Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

Alkotó munkaközösségek A z egyik népfronttanács­kozáson így fogalma­zott az ismert nevű professzor: »Az elmúlt évek­ben tartalmilag nagyot válto­zott a népfrontmunka; mond­hatnánk: a bizottságok a ház­táji politizálásból országos po­litizálásba kezdtek«. Melyik időponttól lehet szá­mítani ezt a változást? Mi­lyen tényezők magyarázzák, hogy az utóbbi években már nemcsak a képviselő- és ta­nácstagválasztások időszaká­ban élnek, tevékenykednek; s nemcsak társadalmi munkák szervezőiként, nemzeti ünne­pek megrendezőiként ismerik a népfrontbizottságokat? A megújulást elsősorban a különböző munka- és akcióbi­zottságok létrejötte magyaráz­za. E bizottságok tevékenységé­nek további lendületet adott a népfront V. kongresszusa. Bár azóta nem nagy idő telt el. máris megfigyelhetők azok a törekvések, amelyek az új irá­nyokat, célkitűzéseket jelzik. A bizottságokat legtöbb he­lyen már nem munkabizottsá­goknak nevezik, hanem mun­kaközösségeknek. Ez az új el­nevezés utal arra, hogy nem csupán javaslatokat dolgoznak ki, nemcsak elvi iránymuta­tást adnak, hanem tevékenyen közre is működnek a felada­tok megoldásában. Sokfelé — a kongresszus javaslatára — a korábbi bizottságok mellett újabbakat is létrehoznak; így külön bizottság foglalkozik majd például a közművelődés­sel, a közoktatással, a környe­zetvédelemmel. Különösen sok és újszerű feladat vár a gazdaságpoliti­kai és elméleti munkaközös­ségre. A falvakban és váro­sokban ugyanis egyaránt igénylik, hogy a népfront a maga eszközeivel segítse a vállalatokat, üzemeket, azok dolgozóit olyan témákban, mint a munka- és üzemszer­vezés, a közgazdasági szemlé­let térhódításának támogatása, a szakmai továbbképzés és önképzés elősegítése, feltéte­leinek biztosítása. Mivel nap­jainkban az árkérdés, a töme­gek érdeklődésének közép­pontjába került, egyes nép­frontbizottságok tájékoztató előadásokat, vitákat rendeznek az ármechanizmus működésé­ről, a háromféle ár — a maxi­mált, a mozgó és a szabadár — alkalmazásának népgazda­sági jelentőségéről. Vázolják azokat a területeket és körül­ményeket, ahol a népfront is eredményes fogyasztói-érdek­védelmi politikát folytathat. Lesz tennivalója bőven az oktatási bizottságoknak is. Erre elegendő csak egyetlen tényt felhozni: sok megyében az általános iskolába beiratko­zott fiatalok 40—50 százaléka nem fejezi be az általános 8. osztályát. A művelődési mun­kaközösségek azon is fáradoz­nak, hogy a községekben, vá­rosokban, a vállalatoknál, ter­melőszövetkezeteknél, ktsz- eknél ne aprózódjanak el a művelődésre fordítható össze­gek, hanem céltudatosan hasz­nálják fel ezeket. Azon buz­gólkodnak, hogy a művelődé­si házak a lehető legjobban betölthessék hivatásukat. Az alföldi megyékben a népfront — karöltve az SZMT-kel és a KISZ-szel — a hátrányos helyzetben lévő tanyai ifjúság társadalmi támogatására indí­tott akciókat^ s némelyik me­gyében az elmúlt hónapokban már többmillió forint gyűlt össze a kollégiumi alaora. Bácsban a népfrontbizottságok érdeme is, hogy néhány hó­nap alatt mintegy ötven ta­nyai iskolát villamosítottak. Általánosan jellemzi ma a népfrontbizottságok tevékeny­ségét az a törekvés, hogy »arccal az üzemek felé« for­dulnak. Ma már pemcsak a tehetséges parasztfiatalok el- kallódását igyekeznek meggá­tolni, hanem munkatervek készültek — és az első lépé­seket már meg is tették a bi­zottságok — a munkásgyere: kék továbbtanulásának előse­gítésére is. Támogatják, szer­vezik a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat, pá­lyaválasztási tanácsadásokat tartanak szülőknek, patronál­ják a szülői munkaközössége­ket. A nyári hónapokban a nép- frontbizottságok jelentős ré­szét az erőgyűjtés jellemzi. Azon fáradoznak, hogy meg­keressék azokat az embereket — idősebbeket és fiatalabba­kat —, akik a közélettől ma még távol élnek, de akikben megvan a készség, hogy a kö­zösségért, szűkebb pátriá­jukért dolgozzanak. Mind Megkezdődött a balatoni filmhetek programja Forró vizet a kopaszra! — Siófokon A siófoki Május 1. Filmszín­házban tegnap este fél 8 óra­kor Horváth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője ünnepélyesen megnyitotta a balatoni film­heteket. Az évente megrende­zésre kerülő kaland- és játék­filmbemutatók célja, hogy hozzájáruljon a Somogy me­gyei Moziüzemi Vállalat is a balatoni kulturális rendezvé­nyek színesítéséhez, különösen az utószezon programjának gazdagításához. A budapesti filmstúdióktól rendezőktől függően évente egy-egy vígjátékot, kaland- filmet, krimit sikerült is ős­bemutatóként műsorra tűzni a balatoni filmhetek programjá­ban. Az idei év több sikerrel járt: Bacsó Péter Forró vizet a kopaszra! című színes film­komédiáját, Kézdi Kovács Zsolt Romantika című alkotá­sát előbb láthatják a balatoni üdülők, mint a fővárosi be­mutató filmszínházak közön­ggg0^ Tegnap este Bacsó Péter filmjét mutatták be, s az ős­bemutatón részt vett a ren­dező is. A szereplők közül Szabó Lajos, a temesvári szín­ház tagja, Pásztor Erzsi, a Pé­csi Nemzeti Színház tagja, Haumann Péter, a 25. Színház tagja is megjelent a film ün­nepélyes bemutatóján, vala­mint Csombolyai János, a film operalőre. A balatoni filmhetekkel kapcsolatban tegnap délelőtl négy megye — Baranya, Fejér, mi vállalatainak vezetői, a lolna és Somogy — moziüze­MOKEP műsorosztálya mű­sorpolitikai tanácskozást tar­tottak. H. B. több helyen összehívják az ér­telmiségieket, a községben, városban élő művészeket, író­kat, tájékoztatják őket a fej­lesztési tervekről, kikérik vé­leményüket. Ezeken a találko­zókon hasznos javaslatokat gyűjtenek össze a népfrontbi­zottságok a városszépítéssel, a különböző évfordulók méltó megünneplésével kapcsolat­ban is. Ezek a rétegek ugyan­is különösen sokat tehetnek azért, hogy a honismereti munka tartalmasabbá, elmé­lyültebbé váljon. A nőbizott­ságok fölméréseket végeznek — vagy terveznek — ilyen té­mákban: a kereskedelem ho­gyan segíti az asszonyok »má­sodik műszakját«; a vállala­tok, termelőszövetkezetek mi­lyen mértékben járulnak hoz­zá a bölcsődék, óvodák, nap­közi otthonok létesítéséhez, bővítéséhez. Nagyok — persze — még a tartalékok a kisiparosok, a kiskereskedők közéletbe, tár­sadalomi munkába való bevo­násánál is. Az elmúlt hónapokban nagy előrelépés történt a népfront­bizottságok és a tanácsok együttműködésében (a váro­sokban és a falvakban egy­aránt). Ez elsősorban három tényezőre vezethető vissza. Az egyik: felgyorsult az urbani- zálódás és a lakosság növekvő igényét a kulturáltabb lakó­környezet iránt csak úgy lehet minél előbb kielégíteni, ha fel­tárják a helyi tartalékokat; mozgósítják a helyi erőforrá­sokat, amit viszont népfront közreműködése nélkül sehol nem tudnak megvalósítani. A másik tényező: a közigazgatás átszervezésével — a közös ta­nácsú községek alakításával, a járási tanácsok megszünteté­sével — nagyobb feladatok hárultak a népfrontbizottsá­gokra. S az együttműködést elősegítő harmadik momen­tum: az új tanácstörvény kö­telezően előírja, hogy a nép­frontbizottságok közérdekű ja­vaslatait a tanácsüléseken meg kell tárgyalni. A város- és a faluszépítő mozgalmak új reneszán­szát éljük. Egyre széle­sedik a kertbarátmozgalom, amely a dolgozó ember növek­vő szabad idejének kultúrált, hasznos eltöltését hivatott elő­segíteni. Tovább tart a klubok divatja: a népfront égisze alatt sorra alakulnak az agrárszak­emberek, a műszakiak, a nyug­díjasok és más rétegek klubjai stb. Az új módszerek, az új munkastílus nagyrészt már azt jelzi, hogy a népfront bi­zottságok eredményesen láttak a kongresszusi határozatok valóra váltásához. Sokirányú, serény munkájuk nélkülözhe­tetlen mind a közéletben, mind a gazdasági életben. K. E. A papot Romanusnak hívták... Az iseumi játékok tizedik évadja Szombathelyen Szűkebb hazánkban, az egy­kori Pannónia Superior terü­letén szinte lépten-nyomon ró­mai emlékeket fordít ki az ásó a földből. Ezek a töredékek, pénzdarabok, fegyverek, hasz­nálati eszközök hasznos tám­pontot jelentenek egy hajdan volt, nagy birodalom minden­napi életének megismeréséhez, de az összíkép tán sehol sem olyan árnyalt, gazdag és tel­jes, mint Szombathelyen, az egykori Savaria területén. Ez a 43-ban alapított, gazdag és népes város (alapításáról az ifjabb Plinius tesz' említést először, de számon tartja ké­sőbb Ammianus Marcellius is) székhelye volt Dio Cassius helytartónak, a jeles történet­írónak, majd téli szállása a császároknak, köztük Claudi- usnak, az »istennek.« S jóval túlélte a többi pannoniai tele­pülést, átvészelte a barbárok támadásait; végül földrengés rombolta porig. Feltárása év­tizedek óta folyik, s a szakér­tők szerint beláthatalan ideig tart még. Az ásatások során Isis isten­nő szentélyének a feltárása je­lentette az egyik legnagyobb szenzációt.' A faragványolckal gazdagon díszített, hatalmas templomból (belső udvara 70x50 méteres volt!) nemcsak oszlopok, kőemlékek — köztük a Sothis kutyán vágtató Isis — kerültek elő, hanem a leg­fontosabb tudnivalókat tartal­mazó márványtábla is. E sze­rint a templomot Commodus uralkodása idején, lSß'-ban építették. Az Isis-kultusz he­lyi vezetője abban az időben Memmius Emeritus és Rubri- us- Euporio volt, a szentély papját pedig Romanusnak hív­ták ... A szombathelyiek a templom feltárása óta minden évben an­tik tárgyú előadásokat és ope­rabemutatókat rendeznek a szelíd és jóságos egyiptomi is­tennő szentélyében. A bemuta­tók sorából kiemelkednek Mo­zart Varázsfuvolájának immár európai hírű előadásai. Az idei — sorrendben a tizedik — Varázsfuvolára augusztus 4-én és 5-én került sor. Sarast- ro szerepét Peter Meven, a düsseldorfi operaház tagja, a berlini Staatsoper tagja, az A Varázsfuvola előadásának egyik jelenete. Éj királynőjét Ágay Karola és Lehoczky Éva, Paminát pedig László Margit énekelte, a Szombathelyi Szimfonikus Ze­nekar kíséretével. Augusztus 12-én Mozart— Devecseri Thamos, Egyiptom királya című kétrészes, zenés játékának 1971. évi világ-ős­bemutatóját ismételték meg, a főbb szerepekben Bálint And­rással, Sólyom Nagy Sándor­ral, Ütő Endrével, Koncz Gá­borral, Kalmár Magdával, Csernus Marianneval, Dőry Virággal. Közreműködött — az Állami Balettintézet növen­dékei mellett — az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Bar­tók Béla énekkara és a Szom- báthelyi Szimfonikus Zenekar. S az ide látogató vendégeket, stílusosan — az egyéb szállás­helyek mellett — az Isisről és Claudius császárról elnevezett szállodák is várták Szombat­helyen. Kulcsár István Pannónia — az Ermitázsban Külföldi alkotók Budapesten, magyar kiállítások kiltöldön Budapesten augusztus 18-án a Műcsarnokban nyílik meg két — Párizsban élő magyar származású — francia képző­művész: Sigismond Kolos- vary festőművész és Pierre Székely szobrászművész tárla­A nyomozó már rendet ra­kott maga körül. Már bezár­ta íróasztalába az aktákat. Éppen elindult volna haza, amikor kopogtatás nélkül be­rontott a szobájába egy ma­gas, rendkívül sovány férfi. — Kérem, hallgasson meg! — kiáltotta, s féleletet sem várva leült, szemben a nyo­mozóval. A nyomozó homlokát rán­colva nézett a váratlan jöve­vényre. Egyáltalán nem tet­szett neki. Különösen ellen­szenvesnek találta seszínű szemét. — Hallgatom — mondta kényszeredetten. — Kérem, értsen meg en­gem! — kezdte majdnem sut­togva a férfi. — Én egy élel­miszerüzlet igazgatója va­gyok. El tudja képzelni? — Igen. El — felelte a nyo­mozó, most már több érdek­lődést pazarolva hívatlan lá­togatójára. — Térjen a tárgy­ra! Mi történt? — Azzal kezdem, hogy ko­rábban közgazdászként dol­goztam. Ám ott csak a fize­tést kapod, semmi mást. És egyszer csak, mint derült ég­ből villámcsapás, már ki is neveztek igazgatónak! Elein­te, természetes, türtőztettem magam. Hozzá voltam edződ­ve a fix fizetéshez. Mellékes nem volt. Ám egyszer csak, talán sejti, hogy miért, hoz­záfogtak röhögni rajtam, »Hatökör vagy te, nem igaz­ikor Filenkov: Vallomás gató. Anyámasszony katoná­ja az, aki nem csinálja meg a maga szerencséjét...« És lassacskán ... Hisz érti, ugye ? A sok dumától azon vettem észre magam, hogy én is el­kezdtem kétségbeesetten gondolkodni: tényleg, hát miféle ■ igazgató vagy te, ha rosszabbul élsz, mint egy ge- bines utcai árus? Különben is, a helyzet is kötelez ... Érti? — Ez eddig rendben is van... — Igen — folytatta a ven­dég. — Aztán elválok a fele­ségemtől, és elveszek egy fia­tal csinibabát. Elvégre is csak egyszer élünk ... Ám az ilyet öltöztetni is kell! Drága bunda, ékszerek, miegyéb. De hát az efféle babáért minden áldozatot érdemes meghozni. Víkendház, igazi, kacsalábon forgó, csinibabához illő, nem pedig egy kutyaól. Nyáron: irány a Krím, a Fekete-ten­ger. S nem ám holmi -Moszk­vicson-«, hanem »Volgán«, amelyikben mutat a tkicsi. A barátok előtt is tartani kell a nívót, a vendégeknek pedig olyan vacsorát kell készíttet­ni, hogy egy életen keresztül megemlegessék. — Értem — mondta a nyo­mozó szerfelett udvariasan, és az asztalfiókból előhúzott egy nyaláb tiszta papírt. — Valószínűleg, ön is tud­ja — lélegzett mélyet az igazgató —, hogy a mai- nem az égből potyog ... Így az elárusítóktól le kell ven­nem a sápot. Egynémely árut felárral kell árusítanom ... És ha így összekoldult az ember mondjuk egy félmil­liót, akkor mit kaphat érte? — Ezt a bíróság dönti el, nem én. össze kell írnia mindent, becsületesen. — Tudom, tudom! És ha az ember bevall mindent, ak­kor ... akkor kevesebbet szab ki a bíróság? A nyomozó ránézett az igazgató gyűrött felöltőjére, elvásott smicisapkájára, ame­lyet ott szorongatott a kezé­ben. Bizonyos részvéttel ráncolta össze a szemöldökét: — Hogyne, ha a bevallás­nál a felét nem tagaaják le! — Nálam ez kizárt —- mondta határozottan a so­vány férfi, és szemei ide-oda ugráltak. *— A vizsgálat ezt különben is kideríti... Még­is mennyit szoktak ilyenkor nyakába sózni az embernek? jéza 1972. március 22-i számában. — A tényekből még sem­mit sem ismerek — felelte a nyomozó ellágyultan. — Mindenképpen enyhítő körül­mény, hogy ön önként tett vallomást. A bíróság ezt két­ségtelenül a javára fogja írni. Három évnél többet így sem fognak kiszabni. — Ezzel az igazgató elé csúsztatott egy csomó papírt és egy tollat. — Írjon le mindent! Az adato­kat is, de pontosan! Ez a leg­fontosabb. A férfi semmiféle jelentő­séget nem tulajdonított a nyomozó eme gesztusánaki Egykedvűen nézte az ablak- párkányon turbékoló galam­bokat: — Nem sokkal lettem oko­sabb — fújta ki magát a vendég^ — önként jelentke­zel, mégis a nyakadba sóz­nak jó pár évet. Igaz? De így is hálás vagyok önnek ... El­mentem dolgozni. A nyomozó kényszeredet­ten mosolygott: — Félek, hogy ezek után önnek máshová kell bevo­nulnia. Hová siet? Tegyen pontos, írásos vallomást... — Miről? — Csodálkozott rá a sovány férfi, kezébe vé­ve hatalmas aktatáskáját. — Mindez csak feltevés. Hisz engem még csak ma nevez­tek igazgatónak! Fordította: Sigér Imre •Megjelent a Lityeratumaja Gaz­ta. A mintegy 100 alkotást felvonultató bemutatót a kö­zönség szeptember 10-íg te­kintheti meg. Augusztus 19-én a Szépmű-> vészeli Múzeumban szerepel »Az európai tájképfestészet kezdetei« című kiállítás, ame­lyet előzőleg Berlin, Varsó, Drezda és Prága közönsége te­kinthetett meg. A tárlat — amely az 1550—1650 közötti évek festményeit vonultatja fel — négy szocialista ország mú­zeumának közös vállalkozása, amelyhez a világhírű leningrá- di Ermitázs is csatlakozott. A magyar—svéd , kulturális munkaterv alapján kerül sor augusztus 26. és szeptember 17. között az »Ember és kör­nyezet« című mai svéd képző- művészeti kiállításra az Ernst Múzeumban. A külföldi magyar kiállítá­sok közül figyelmet érdemel á »Rómaiak Pannóniában« cí- rpű bemutató, amelyet e hó­napban nyitnak meg a lenin- grádi Ermitázsban. Számos eredeti tárgyat és másolatot mutat be, s júliusban nagy sikert aratott már Moszkvában is. Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából a helsinki fesztivál keretében ki­állítást rendeznek a híres Kluuvi Galériában. Szeptem­ber végéig tart nyitva a val- laurisi nerbzetközi kerámiaki­állítás, amelyen hét magyar keramikus 21 alkotasa is .sze­repel. Faenzában pedig októ­ber 8-ig látható a XXX. nem­zetközi kerómiakiállítás, ame­lyen hét magyar keramikus 30 munkája látható, köztük a dí­jazott Ortutay Tamásé. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom