Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
Így javaslat útja Nem kallódik el az óvoda Bár az óvodák nem szoktak csak úgy elkallódni, egy kicsit aggódva figyeltem, mi lesz vele. Bizonyos jelek arra engedtek következtetni, nem biztos, hogy megvalósul, annak ellenére, hogy a tanácsülés megszavazta. Igaz, olyan feltétellel szavazta meg, »ha az épület megfelel a műszaki követelményeknek, és lesz anyagi fedezet az átalakításra«. Az aggodalom tehát nem volt teljesen ok nélküli, mert sok pénzből építeni szép és jó óvodát — nem művészet Bökkenőt mindig az »anyagi eszközök« hiánya jelent. Hogy a donneri városrésznek létkérdés egy óvoda, az vitán felül áll. De ugyanez vonatkozik a Kalinyin és más városrészekre is. Miután dr. Ormossy Viktor, a városi tanács elnökhelyettese megmagyarázta a Szigeti István országgyűlési képviselő beszámolójára összegyűlt don- neriaknak — miért nem kaphatnak óvodát, egy idős, fejkendős nénike közvetlen mozdulattal rákönyökölt az elnöki asztalra: — Én tudok egy helyet, ahol gyorsan és olcsón lehetne óvodát csinálni — közölte. És tényleg tudott. Az emberek elképedve néztek össze: »Nahát... Milyen ésszerű ... Hogyhogy eddig ez senkinek nem jutott eszébe?« Valóban. A Donner régi sportpályáján teljesen kihasználatlanul áll az a lapos tetejű, egészséges ház, amelyet néhány évvel ezelőtt öltözőnek építettek, de ideiglenes napköziként is jó szolgálatot tett egy darabig. Miért ne felelne meg akkor most — némi bővítés • sei — ideiglenes óvodának? Mert nemcsak a pénzhiány szorít, hanem az idő is. A jelenlegi nyolcvanszemélyes óvodába százhúsz gyerek jár, és nagyon sok jelentkező még így is lemaradt. Mindezt a vezető óvónő szinte sírva panaszolta az országgyűlési képviselőnek, és ha annak a néninek nem jut eszébe ... de eszébe jutott. A nevét sajnos nem sikerült kideríteni, mert a gyűlés után, mint valami mesebeli jó tündér, azonnal eltűnt a tömegben. De hát hogyan lesz egy okos javaslatból óvoda? Ügy hogy a donneri tanácstag továbbította a tanácsülésnek, majd a műszaki és egészségügyi feltételek kivizsgálására megalakult egy bizottság, ahogy az már lenni szokott. Az viszont már nem mindig történik úgy, ahogy ez esetben: a bizottság ugyanis napokon belül kisétált a helyszínre, és ott rögtön megállapította: a két tágas, nagy ablakos, szépen parkettázott szoba a cserépkályhákkal nagyon alkalmas arra, hogy — legalább átmenetileg — óvoda legyen belőle. Csupán kiszolgálóhelyiségeket kell hozzátoldani és kész. Hogy még alacsonyabbra csökkenjenek a költségek és még gyorsabban készüljön el az átalakítás, a szakmunkás- képző intézet párttitkára felajánlotta az iskola tanulóinak társadalmi munkáját. Aztán az építészek következtek a tervezéssel. Ez ugyan nem ment az eddigiekhez hasonló gyorsasággal, de az már túl szép lett volna. Mindenesetre a tervrajzok is elkészülnek június 30-ig. Lehetne kezdeni az építést, ha a városi tanács költségvetési üzemének minden építőbrigádja nem dolgozna pillanatnyilag különböző óvodákon. De hát az egyik fontosabb, mint a másik. Mihelyt azonban valahol végeznek, irány a Donner. Legalábbis ezt ígérte a városi tanács tervosztályának vezetője. Meg azt, hogy a donneri óvoda még az idén elkészül. Nem szeptemberre ugyan — bár az lenne a legjobb, de később se lesz rossz. Aggodalmam tehát — ha nem is teljesen indokolatlan —, úgy látszik alaptalan volt. Nem kallódott el a tanácsülés határozata meg a donneri óvoda. Rezes Zsuzsa Tápláló és gyógyító gyümölcsök A hosszú téli napok után kifogytak az éléskamrából a befőttek, jólesik most a friss, zamatos, ropogós gyümölcs. Az első gyümölcsök, amelyekkel üdvözöl és megajándékoz bennünket a természet: a cseresznye, a meggy, az eper, a szamóca, és a szeder. A gyümölcsök nemcsak nagyon ízletesek, hanem rendkívül hasznosak is a szervezetünknek, mely tavasszal sok mindenben hiányt érez. Cukrot (kb. 20 százalék), gyümölcssavakat, C- és B-vi- tamint, karotint (A elővita- min), tanninvegyöleteket, pek- tint, valamint értékes sókat, mint pl. calcium, magnézium, foszfort, és vasat cinket, rezet, kobaltot és szilíciumot is tartalmaznak. Az egészséges ember számára a nyers gyümölcsök kitűnő táplálékot jelentenek. Nem közömbös azonban, hogy a betegek milyen formában fogyasztják azokat. A betegek a cseresznyét és a meggyet celluló- zetartalma miatt csak gyümölcslevek, illetve kompót formájában fogyaszthatják, mivel fokozzák az emésztőtraktus működését és izgatják a nyálkahártyát, serkentik a gyomorsavtermelést. A cseresznye és a meggy oltja a szomjúságot, frissít, üdít és javítja az étvágyat. Jó hatása van egyes megbetegedéseknél, mint pl. görcsös vastagbélgyulladás, szorulás. Máj-, vese- és szív-betegeknél a mindennapi diétában sokszor szerepelnek. Érelmeszesedéses és magas vérnyomású betegeknél is hasznosak. Az eper, szeder és szamóca a legjobb gyübölcsök közé tartozik. Hasonlóan a cseresznyéhez, rendkívül aromásak, édesek és ízletesek. Az öszetéte- lükben is sokban hasonlítanak. C-vitamintartalmuk nagyobb, mint a citromé és a narancsé. Figyelemre méltó a káliumtartalmuk is. Kevesebb cellu- lózetartalmuk miatt nyugodtan fogyaszhatják a betegek is. Újdonságok a VBKJ1 Gyárlmáoyfejlesztési Intézetéből A VBKM Gyártmányfejlesztési Intézetének hőtechnikai osztályán újtipusú, tetszetős kivitelű, hordozható csőfűtőtes- tes hősugárzót, hőfokszabályozós fali fűtőpanelt és cserépkályhába szerelhető, fokozat- kapcsolós fűtőtestet, valamint kvarccsöves fali infrasugárzót fejlesztettek ki. Az elektronikai osztályon előállítottak egy sokcsatornás adatgyűjtő berendezést. Az adatgyűjtő másodpercenként maximálisan 50 ezer méréssel ellenőrizhet programozott termelési folyamatokat vagy laboratóriumi méréseket. Az erősáramú berendezések osztályán készül a BCM elektrosztatikus porleválasztó berendezésének szabályozó egysége. osztályán újtípusú, tetszetős kire ezek is hasonlóan hatnak, mint a cseresznye és a meggy. Említésre méltó kitűnő hatásuk a heveny májgyulladásokra, valamint az epe- és veseköves betegségekre. Hátrányuk, hogy egyes embereknél túlérzékenység miatt bőrkitütések léphetnek föl, főleg az eper fogyasztásánál. Betegségek esetén helyes, ha kikérjük a kezelőorvos tanácsát, hogy milyen gyümölcsöt és milyen formában fogyaszthatunk. Igaza van a közmon-' dásnak: »Jóból is megárt a sok«. Tehát a gyümölcsök túlzott fogyasztása is megárthat. Dr. Iliev Ilia Kutya őrizte a focipályát A házak árnyékában az egyetlen játszásra alkalmas terület az iskola udvara. A 48-as ifjúság útjának házairól és a Krénusz János iskola sportpályájáról van szó. Az itt lakó gyerekek és szüleik többször kérték, hogy nyáron öt óra után, amikor a napközisek elmennek, akkor hadd legyen a környékbelieké a pálya. Az úton nem lehet játszani, mert három hete is volt egy csúnya baleset. A gyerekeket ennek ellenére sem engedték be. Elhatározták, hogv levelet írnak Szigeti István országgyűlési képviselőnek. "Az iskola udvarán szoktunk játszani. Eddig nem is volt probléma, most azonban új gondnok jött, aki nem éppen szép szóval igyekszik bennünket kitiltani. A sok durvaságra mi is durván válaszoltunk, most egyáltalán nem mehetünk be, csak távolról nézzük, hogy ott áll kihasználatlanul. Kedves Szigeti bácsi! Mi nem vagyunk elvetemült gyerekek. Amikor környékünket parkosították, vigyáztunk arra, hogy senki ne lépjen a fűre, amikor a szép új iskolát bekerítették, mi vigyáztunk arra, hogy ne tördeljék szét a kerítést. Most is mi vigyáznánk rá, ha bemehetnénk. Védnökséget vállalnánk azért, hogy a virágoknak ne történjen bajuk, az iskola egyéb területére sem léphetne be senki, kárt okozó szándékkal.« A levelet tizenhárom gyerek írta alá, de a képviselő megértette, nemcsak az ő gondjuk ez. Szigeti István válaszában a tanácsülésen hozott határozatra hivatkozva így írt: »A Kaposvári Városi Tanács éppen a legutóbbi ülésén foglalkozott a gyermekek játék- és mozgásigényei kielégítésének lehetőségével. Megállapította, hogy e célra igen alkalmasak az iskolák udvarai a lakótelének környékén. Ezentúl tehát a Krénusz János Általános Iskola udvarát birtokba vehetitek.« A birtokbavétel mégsem történhetett meg, de ez nem az ott lakókon múlott. A házfelügyelőnő arra hivatkozva, hogy az igazgató neki semmilyen utasítást nem adott, a gyerekeket továbbra is elzavarja. Mikor megkérdeztem, kijelentette, hogy ez teljes lehetetlenség, ide a gyerekek nem jöhetnek. Aztán némiképp módosította véleményét, miszerint mindenki menjen abba az iskolába játszani, ahol tanul. Felelőtlennek nevezte azt (1), aki ilyen levelekkel úgymond »lovat ad a gyerekek alá«. Aztán érvekkel próbálkozott : — Mert betörik az ablakokat. Nem is olyan rég letörött még a kerítésbástya is. — Ja! A kerítésbástya, amelyiket az a teherautó ledöntött — kapcsolódott be a társalgásba egy ott dolgozó asz- szony, kolléganője nem kis bosszúságára. Az utolsó elfogadhatónak látszó érve az volt, hogy a gyerekek a kerítésen keresztül közlekednek. Viszont a pálya melletti kapu zárva, a legközelebbi ajtóra pedig egy tábla van kifüggesztve, hogy a kapun belül ugató eb nemcsak ugat, hanem harap is. Nem csoda tehát, ha a gyerekek nem az ajtón keresztül mennek be. Nagy Elődhöz, az iskola igazgatójához a gyerekek képviselőivel, Gelencsér Józseffel és Horváth Gyurival mentem. — Mi a gyerekeket nem tiltjuk ki — mondta az igazgató —, csak annyit kérünk, hogy szóljanak a gondnok néninek, ha bejönnek, és ha távoznak, akkor is. A kutyát napközben rövid láncra kötik majd, hogy a gyerekek bejöhessenek. Este negyed kilencig maradhatnak focizni a fiúk, még a kapukat is kint hagytuk. Mindezt az igazgató a házfelügyelőnő jelenlétében mondta el. Végül jó focizást kívánt a fiúknak. Virág Erzsébet 16 új filmet vásárolunk A cannes-i fesztivál során nyolc játékfilmet vettünk át magyarországi forgalmazásra. Az öt amerikai film között van a világhírű dokumentumregény, a Hidegvérrel írójának, Truman Capotenak írásából készült Uvegház című film. Egy valóságos per anyagát felhasználó színmű nyomán nyolc nap alatt készült A catonsvielli kilencek pere című amerikai film. A színes alkotás megtörtént eseményeket dolgoz fel. A nagy amerikai rendező, Elia Kazan, számunkra eddig ismeretlen, de kitűnő színészekkel készítette el A látogatók című filmjét, amelyben a vietnami háború ellen emeli fel szavát. A magyar közönség hamarosan láthatja Fellini Rómáját is, amely a fesztiválon kivívta a kritikusok egybehangzó, legnagyobb elismerését. Berlinben járt delegációnk öt filmmel tért haza. A belgrádi átvétel eredménye három jugoszláv film. Veszélyes fürdőzés! í sHriÄ * JAZMIMIIAAT, NYÁR Az intézet laboratóriumában a fali fűtőpanel. — Ahoj! — Ahoj! Háttal állt az ajtónak, nem láthatta az érkezőt, de ez a brummantás csak egyvalakiből jöhetett. Erezte: történnie kell valaminek ma. Mióta a férje elment sih- tára, nem tudta, mihez kezdjen. Fél hét volt, a bolt még zárva. Üldögélt az ablak előtt, a keze összekulcsolva az ölében. Még nem is fésülködött. Nézett kifelé, de nem látott. Tudatáig nem hatolt el a retináján felfogott kép. Odakint nagy darab, fekete férfiak siettek a busz felé, mely az aknához szállította őket. Amikor a kenyeresautó odafordult a bolt elé, a du- hogásra felérzett. Néhány energikusnak szánt mozdulattal összegereblyézte rövid, fiús haját, erszényt vett a kezébe és hálót. »Jó napot, tanító néni! A boltba?« Minden reggel ez a köszöntés, ez a kérdés. Nehéz volt megszoknia ezt a »tanító nénit« a nálánál háromszor idősebb asz- szonyoktól, amikor hét évvel ezelőtt idehozta a férje, a bánya műszaki vezetője. Ez volt az élete, ez a százötvenhét lépés. Száztizenöt lépés a boltig és vissza. Negyvenkét lépés az iskoláig és vissza. De már megkezdődött a nyári szünet, a folyosók sem vertek vissza gyerekzsivajt. Nincs oka panaszra. Mindene megvan, összkomfortos lakás a kolónia közepén. Kocsi. Gépesített háztartás. Ruhák. A férjére sem lehet panasza. Legföljebb, hogy »elszerette-« tőle a bánya. Amikor a boltból visszatért, a főzéshez látott. Felváltva nyúlt a fűszerekért. Nem sietett a munkával. Ha végez — mihez kezd a délutánjával7 Olvasni sem lehet örökké! Már szinte könyvundora volt... Egy légy körözött a gőzben vad duruzsolással. Az asszony a konyharuhával hessegette; nem szerette a légypiszkot a falon. Ahogy nyitotta az ajtót, megcsapta a jázmin hódító illata. Szédülten tett-vett tovább. A kredencsarki vekker fáradhatatlanul gyűrte a másodperceket. — Ahoj! — Ahoj! Automatikuson válaszolt a hét éve nem hallott köszöntésre. De mintha madár röppent volna benne. — Ígértem, hát eljöttem. Bőr nem sokat változott. Olyan természetesen mondta, mintha nem is ezelőtt hét évvel ígérte volna ezt a látogatást. Volt valami, amitől le- begővé, álomszerűvé vált az egész. — Látom, jól éltek. Bőr utólag restellte a közhelyszerű mondatot. — És te? — szaladt ki az asszony száján, miközben széket toli Bór alá. A férfi szemöldöke hullámba szaladt. — Nem volt könnyű. De sikerült; napokat mászkálhatok, ismerkedhetek az emberekkel. És írhatok róluk. Ahogy akkor terveztem. Ez az »akkor« egy időre bennük szakasztottá a szavakat. Akkor, amikor a lány a bizonytalan helyett a biztos — Gál Barnabás műszaki vezető — mellett döntött. »Akkor«, hét évvel ezelőtt. — Egyedül...? — félbehagyott asszonyi kérdés volt ez, reménység bujkált a mélyén. — Romantikus hősök csak regényekben léteznek. Megnősültem. Bódító jázminillatfelhők úsztak. Az asszony végigsimított Bór tüskés haján. Később, amikor Bór lezuhanyozott és vastag törülközővel pirosra dörzsölte a testét, az asszony azt mondta: — »Sül a hús, enyhítse étvágyad!« József Attila verseit olvasgatták fennhangon. Hét évvel ezelőtt. — Ne menjünk el innen együtt? — kérdezte az asz- szony hirtelen. — Ne menjünk el? A döntéseknek az a terme szetük, hogy többnyire egy szeriek és megismételhetetlenek. Bór készülődött. — »Ki kell küzdenünk a jogot az emberek jobbítására ott, ahová állunk.« Te mondtad ezt akkor. Igazad volt. Beszéltem az emberekkel, mielőtt hozzád jöttem. Becsülnek, szeretnek. A munkádért, magadért... Erről nem is esett több szó. Az asszonyban azonban mintha kályha kezdett volna kielégíteni Bór szavaira. Amikor a férfi elbúcsúzott — talán újabb hét évre, talán örökre —, a megtalált belső derű sugárzott az asszony mosolyában. — Ahoj! Ahoj! Ahoj! Leskó László Sok bajnak forrása volt már a fölösleges hetvenkedés, a veszélyforrások semmibevétele. Különösen a nyári időszakban jár szerencsétlenséggel a fürdés, amikor a legelemibb biztonsági szabályokat is felrúgják. S amikor megtörténik a szerencsétlenség, akkor már késő a részvét, a sírás. A Kaposvár környéki tö- röcskei víztárolónál felirat tiltja a fürdést. Akik a feliratot elhelyezték, tudták, hogy miért nem engedélyezik itt ezt a kétségtelen kellemes nyári szórakozást. Azért, mert a víztároló a jelenlegi állapotában még nem alkalmas arra, hogy ott strandoljanak. Sok helyen egyenlőtlen a talaj, s ennek következtében nagy gödrök vannak az egyébként szép fekvésű tóban. Az ilyen mélyedések esetleg szerencséltenség forrásai lehetnek. Éppen az ilyen veszélyes mélyedések miatt az elmúlt években nem egy fiatal vesztette életét a megye más területén lévő tavakban, illetve téglagyári gödrökben. A városi tanács felkérésére a hatóságok és a rendőrség is ellenőrizni fogják, hogy a tilalmat — főleg a fiatalkorú für- dőzők — betartják-e. Teszik ezt azok érdekében, akik oktalanul vállalják a veszélyt. Emellett az is szükséges, hogy a gyermekek szülei is tiltsák meg az ilyenfajta szórakozást, mert a család érdeke is, hogy egyetlen kaposvári gyerek se hősködjön céltalanul olyan vízben, amelyben egyelőre veszélyes a fürdés. F. L. Somogyi Néplap
