és ez a három a pénz. Sőt, még arra is gondoltam, hogy mindent nem lehet egyszerre széppé tenni. Mégis, ha végignézem a Május 1. utcát a Széchenyi tértől a Tóth Lajos utcáig, a párkányok magasságáig nem gyönyörködhet a szemem a legtöbb kapu és portál láttán.

Mit tapasztalunk, ha nem »egybe látjuk« az egészet, hanem külön-külön az egyest?

Kezdem a jóval, széppel: virágüzlet, Camea illatszerbolt, rádió-televízió szaküzlet és talán még néhány, amit a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat két-három éve tartó következetes munkával elkészíttetett. Sajnos több a. rossz! Több a nemrég elkészíttetett és mégis csúnya kirakat, portál, ami mint tábla vagy betű az épület nélkül elfogadható, de a »mögötte levő« épülettel együtt már korántsem nyújt esztétikus látványt. Számos olyan épületünk van a Május 1. utcában — például a Május 1. u. 12. vagy a 14. szám alatti — melynek a jellegét, architektúráját nem vette át, nem őrizte meg a portál, sőt egyenesen ellenkezik azzal.

Ha azt kell látnunk, hogy egy köríves ablak előtt egy vaskos fémtraverz hordoz egy még vaskosabb lemezfeliratot — rajta heüyel-közzel világító betűkkel —, okvetlenül arra

kell gondolnunk, hogy a portál tervezője jócskán »eüdepenc- dett« az építésztől, ezzel együtt az épülettel. végeredményben az esztétikus utcaképtől.

Kaposváron — szaknyelven szólva — alacsony a szintszám, azaz épületeink zöme 2—3 emeletes. Ha most ezeknek a viszonylag alacsony épületeknek kétharmad résznyi magasságában csúnyácska portálokat készítünk, elcsúfítjuk az utcaképet! Sokan láttuk a Csi- ky Gergely Színház jegyirodájának portálját. Hogy miért éppen ez" lett »semmilyen- zöld-narancssárga« esernyővel kombinálva, azt csak a titkok tudói mondhatnák meg. Az ember azt hinné ugyanis, hogy Thália »előszobája« magában is szép, vagy legalábbis ígéri a szépet. Nos. a jegyirodái portál — többről nem is beszélek, mert a kirakatba nem mertem benézni — fittyet hány T.háliá- nak, esztétikának, reklámpszichológiának, de érzésem szerint még az építési hatóság ésszerű elvárásainak is.

Sajnos ilyen látvány után tudva azt, hogy a színház mégis rendelkezik szakemberekkel, akik bizonnyal értenek portálhoz, kirakathoz, nem tehetünk szemrehányást a fodrászüzlet töredezett, megrozs- dásodot felirata vagy a Széchenyi téri nyomtatványbolt üsz- kösödő fára emlékeztető portálja miatt.

Ha szemrehányást tennénk, az sem segítene. Segít viszont — mert remélem, hogy ez történik majd — az a tanulmány, amelyet ezelőtt csaknem két éve a Tanácsi Tervező Vállalat készített a kaposvári portálok felújítására, s melyet a tanács építési osztálya igyekszik megvalósítani.

A portálok átépítése, széppé tétele nem jelentheti azt, hogy uniformizálni kell a Május 1. utcát, és csak fémből készítet portálokat kell készíteni, feketére festve, egy-egy

alumíniumcsíkkal dekorálva. Lehet szép és jó a kemény fából készített portál, és ha már megvan, úgy kell felújítani, hogy harmonizáljon a szomszédaival, őrizze meg hordozójának — az épületnek — a jellegét. Az is biztos, hogy a

portálok és a bejárati kapuk — melyek nem az üzletekkel, hanem az udvarokkal, lakásokkal együtt érdemelnek szót és gondoskodást — újjátétele sok pénzbe kerül. Senki sem kívánhatja, hogy »ajd uram isten, de mindjárt«, azt azonban feltétlenül szeretnénk, hogy minden kapu és portál kerüljön sorra, nemcsak a tényleges építés, hanem először a tervezés vonatkozásában. A portál és a kapu ne készüljön sohasem szaktervezés nélkül! Mert igaz, hogy olcsóbb, ha a portált, kaput felújítani kívánó kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat a saját iparosaival »tervezteti« és készítteti a munkát, csakhogy az ilyen megoldásnak mindig lesz egy áldozata: az esztétika.

Felvetődhet a kérdés,

miért most kell erről beszélni? Elsősorban azért, mert városunk centenáriumára szeretnénk »szép ruhába« látni a házakat. Másodsorban azért, mert környezetünkről mindig érdemes beszélni a jobbá, szebbé tevés szándékával.

Jó volna jövőre szép, színes portálokat látni, és remek, új kapukat nyitni Kaposvár eljövendő újabb 100 esztendejére.

Dr. Györky Zoltán

Növényvédelmi tájékoztató

Elhúzódik a kártevők rajzása

Korábban már jeleztük a két veszélyes gyümölcskártevő, az almamolyhernyók és a kaliforniai pajzstetűlárvák tömeges megjelenését. A legutóbbi vizsgálatok szerint, egészen a hűvös idő beálltáig, augusztus második dekádjá- ban is folytatódott mindkét kártevő rajzása, elsősorban az erősen fertőzött házikerti és szórvány gyümölcsösökben. Az újbóli fertőzések megelőzése végett ismételt védekezések elvégzésére hívjuk fel a figyelmet az almástermésűek- ben és a csonthéjasokban. Ismeretes, hogy elsősorban a téli almákat veszélyezteti nagymértékben az almamoly második nemzedéke. A molyfertőzött alma exportra npm szállítható, de belföldi fel- használásánál is nagy minőségromlással kell számolni.

A pajzstetűlárvák elleni permetezéseket az almáster- mésűeken kívül a csonthéjasokban is el kell végezni. Védekezésre javasolt almamoly ellen nagyüzemben: Para- thion 20. 0.3, Ultracid 40 WP, Dimecron 50 0,1 százalék 800— 1600 liter vízmennyiségben. Házikertekben: Unifosz, Bi 58 EC, Lebajcid 0,1 százalékos oldata (100 liter vízhez 1 dl), Safidon 0,25, Sumithion 0,2 százalékos oldata (100 liter vízhez 25 dkg, illetve 2 dl). A vízmennyiség 200 négyszögölre 100—200 liter. Kaliforniai pajzstetű ellen nagyüzemben: Phosdrin, Gusathion, Metil- Cotnion 0,2 százalékban. Házikertben azonos az almamolynál javasoltakkal, ugyanígy a kipermetezhető vízmennyiség is.

Tpvábbra is figyelemmel kell kísérni az őszi káposzta- féléken a bagolylepkehernyók megjelenését. A tojásból kikelő kis hernyók könnyen elpusztíthatok. Házikertekben a Ditrifon, Folithion 0,2, nagyüzemben a Gusathion, Metil- Cotnion 0,3 százalékos oldatával. Hektáronként 700—8.0,

200 négyszögöl területre 60—80

liter víz javasolt. EredményeA

** i

Szüts

Dénes lllllllllllilllllA Ilii

I

Öngyilkosság

c

Kaszinó utcában?

romok is lesznek, mint Műn- vű szereplőt. Külföldieket. Ket-J

48.

chenben és Nürnbergben?

A jobboldali újságok viszont nagy címekkel tálalták az eseményt: itt az ideje, hogy a nép a nemzeti szocialista Németország segítségét igénybe vegye .. és a többi...

— Azt hiszem, beszélgetésünk során már valahol említette ön, hogy egy új tröszt szágává lett.

alakult... „ ,

, Szász ezzel

Igen. Erre nezve már a dédanyósától legpontosabb értesüléseim tudta meg:

tőről azért még így is meg tudtam, hogy ki volt:

Opel, a híres autógyáros és? Fayer Sándor. Ez utóbbi bit sen alkalmazható még a Dii-. | rifon 5 porozószer, amelyből P'rUv* 100 négyzetméterre 20—25 de- z? kát kell kiporozni.

Paradicsomültetvényekben

zalmas hitleri kapcsolatokkal! m?s. mindiS veszélyeztet a fia i

_____...... í toftora. A szántóföldi és kér! •

r

endelkezett... A bauxit per- i sze innen mind Németországba?

toftóra. A szántóföldi és kér-. ; szeti vizsgálatok szerint a v

ment, s a Reich nem csak! dekezések eredményesek vo- Európa, hanem a föld legna-ítak- ez idei§ járványszerű éi gyobb alumíniumtermelő or-t nagy kárt okozó fertőzés n\i

: lépett fel, bár az időjárás ke '• I vezett a kórokozónak. A mi •

kapcsolatban j ereit, vagy még zöld terme::'.

t meg kell védeni a betegségtj', | ezért az élelmezés-egészs' Willy Blancart, René Bér-'.ügyi várakozási idők pont

Harmonikus együttműködés az legPoniosat>b értesüléseim

állammal, az állam érdekeinek vannak, hiszen ez már Balátai

messzemenő betartása: ezt kér- perének anyagához tartozott. - ,, , — Több fronton indult meg jük gyárosainktól, bankáraink- Ez egy fajvédő, grófi és egy- 8«r, es Monod dr. Ernst Rei-? betartása mellett tovább ke..

a harc a .hazai gyárosok ellen. tói. Nyersanyagainkat immá- hazfdi érdekeltség volt. A ne- mann, Ludger W estnek, Ger-; folytatni a vedeke-.ast Dithane

Dumfkel Károly, a Gyáriparo- ron nem az önző érdek, ha- ve Magyar Bauxitbánya Rt. hardt Ruter... De a két kulcs«: « « ^

sok Országos Szövetségének, a nem a nemzet szolgálatára Petnehazy megvált az allam- ember Hans Georg Schroder:

kell kiaknáznunk, s értékesí- titkárságtól, es ennek a tröszt- bankár és Ludger Westrickj tenünk« nek egyik vezetője lett. Az ál- v0“- Nekik volt köszönhető,?

tudták lam 30 miUi° aranypengőt bo- h°Sy a magyar bauxitnak:

luaia csátott ennek az új alakulat- mindössze 7 százaléka maradt! nak a rendelkezésére. A GYOSZ jóindulatát is ők bírták ... A grófok közül itt találjuk újra Hunyadi Ferem _ ___ __________..................

c

et, Andrássy Mihályt, Károlyi megkötését is. Nyilván ez az? vclte a szürkerothadás fertőSomogyi Néplap

GYOSZ-nak miniszteri biztosa egy napon magához kérette a lapok közgazdasági újságíróit és szerkesztőit. Ismertette velük az új kormányhatározatokat.

A GYOSZ tevékenysége nem merülhet ki abban — mondotta —. hogy megbízások, kon- cesziók, alapítások ügyében a nemzeti erőknek adunk tért, s fajvédelmi intézkedéseket teszünk. »Pillantásunkat az irányított gazdálkodás felé kell vetnünk. A nemzet erőfeszítései másképpen hiábavalónk.

Az újságírók nem mire vélni ezt a dodonai beszédet, s kérdésekkel ostromolták a GYOSZ elnökét.

— Arról van-e szó, hogy kiveszik Chorin és Vida kezéből a szenet és az áramot?

— Nem, erről szó sem lehet.

— Szegény tisztviselőket, kispénzű alkalmazottakat boitthon, a többit Németországba szállították.

M—45, Zincb, Maneb 0,3 százalékos oldatával, hektáronként 800—1000 liter vízben ki- permetezve.

Az elmúlt napok hűvös időjárása szőlőültetvényekbe i 1 megállította a peronoszpóra es

Westrick és? lisztharmat fertőzést. Ugyari- Clodius nyomása eredményez-1 altkor a számottevő mennyi- te a 25 éves kiviteli szerződés? ségben lehullott csapadék niiaz?

csátanak el, löknek majd utcá- di-Drehert, a befolyásos Ha- ra a kormány fajvédelmi in- gyó-Kovács Gyulát; és egy cso- tézkedései miatt? Talán pog- mo titokzatos, ismeretlen n«Istvánt, aztán az elmaradha- ember lehetett^ az elrendelojej zest, elsősorban a Kaposvár,

Karád, Kéthely, va’amint a Balaton-parti szőlőkben. Védekezni kell a Fundazol 0,06, Szász újra indította a mag-! Ortho-Phaltan 0,3 százalékos

tatlan herceget: Monteunuovo Nándort. Végül az egyszerűbb, de nagyhatalmú urakat: Kánya Kálmánt, Kozma Miklóst, Har1044-ben az összes magyar bauxit-, timföld- és alumíniumkészlet elrablásának.

nót.

(Folytatjuk)

oldatával, vagy az Ortho-Phal- tan porozószer 20 kg ha-os adagjával.