Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

Tábor a holnap gépkocsivezetőinek Minden együtt van, ami a gépjárművezetés fortélyainak elsajátításához szükséges: szemléltető eszközök, szétsze­relhető motorok és nem utol­sósorban gépkocsik, amelye­ken gyakorolni lehet a veze­tést Az MHSZ Igáiban, az általános iskola hétközi diák­otthonának épületében évek óta tábort rendez azoknak a sorköteles fiataloknak, akik hivatásos gépjárművezetőd jo- goéítványt szereznek. A fiatalok a tábor előtt már részt vettek gépjárművezetői tanfolyamon — itt még egy­szer összegezik a tanultakat, s természetesen sok új ismeret­re is szert tesznek. Erről ti­zenöt szakoktató és a katoná­san feszes napirend gondosko­dik. Az MHSZ politikai tájé­koztatókat is tart Nem is olyan nagy dolog az a defekt... MM Elátkozott" ház Szeles János, a gépjárművezető-iskola vezetője elméleti oktatást tart Kívülről nem látszik rajta semmi. Ablakai a színházra és a parkra nyílnak, közelijén a vasút- meg a buszállomás, nincs messze a piac, és a szomszédban van a csemege­bolt A szobák szép méretűek, kellemesek. Kell ennél több? Hát igen. Még egy kis csönd kellene. És az, hogy szüntes­sék meg az udvarban a légy­tenyészetet. Meg hogy legyen a háznak kapuja, melyet a házfelügyelő esténként bezár, mert enyhén szólva kellemet­len, ha az udvaron álló sze­mélygépkocsi alatt a tulajdo­nos reggel alvó részeg embert talál. Még szerencse, hogy — egy kétkilós kenyérrel a feje alatt — jóízűen horkolt így legalább észre lehetett venni. A nyitott szennyvízcsatorná­ban tenyésző patkányok sem sok vizet zavarnak." És hogy nem mindig lehet hazamenni? Kijönni se mindig lehet a ház­ból. Persze furcsák az embe­rek. A mama — aki fél nyolc­kor, munkakezdés előtt lóha-" lálában vinné a gyerekét ba­bakocsiban a bölcsődébe, de nem fér ki, mert a keskeny kapu alatt éppen sörösládá­kat csúsztatnak le a teher­autóról a bisztró raktárába — mérgelődik, pedig inkább örülne, hogy otthon maradhat — Ha a sofőrt udvariasan kérik, minden további nélkül félreáll és utat enged. Csak az a baj, hogy a lakók néha mi­nősíthetetlen hangot használ­nak, és a sofőr is csak ember. Ha káromkodnak neki, akkor csak azért is ... — mondja a bisztró vezetője. Persze ha már erről van szó, a bisztróban dolgozók éle­te sem fenékig tejföl. Mert a lakók szőnyeget porolnak fő­zésidőben a konyhaablak fö­lött ahelyett, hogy hátramen­nének az udvari porolóhozz Egyszóval: »áll a bál-« Ka­posváron, a Rákóczi tér 2. szá­mú házban. Mindenki ideges és türelmetlen, ami nem is csoda. Mert egy szúnyog pél- . dául nem tartozik a kibírha- ♦ tatlan zajt okozó állatok kö­ha surranni ? TI ven emherek S Z®’ mégis feldühíti az embert, ba surranm. Ilyen emberek; ha oU kerin(, az ágy körül és tartósan zümmög. A bisztró elszívó berendezése alig okoz Öngyilkosság csaknem minden bűnténynél jelentkeznek, információkat adnak, segítenek a nyomozók­nak az addig rejtett szálak megragadásában. Ám Buda­pesten 1938. március 6-án egyetlen szemtanú sem akadt. Illetve a cselédlány, akiről az újságok is írtak, és aki az őt nagyobb zajt, mint egy jól megtermett szúnyog, leszámít­va a hajnali nekibuzdulást, mert akkor agresszívebben . berreg — de kellemetlen ál- } landósága merénylet a lakók 1 1 TJn, T „ ' __' a Kaszinó utcában? — a tizenhat lakó egyike — 3. Mielőtt vonatra ültek volna Magyarországon, abban reménykedett, hogy majd ha­zájától távol, Jugoszláviában egy 6x5 méteres szobában, ahol lakik, egy parkban, ahol sétál, egy szállodai tetőtera­szon a magával hozott doku­mentáció segítségével kiderít­heti, mi is történt 25—30 évvel ezelőtt hazájában, Horthy Ma­gyarországán, közelebbről Bu­dapesten, a Kaszinó utcában. Sok mindent ismert már és úgy érezte, hogy az idegen környezet békéjében az elmúlt napok során máris közelebb került a titok nyitjához. Ám az utolsó napok története még hiányzott. Pontosan tudnia kell, mi történt 1938. március 6-án Budapesten, a Kaszinó utcai lakásban. A riportköny­vet enélkül nem tudja meg­írni, mert éppen a legfonto­sabb rész, az események utol­só felvonása tisztázatlan. Gyil­kosság vagy öngyilkosság tör­tént? Amióta egy különös éjsza­kán a dunántúli kisvárosban — ahol kezdő újságíró volt — az utcán fölszedett egy csa­tangoló nőt, aki nyomban a szeretője, majd kicsivel ké­sőbb a felesége lett, fantom­ként nehezedett rá apósa éle­te. Kezdetben csak felesége emlékeiből és a hátrahagyott iratokból rajzolta maga elé a régen meghalt férfi képét. Ké­sőbb felébredt a gyanúja, hogy apósa nem önkezével vetett véget életének, s ettől kezd­ve szenvedéllyé vált a titok­zatos história kutatása. Három és fél évet szentelt az esemé­nyek kutatására. Szabad ide­□ Somogyi Néplap jét múzeumokban, levéltárak­ban, iratokkal teli, dohos pin­cékben töltötte. Több szá2 emberrel beszélt, és némelyek elbeszélését magnószalagra vette. Ki akarta deríteni az igazságot. Dr. Pávai Vájná Ferenc, az öreg geológus, a földtani tu­dományok . kandidátusa, a szakma morc remetéje, amikor Szász először lépett be hozzá, köszönés helyett az ajtóra mu­tatott, de amikor megmondta Pávainak, hogy ő Balátai Jenő leányának a férje, az öreg tu­dós geológus átölelte, megcsó­kolta. Aztán megdöbbentő dol­gokat mondott Balátai ügyé­ről. Ám ez is csak érdekes, izgalmas töredékévé vált a nagy, megfejthetetlen egész­nek. Szász nem kímélte magát, térkép alapján bejárta a Ba­kony régi útjait, apósa nagy bauxitfelfedezéseit, s közben írt és jegyzetelt. A Balátai Je­nő halálának körülményeiről készített vizsgálati anyagot, a rendőri kihallgatások jegyző­könyveit, a boncolás eredmé­nyét tartalmazó írást azonban nem tudta megtalálni. Ezek az iratok az akkori belügyminisz­ter parancsára, még a II. vi­lágháború előtt hamuvá vál­tak. Szász Dániel cigarettát vett elő, rágyújtott. Az összefogla­lás módszerét kereste. Az épületet, ahol. az öngyil­kosság vagy gyilkosság tör­tént, a háború alatt lebom­bázták, az ostrom alatt rommá lőtték, és a felszabadulás után egy újat építettek föl helyette. A régi ház lakói elköltöztek, meghaltak, eltűntek. Hol van az a férfi vagy nő, aki pél­dául azon az éjjel kihajolt a szomszédos ház ablakán, te­gyük föl, mert melege volt és kitekintve látott valakit* ház­így vallott: »Moziba akartam menni, a Magdát kicsapják című filmet megnézni. Útköz­ben vettem észre, hogy a pén­zemet otthon hagytam. Az elő­szobában már furcsa, émelyí­tő szagot éreztem. A fürdő­szobába nyitottam, a profesz- szor úr a kádban ült, feje fél­rebillenve, a csapokból szivár­gott a gáz.« Posta Rozáliát, a cselédlányt, nem egészen egy év múlva, a. jtó; •■véletlenül« halálra gázolta. Szász Dániel idegesen jár­kált a lila kőkockákon. Vajon 30 év után föl lehet deríteni egy bűntettet? össze lehet rakni egy hatalmas korsót cse­repekből? Igen, ha minden darab előkerül. hat hétig volt táppénzen ideg­kimerüléssel. Érdekes lenne tudni, ebben mekkora része van az elszívóberendezés za­jának? A bisztró dolgozói együtt- éreznek a panaszosokkal, an­nál inkább, mivel ők maguk is elégedetlenek a levegőt tisztító masinával. Eddig a helyiség hátsó falán három nagy ablak biztosította a szellőzést. Most, hogy fél évvel ezelőtt odaépí- Széll Kálmán téren, egy autó; tették a konyhát, az ablakokat t be kellett falazni. Azóta a ven­dégek és az alkalmazottak is fulladoznak a füstben. Az ut­cai oldal üvegfala ugyanis rögzített, illetve csak fenn nyitható rajta egy akkora rés, mely a szellőztetés szempont­jából meg se kottyan. Mindent összevetve, célszerűbb lenne egy mennyezetre szerelt lapá­tos ventillátor, amelyik meg­mozgatná a levegőt, és főként — nem traktorra emlékeztető zajjal járna. Ráadásul mindenki luxusla­kásként fizeti a lakbért, de a legyek ellen ugyanúgy kell hadakozniuk, és ugyanolyan bűz árad be az ablakokon, mintha trágyadomb mellett vertek volna tanyát. A bisztró hulladékát ugyanis egy több­nyire nyitott tetejű betontar­tályban tárolják, amit inkább két-, mint egyhetinként szállít el egy lovas kocsi. Miért nem fordultak az illetékesekhez’ Bögöti Károly, a levélírók egyike gúnyosan elmosolyodik: — Irtunk mi már mindenho­va. Küldtünk levelet a KÖJÁL-nak, az egészségügyi osztálynak, az Ingatlankezelő Vállalatnak, az építési- és közlekedési osztálynak, a vendéglátó vállalatnak. Kijöt­tek, megnézték, aztán a KÖJÁL megbírságolta a biszt­rót, a vendéglátó ellenőre pe­dig utasította az üzletvezetőt, hogy ezután »csak« fél héttől záróráig, azaz este fél tízig használhatják az elszívóberen­dezést. Eddig sokszor egész éjjel működött. Mi, felnőttek legföljebb altatót veszünk be. De mit csináljunk a gyere­kekkel? Áldatlan és idegőrlő ez az együttlét. Segíteni kellene va­lahogy ezen, méghozzá a So­mogy megyei Vendéglátóipari Vállalatnak kell ezt megten­nie. Tudomásom szerint a vendéglátóhelyeket olyan hangszigetelés mellett szabad csak üzemeltetni, hogy az eme­leti lakókat ne zavarja. Még szerencse, hogy ez a bisztró nem zenés. Reses Bmat Mit csinál az üzemi dekoratőr ? Donald kacsa és ünnepi könyvhét Az elektroncsőgyámak egy dekoratőre van. Tévedés len­ne azt hinni, hogy ekkora üzemben egy egész dekorációs brigádra szükség van. Békéi Szilvia önálló munkakörben egyedül teljesíti az összes megbízást Kicsi, de tiszta »műhelyé­nek« falain fotómontázsok, rézdomborítások. Az egyik plakátról a Donald kacsa fi­gyelmeztet: »Tartsd tisztán a munkahelyed!« A polcokon festékes üvegek sorakoznak, színes kartonok, krepp-papír hengerek. — Időnként megnő a deko­rációk iránti igény. Ilyenkor hajtani kell, hogy időre elké­szüljön minden. De ugyanígy van holt szezon is, az ünnepek között. Persze munka ilyenkor is van. A napokban tartandó szakmunkásavató ünnepélyre most készítem a dekorációt. Míg eltervezem, lerajzolom, aztán véglegesen elkészítem, elég hosszú idő telik el. Ugyanakkor nemcsak olyan ünnepek vannak, amelyeket az egész országban megtartanak. Minden gyárnak megvannak a maga ünnepnapjai, ezekre is kell a dekoráció. — Milyen anyagokat használ munka közben? — Elsorolni is nehéz lenne. Különböző minőségű és színű kartonok, ragasztók. Festékből körülbelül hatvanféle színt használok, temperát és olaj­festéket. Általában minden szükséges anyagot meg tudok szerezni, a gyár az igénylése­im alapján biztosítja. — Mit készít a legszíveseb­ben? — Plakátokat Ezek közül 1« azokat, amelyek tervezése megmozgatja a fantáziát Ami­kor tehát csak a téma adott, a kivitelezést teljesen rám bízzák. Csak példaként emlí­tem az ünnepi könyvhét pla­kátját: szívesen csináltam, a magam fantáziája, asszociációi alapján. — Dekoratőrként kezdte az érettségi után? — Nem. Először a ruhagyár­ban voltam tervező és rajzoló. Néha még kirakatot is rendez­tem, de ezt csak úgy, »ritmu­son kívül«. Aztán ebbe a gyár­ba jöttem mint műszaki raj­zoló. A mostani munkaköröm­be nemrégen kerültem. De örülök, hogy így történt. Sze­retem az aprólékos, pepecselő munkát, itt pedig erre ugyan­csak van lehetőség. A színeket is szeretem magam körül. — Otthon a szobája is ilyen színes? — Szeretném, de eddig csak egy hobbysarokig jutottam el. Mindent nem lehet azért a falakra akasztani, és az igazán érdemes dolgok nehezen jön­nek össze. Inkább az üvegeket gyűjtöm, abból már tényleg szép készletem van. Hogy Békéi Szilvia szereti a színeket, ezt a műhely tarka fala is megerősítette, de volt rá egy újabb bizonyíték is. Beszélgetésünk végeztével ki­kísért az údvaron keresztül a kapuig. Közben felvett a föld­ről egy, az esztergagép kése alól kikerült forgácsot. Nem is vettem észre, hogy milyen fé­mes kékké vált a színe. — Szép, ugye? — kérdezte. M. A. Hol van a belső ellenőrzés? Szász Dániel újságíró elő-J vette a jó előre előkészített* papírokat és a magnetofont, készen arra, hogy bekapcsolja.} Már nyúlt is feléje, de moz- | dulata eltört, gondolatai újból; és újból a régi eseményekre; irányultak. Otthon eszébe sem • jutott, hogy felesége nagyany-1 ja, a Dédi, egy volt bárónő, a pesti társaság egykori szépasz- szonya, hiszen a szegény öreg­asszony ismeretségük kezde­tén, az ötvenes évekjren még Kutassy professzorék cseléd­szobájában nylonkendőket fes- tegetett. De lám, elég volt a tengerpartra jönni, és a forra­dalmi évek eseményei, ame­lyek megfosztották rangjától és részvényeitől, eltűntek. Elég volt meglátni hajdani hódítá­sai és gáláns kalandjai szín­helyét, a valamikori Fiúmét és Abbáziát, újra bárónővé, nagy­világi dámává vedlett vissza. II duplaként eladott szimpla és a tibbiek fTi^íifjri n A tavalyinál több az áru, nagyobb a választék a Bala­ton déli partján. A kereske­delem hatvan új elárusítóhe­lyet nyitott meg erre a nyár­ra, s a boltok, pavilonok előtt megszűnt a sorbaállás. Egyen­letesen jó az ellátás üdítő italból, sörből, zöldségből, gyümölcsből, húsból. A ke­reskedelem, főleg szárazáruból — téliszalámiból, gyulai kol­bászból — kérne többet. A megyei tanács kereske- J delmi osztályának ellenőrei t csütörtökön összegezték a déli : parton végzett ellenőrzéseik tapasztalatait. Mint Pápa Já­nos osztályvezető és Neichl Lajos csoportvezető elmondta, a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos tevékenység a jobb ellátás ellenére sem javult kellően. Néhány étteremben — helytelen kalkuláció miatt — emelkedtek az árak. A leilei Becsali Csárda ve­zetőjét háromezer forintra bírságolták, mert a rántott * csirkét hal, a -filézett fogast pedig 5,50 forinttal adták drá­gábban. Másutt azt tapasztal­ták, hogy az előírtnál több nyersanyagot használtak fel, s emiatt emelkedtek az árak. A Centrál Vendéglátó Vállalat több másodosztályú egységé­ben az első osztályú éttermek számára előírt nyersanyagnor­mákkal számolnak. A néhány dekás többletet nem biztos, hogy mindig észreveszi az adagban a vendég, a szám­lán azonban mindenképpen, s ebből azt a következtetést vonhatja le, hogy emelkedtek az áraik. A kereskedelmi osztály mun­katársai arra a megállapításra jutottak, hogy a vállalat bel­ső ellenőrei nem figyelnek föl időben az ilyen jelenségek­re. Pedig — hangsúlyozták — annak ellenére, hogy a kö­vetkező hónapokban a tanács kereskedelmi osztályának munkatársai rendszeresen el­lenőrzik a déli part vendég­látó helyeit, üzleteit, a válla­latok belső ellenőreinek fele- lősségg - aem csökkeat,, ____ A rendszeres ellenőrzésre azért is szükség van, mert sok olyan mintát hoztak maguk­kal kávéból, kimért italokból, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak. A balatonfölc vári Mackó bisztróban pé: dául a duplaként adott káT csak szimpla volt. Sok min. éppen hogy elérte a szabván alsó határát, s a kávénak, t kimért italoknak a fele nem felelt meg az előírásoknak. A siófoki hajóállomás Utasellátó pavilonjában végzett próbavá­sárlás után pedig kiderült, hogy az eladó 23 forinttal töb­bet számolt Azt is tapasztalták az el­lenőrök, hogy — éppen a m<- gas árrés miatt — mindern' előszeretettel árusítanak s? szes italt. A Pulvex kereske­delmi vállalat szemesi, szár­szói és lellei zöldség- és gyü­mölcspavilonjaiban a polco­kon csak sört és bort találtak az ellenőrök. Még üdítő ital sem volt tahi*______ . a

Next

/
Oldalképek
Tartalom