Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
GENF Kissinger Saigonba utazik (Folytatás az 1. oldalról.) Sargent Shri- ver, az Amerikai Demokrata Párt al- elnökjelöltje hétfőn ismételten hangoztatta, hogy Nixon elnök 1969-ben elszalasztottá a vietnami háború befejezésére kínálkozó alkalmat. Kijelentette, hogy, Ni- xonnak a néhai Eisenhower elnökhöz hasonlóan kellett volna cselekednie*, aki röviddel b'* vatalba lépése utón végetve- tett a koreai háborúnak. »■Nixon , elnök arinak idején azt mondotta, hogy van béketerve, ám e kijelentés elhangzása után három és fél évvel a vietnami háború hevesebben dúl, mint valaha« — mondotta Shriver a Los Angeles-i repülőtéren tartott sajtókonferenciáján. A Kaliforniában választás5 körúton lévő demokratapárti alelnökjelölt kiemelte: a Ni- xon-kormányzat hatalomrajutása óta Indokínában négy és félmillió ember vesztette életét, sebesült meg, illetve vált menekültté. Ramsey Clark, volt amerikai igazságügyminiszter, aki az Egyesült Államok indokínai háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság delegációjának tagjaként kéthetes ténymegállapító körutazást tett a VDK-ban, hétfőn egyórás sajtókonferenciát tartott San Franciscóban. A volt miniszter némileg helyesbítette azt a korábbi nyilatkozatát, amely szerint a VDK vezetőitől biztosítékokat kapott arra, hogy mihelyt Nixon elnök vé- getvet a VDK bombázásának és a háborúban való amerikai részvételnek, szabadonbocsát- ják'az amerikai pilótákat. »Vagy rosszul fejeztem ki magam, vagy pontatlanul idézték szavaimat- — hangoztatta Clark. — Egyszerűen azt mondottam, az a meggyőződésem, hogy mihelyt teljesen rendeződik a konfliktus, Hanoi szabadonbocsátja az amerikai foglyokat.« Ramsey Clark kedden Washingtonban utazik, s a hét végén tanúvallomást tesz a szenátus Edward Kennedy szenátor elnöklete alatt álló menekültügyi albizottsága előtt. Roscsin a SALT-ról A genfi leszerelési értekezlet keddi ülésén Roscsin szovjet fődelegátus a fegyverkezési hajsza igen veszélyes vonatko- zásásak nevezte a magfegyverek felhalmozását és tökéletesítését. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris leszerelés útján történő haladás kedvezően befolyásolná az egész nemzetközi helyzetet. A szovjet nagykövet a stratégia fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet —amerikai megállapodást jelentős lépésnek nevezte az atomháború veszélyének csökkentése szempontjából. Roscsin sajnálatosnak tartja, hogy néhány állam — köztük katonailag fontos hatalmak — nem írta alá, illetve nem ratifikálta az atomsorompó-szerző- dést és a fegyverkezés korlátozásával, illetve a leszereléssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat. Szavai szerint sürgősen be kell tiltani az összes nukleáris kísérletet, köztük a földalatti robbantásokat is. A Szovjetunió képviselője síkra szállt a külföldi katonai támaszpontok, kiváltképpen pedig az atomfegyverekkel felszerelt bázisok felszámolása mellett. Ünnep Indiában Harc a szegénység ellen Az indiai függetlenség 25. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi gyűlésen Henri Osztin, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt országos bizottságának főtitkára kijelentette: »minden indiai tudja, hogy a Szovjetunió India hűséges barátja. Az októberi forradalom' győzelme óta a szovjet állapi rendszeresen támogatta a nemzeti felszabadító mozgalmakat, következetesen síkraszállt az indiaiak mellett is, amikor a gyarmati iga lerázásáért küzdöttek, most pe- ,dig segít bennünket, a gazdasági és szociális építésben«. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött Varahgiri Venkata Giri indiai köztársasági elnöknek. Táviratában kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet—indiai szerződéssel megerősített baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés továbbra is bővülni fog a két ország népei javára, Ázsia és az egész világ békéjének biztosítása érdekében. Alekszej Koszigin Indira Gandhi miniszterelnökasszonyhoz intézett táviratot. Rámuta- tot arra, hogy az elmúlt 25 évet a szovjet—indiai baráti kapcsolatok erősödése és bővülése jellemezte, s ez ékesszólóan kifejezésre jutott a két ország szerződésében. Gromiko szovjet külügymi külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. India Gandhi indiai miniszterelnök, az ország függetlensége kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából tartott beszédében kedden ünnepélyesen felszólította az ország népét a harcra a szegénység ellen és a szomszéd országokkal való békéért. Kijelentette: «célunk az, hogy a függetlenségnek új értelmet kölcsönözzünk. A szegény jndiai rpilliók számára is meg kell teremteni a haladó és gazdaságilag is erős társadalmat«. A miniszterelnök-asszony kitért külpolitikai kérdésekre is. Hangsúlyozta Indiának azt az őszinte kívánságát, hogy valamennyi néppel békében és barátságban élhessen. Repülőszerencsétlenség Folyik a mentés Mentőalakulatok és tűzoltók, rendőrök, orvosok és egészség- ügyi dolgozók egész éjszaka dolgoztak az Interflug NDK légiforgalmi társaság IL—62 típusú repülőgépe lezuhanásának színhelyén. Mint ismeretes, a gép hétfőn 17 óra után zuhant le Königswusterhau- sennél, Berlintől délkeletre. A mentési munkálatok részt vevői igyekeztek felkutatni a katasztrófa áldozatait és elejét venni esetleges újabb füzeknek a szerencsétlenség színhelyén. A szerencsétlenség áldozatai az NDK állampolgárai. A szerencsétlenség színhelye egy Königswunterhausen A török reformok és a pártok helyzete Ecevit nyilatkozatának középpontjában »Amikor egy ország eltávolodik a normális demokratikus rendszertől, ennek az országnak a vezetésében felerősödik a vagyonos rétegek szava. Ez az oka, hogy a török hadsereg tavaly márciusi memorandumának követelései ellenére a radikális reformok megvalósítása jelenleg lehetetlen« — niszter Szvaran Szingh indiai hangsúlyozta a Cumhuriyet cíAmerikai könyv az indokínai légiháborúról Az amerikai Cornell-egye- tem tudósainak egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy az USA indokínai'légiháborúja főleg a polgári lakosság ellen irányul és nem a katonai célpontok ellen, mint ahogy ezt a hivatalos amerikai propaganda hangoztatja. A tudósok vizsgálataik eredményét a most megjelent »Légiháború Indokínában« című könyvben tették közzé. A könyv szerzői megállapították, hogy az 1965-től 1971- ig terjedő időszak alatt az amerikai légierő 6,3 millió tonna bombát dobott le Indo- kínára; ebből 3,9 millió tonnát Dél-Vietnamra, 6Q0 000 tonnát a VDK-ra, a többit pedig Laoszra és Kambodzsára szórták le. Ez alatt az idő alatt az USA szárazföldi és haditengerészeti erői, valamint »szövetségesei« további 7 millió tonna lövedéket, rakétát és más robbanóanyagot használtak fel Dél-Viet- namban. A könyv megállapítja, hogy a bombatámadásoknak mindössze 10 százaléka szolgálta a szárazföldi erők támogatását, 90 százaléka pedig a polgári lakosság ellen irányult, elsősorban a szabadon bombázható területekké nyilvánított övezetekben, ahol mindent pusztulásra szántak. A dél-vietnami Quang Ngai tartományban például a falvak 70 százalékát lerombol- . ták. Az amerikai csapatok és »Szövetségeseik« hadművele teik során 1971-ig legalább 500 000 dél-vietnami polgári lakost öltek meg, illetve se- besítettek meg. Hatmillió ember, a lakosság egyharmada. saját országában földönfutóvá vált, mindenekelőtt a kíméletlen bombázások következtében. mű ankarai lapnak adott interjújában Billent Ecevit, Törökország második legnagyobb politikai pártjának, az atatür- ki hagyományokat leginkább követő Köztársasági Néppártnak új elnöke. Ecevit a »Centrumtól balra« jelszó egyik legkövetkezetesebb szószólója. Ezt a politikát egyébként maga Ecevit »mérsékelt baloldaliságnak« nevezte. Ecevit véleménye szerint a jelenlegi Törökországban igen erős a társadalom poltikai öntudatra ébredésének folyamata, ennek eredményeként győzött a Köztársasági Néppártban a »Központtól balra« politika, s ez hatott — ugyancsak Ecevit véleménye szerint — az Igazságpártra is úgy, hogy »a jobbszárnyról a centrum felé közeledett«. E közeledést a tavaly március utáni események megállították, s az Igazságpártot visszadobták a jobboldalra. Ecevit bírálta azt is, hogy a vezetés csak beszél a reformokról, de azokból semmit sem valósít meg. közelében lévő erdő. A szerencsétlenség után néhány perccel a helyszínre szállított tűzoltók és mentőosztagok már nem tudtak segítséget nyújtani a gép 156 utasának és személyzetének. Az éjszaka folyamán ismételten el kellett oltani fel-fellángoló kisebb tüzeket. Időközben Königswuster- hausenben megszakítás nélkül folytatta munkáját az Otto Arndt közlekedésügyi miniszter vezette kormánybizottság. A bizottság és munkatársainak első feladata az volt, hogy értesítsék az áldozatok hozzátartozóit. Megtették az első segélyintézkedéseket is az érintett családok számára. Gustav Heinemann nyugatnémet államelnök kedden táviratban fejezte ki részvétét a königswusterhauseni repülőgépszerencsétlenséggel kapcsolatban Walter Ulbrichtnak, az NDK államtanácsa elnökének. »Részvétemet és mindazok együttérzését tolmácsolom önnek, akik itt az NSZK- ban szomorúan gondolnak az áldozatok hozzátartozóira« — hangzik a távirat. Megnyílt az egyiptomi nemzetgyűlés Kedden este Kairóban megnyílt az egyiptomi nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka. A napirenden megvitatásra kerülő törvénytervezetek többek között a nemzeti egység védelmére, a közvagyon megóvására vonatkoznak. A rendkívüli ülésszak három napig tart. ídvözlet a Vénusz-8 tervezőinek Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfesőbb Tanács elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban szívélyesen köszöntötte azokat a tudósokat, tervezőket, mérnököket, technikusokat, és munkásokat, akik részt vettek a Vénusz—8 automatikus bolygóközi űrállomás létrehozásában, felbocsátásában, repülésének és leszállásának irányításában. A Vénusz—8 négyhónapos űrrepülés után július 22-én érte dl célját Az ürállomá» leszálló egysége sima leszállást hajtott végre a Vénusz bolygó felszínén. A tudósok, a szakemberek és a munkások választáviratukban biztosították az SZKP Központi Bizottságát, a Legfelsőbb Tanács elnökségét és a szovjet kormányt, hogy a továbbiakban is álhatatosan újabb sikerekre törekednek majd az űrkutatásban a szovjet tudomány és a technika, a szovjet nép és az egész emberiség javára. Waldheim pekingi útja E lőször volt most hivatalos látogatáson Kínában az ENSZ főtitkára. Igaz, korábban erre nem is volt lehetőség, hiszen Kína jogait a világszervezetben mindössze a múlt év őszi közgyűlésén állították helyre. Azóta szemmellátható aktivitás jellemzi Peking külpolitikáját. Tanúi voltunk Nixon amerikai elnök, Schumann francia külügyminiszter és Schröder bonni ex- külügyminiszter (és az »árnyékkormány« jelenlegi külügyminisztere) pekingi látogatásának és rövidesen fogadják Tanaka japán kormányfőt is. Annak is kézzelfogható jeleit mutatta már — a látogatáson túlmenően — a kínai külpolitika, hogy Pakisztánt támogatta India és Bangla Desh ellenében, hogy üdvözölte Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, hogy Schröder után szeretne mielőbb tényleges funkcióban lévő nyugatnémet politikust is Pe- kingben látni és diplomáciai kapcsolatokat létesíteni az NSZK-val, s hogy Európa iránti megnövekeflett érdeklődése mellett a Japánnal való megbékélést is napirendre tűzi. E felerősödött nemzetközi tevékenység azonban sok esetben fényt vet arra is, hogy Kína korántsem mindig a béke és a haladás érdekében aktivizálódott. Sokszor kilátszik ebből a tevékenységből az önnön nagyhatalmi pozíció erősítésének és előtérbe tolásának szándéka. Most például kiderült, az ENSZ-főtitkár látogatásakor, hogy Peking és Waldheim nem beszélnek egy nyelvet a világszervezetet illetően. A tárgyalások ugyan zárt ajtók mögött folynak, ám any- nyi kiszivárgott, hogy Cst Peng-fej külügyminiszter az ENSZ önálló szerepét, feladatait meg sem említette, mert Kína az ENSZ-et csupán a tagállamok összessége fórumának, nem pedig önálló világpolitikai szervezetnek tekinti. Waldheim a regionális konfliktusok megoldását viszont az ENSZ, s a világközösség legsürgetőbb feladatának nevezte —, . erről Peking nem óhajt tudomást venni. W aldheim az ENSZ nevében beszélt, a kínai sajtó azonban ezt úgy állítja be, mintha a főtitkár személyes álláspontját mondta volna el. Ez azonban nem felel meg a tényeknek. Mindebből az következik, hogy Kína, amely már az üvegpalotában való tavalyi megjelenése óta is nem egy főfájást okozott magatartásával, álláspontjával a világ- szervezetnek, a jövőben sem szándékozik csökkenteni az ENSZ Pekinggel kapcsolatos gondjait. Peron visszatér Argentínába Juan Peron, volt argentin elnök — aki 17 esztendeje, 1955-ben történt megbuktatása óta él száműzetésben — még ebben az évben visszatér hazájába — közölte kedden dr. Hector Campora, Peron személyes argentinjai képviselője. Campora két héttel ezelőtt érkezett Madridba, hogy a peronista párt más vezetőinek kíséretében tárgyalásokat folytasson a 76 éves száműzött elnökkel. Alagutat ástak a foglyok Whitelaw kezdeményezésére kudarc vár Egyre bizonytalanabb kimenetelűnek látszik William Whitelawnak, az észak-ír ügyek brit miniszterének az »érdekelt felek részvételével« tartandó kerekasztal konferenciára tett javaslata. Sem a katolikus, sem pedig a protestáns szervezetek nem értenek egyet Whitelaw formulájával, s elégedetlenségüknek azzal adnak hangot, hogy sorra megtagadják részvételüket a szeptember 25—27-re javasolt beszélgetésben, illetve feltételekhez kötik megjelenésüket. A katolikus irányzatú pártok elsősorban a bírósági eljárás nélkül internált személyek azonnali szabadonbocsátását követelik. Ilyen szellemben nyilatkozott hétfőn este a nacionalista párt is. Vezetői leszögezték: ha a brit hatóságok nem engedik ki az internáltaKülönö* vac9ora kát, a párt nem meneszt küldöttséget a konferenciára. A long kesh-i internáló tábor 263 foglya a jelek szerint úgy döntött, nem várja ki, míg a politikai szervezetek és a brit hatóságok megegyezésre jutnak sorsukról, hanem saját erejükből próbálnak kiszabadulni. Lágerőreik 30 méter hosszú földalatti folyosót fedeztek fel, amely az egyik barakktól indult ki és már majdnem elérte a tábort körülvevő szögesdrót-keritést. Mint egy brit katonai szóvivő közölte, a foglyoknak csupán néhány napra lett volna szükségük, hogy teljesen elkészülhessenek a folyosóval. A DPA hírügynökség megjegyzi, hogy eddig csupán egy fogolynak sikerült megszöknie Long Kesh-ből, mégpedig úgy, hogy papnak öltözve egyszerűen kisétált a láger főkapuján. Egy indiai kisvárosban mintegy 130 hindu, keresztény és mohamedán nagy sertés- és marhahúsvacsorát rendezett, hogy ezzel tiltakozzék az Indiában oly sok szenvedést okozó vallási megkötöttségek ellen. Az ősi vallási szokásoknak az országban még ma is ható erejére jellemző, hogy a tiltakozó vacsora elfogyasztóinak védelmére ren+öri egységeket vezényeltek ki és a városkában betiltották a tüntetéseket Waldhelm elutazott Kínából Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Kínai Népköztársaságban tett látogatása befejeztével kedden hazautazott Pe- kingből. A főtitkár a repülőtéren zárómegbeszélést folytatott Csi Peng-Fej kínai külügyminiszterrel. (MTI)
