Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
VASUTASNAP Pillanatok alatt dönteni Ezernégyszáznegyven perc pereg le egy teljes nap alatt — mondják a vasúton. S ennek a majdnem másfél ezer kis időegységnek szinte minden részé meg van tervezve. Ezalatt 14«—150 vonat érkezik az állomásra és indul tovább. Csaknem 35 000 utas száll le és áramlik a város üzleteibe, üzemeibe, hivatalaiba. Nem is szólva azokról, akik csak negyed- és félórákat töltenek az állomáson, csatlakozásra vtár- m. A kaposvári vasútállomás 14X1 eves jubileumára készül. S a természetes orom mellett azt sem lehet elhallgatni, hogy az egy évszázada épült állomás ma már szűk a jelenlegi forgalom szamara. Nem ritka például, hogy a forgalmi csúcsok idején egy vágányra két- harom vonat is beáll egyszerre. S ez különleges feladatokat ró a rendelkező forgalmi szolgálattevőre, az állomás forgalmi rendjenek tényleges irányítójára. Tervezi, mányit ja, szervezi, ellenőrzi a forgalmat, a 160 vonal «kezesét, indulását, a szerelvények összeállítását, s mindazt a rengeteg tennivalót, mely a normális ütemű áruszalKtást és személyforgalmat biztosítja. A rendelkező forgalmi saolgaiattevök között mind az eltöltött szolgálati időt, mind az évei számát tekintve a legidősebb Jarányi Antal, noha még nem érte el a negyedik ikszet sem. Élete a vaeotassors tipikus példája. Vasutascsalád dolgozik, s az állomáson övé az egyik legfelelősségteljesebb munkakör. Napjai a szüntelen számolgatásokkal, engedélyadással, a vasúti aprómunka összehangolásával telnek, kifogástalanul, minden hiba nélkül. A forgalmi iroda előtt siető utastengerben aligha jut eszébe bárkinek is, hogy az ablak mögött ülő ember munkája, lelkiismerete és becsületessége az egyik legfontosabb biztosítéka nyugodt, gondtalan utazásának. A tizenkét évi szolgálat, s a munka természete is sok olyan beidegződést kíván, amely nélkül aligha menne valamire is a szolgálattevő. Mégis, mi ennek a legnehezebb része? — A pillanatokon belüli döntés — mondja. — Ha késik valamelyik szerelvény, vagy ha veszélyes helyzet kögalmi rendjéért felelek. Azt hiszem, ezzel mindent megmondtam. A felelősségben azonban osztozik többi munkatársával is. Együttesen alkotják a Vörösmarty szocialista brigádot, jóllehet, csak telefonon érintkeznek egymással az állomás különböző részem szolgálatot teljesítő sorompó- és váltókezelők stb. A véletlent a biztonsági intézkedések egész láncolata szűri ki. Egy ember mulasztása még nem biztos, hogy veszélyezteti a forgalmat, az érkező vagy induló vonatot. Baj csak akkor lehet, ha a láncolatban következik be rövidzárlat A kaposvári vasútállomáson dolgozóknak mindig helyén volt az eszük, a kezük. Az ilyen feszített koncentrációt követelő 12 órás munkával telt el a tizenkét év. S otthon? Milyen kikapcsolódás illik az ilyen munkához? — Hobbym a lemezgyőjtés — mondja. — Legalább négyszáz lemezem van már Frank Sinatrától Bíng Crosbyig. Amihez csak hozzájutottam, mindent megvettem™ Járányi Antal a vasutasnapon jó munkája elismeréseképpen az Érdemes vasutas kitüntetést kapta. Csupor Tibor A százéves jubileumára készülő vasútvonalon érkeztem a hosszú állomásra. Naponta száznyolcvan ember dolgozik itt azért,' hogy kellő időben induljanak a szerelvények, s huszonnégy óra alatt 80—100 vonatot fogadnak, illetve indítanak. A végtelen vagonsorok között nem is látszik olyan nagynak a gyékényes! határ- állomás. — Ha a forgalmat nézem, nem nagy, sőt egyre gyakrabban szűk — mondja az állomásfőnök helyettese, Szolnolá János. — De ha az ember mindent meg akar nézni, viheti magával a tízóraiját. Gyékényes mai szerepét száz évvel ezelőtt Zákány vállalta. Az akkori határállomáson ma nem állnak meg a gyorsvonatok, de a régi deltaív emlékeztet a hajdani forgalomra. Akkor Gyékényesen még megálló sem volt, csak később 1883-ban épült. Erre a »megállóra« ma csak Kaposvár felől naponta 9 gyors- és 12 személyvonat fut be. A határon túlról 8‘—9 tehersze- relvény érkezik, s a bejáratnál többször is megcsillan az »ezüstvonat«, vagy ahogy a jugoszláv vasutasok mondják, a sínbusz. Ez a kis alumínium szerelvény a kishatármenti forgalmat szolgálja. A nemzetközi gyors — mindig éjszaka érkezik ide — a tengerre röpíti utasait, vagy onnan hozza Budapest felé, aztán Varsóba, Moszkvába. Június második felében közös határállomássá avatták Gyékényest. Korszerű világítóberendezéseket két új vágányt kapott: felújították az állomás épületét, s a vonatok gyorsabb rendezése érdekében két gurítóvágányt is csináltak. Mindezt a forgalomért. Tíz évvel ezelőtt — amikor felépült a Dráva-hid — kezdődött Gyékényes fellendülése. A nemzetközi áruszállításban rá váró feladatnak a munka korszerűsítésével felelhet meg. A közös határállomás azt jelenti, hogy együtt dolgoznak a magyar és jugoszláv vasutasok, hatóságok. A vonatok pedig sokkal kevesebbet állnak, gyorsabban jutnak el céljukhoz. *— Könnyebb > most a munka? — Azt éppen nem lehet mondani. De mindenképpen gyorsabb, s ez a népgazdaságnak jó. Mondok egy példát: ha délután 13—14 óra között ide érkezik egy tehervagon, az este 18 óra előtt nem tudja elhagyni az országot. Eddig a magyar vasutasok és vámosok végezték el csak a munkájukat. Aztán egy mozdony áthúzta Koprivnicára, s ott kezdődött minden elölről. Most együtt dolgoznak a jugoszlá- vok és a magyarok, s amikor a vagon átér a határon, mehet tovább a célállomás felé. A szót a jugoszláv vasutak gyékényesi főnöke, Kedmenec János veszi át. — Szolgálatba először 1962 május 26-án jöttem Gyékényesre. Tíz év alatt minden embert megismertem itt... Most fél szóból is értünk már. s ezzel azt is mondtam: nagyon jól kijövünk. Igaz a gond — a közös határállomás megvalósulása után — több, mert nagyobb a feladat, s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a hetek kísérletnek számítanak. A két ország között ez az első ilyen jellegű megállapodás. Sok, munka közben felvetődő problémára nincs még kipróbált recept. Nekünk kell gyorsan döntenünk. Az is előfordul, hogy a főnök tolmácsnak ugrik be, mert a vámosok vagy az útlevélkezelők nem értik még pontosan, mit mond a másik. A »hivatalos« nyelv Gyékényesen a horvát. A forgalmista — mielőtt útnak indítaná a határon túlra a vonatot — így kérdi meg, tudják-e fogadni, s beszélgetésüket minden alkalommal magnetofon rögzíti. A telefon mellett közvetlen géptávíró-összeköttetés segíti a pontos üzenetváltást Száz évvel ezelőtt 14 morze- készülék biztosította ezen a vonalon a hírközlést. Gyékényes a vasútnak köszönheti fejlődését: ahogy nőtt itt a forgalom úgy nőtt az állomás körül a • település. A száznyolcvan dolgozó nagy része Itt és a könyfezQ községekben lakik. A férfiak mellett a nőket is egyre több szál köti ehhez a mindig pontosságot, sok felelősséget követelő közlekedési ághoz. Az állomásfőnök mondta: a dolgozók egy- harmada nő. Munkájuk egybeolvad ennek a fontos határ- állomásnak a lüktetésével. Rekedten szól — valahol hátul — az irányító hangszórója, a telefonok — úgy tűnik — itt sohasem hallgatnak el, s ebből a káoszból a szemlélődő csak azt veszi észre, hogy pillanatok alatt végig szabad egy vágány, s valahonnan csendes duruzsolással —hosszú vagonsort vontatva — begördül egy piros Diesel-mozdony. Itt soha nincs ünnep, pihenő, megállás. Gyékényes — a sok közül — egyik kapuja az országnak. Kercza Imre gyermeke, de ifjúkorának nagy része félárván telte édesapját 1946-ben ragadta el a halál. Szegeden, a MÁV-neveiOTirté- zetben járt iskolában, s onnan került a vasúthoz, végigjárva vetkezik be, akkor azonnal, habozás nélkül kell dönteni. S mindig jól* mert a kockázat óriási. — Gondolom a felelősség Is. — Egy egész vasútállomás — Barcsiak, csurgóiak Nagyatádért Lehet, hogy itt fogok lakni... az elömeneted minden fokoza- a Dél-Dunántúl legnagyobb tát. Kaposváron tizenkét éve állomásai közül való — forVasutasok kitüntetése Tegnap délután ünnepelték a 22. vasutasnapot a kaposvári csomópont dolgozói. A százéves jubileumára készülő állomás szép munkasikereiért ebben az évben vezérigazgatói dicséretet kapott. Az ünnepségen adták át a vasutas törzsgárda- tagokpak a jelvényeket és a pénzjutalmat. Arany fokozatot huszonheten, ezüstöt negyvennégyen, bronzot pedig negyvenötén kaptak. Egy dolgozó az Érdemes vasutas kitüntetést kapta meg. Az ünnepségen tizenkét kiválódolgozó-jelvényt osztottak ki, tizenhármán pedig rendkívüli előléptetésben részesültek. Rangot jelent — A Zaccomer gépes brigádjáról írjon1.' Nagyon jó gárda, a többiek legföljebb utolérhetik őket — mondták többen is az üzem udvarán. Mikor Zaccomer Lajossal, a Somogy megyei Finommechanikai Vallalat transzformátor- részlege Latinca szocialista brigádjának vezetőjével találkoztam, éppen munkatársai gratuláltak neki. Most született a kisfia. Csatlakozom én is a gratulálok sorához. A brigádról csak esett szó a műhely me&etfcL kis irodában. — A Latinca szocialista brigád 1967-ben alakúit. Most 32 tagja van. Az alapítók közül ma már csak kevesen'vannak itt, elmentek, vagy a vállalatnál más munkaterületre kerültek. Két műszakban dolgozunk, egyrészt megosztja egy kicsit a gárdát, másrészt egészséges versengést aáakrt ki a műszakok között. Hallottam már, hogy a brigád a munkában jól megállja a helyét, bizonyítja ezt a nemrég elnyert zöldkoezorúí bri- gadjelvény is. Megkéselem,: a mewte» lett még mi teszi a brigádot szocialistává? — Nehéz erről úgy beszélni, hogy ne tűnjön frázisnak. Egymást segítjük, munkában és tanulásban, a másik gondjában, őrömében osztozunk, s- közösen is szórakozunk. Országjárások szerepelnek at programunkban. Ezek azt hiszem, mind a szocialista brigádok jellemzői. A brigádok nagy része betanított munkát - végző nő. A közösség sokuknak segített már az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány megszerzésében. Vannak köztük több gyermekes anyák. A munkájuk könnyítése szintén, kötelességünk. . A brigádnaplót lapozgatva, egy szó ötfik a szemembe: teljesítettük. Teljesítményük mmc&g fffl százalék fölött van. Jelenleg M7 százalék. Ha a munkás látja, hogy a brigádvezető kiáll az érdekéiért, könnyű jő -imtnkaszeüemet kialakítani, Az emberek szeretik az olyan vezetőt, aki köveid, de ad is. Az üzemben rangot jelent a Lattac® brigád tagjának lenni. A betonkeverés nem gye-j rekjáték. Aki megpróbálta, j tudja. Megkérdeztem, hány kiló fér egy lapátra, három? A fiúk csak mosolyogtak, van az öt is, vagy hat. Attól függ, mennyire rakja meg az ember. Ők -megrakják rendesen. Mennyit emelnek egy nap? Nem mérték. A Kiss-brigád a legjobb' — mondta Janota József építés- vezető. A betonkeverőgép körül dolgoznak. Bellái Lajps — a »magánéletben« villanyszerelő — áll a »kormánykerék« mellett, ő irányítja a keverést, és adagolja a talicskáikba az anyagot. Ketten hátul »etetik« a gépet — keverik a kavicsot cementtel, vízzel, aztán bele a »puttonyba«. A kész anyagot a gép elején várja a brigád többi tagja, és hordja az alapozáshoz. Kiss Feri a bri- gádvezető. Olyan, mint a neve. Alacsony növésű, csendes fiú. — Miért éppen őt válaszot- ták brigádvezetónek? — Ferike nagyon jó srác — mondja a »kormányos«. — A legrendesebb az egész bandában. Jó vele együtt dolgozni. Lehet, hogy ezért dolgozik olyan jól a brigád. Nem számolják, hány kiló vagy -mázsa betont mozgatnak meg naponta. A műszak végére cement rakódik a bőrükre, szürke lesz a hajuk, de csinálják. Szívesen. A csurgóiak ássak a földet. Ásójuk, lapátjuk nyomán kirajzolódik a harminchat lakás alapja. A munka elején még hólyagos volt a tenyerük. Most már csak a nyoma látszik a kezdeti sérülésnek; kérges tenyérre nem tör hólyagot a lapátnyél. Ahogy melegszik az idő, gyöngyöznek az arcok, egyre sűrűbben zarándokolnak a vizesvödörhöz, hogy jót húzzanak a bádogtetőbőL Az ing már reggel lekerül róluk. Az egyik fiú nyakában hosszú lánc lóg, olyan, mint egy néger törzsfőnök. Mint kiderül, a »nyakéket« egy környékbeli búcsúban »lőtte«. A többiek nem hagyják szó -nélkül a lánc történetét »Ugyan, most nmi szerénykedsz, miért nem mondod, hogy aranyból van, a nagynénédtől örökölted?« A »szöveg« persze a kezemben levő jegyzetfüzeinek szőL A barcsiak már régi ismerősök. Itt dolgoztak az első nyáron is. Az építésvezető gyakran emlegeti őket — Jól dolgoztak tavaly is, névről ismerem mindegyiket. Nagyon jópofa gyerekek. — De mi is jópofák vagyunk, agyé — kottyan közbe egy »bennszülött«. — Ti is, persze — nevet az építésvezető. Építőtábor, nyár, Nagyatád. Másdoszor rendeznek igazi, a szó valódi értelmében vett építő- — mégpedig városépítő — tábort a »harmadik városban« Atádí, csurgói, barcsi ssafcmusikástan-ulók építenek lakásokat — kéfehfitta turnusokban — napi hat órában. A Komfort Ktsz a vállalkozó. Ügy tervezik, nyár végére a fiúk munkája nyomán elkészül az alap, a víz- és a gázvezeték. ötvenen dolgoznak egy turnusban. Ennyien laknak a kollégiumban, ahova az atádiak is beköltöztek erre az időre. Akad köztük olyan is, aki a táborozás ideje alatt nem nagyon ment haza. »Jó buli ez« — mondták. Délután strandra, meg moziba járnak — ingyen bérletük van. Vasárnap a ktsz a legjobbakat balatoni üdülőjébe vitte, a többiek kirándultak Kivadárra, Atád »zöldövezetébe«. Tegnap befejezte munkáját az első turnus. Amikor arról beszélgettünk a fiúkkal, hogy az alapásással házat építenek, és a házzal várost, az egyik belevágta az ásót a földbe, rátámaszkodott, és elgondolkodva mondta: »Lehet, hogy itt fogok lakni...« Simon Márta 3 & m
