Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
Alkotóház Lengyel—magyar gyermekbarátság A történelem a jelen kapcsolatait erősíti Egyre több gyerek jut el külföldre a nyári szünetben. A Somogy megyei gyerekek 76 fős csoportja csereüdülés keretében tizenhét felejthetetlen napot töltött Lengyelországban. Sokfelé utaztak, meleg baráti kapcsolatot építettek ki a lengyel gyermekekkel. Megérkezésük másnapján ismerkedési est keretében kezdődött a barátkozás. A rögtönzött kis kórus a magyar dalok mellett egy lengyelt is előadott. A vendéglátók lelkes > tapssal köszönték meg a figyelmességet. Nagy Orsolya szép szólóéneke a magyar népdalok nyelvén szólt a lengyel gyermekekhez. A vendéglátók kedves dalokkal, borongós népdalokkal mutatkoztak be. A közös tánc után oldott hangulatban kezdődött az ismerkedés. Kezdetben kézzel-lábbal mutogatva igyekeztek megértetni magukat,— később az orosz nyelv lett az összekötő kapocs. Apró ajándéktárgyak cseréltek gazdát: babák, írótollak, állatfigurák, úttörőnyakkendők, jelvények kerültek az újdonsült barátok kezébe. A felszabadult kedv az első lengyel szavak megtanulásával járt együtt, s közösen búcsúztak az első napon: — Polak Wengry dwa bra- tanky, i do szably, i do szkaln- kv! — A magyar és lengyel két jó barát, együtt van szórakozásban és harcban! A tátrai táj nagy hatással volt a magyar gyerekekre. Megcsodálták a Zakopane környéki zord hegycsúcsokat, a lankás hegyoldalakat, a fény-, vesek harsogó zöldjét. Zakopanéi kirándulásaik közül a Kasprowy Wierch 1938 méteres csúcsára tett út volt a magyar gyerekek számára a legemlékezetesebb. A drótkötélpálya hatalmas völgyek, vad. sziklás vidék fölött vezetett. A hegycsúcsról a linován — a drótkötélpálya lengyel neve — lefelé utazó debreceniekkel találkoztak a somogyiak. Lengyelországi tartózkodásuk befejeztével megkérdeztük a gyerekeket, hogy mi volt a legnagyobb élményük. Legtöbben a Kasprowyra szavaztak. A kaposvári Szűcs Misi meg is indokolta döntését. — Hát ott a hegycsúcson a nagy méretek miatt nagyon kicsinek éreztem magam. Mégis megcsinálhattam, hogy egyik lábammal a cseh, a másikkal pedig a lengyel földön álljak, hiszen a határ a hegygerincen halad át. A górálok földjén A hegyi (kirándulások leheltővé tették, hogy a Lengyel- Tátra lakóinak, a göráloknak az életébe is bepillantást nyerjenek a magyar gyerekek. Benézhettek fából készült házaikba, ahol megtalálható a fekete és a fehér szoba — az utóbbi a vendégszoba. Mindenütt .afaragáspk, üvegre festett képek díszítették a lakásokat. Láttak egy színpompás górál lakodalmat. Elöl felszalagozott lovakon két legény haladt — ők voltak a »ceremóniamesterek«. Vállukon vastag, több színű szalag jelezte, hogy fontos szerepet töltenek be az esküvőn. A násznép hintón érkezett. A férfiak mindegyike jellegzetes »gombakalapot«, paszomántos, szűk, háziszőttes posztó nadrágot ,a bocskorhoz hasonló, díszes bőr lábbelit — »kierpcet« viselt. A menyasz- szony öltözetének éke a díszes menyasszony szalag volt, melybe fenyő- és havasigyopár- mintákat hímeztek. Koszorúját páfrányból fonták. Góráltemetésnek is szemtanúi lehettek. Hátborzongató élményt jelentett a búcsúztató aktus. A koporsót fából faragott halálfejekre helyezték, s előtte egy zsámolyon térdelt az özvc •. Mi: lőtt a halottat eV :rr: volnr, a gyászol, fel::' ; r. i 'akik "si szó kása sts.i.t rr.Sjgyújtotta a hajút a ná.a lsvJ gyertyiral. Lánya v..::s törülközővel oltotta el a lobogón égő hajat. Az eldugott hegyi községekben így élnek még ma is a hagyományok. Krakkói élmények A somogyi vendégek Krakkóban a magyar—lengyel történelmi kapcsolatokat keresték. A Wawelben történt látogatásuk során megismerték IV. Béla Kinga leányának életét. Tapasztalhatták, hogy Nagy Lajos leányának, Hedvignek (Jadwigának) milyen eleven kultusza él Lengyelországban. Wieliczkában Báthori István uralkodásáról hallottak. A múltnak, a magyar—lengyel kapcsolatoknak áldoztak, amikor virágot helyeztek el Hedvig és Báthori szarkofogján. A lengyel vendéglátókat meghatotta, hogy Mickiewicinek, a »lengyel Petőfinek« a sírját is fölkeresték a magyarok, és koszorúval adóztak emlékének. Lenyűgözte őket Nowa Huta —Lengyelország legnagyobb szocialista alkotása. Az egyik kislány nagyon találóan jegyezte meg: — Mindenben az a legszebb, hogy a lengyelek is azt akarják, amit mi. Valóban. Lengyel barátainkkal összeköt bennünket történelmünk, a jelen és a jövő barátságát azonban a közös cél: a szocializmus építése alakítja, formálja, gazdagítja. Az utolsó zászlólevonáskor a lengyel és a magyar gyerekek együtt énekelték a két nemzet himnuszát. Négy-négy gyerek magasra emelte a két zászlót. A napokban mélynyomású, színes, jázmin illatú meghívót kaptam: fölkértek> hogy jelenjek meg az albertfalvai reprezentatív kiállítási nagycsarnokban, ahol bemutatják iparunk új termékeit. Mondanom sem kell, hogy kíváncsian rohantam a helyszínre. A pavilon bejáratánál arany- sújtásos, egyenruhás portás üdvözölt. Mindjárt megkérdeztem tőle: hol lehet vásárolni ilyen szép portásruhát? A fülemhez hajolt, és bizalmasan megsúgta, hogy százezret rendelt belőle a hon- durasi külkereskedelmi mi- "isztérizim. De mi egy portás- cihával kevesebbet szállítottunk, mert ezt az egy darabot egy utazó ügynökünk, élete l"d*kA~tat sával szerezte meg a kollekcióból. Megköszöntem a felvilágosítást, aztán beléptem a hatalmas kiállítási terembe, ahol iparunk száz új Komolyan, meghatottan tisztelegtek a két nép barátsága előtt. A lengyel vendéglátók ajándékokat adtak át, a művelődésügyi , miniszter pedig Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából édességcsomagokkal lepte meg a magyar gyerekeket. Diákszérelem Az utolsó táncmulatság után a búcsúzás következett. Ekkor érezték meg a gyerekek, hogy vége szakadt a szép és vidám együttlétnek. Egymáshoz szaladtak, összecsókolóztak. Még egy utolsó ajándékot nyomtak barátjuk kezébe. A fiúk ismételten kezet ráztak a lengyel fiúkkal — a lányok kivörösödött szemmel fogták egymás kezét. Alig lehetett ágyba küldeni őket. Nagy meglepetésre a hajnali induláskor kint voltak az autóbusznál a lengyelek. Most látszott csak, milyen mély nyomot hagyott a gyerekekben ez a tizenhét nap. Középiskolásaink némelyikét hamvas diákszerelem fűzte egy-egy lengyel kislányhoz, fiúhoz. Számukra még nehezebb volt az elválás, — Sohasem látom többé Wi- teket — sírt fel az egyik marcali kisuny. —- Írjál, íriái! Piszma — kiáltottak a mieink. Még egy pillantást vetettek a tájra, a vendéglátókra: — Viszontlátásra, barátaink! Viszontlátásra, szép Lengyelország! Bóra Ferenc A megyei pártaktíván is hangsúlyozták: milyen nagy szerepük van Somogy szellemi életében az alkotóműhelyeknek. S ez érthető, hiszen alapvető fontosságú; a pezsgő kulturális élet feltétele az, hogy megyénk művészei bizonyos kérdésekben tapasztalatot cseréljenek, hogy fórumra leljenek. Az őszinte beszélgetés, az építő vita lendítőerő lehet. A somogyi nyár egyik nagy eseménye volt, hogy Alsó-Bé- latelepen elkészült az alkotóház; kényelmes műhely sok megyei és megyehatáron túli művésznek. A készítőknek azonban volt egy — nem titkolt — céljuk, s ez az avatóbeszédben is elhangzott: az alkotóház kisugárzó hatású legyen Somogyra is. Örülünk annak, hogy nem kellett soká várni, nemrég értesültünk azokról a lépésekről, amelyek Megilletődve jártam régebben, s járok ma is — akárhányszor visz az utam a százados fák alatt — a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolába. Az épület falán márványtáblába vésve ez olvasható: »Ez épület telkén állt Pá- lóczi Horváth Ádám (1760— 1820) költő és népdalgyűjtő háza. Állítattata születésének 200 éves évfordulója emlékére Somogy megye Tanácsának idegenforgalmi Hivatala 1960«. Ezen az úton járt csurgói tanár korában barátja látogatására a nagy költő, Csokonai Vitéz Mihály, aki Pálóczi Horváth Ádámhoz írt köszöntő versében Nagybajomot, barátja szűkebb pátriáját »A kies magyar Helikon szűk paradicsomának« nevezte. Nemegyszer itt találkoztak Sárközy István földbirtokos kúriájában, aki az irodalom és a művészetek önzetlen patrónusa volt. Hogy a költő szívesen ment Nagybajomba, erről Sárközy Istvánná asszonynak tiszteletére írt versében így szól: »Mennyi volt a pécsi várban, Mennyi itthon s Kaposvárban Fáradságom és bajom! Alig jövök meg amonnan, S már letett lantom újonnan Felparancsolja Bajom!-« Ezek jutnak eszembe, mielőtt bekopogok az iskola igazgatója, Bállá Lőrinc irodájába. Munka közben találom, mint mindig. Az iránt érdeklődöm, hogy ennek a nagyközségnek a nevelői, tanulói hogyan élnek, hogyan dolgoznak ma. Mit tudnak a nagy ősökről, hogyan ápolják emléküket? Bállá Lőrinc igazgató mondja: — Nagybajom a második világháború után Somogy megye egyik legtöbbet szenvedett községe volt. Hiszen 1944. december 6-tól 1945. március 30-íg itt dúltak az elkeseredett harcok a szovjet és a német csaazt ígérik, hogy a létesítmény fórumot ad majd a megye alkotóközösségeinek is. Augusztus elején Somogy képzőművészeti életéről beszélgetnek itt a legilletéike- sebbek: festőink, szobrászaink. És úgy tudjuk, a beszélgetésben társ lesz nem egy neves, megyén kívüli alkotó is. Szó esik arról, hogy mi a szerepe jelenleg a megye szellemi életében a képzőművészetnek, és mi lehetne, szó esik arról is, hogy mit kell tenniük a vizuális kultúra érdekében az itt alkotóknak. Egy nagyszerű tervről is beszámolhatunk már. A megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére közös, úgynevezett képzőművészeti alapot hoznak létre, s így mód nyílik arra, hogy rendszeresen vásároljanak a somogyi alkotóktól. A véső és az ecset mestereit patok között, mely idő alatt a község többször gazdát cserélt, s a harcok megszűnte után rom és rom volt mindenütt. Nem könnyen indult meg az élet. A volt kéttantermes református és a háromtantermes Akik ezen a nyáron Kőröshegyre látogatnak, tetszéssel szemlélik az új orvosi, rendelő épületét. A kőröshegyiek példás összefogásával emelt rendelőben belgyógyász és gyermekorvos házaspár dolgozik. Ügy volt, hogy itt kap helyet a fogorvosi körzeti rendelő is. De aztán kiderült, hogy Kőröshegy lakosságának kis száma nem indokolja ak újabb fogorvosi körzet beindítását, mivel Balatonföldváron jól felszerelt rendelő működik. Ahhoz, hogy újabb körzetet szervezzenek, ezer lakos szükséges. Kőröshegyen nincsenek ennyien. Ellenben Törökkopaz irodalom képviselői kfh»e- tiik. S jó is, hogy így van, hiszen talán a somogyi írók, költők fórumán vetődik fel majd a legtöbb tisztázásra váró kérdés. Remélhetőleg szó esik majd a Somogy antológia jövőjéről is. A KÓTA megyei szervezete szeptemberben itt tartja ülését, melyen a megye zenei életéről, kórusmozgalmunk eredményeiről lesz majd szó. N emrégiben üdvözöltük lapunkban Baranya és Somogy közös kiadványát, a Módszertani tanácsadó első számát. Az alsó-bélatele- pi alkotóházban augusztusban a klub teremtés módszereiről tanácskoznak a két megyei el- letékes népművelői. Ugyanitt készítik elő a Módszertani tanácsadó következő számát is. Talán mondani sem kell: gyümölcsöző együttműködést várunk. nak egy-egy ünnepélyes alkalomkor. Az úttörők gyűjtik a Pálóczi Horváth Ádámra vonatkozó emlékeket, szájhagyományokat. Az iskolának és a nagyközségi tanácsnak közös terve, hogy az összegyűlt emlékekből egy emlékszobát hozpány vidékének létszáma meghaladja a hét és fél ezret, a tíz község közül mégsincs sehol fogorvosi rendelő. Nemrégiben tehát úgy határoztak a siófoki járásban, hogy a kő- rösheg3ri fogorvosi állást átadják Andocsnak, hogy itt épüljön fel az új körzeti rendelő. Rugalmas intézkedés, egészségügyi politikánknak megfelelő. Magában foglalja azt. a bizalmat is, hogy a tíz Török- koppány vidéki község összefog, és Kőröshegy példájára — ahol szintén önálló erőből épült föl a szép, új körzeti orvosi rendelő — itt is harparo- san magasabb szinten elégítik ki a lakosság ilyen igényét. H. B. Zenés tv-krimi készül A televízió műtermében Eugene Labiche forgatókönyvéből, Fényes Szabolcs zenéjével Szirtes Tamás rendező zenés krimikomédiát készít. A humorban bővelkedő mű címe: Gyilkosság a Maxim utcában. Képünkön: Márton András, Huszti Péter. Árubemutató csodájában gyönyörködhettem. Óriási sikert aratott a meghívott vendégek előtt a Damjanich utcai, »Apolló« Rolókészítő Ktsz különleges roló- huzója, amely a sötétben mélylila színben foszforeszkáU így nem kell tapogatózva keresgélni. Rögtön rendelni akartam egy garnitúrát, de a kiállítás igazgatója közölte, hogy 1985-ig 700 ezer rolóhúzót szállítunk Nyugat-Bengá- liába, így a hazai igényeket csak később lehet teljesíteni. A pesterzsébeti »Lemondás« Ktsz kiállítási részlege előtt boldogan felkiáltottam: »Ez igen!« Ámultán néztem a szövetkezet új termékét, a rendkívül szép kivitelű kampó testálni, amely éjszakára függőágynak is átalakítható. Mivel a jövő hónapban lesz huszonöt éves jubileuma, hogy a menyasszonyommal jegyben járok, gondoltam, meglepem öt egy ilyen csodával. De az igazgató elnézést kért, és fontoskodva közölte, hogy ez csak mintapéldány> a legközelebbi években exportkotele- zettsegünket kell teljesítenünk. Ugyanis a Bahama szigetcsoport félmillió példányt rendelt a keresett cikkből. Be kell vallanom, hogy férfi létemre sírva fakadtam, amikor megpillantottam a lajosmizsei »Szentimentái« Kendertiloló Ktsz alkotását, az ultramodern, infrasugarak- kal műkattg palacsmta&ut&g amely egyetlen mozdulattal éjjeliszekrénnyé alakítható át. Keserűen suttogtam magam elé: »Ebből sem vásárolhatunk mi, magyar állampolgárok.« Ám az igazgató sugárzó arccal közölte: — Még az idén megjelenik a piacon. Így örömmel állunk a kedves vevők rendelkezésére. — Jól hallottam? Olyan nagy tételben gyártják, hogy exportra is jut elég, és marad belőle a hazai fogyasztóknak is? — kérdeztem izgatottan. Az igazgató egy kicsit zavartan magyarázkodott. — Ez még nem egészen exportképes, mert palacsintasütőnek egy kicsit szálkás, és amikor éjjeliszekrény, időnként kilóg belőle a palacsintatészta. De a hazai fogyasztóknak ez is jó lesz... t Szenerien mutatkozik be a kolopai opera Budapesti vendégszereplé után a hét végén Szegeds mutatkozik be a bologn opera, a Teatro Comunala Bologna hazánkba tartózkos 250 tagú együttese. Ma, ho nap és vasárnap este Ver. Otellóját mutatták be a sz, badtéri játékok Dóm-té színpadán. A szegedi Otelli előadásokon Ino Savini dir gálja majd az Olaszországb érkezett zenekart, amelys néhány szegedi muzsikussal : kiegészítenek. Somogyi Néplap „A kies magyar Helikon szűk paradicsomában" katolikus iskola teljesen használhatatlanná vált. Az itt élő emberek élni akarása teremtett viszonylag rövid idő alatt új életet. Azonban döntő változást csak az iskolák államosítása hozott. Ma már 30 nevelő dolgozik a községben. A teljesen osztott iskola munkáké j át segíti és kiegészíti a két tanulócsoportos napközi otthon, valamint a hétközi diákotthon, melynek mintegy 70 tanulója van. ök a távoli pusztákról kerültek be a diákotthonba, ahol jó körülmények között élnek és tanulnak. Az iskolának »irodalmi színpada« van. Csokonai. Vitéz Mihály aktuális versei elhangzazon létre. Hasonlóképpen szájhagyományokat gyűjtenek Csokonai Vitéz Mihályra vonatkozólag is, aki gyakran megfordult annak idején Sárközy Istvánnál és Pálóczi Horváth Ádámnál. Buzgón keresik Pálóczi Horváth Ádám sírját is a nagybajomi ótemetőben. Az iskola úttörőcsapata gondozza a községtől keletre, kb 1 kilométerre levő szovjet hősi temetőt és emlékművet, melyhez évente békemenetet szerveznek a KISZ-szervezettel együtt Az iskola főbejárata fölött ma is ez áll: »Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola«. A közelben levő művelődési otthont pedig Pálóczi Horváth Ádámról nevezték el. Kiss József Összefogással felépülhet Andocsnak kell a fogorvosi körzet
