Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
JEGYZETEK a tantestületi párt munkáról Akadályleküzdés apporttal Nemzetközi kutyaverseny Még a »nagy« nyári vakáció előtt tájékoztatták a pedagógusokat a jövő tanév feladatairól. Nem véletlen a korai információ, mert az MSZMP KB vizsgálatának részleteire, az irányelvekre sokan kíváncsiak. Közoktatásunk múltjának, jelenének e felmérése iránymutató is egyben. Az érdeklődők majd a Valóság számaiban találkozhatnak a részletekkel, ezt megelőzően azonban már most is megismerkedhettek az iskolaigazgatók és az iskolai pártalapszervezetek titkárai néhány alapvető kérdéssel Sikeres fórum volt A pártiskolán egyhetes előadássorozatot hallgattak végig az iskolai párttitkárok. Az utolsó előadás szünetében beszélgettem három részvevővel. Elmondták, hogy hasznosnak tartják a pártbizottság és az oktatási igazgatóság e kezdeményezését, mert amiről Itt hallottak, hosszú időre meghatározza majd az iskolai pártalapszervezetek feladatait. Nem véletlen talán, hogy a legnagyobb visszhangot a hosszan tartó vitát, tapasztalatcsérét a Központi Bizottság vizsgálatáról tartott előadás váltotta ki. A nagyatádi szakmunkásképző intézet párttitkára elmondta: nagyon is alapvetőnek tartja a felmérésnek azt a felvetését, hogy az iskolában kettős a túlterheltség, a tanároké is és a diákoké is. A kaposvári Krénusz Általános Iskola párttitkára szerint éppen az irányelvekről elmondottak tükrözik, hogy van javítanivaló — s ez egyben a most véget ért tanév tapasztalata is — a tankönyvön, illetve az anyagátadás módszerein, főleg a szemléltetést illetően. Várhatóan növekszik az iskolák anyagi támogatása is a jövőben. A párttitkárok egyöntetű véleménye az, hogy ennek megfelelően kell emelni a tantestületi munka szintjét, hatékonyságát. Lejegyeztem többször is; tenni szeretnénk. S ehhez azt várják a tantestületi alapszervezetek, hogy az irányelvek megjelenése után az illetékes szakterületeken minél előbb dolgozzák ki ezek szellemében a részletes tennivalókat, hadd Balatonlellén, az M—7-es út mellett, egy saroképület homlokzatán olvasható a Gyógyszertár felirat. A polcokon sok kis üvegecske sorakozik kék, sárga, barna folyadékokkal, porokkal tele. Latin feliratú fiolák, orvosságok, dobozok. Nagy a forgalom. A falon villanyóra, kimért pontossága szinte szimbolizálja a gyógyszerészmunka precízségét. A gyógyszertár vezetőjével, Schmidt Lászlóval beszélgettünk. — Naponta hány órán keresztül van nyitva a gyógyszertár? — Télen nyolc óra hosszat, nyáron, tekintettel a megnövekedett forgalomra, tizenegy órán keresztül tartunk nyitva. — Nem megerőltető az állandó készenlét? — Megesik, hogy igen. Naponta több százan fordulnak meg az »üzletben«, s néha kellemetlen incidensek is történnek. Türelmetlenek a betegek, ha nem tudjuk őket azonnal, vagy a kívánt időn belül kielégíteni. Ez főleg az üdülőkre vonatkozik. Néha arrogánsán reklamálnak, ha nem tudunk adni valamit. — Gondolom, nemcsak Ba- latonlellét látja el a gyógyszertár ... — Természetesen nem. Hozzánk tartoznak még a környező kisközségek, falvak is, mint például Somogytúr, Látrány. Babod. — A külföldiek? — Udvariasak. Velük nincs baj. Nyolcán dolgozunk a gyógyszertárban, egy keveset mindegyikünk beszél németül. — Egy kicsit furcsán hangzik, mégis megkérdezem: mi a lendülettel, új feladatok jegyében. Az egyhetes továbbképzésen természetesen másról is kaptak tájékoztatást; időszerű nemzetközi kérdésekről, a jövő tanév szakmai feladatairól, megyénk közművelődéséről többek között, összegezésképpen; hasznosnak ítélik ezt a tanév végi összejövetelt, mert az ismeretgyarapodáson túl, a különböző iskolatípusok pártvezetői egyben kicserélhették több kérdésben tapasztalataikat is. Egységes szellemben Mi volt ezeknek a tapasztalatcseréknek a gyakori témája? Többek között a tantestület szelleme, a hatékony oktató-nevelő munka alapfeltétele. Megteremtésében rendkívül nagy a szerepük az iskolai pártszervezeteknek, s a párttitkárok általában jó tapasztalatokról számoltak be. A Krénusz iskolában például — bár induláskor több iskolából tevődött össze a tantestület — jó az összkép. Elmondta a párttitkár, hogy a fiatal pedagógusok nagy lelkesedéssel és tenni akarással vállalnak részt, javítani való éppen a pedagógus »középnemzedék« körében van. A tantestület kommunistáinak az a tennivalójuk, hogy az önképzés szakmai, ideológiai téren is rendszeres és folyamatos legyen. Jóllehet a tapasztalat nem ilyen jó a megye valamennyi iskolájában, mégis az az alapszervezeti titkárok véleménye, hogy a tantestületek nagy többségének oktató-nevelő munkája őszintén vállalt és vallott marxista szemlélet jegyében folyik. \ A csurgói példa Érdemes részletesen is beszámolni a csurgói gimnázium »vertikális« felépítésű KISZ- szervezetének tapasztalatairól. Az iskolában a kaposvári Munkácsy Gimnáziumhoz hasonlóan a négy osztályból álltak össze a KISZ-csoportok, s mindegyiket egy-egy párttag patronálja. Elmondta a csurgói párttitkár, hogy az első évben valamennyi KISZ-gyűlésen részt vettek a patronálok is, a következő időkben azonban változtatnak ezen, csak akkor vesznek részt, ha erre kérik gyógyszerek között nyáron a legkelendőbb? — Sokan kérnek nyugtátokat, fájdalomcsillapítókat, többször a legerősebbekből. Legtöbben azonban a leégés elleni szerek miatt keresnek meg bennünket. Főleg a külföldiek ... N. Sztanyilovszkij: SZOKVA Az egyik szoványos hétköznapon felültem a szokványos kék autóbuszra, és a szokott módon elindultam munkahelyemre .. . Minden ment a ma-: ga rendjén: ahogy felültem, a busz is elindul. Ám egyszer csak hirtelen megállt. Látom: szemben velünk tejcsárda. A vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat! Megitta a tejfejadagját! — No, most már el is indulunk ... Megyünk is tovább. Ám egyszer csak újra megállunk. Látom: velünk szemben egy telefonautomata, előtte néhány sorjára váró ember. Vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatalember, beszólt a mikrofonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat... Beállt a sorba. Felhívott valakit telefonon. Visszaakaszőket, ha valamely gond megoldásában segíthetnek. Javult az iskolai KISZ-mun- ka, a középiskolások világnézete kedvezően alakul — és ez nagyon lényeges. Napjainkban nagyon sok ellentmondásos hatás éri a »tizenévesek« generációját, és éppen az a lényeges, hogy a rossz hatásokat a fiatalok maguk szűrjék ki, vitassák. Az Ilyen vertikális rendszerű KlSZ-szerveze- tekben a felsőbb évesek kötelessége felelősséget vállalni — minden téren — a csoport fiatalabb tagjaiért, és ez pedagógiailag is nagyon fontosnak, hasznosnak Ítélhető. Manapság ugyanis egyre több az olyan tapasztalat, hogy a diákönkormányzat, a fórumok és más lehetőségek által is bőven kapott teret a középiskolás fiatalok hozzászólási kedve. Ez önmagában jó. Azonban észrevehető, hogy nemcsak élnek, hanem visszaélnek is néha ezekkel a lehetőségekkel. Tudatosítani kell, hogy a véleménynyilvánítás és a bármilyen jellegű közéleti tevékenység nemcsak joggal, hanem kötelességgel is jár. S éppen itt kamatozik nagyon jól — a csurgói példa alapján állítjuk — az ilyen felépítésű KISZ- szervezetek élete. Mögöttük állni, őket segíteni a közélet számukra szabott és adott területein az első lépésekben, a tantestületi pártszervezetek egyik legnemesebb feladata — s küldetése is. Ifjúmunkások — iskolában, műhelyben Mai munkásságunk jelentős részben a szakmunkásképző intézetekben, s az ezekhez kapcsolódó tanműhelyekben végzett fiatalokból töltődik fel. Nagyon is lényeges tehát a tanulóévek valamennyi indítása — s ez alatt nemcsak a szakmai képzést érthetjük. A nagyatádi szakmunkásképző intézet párttitkára elmondta, hogy ennek fontosságával tisztában van a pártszervezet, s azon fáradoznak, hogy minél jobban egységesítsék elvekben is, a gyakorlat legapróbb részleteiben is az iskolai és a műhelybeli életet. A gondok figyelmeztetőek. A konzervgyárból és a Komfort Ktsz-ből csupa jó tapasztalatot lehet hallani, míg az építőiparban nagyon is ellentmondásos a kép. Ahogy följegyeztem: néha mintha kicserélődnének a gyerekek, mikor az iskolába visszatérnek a munkahelyről. Együtt kell működnie tehát a? iskolai pártszervezetnek és a munkahelyinek. egységesen kell ellenőriznie és fellépnie — az ifjúmunkások érdekében. Ez az érdek közérdek is egyszersmind. Jövendő munkásságunk értelmi világnézeti szintjéről van szó, s a feladat nagyságát bizonyára érzi a tantestület és a munkahely valamennyi pártmunkása. tóttá a kagylót. Beült a volán mögé. . — No, máris mehetünk tovább ... És megyünk is. Ám egyszer csak hirtelen megállunk. Látom: szemben velünk egy jeles hirdetőoszlop, tetején órával. Az óra körül fiatalok, randira váró szerelmesek ácsorognak, idegeskednek, járnak le-föl. Vezetőnk, aki szimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat... Odament az óra alá. Várt. Idegeskedett. Végre megjött a kislány, összecsókolóztak. Beszélgettek. Szorongatták egymás kezét. Ismét összecsókolóztak. Búcsúztak. Pilótánk megint a volánnál. — No, mehetünk tovább! És valóban tovább megyünk. Ám hirtelen megállunk. Látom: szemben velünk egy felpántlikázott, új ház. Ki- hallatszik a zene, az ének, az ablakban vidám emberek láthatók. Vezetőnk, aki igen Díjak és versenyzők. Vasárnap délelőtt szokatlan esemény színhelye volt a bala- tonlellei labdarúgópálya. A zöld gyep ezúttal nem a lab- dakergetőknek, hanem három kutyakiképző iskola »növendékeinek« biztosított semleges pályát a nemzetközi vetélkedőhöz. Szebbnél szebb német juhászok vonultak el a nagyszámú közönség előtt, majd megkezdték felelősségteljes munkájukat. A Budapest Északnyugati Kutyakiképző Iskola és az NDK-beli Crimmitschau város Kutyakiképző Iskolájának visszavágó versenye volt ez tulaj dóképpen, amelyre meghívták a magyar vidéki bajnok, bajai iskola »munkakutyáit« is, hogy a »semleges harmadikkal« is igazolhassák eredményeiket. A budapesti csapat tavaly 150 ponttal győzött az NDK-ban, s bár a vasárnapi végeredményt nem ismerjük, Lellén is nagy eséllyel indult. Mindegyik csapatot hat-hat kutya (és természetesen betanító (gazdáik) képviselte, s egyenként hajtotta végre a gyakorlatát. Szerepelt ezek között az apport, az „akadályleküzdés aporttal, a helyben A folyóirat júliusi számában több cikk számol be arról, hogy a körülbelül hatvanmilszimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat... Bement a házba. Ott énekelnek, zajonganak, táncolnak. Később összeverekszenek, rendőrt hívnak. Helyreáll a rend. Folyik tovább a házibuli. Vezetőnk kijön és beül a volán mögé: — No, mehetünk tovább!... Megyünk tovább. Hirtelen megállunk. Látom itt a pályaudvar. Vezetőnk az igen-igen szimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba: — Elnézésüket, csak pár pillanatra... Szabadságra megyek. Ezzel felült a vonatra, és elhúzott Szocsiba. Lesülve, még egészségesebben, még szimpa- tikusabban érkezett vissza. — No, mehetünk tovább ... Munkahelyemről természetesen elkéstem, de ezt az égvilágon senki sem vette észre. Fordította: Sigér Imre maradás, a távolból irányítás, őrző-védő munka és még sok más — három kategóriában —, a kutyák képzettségétől függően. Amikor ott jártunk az egész napos verseny derekán, akkor a csapatversenyben a budapesti együttes, az lió szovjet turista hogyan tölti nyári szabadságát, milyen utazási lehetősége van a Szovjetunióban. Átveszi a Pravda egyik tudósítójának cikkét, aki azt fejtegeti, hogy a pártszervezet miként tudja befolyásolni a termelés menetét? A cikkíró például azt a kérdést teszi föl a kurszki akkumulátorgyár egyik üzemegysége párttitkárának, hogy előfordult-e olyan eset, amikor a pártszervezetnek kell a döntőbíró szerepét betöltenie a dolgozó és a vezető közötti vitában? Két újságíró szociológiai témájú könyvének egyik fejezetét közli a folyóirat. A cikk 400 fiatal válaszát summázza arra a kérdésre, hogy szeretik-e gyárukat, milyen terveik vannak a következő öt évre, mivel foglalkoznak szabad idejükben? A Szputnyik elkalauzolja olvasóit az Atlanti-óceánon dolgozó halászokhoz, az örök fagy birodalmába. Beszámol a kancsalság gyógyításával kapcsolatos szovjet orvosi eredményekről. »Termonukleáris szellem a mágneses palackban« címmel a termonukleáris plazmakutanévvél egyéniben Sörös István bajai versenyző kutyája állt az élen. A halkszavú, ötletekből kifogyhatatlan »szpíker« sem tudta megzavarni a jól képzett állatokat, pedig szünet nélkül magyarázta, hogy mikor mi történik a pályán, s annak ml a jelentősége. De. nem zavarta őket a sorozatos pisztolylövés sem, amellyel éppen azt akarták lemérni, hogy kizökkenti-e a kutyákat gyakorlatukból. A képzettebb szereplők értékét 40—50 000 forintra becsülik, nem csoda hát, ha szinte »nemesi névre« hallgatnak. Szopó Béla kutyája, mely egyébként »munkaköri kötelességén túl« egy körözött betörőt is elfogott, még a szerényebbek közül való: őt Szultán Rexnek hívják. De Szilasi Gábor kutyája már Sátorhegyaljai Bendegúz Axel, Szabó Jutkáé, pedig Hernádligeti Achmed Billy névre hallgat. S hogy van köztük Báró és Alex Lucifer is, ez már csak természetes. A 18 kutya nemzetközi vetélkedője közben más szereplők, köztük a lelleiek is gyepre léptek, és ügyességi gyakorlatokat mutattak be a kitűnőtásokról számol be annak kapcsán, hogy 1971-ben több szovjet fizikus Állami-díjat kapott az e téren végzett munkáért. Tudósít egy különös, leningrá- di tv-közvetítésről, a kulturális élet újdonságairól: az idei színházi évad kirobbanó sikerű színdarabjáról, a csukotkai eszkimók első hivatásos együtteséről, az uráli, szibériai és távol-keleti képzőművészek kiállításáról. A Könyvespolcrovatban Vlagyimir Szanyin humorista író jelentkezik úti jegyzeteivel. Közli a Szolszkaja Molo- gyozs (Falusi Ifjúság) című folyóirat munkatársának beszélgetését egy falusi futballcsapat kapitányával, aki rendkívül érdekesen elemzi a falusi sport problémáit. Természetesen a júliusi szám is hoz. népszerű dalszöveget, közöl ételrecepteket (ez alkalommal lett recepteket), ismertet új bélyegeket. A gyermekolvasót kazah mesével és egy, a moszkvai gyerekekről készített riporttal szórakoztatja a legújabb szám. 5 kezdődjön a jövő év máris új Tizenegy órás szolgálatban R. G. Tröszt Tibor NWOS TÖRTÉNET en szórakozó közönségnek. Hernádligeti Achmed Billy és gazdája. Az örök fagy birodalmába kalauzol a Szputnyik júliusi száma
