Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
A Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet tagjaival Péntek esti ellenőrzés — Mit nekik az igazoltatás? — Fizet a felszolgáló A helyzet nem aggasztó — Biztató kilátások A kömyzet szennyeződése e_jyre égetőbbé váló, világszerte gondokat okozó jelenség. A nagy ipari központok környékén már tonnákban mérhető a levegőben szálló por és korom mennyisége, és milliókban az a kár, amit a folyóvizek szennyeződése okoz. Nem is beszélve az ott lakó emberek egészségéről, ami pedig a legfontosabb szempont. Göntér Ferenc doktortól, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatójától arra a kérdésre kértem választ: — Milyen mértékű Kaposvár környezetszennyeződése, hogyan orvosolhatók ezek a gondok, milyenek a jövő kilátásai és várható-e a helyzet javulása ? Göntér Ferenc tájékoztatása szerint a helyzet — a többi, főleg ipari városokhoz viszonyítva — kedvező. Kaposvár a tisztább levegőjű városok közé tartozik, s ez a várost övező erdőknek, a város parkjainak, a tüzelés korszerűsödésének és a körültekintő ipartelepítésnek köszönhető. A levegőt leginkább a por, a széntüzelésből származó korom és az egészségre ártalmas g'.sokat tartalmazó füst, a vasúi, és az egyre nagyobb számú gépjárművek kipufogógázai szennyezik. A gyárakat és az üzemeket viszont már egészségügyi rendelet kötelezi a levegőszennyezés mértékének csökkentésére. A KÖJÁL évek óta végez ezzel kapcsolatos vizsgálatokat. A közeljövőben még mélyebbre ható és több szempontra kiterjedő méréseket terveznek. A szélesebb körű vizsgálatok eredményeként lehetővé válik a város környezetszennyezettség! térképének elkészítése, amely jelentősen megkönnyíti a további teendők pontos meghatározását. Az eddigi mérések alapján a város viszonylag legrosszabb levegőjű része a vasút menti sáv, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Május 1. és az Április 4. utca. A jövő kilátásairól Göntér doktor elmondta, hogy várhatóan javul a helyzet, hiszen a gáztüzelésre való áttérés, a helyes ipartelepítés, a vasút korszerűsödése, a városon áthaladó forgalom fokozatos gyorsulása mind-mind elősegítik a megoldást Természetesen igen fontos az utcák és terek tisztán tartása, locsolása is. A felszíni vizek szennyezettsége a másik gond. A Kapos folyó és a Malom-árok egyaránt igen szennyezett a város területén. A í. .alom-árok szinte már nyílt szennyvíz, s árvíz- veszély szempontjából sem elhanyagolható figyelmet érdemel. Vannak elképzelések és tervek a megszüntetésére. A Kapos szennyezettségének mértéke nagyban függ vízbőségétől. A városon kívüli része viszonylag tiszta, sajnos, Kaposvár utcái már lényegesen szennyezettebbek. Szerencsére a város ivóvíz-szükségletét nem a folyóból kell fedezni, így a szennyezettség káros hatásai főként a folyó biológiai egyensúlya és a Kapós-völgyi zöldségtermesztés szempontjából veszélyesek. Ha a szennyeződés miatt a folyóban megszűnik az élet, akkor megszűnik a víz természetes tisztulása is. Ennek a következményei pedig veszélyesek a Sió és a Duna biológiai egyensúlyának szempontjából is. Az erős szennyeződés miatt e folyóból történő öntözés sok helyen már lehetetlen. Ezért rendkívül fontos, hogy az üzemek pontosan betartsák a vízegészségügyi rendeletek előrásait. A jelenlegi intézkedések alapján ugyanis kemény bírságot fizetnek azok az üzemek, amelyek nem megfelelő mértékben tisztított vizet vezetnek a folyóba. Az üzemeknek egyébként hosszú távon érdeke a víztisztítás. Sajnos, vannak esetek mikor ez a tisztítás igen bonyolult, és bizonyos vegyi anyagok esetében kielégítően nem megoldható. Sok esetben a tisztító berendezés igen költséges, mégis feltétlenül szükséges. A KÖJÁL egyik legfontosabb feladata felkutatni a környezetet szennyező hatásokat. S keresni a megoldás lehetőségeit, hogy az illetékes szervekkel közösen megtehessék a szükséges intézkedéseket. tfindann.yiunk érdekében. Bíró Ferenc Ki kaphat kertet? A város peremén korábban zárnak a presszók és a kiskocsmák. A Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet tagjai — a munkaterv szerint — ezeken a helyeken kezdték ellenőrző kőrútjukat. Hogy mennyi ilyen »egység« van, meglepő. A bel- és a külváros ezen a téren megegyezik, a különbség a szórakozóhelyek minősítésében van, no és a látogatók is ennek megfelelően változnak. Donner városrész, Dorottya, öten ültek körül egy asztalt, s köztük egy fiatalkorút is megpillantottunk. Igazoltatás. A fiatalkorú előtt borospohár, ezért valaki duplán fizet. Egyik férfi sem volt hajlandó szó nélkül elővenni a személyi igazolványát. Zsörtölődtek. Pedig nem ittak még annyit, hogy az ital beszélt volna belőlük. ök ilyenek. Sáfrán János azonban tovább erőskö- dött, s a nyomozó felszólítására is csak maga előtt lobogtatta az igazolványát. A fiatalkorú az intézkedésre nyomban elhagyta a helyiséget, Sáf- ránnak pedig hamarosan meg kell jelennie a rendőrségen, igazoltatás megtagadásáért eljárás indul ellene. Az üzletvezető »sajnálatát« fejezte ki, hogy fiatalkorút is kiszolgáltak; »Igazán nem vettem észre ...« A Szigetvári utcában zenés italboltot találtunk, ez a »15. számú egység«. A zongorán kefir, az esti vacsora maradékai. Az italbolt vezetője szerint szebb csendéletet is kifoghattunk volna. A zongorát egy hölgy veri, a dallamra né- hányan mulatnak. Hogy minek ide zongora? Nem értem. Kertbarátok szövetkezete Már jő ideje figyelem a Kossuth Lajos utcában azt a r ...any paprika tövet, ami egy c lödik emeleti erkély »virágládájában« virít Eleinte persze virágnak is nézhette az ember a palántákat, később azonban megjelentek és egyre nőttek, r.övögettek a zöldpaprikák. Mikor ehetőre híztak, szépen asztalra kerültek a reggeli vagy a vacsora mellé. Lám, lám, az emeletes házban élő városi ember megtalálja a kcrtpótlás módját. Ez ugyan kirívó példa, de jól jelzi azt az igényt, amit a városi népLontbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is közvetített a Kaposvári Városi Tanácsnak: kert- szövetkezetet kellene alakítani. Annál inkább, mivel a kapos- h.-moki k»rfbarát-r,zövetkezet 170 Kg ja ke»ül 149 kaposvári U'os. Mitől lesz egy városi ember kertbarát? Leszámítva azt az előnyt, hogy a kert mindig Kiss zöldséggel láthatja el a h kitartást, lehetőséget nyújt a b .'.tvégi szabad idő hasznos, egészséges eltöltésére is. No, ki kaphat kertet, hol és mikor. Elsősorban természetesen olyanok jöhetnek számításba, akik kerttel, udvarral nem renedelkező házban laknak. A város közelében, járművel és gyalog is könnyen megközelíthető 26 holdnyi földterületet pedig Szentjakabon és a Lon- ka-hegyen bocsátja a Latinca Tsz a lakosság rendelkezésére. 4bbCl előreláthatóan 170—175 darab 200 négyszögöles parcella alakítható ki, amit körülbelül e000 forintért vásárolhatnak meg és 1CV3 tavaszán már művelhetnek is az igénylők. — Tekintv e a má -is mutatkozó érdeklődést, vajon elég iesz-e ez a 26 hold? — Ha a vártnál lényegesen többen jelentkeznének, felosztjuk a töröcskei tartalékterületet is — mondja Fűzi István, a termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője. — Miért előnyösebb, ha a kerttulajdonosok szövetkeznek? Kaposváré*! mete, szőlőoitvány beszerzését, s nem kell külön-külön szaladgálnia mindenkinek. Az esetleges fölösleget pedig szintén könnyebb közösen értékesíteni. — Valószínűleg megjelennek a vityillók is ezen a kertésztelepen. — Valóban várható. Különösen, ha sikerül ott a villanyhálózatot is kiépíteni 1974- ben. Parcellázáskor pedig természetesen az utak, parkolóhelyek meg a kutak helyét is kijelöljük. — Ha netán nem lenne elég l'.ertecske, a vevőkijelölés nézeteltéréseket szülhet... “ Ennek elkerülésére határoztunk úgy, hogy az egyes vállalatoknak, intézményeknek jutó parcellákat a munkahelyek szakszervezeti bizottságai osztják el a vásárolni akaró dolgozók között. A tulajdonosok azután a MESZÖV- nél rendezik kertszövetkezeti tagfelvételüket, az adás-vételt meg a telekkönyveztetést pedig az OTP bonyolítja le, amely a rászorulóknak kétévi részletfizetési kedvezményt is ad. R. Zs. ce nézzük resrlet/úben, — A társulás segíti például a növényvédő szerek, rnűtrá- fcogy L gya, vetőmag, palánta, facse- , A Füredi utcai Hangulatban — küllemében csinos, új egység — a halkan iddogáló vendégek akár »művelődhetnek« is, hiszen »televiziö-konfortos« a presszó. Be is van kapcsolva a készülék. Egy tv-játékot közvetítenek éppen. De ki kíváncsi rá — itt? A Cseri vendéglőben — nyugodtan mondhatjuk — valósággal »rajzanak« a fiat&lko rúak. Néhányan elszelelnek, mikor észreveszik, hogy igazoltatás van. V. E. tizenhat éves kislány egy asztaltársaságban szórakozik, előttük bor. A toponári városrész elég messzire esik innen. Oda kell sürgősen hazatérnie. Vajon mit szólnak a szülei? Mit szólnának, ha a kislányukkal együtt mi is bekopogtatnánk és megkérdeznénk: — Hogyan felügyelnek kiskorú lányukra? B. J. tizenhét éves fiatalember Kaposfőről látogatott el a Cseri vendéglőbe. S négy üveg sört fogyasztott — saját bevallása szerint. A »placcon« felszolgáló pincér ezért a péntek estéért busás tanulópénzt fizet: feljelentést tesznek ellene — fiatalkoépeh orvosai hőikor egy-egy mozielőadás- ra beülünk, eszünkbe. sem jut, h ui/ ember — sokszor éjszakába nyúló — munkája szükséges egy zavartalan, technikailag tökéletes filmvetítéshez. — Ha a technikai személyzet munkájából a közönség semmit sem vesz észre, ez azt jelenti, hogy jól dolgozunk — mondja Horváth Andor, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat mozigépszervizének vezetője. — A megyében majdnem 500 filmvetítő karbantartását és javítását végezzük — teszi hozzá később. — A keskeny- és normálfilmes gépeket itt, a műhelyben, a bonyolultabb, szélesfilmes berendezéseket a helyszínen javítjuk. Nem egyszer — különösen most, a hajszás nyári napokban — egész éjszakákat végigdolgozunk. — A munkaidejük viszont nyolc óra. Hogyan számolják el az éjszakázást? — Mi egy kicsit a szakma megszállottjai vagyunk Más munkahelyeken sokszor félórás többletmunkák bérén folyik a vita, nálunk ilyen nincs. S otthon érzem magam itt, a vetítőgépek és hangszórók között. — Milyen többletfeladatot jelent a nyári szezon? — Ilyenkor működnek a Balaton menti kertmozik is, ahol fővárosi színvonalú előadásokat kell produkálni, A Bala- ton-part egy kicsit Budapest egy kicsit Magyarország ilyenkor. S a külföldiek előtt sem vallhatunk szégyent. — Gyakoriak a műszaki zavarok? — Az esős időjárás nemcsak az aratóknak gond, hanem nekünk is. Átnyirkosodnak a hangszórópapírok, rozsdásodnak, hamarabb romlanak a gépek. Persze egyéb zavarok is gyakoriak. Minap a bala- tonszárszói mozihoz kellett sürgősen kimennünk, mert felrobbant a gép xenonégője. A gépész mesélte: a nézők először kiabáltak, hogy homályos a kép, azután hatalmas durranás, amit síri csend követett. Szerencsére az ilyen meghibásodás elég ritka. — Volt-e olyan eset, hogy a hibát nem tudták kijavítani? — Ez csak akkor fordulhat elő, ha valamilyen speciális berendezéssel nem rendelkezünk, s a gépet ilyenkor Pestre kell szállítani. Csak aztán győzzük kivárni, míg elkészül! Nem egyszer 6—8 hónapig nélkülöznünk kell egy- egy gépet. így inkább mi, magunk barkácsolgatunk össze néhány hiányzó alkatrészt vagy szerszámot. S gyakran épp a filléres dolgok a legégetőbb hiánycikkek. — Van-e a szervizben »holtidény« ? — Télen kevesebb mozi üzemel, így kevesebb a javítanivaló, de a leltárok miatt akkor sem maradunk munka nélkül. — Ahogy ezeket a bonyolult mérőműszereket és berendezéseket elnézem, úgy gondolom; már-már elektromérnök kell a kezelésükhöz. — Valóban, a moziüzem is gyors ütemben fejlődik. Automata jelfogók, tranzisztorok, diódák, áramkörök ... egyre modernebb és bonyolultabb gépek. A felszabadulás után nehéz helyzetben volt a moziüzem. Egy mozigépésszel üzemben — azonkívül, hogy ne üsse meg az áram — nem sok követelmény volt. Ma már komoly szakmai felkészültség kell ahhoz, hogy valaki megfelelően lássa el feladatát. — ön jár moziba mint néző? — Igen. de sajnos nemigen tudok a filmre figyelni. Túl sok számomra az »elterelő körülmény«. Ha a vászon egyik sarka egy kicsivel homályosabb vagy nem megfelelő a hangszín, a legszívesebben fölrohannék a gépházba... beállítani a masinát. Mikor elköszöntem, éppen újabb beteg gépet hoztak. Ki tudja hányadikat ezen a héten. B. V. rúak szeszes itallal való kiszolgálásáért. Közben átnéztük a vendéglő adminisztrációját. Az ide vonatkozó Belker-rendeletet nem írták alá a felszolgálók. Ez vétségnek számít. Beck László pincér félvállról közölte, hogy ismeri a fiatalkorú- akra vonatkozó rendeletet, de hogyan figyelhetne minden vendégre — mondta —, amikor annyi a munka. Látszik rajta, hogy nincs a vérében; büntetést von maga után a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása. Amikor betesszük magunk mögött az ajtót, a zenekar egyik tagja bemondja: — A fiatalkorúak hagyják el a helyiséget! Tíz óra múlott... Még néhány szórakozóhelyre benéztünk, de ezután már nem találtunk kirívó esetet. Aztán summáztuk a tapasztalatokat. Több ellenőrzésre van szükség Kaposváron is, de nemcsak a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezletnek, a rendőrségnek; a fiatalkorúak érdekében többet tehetne maga a vendéglátóipar is. Az egységek irányítói. S ellenőrzéseikkel hathatósan támogathatnák a gyermek- és ifjúságvédelmet. Fiatalkorúak nyomában voltunk, semmi rendkívülit nem láttunk. Egyszerű, hétköznapi esetekkel találkoztunk, és ez a gyakori. De ne legyen az! Horányi Barna Madártávlatból Vallomások a Balaton partján Beszélgetés Révész Napsugárral Az ünnepélyes megnyitó óta már sokan megfordultak a fo- nyód-bélatelepi festői környezetű alkotóházban. Látogatásunkkor Révész Napsugár grafikusművésszel beszélgettünk. — Elsején érkeztem az alkotóházba, és pontosan egy hó-' napig fogok ittmaradni. Nagyon nagy örömmel jöttem ide, mert egy kicsit dunántúlinak érzem magam. Az alföldi művésztelepek után, ahol hatalmas síkság vesz körül, nénol egy-egy fával, ez egy új birodalom. Kétségtelen: én jobban szeretem ezt a mozgalmas, változatos, élénk, számomra mindig újabb és újabb kincseket rejtegető vidéket, mint az Alföldet. — Ügy gondolom, ez egy kicsit természetes is, hiszen Bá- bolna-pusztán születtem, s az első kiállítása is a falutól nem messze eső Tatabányán volt. Sokszor megfordult már a Balaton mellett is, pedig Debrecenben lakik. A munkái között találhatók-e már balatoni ihletésűek ? — Természetesen. Tavaly a keszthelyi balatoni nyári tárlaton szerepeltem egy ilyen alkotással. Nívódíjat kaptam érte. — Tíz napja dolgozik az alkotóházban. Milyenek a tapasztalatai ? — Nagyon örülnék, ha minél többször viszontláthatnám az alkotóházat. S ez a vágyam nein csupán a Balaton iránti szeretetemből táplálkozik. Igaz, régi álmom, hogy egyszer majd a Badacsony háta mögött, a tapolcai medencében telepszem le. Minden évben tavasszal egy-két napra lejövök a Balaton mellé; szeretem nézni, amint újra éled, ébred a tó. Itt emberi léptéke van a tájnak; a magaménak vallom, pedig ma már nem számítok dunántúlinak. Csak a Balaton s a dimbes-dombos táj vonz annyira, hogy soha nem tudom elfelejteni. Azt hiszem, mindenki így van ezzel, aki itt megfordul. — Részt vett a fiatal képzőművészek tárlatain, a kelet- magyarországi képzőművészek tárlatán, a miskolci grafikai biennálén, most már rendszeresen a balatoni nyári tárlatokon. Min dolgozik most? — Eddig csak vázlatokat készítettem. Hárommal készültem el, de nem is ez a legfontosabb. Nem szükséges mindent megörökíteni. S nem is lehet. Emberekkel találkozni, vázlatban rögzíteni az élményanyagot, a hangulatokat, s csak később elővenni, véglegesen, tisztán formába önteni: ez az érték. R. G.
