Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

»Foltos** a divat Háromszíní köiött pulóver a OTTHON CSALÁD Az ember évmilliós fejlődése során alakult ki Orvosság a fáradtság ellen „...Ne csak jog legyen, hanem kötelesség is Valamelyik amerikai orvosi lap nemrég szenzációs tálalás­ban közölte, hogy a jövő űr­utasainak nem lesz szükségük többé alvásra. Francia kuta­tók az USA űrkutatási köz­pontjával együttműködve ugyanis — állítólag — olyan agyingerlő készüléket szer­Noha csak augusztus van, mégis itt a hűvös idő. & kö­zeleg már az ősz is, tehát újra időszerű a melegebb ruha. Ez a pulóvermodell derékban kar­csúsított. Köthetjük Pagoda fonalból 2 1/2—3-as tűkkel. SZÍNEI: az eleje zöld, a háta és az ujjak rozsdavörösek; egy folt beige színű, egy rozsdavö­rös, egy zöld. A pulóvert és az ujjakat egy sima, egy fordított kötés­sel kezdjük a vékonyabb tűk­kel, majd 14 sor után a vasta­gabb tűvel a színén simán, a bal oldalon fordítottan kötünk. A szabásminta alapján alakít­juk ki az egyes darabokat. A nyakkivágós szemeit nem fe­jezzük be, hanem fonalra fűz­zük. Egy kis foltot kötünk beige színnel 2 1/2-es tűvel, 43 szem­mel, egy sima — egy fordítot­tal, és 12 cm után a simát si­mán, a fordítottat fordítottan fejezzük be. Ugyanígy készülnek a nagy foltok is, kb. 18 cm után be­fejezve. összeállítás után a nyaksze­meit a fonalról tűre szedjük, kb. 119 szem és 5 tűvel egy sima — egy fordított kötéssel 12 cm-t kötünk, a simát si­mán, a fordítottat fordítottan fejezzük be. Az ujjakat (ösz- szevarrás után) és a foltokat, a kép szerinti elhelyezéssel, zöld és rozsdavörös színnel, nagy öltésekkel felvarrjuk. ' Az ele­jén levő alsó nagy folt három oldalon van felvarrva, mert ez egyben a zseb is. (Sz. B.) Tanácsok a gyomorbetegségek megelőzésére Milyen magas felnőtt lesz a gyerekből? Hogyan előzhetők meg a . nyár végi gyomorbetegségek? — Mindenekelőtt alapvető az egészséges életmód. Sokat kell ' mozogni, sokat kell szabad ’* levegőn tartózkodni, s rendsze- t résén kell étkezni. A zsíros, i nehéz ételek túlzott mértékű | fogyasztása — csakúgy, mint t a hideg ételek rendszeres is- : métlődése az étrendben — gyomorpanaszokat; emésztő­szervi zavarokat idéz elő. A betegségek sokszor csak diétá­val hozhatók helyre. Heveny gyomorhurut esetén j egy-két napos koplalás után ; folyadékot vagy könnyebb été- ! leket ajánlatos fogyasztani. ; Ilyenkor fokozottan kell ügyel- ; ♦ ni arra, hogy az étrendben a ♦ gyomor nyálkahártyáját inger- ; lő fűszerek — paprika, bors, ! kával, puhára párolt szárnyas- és halhússal burgonyával vagy rizssel. SZÜLETÉSEMKOR anyu­kám meg volt elégedve a ma­gasságommal, helyesebben a hosszúságommal. Pontosan fél méter voltam, amikor megszü­lettem. Tisztes hossz ez egy újszülöttnél! Igaz, van aki ai 52 centimétert is eléri. A lá­nyok hossza viszont 50 centi­méteren alul, 48 cm körül mo­zog megszületésükkor. No, ez érthető is. A fiúk már születés­kor is fiúk, és természetes, hogy születési hosszukban lepi­pálják a lányokat. Anyukám érdekes módon ké­sőbb is sokat törődött a fejlő­désemmel. Gyakran méregetett az asztal lapján fektetve. A fejemhez és a talpamhoz egy- egy kemény fafedelű könyvet illesztett, jól kinyújtóztatott a könyvek között, hogy minél nagyobb fia legyen. Ilyenkor segítségre is szükség volt, aki engem levett az asztalról, és visszatett az ágyba, vigyázva, hogy a könyvek el ne mozdul­janak. A két könyv közötti távolságot anyukám hajszál­pontosan lecentiméterezte, s megkapta a hosszamat. Anyu féléves koromig meg volt elégedve, mert havonta két centimétert is nőttem. Fél év után viszont már lassabban ment a dolog. Egyéves korom után pedig még lassúbb volt a fejlődésem. Anyukám ekkor úgy találta, hogy kicsi vagyok. S bele is nyugodott, hogy én is olyan apró emberke leszek, mint az^ipám és a nagyapám. Az orvos azután elmagyaráz­ta neki: az, hogy milyen magas lesz egy gyermek, valóban függ az egyéni adottságoktól, de nagy mértékben a külső kö­rülményektől is. Az egészsége­sebb körülmények között nö­vekvő, jól táplált, egészséges csecsemő magasabb gyermek­ké fejlődik, mint rosszul ellá­tott, rosszul táplált társai. — Feltehető, mondta az orvos, hogy ha évről évre jobban és jobban gondoskodunk a cse­csemőkről, évről évre jobban is fognak fejlődni, s átlag hosz- szuk nőni fog ... Termesztésen az egyéni kü­lönbségek nem szűnnek meg. Lesznea alacsonyabb és ma­gasabb emberek; azonos korú, s mégis alacsonyabb és maga­sabb gyermekek. Tévesek azonban azok a nézetek, ame­lyek szerint a rövid csecse­mőből vagy kisdedből feltét­lenül alacsony ember fejlődik. Nagy meglepetések érhetik e téren a szülőket. Az alacsony gyermekből a pubertás idején nem ritkán magas ember fej­lődik (de ez persze nem min­dig történik meg). A hosszfejlődésben ugyanis vannak úgynevezett , ugrási szakaszok. Az első szakasz hét­éves korukban, a második pá­dig a serdülő korban van, amikor a gyerekek hirtelen nagyot nyúlnak. A gyermek hossznövekedése egyébként állandó — sőt ál­landóbb, mint a súlygyarapo­dás. Az utóbbi ugyanis a be­tegségek, hányás, hasmenés stb. miatt ingadozó lehet, a hossznövekedést viszont a »rö­vid betegségek nem befolyásol­ják. Gyakran tapasztaljuk pél­dául, hogy lázas betegségek után, amikor a gyermek a be­tegágyból felkel, szinte szem­mel láthatóan megnyúlt. Ilyen­kor ugyanis a súlya nem emelkedett, a gyermek azon­ban növekedett. TERMÉSZETESEN a hosz- növekedés is — akár a súly- gyarapodás is — csecsemőkor­ban, főleg az első félévben a legnagyobb. A növekedés csak az elhúzódó, idült betegségek­nél, hormonzavaroknál áll meg. A gyermek hosszfejlő­dése a szokványostól nagyon eltér, ha magassága lényege­sen nagyobb vagy lényegesen kisebb, s ez hormonzavar kö­vetkezménye is lehet. Ilyen esetben pedig ajánlatos órvos- hok fordulni. (Kis) késztettek, amelynek segítsé­gével néhány másodperces in­gerléssel ugyanazt lehet elér­ni, mint a szokásos 6—8 órás alvással. Ez a szenzációs köz­lés elkápráztatja ugyan az élettanban kevésbé járatos embert, de abban, akinek né­mi tájékozottsága van az agy- tevékenységet alvás közben szabályozó folyamatokról, ko­moly kételyeket támaszt. Bár- mint legyen is, várjuk ki a szenzáció végét, és közben vizsgáljuk meg, mi a leghatá­sosabb orvosság a fáradtság ellen! Talán nem kelt csalódást, ha ^nem bonyolult agyingerlő berendezésről vagy csodálatos új gyógyszerről, hanem az ősi, az ember évmilliós fejlődése során kialakult — és valljuk be: nagyon kellemes —- frissí­tő pihenésről lesz szó. A tunya is fárad A fizikai vagy szellemi mun­kát, sőt még a tunya tétlen­séget is elfáradás követi egy idő múlva. Elfárad tehát a mozdulatlan fekvésre kárhoz­tatott kórházi beteg is, sőt fáradtságérzete tán még béní- tóbb és kellemetlenebb, mint az egészségesé. Ebből szükség képpen következik az is, hogy az elfáradás — bár származ- hatik megerőltető fizikai mun­kától is — végsőfokon az agy­ban alakul ki. A külső körül­ményektől függően, többek kö­zött attól, hogy kedvvel vág kedvetlenül, valamilyen nagy cél érdekében vagy kényszere­detten végzünk valamilyen munkát, jelentkezik a fáradt­ság hamarabb vagy később, kellemes vagy kevésbé kelle­mes érzelmi színárnyalattal. A könnyű ellankadást né­hány perces megállással, egy- egy kellemes hangzású vvgy éppen pattogó ritmusú dallal üdítő itallal máris irteg tudjuk szüntetni. Ha azonban elértük teljesítőképességünk felső ha­tárát, csak életveszélyes hely­zet olthatja ki fáradtságérze­tünket (az ilyen helyzet a legnagyobb testi és szellemi teljesítményekre tehet képes­sé). Következik ebből az is. hogy idegrendszerünkben a fáradtságjelzés nagyonis ész­szerű, hiszen nem várat ma­gára addig, míg minden tarta­lékerőnk kimerült. Dolgozva pihenni Szüts Dénes til i|illllilllllllilllllllliVI|í||l||illi||ÍI!l||||| | | ■ ■ Öngyilkosság a Kaszii nó utcában? 47. Dr. Pávai Vajnáék bizottsá- _ gilag be is járták területeit, és vöröshagyma, torma vagy só- ♦ elámultak annak gazdagságán zott hentesáru ne — szerepel- ; Jelentést tettek, de felülről az |az utasítás jött, hogy »a ma- ; gyár államkincstár nincs I olyan gazdasági és politikai j helyzetben, hogy Balátai aján- l latéval komolyabban foglal­kozzék jenek. Ugyancsak tartózkodni kell a főtt tészta, a friss ke­nyér a rostdús növényekből készült főzelékek és az alko­hol fogyasztásától. A gyomorsavtúltengésben szenvedőknek tejet, tejszínt, lágy tojást, kekszet, kétszersül­Balátai Jenő az újabb lelő­helyek sorsának eldőléséig számtalan más területen ért tudományos sikereket. Balátai Jenő 1936-ban meg­a Eb­tet, piskótát vagy tört burgo- . nyát ajánlatos beiktatni az ét- {jelentetett egy szakmunkát rendűikbe ♦ budai melegforrásokról. J , ... . ,.!ben határozottan megjelöli Sokan nem kedvelik a tejet, ;azokat a helyeket és irányo- pedig a nyombél- és gyomorfe- Jkatj ahol melegvizforrások ia- kélyben szenvedők a heveny «kadnak, s amerre azok elvo- tünetek időszakában kizárólag nulnak. Azt írta: »A budai teiet kekszet niskótát ehetnek {melegvizforrások mind Buda- tejet, kekszet, piskótát enetneK, ; gs Budaörs hatarvidéké­s csak a tünetek elmúltával {ről jönnek.«. bővíthetik étrendjüket tejes­kávéval, kakaóval, sovány son­□ Somogyi Néplap A Balátai Jenő által első számúnak nevezett forrás sze­rinte éppen a farkasréti Rupp- í hegyen megy keresztül. Ez a í forrás üreg Budaörs mellett, a Kálvária-hegyen kezdődik. Azután két ágra szakad: az egyik ága keleti—északkeleti irányban a Tűzkő-hegyen és a Várdomb északi részén halad át, egyenesen neki a Király­fürdőnek. Aztán még négy irányban haladnak vízhasadé- kők, amelyeket a budaörsi me­legvízközpont táplál, és külön­böző vonalakban vágnak neki a fővárosnak. Egy forráság a Lukács-fürdőbe, egy Újpestre, egy a Szúnyogszigetre, egy pe­dig a Római-fürdőhöz vezet. A legérdekesebb az, hogy a budai melegvízforrások erede­tét egy helyre teszi, mégpedig Budaörs határába, ahova so­kan talán nem is gondolták volna. Balátai Jenő azonban a földkéreg szerkezetére és tek­tonikájára hivatkozva igyek­szik bizonyítani, hogy a buda- pest-budaörsi határon vannak a melegvizforrások tápláló me­dencéi. Balátai Jenő kérvényt is adott be Budapest polgármes­teréhez, és kérte, rendelje el a polgármester a budai vizek út­jának feltárását. Kérte keres­sék meg a Rupp-hegyen átvo­nuló forrás eret, amely a Gel- lért hegyig vezet, mert ez ér­dekelhetné legjobban a fővá-í Aki látott már kora hajnal­rost. Hivatkozott arra, hogy ; késő estig parasztembere- ott kint a fő forráshoz kö- » ke(. j<asZálni vagy kapálni a zel sokkal melegebb a víz, { mezön — és maga még nem mint a Dunánál. A víz össze- ; mívelte szinte alig tudjn tetele pedig a hosszú ut alatt ; eiképzelni, miként bírják el megváltozik, hasznos dolog. ezt kimerítő fáradtságérzet volna tehat a budai melegvi- > nalkül... Ök saját tapasztala­it az eredeti torras helyen♦ tukból tanulták meg, hogy föltárni. Most csak 40 46 fo- ; egyenletes ütemben, komótos kos vizet hasznainak fel Pes-í tempóban sokáig lehet nehéz ten, a foforrasnal azonban 75 ; munkát végezni, végkimerülés fokos vizet is lehetne talalm. ; nélküL Bizonyított élettani Balátai szerint Budapest ♦ tény ugyanis, hogy fizikai Európa hévforrásokkal egyik t munka végzésekor csak az legjobban ellátott városa, s { izomsejtek egy része húzódik ez felbecsülhetetlen értéket je- ; össze, a többi pihen. Ha tehát lent, mind a hazai lakosság,; eltaláljuk azt a tempót, amely mind az idegenforgalom szem- J mellett »jut is, marad is«, es- pontjából... • .... .... Egy elutasított munka ma- ; radt fönt Balátai ilyen irányút herkulesi erőfeszítéséből — ♦ gondolta Szász —, semmi több. { Maga az a tény, hogy Balátai ; képes volt rengeteg időt, ener- ; giát a hőforrásokba is befele- J tetni, és azoknak ügyében = ­lére elfáradunk ugyan, de fá­radtságunk nem lesz kimerült gyötrődés. Ha viszont a fiatal — tapasztalatlanul — a- maga túl gyors tempójával rugasz­kodik neki a nehéz munká­nak, bizony már neg.-ed vagy fél óra rr>”’—' '■■'árad. Még inkább így van e- a fizuvá, i- .oz nem szo­kott idős ember hirtelen túl- hevesen nekikezd valami meg­erőltető munkának. A fizikai munkavégző kepess-g ugyanis nemcsak az akarattól függ, hanem attól is, hogy szívünk, ’ érrer.dszérünk, tüdőnk és iz­maink alkalmazkodtak-e a fi­zikai munka követelményei­hez. A szellemi munkát végzők­nél ilyen tempókülönbségek aligha mutathatók ki. De régi és hihető tapasztalat az, hogy a kedvvel és eredményesen végzett szellemi munka meg­gyorsítja a munka hatásfokát. Rendszerint anélkül, hogy a fáradtságérzetet túl kellemet­lennek éreznénk. Nyilvánvaló, hogy a pihenés legtökéletesebb formája az éj­szakai 6—8 órás alvás. A nap­közi munkaszünetekben rit­kán van alkalom arra, hogy akár 10 percet szunüitsumc. Nincs is rá szükség, mert ép­pen fordítva: a pihentető tor­na, a nyújtózkodás, a megszo­kott munkából való kikapcso­lódás, egy-egy pohár üdítő ital sokkal inkább pihentet, mint a fekvés. „Nagyjavítás“ Napjainkban az évi szabad­ság minden embernek tör­vényben biztosított joga. A kutatóorvosok jól megalapo­zott nézete szerint azonban gondoskodni kellene arról is, hogy az évi szabadságot pihe­néssel tölteni ne csak jog, ha­nem kötelesség is legyen. Ki­mutatták ugyanis, hogy az ag- gályoskodók, akik akár otthbn, akár üzemükben nélkülözhe­tetlennek hiszik magukat és ezért évekig nem mennek sza­badságra, kisebb teljesítményt nyújtanak, és gyakrabban be­tegszenek meg, mint azok, akik a nyári szabadságot való­ban pihenéssel töltik. A civili­zált élet tempója, a városiaso­dás, az üzemi élet szorosabb kötöttsége, fegyelme parancso- lóan megköveteli: évente 2—3 hetet úgy pihenjünk, hogy »eleresszük kezünket, lábun­kat«, de még gondjainkat és feszültségeinket is. Valójában nem különösen nagy bölcsesség, ha az orvos azt mondja, hogy a minden­napos és az egész éves fáradt­ságnak az alvás és az évi sza­badság az orvossága. Néha mégis szükség van arra, hogy az anyagi javak hajszolásában vagy néha az élet elkerülhe­tetlen, kényszerítő adottságai miatt a pihenésről megfeled­kező embert figyelmeztessük erre a bölcsességre. Arra. hogy szervezetünket tartósan és so­káig túlfárasztani, kizsákmá­nyolni nem tudjuk. És nem is szabad. Dr. Szendéi Ádám Receptek RAKOTT TARHONYA 1 a, 25 dkg tarhonyát olajban polgármesterhez fordult, Ba- ; zsírban megpirítunk (nem látai Jenő rraívságát mutatja. | túl kamara!), s felöntjük sós A tudósnak gyermeteg elkép- ♦ vízzel, es puhara főzzük Köz- zelései lehettek Magyarországí 13611 2 t?jast kemenyre főzünk; politikai, gazdasági viszonyai-; ^ tojás nagyságú vöröshagy­rdl { mat karikara vagva kévés * olajon világosra pirítunk. Ha Ám Balátai Jenő nem volt; a tarhonya puha, tűzálló tálba az az ember, aki semmiségek-1 öntünk egy evőkanál ben csökönyös, de komoly dől- ♦ egy evőkanál tejfölt, olajat, és erre gokban hiányzik belőle a cél- t öntjük a tarhonya felét, a főtt tudatosság és kitartás. Nem ? tei-jet- «am« olyan ember volt, aki könnyen föllelkesedik, és azután mégj könnyebben megun mindent, j Balátai a polgármester eluta-' sításával mit sem törődve dől­tojást pedig szép karikára vágjuk, és a pirított vörös­hagymával elrendezve a tar­honyára rakjuk — ha van kolbász, azt is vághatunk rá gozta ki a hőforrások haszno- ♦ karikákban, de nem fontos —, sításának gyakorlati tervét. ; es egy_két kanal tejföllel meg. (Folytatjuk.) ; locsoljuk, Fraveuletesen rászór­juk a tarhonya másik felét, egy-két kanál tejfölt öntünk rá, és szép világosra sütjük a sütőben. Fejes salátával, sült papri­kával, paradicsomsalátával — télen savanyú káposztával is — tálalhatjuk. KRUMPLIFASÍRT Négy közepes nagyságú, nyers krumplit lereszelek, hoz­záadok egy kisebb fej reszelt hagymát, egy gerezd fokhagy­mát, zöldségfélét, egy csipet­nyi paprikát, borsot, sót, két tojást és három kanál lisztet. Ezt a masszát jól összegyúrom, és — kanállal kiszaggatva — forró zsírban megsütöm:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom