Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Ahová szívesen visszatér a vendég Külön halétlap a szárszói Tópartiban — Kis Tücsökből a Tücsöklyukba Négyszázéves prés, kármentő a kőröshegyi pincében TCWKjISRAM, Egyesült Izzó, EIVRT.^ és ezek mellett még néhány névvel szokták megnevezni az Egyesült Izzó­lámpa és Villa­mossági RT-t, amelynek egyik legújabb, leg­modernebb és egyben egyik legszebb léte­sítménye a ka­posvári elek- trancsőgyar. A hatalmas, vilá­gos és tssztá csarnokokban, szereldókben készülnék * gyár világhír­nevet kivívott Gondos munkát, könnyű kezeket kíván termékéi, ct * rádiócsö-szerelés. fényforrások, aktív elektronikus elemek (kö­zöttük a rádió- és tv-vevőcsö­vek), illetve ezek gyártóeszkö­zei. Az EIVRT ebben az év­ben érkezett alapításának het- venhatodik évébe. Ez még egy gyár etetőben is nagyon szép kor, különösen akkor, ha elénk tűnik a másik adat: az itt dolgozók korátlaga mindösze húsz év. Csupa fiatal az idős gyár új csarnokaiban. A gyár fejlesztésére a III. és a IV. ötéves tervben igen nagy összegeket fordítottak és for­dítanak, ami magában hordoz­za a kaposvári gyár perspektí­váit is, az új, a dolgozók érde­keit, kényelmét szolgáló léte­sítmények egész sorát. Az elektroncsőgyártás több önállló üzemrészben folyik: a rácsgyártó-, a sajtolt fémalkat­részt gyártó, a szerelő-, vala­mint a szivattyú- és mérő­üzemben. Az elektroncsövek készítése mellett tranzisztor­szerelvények gyártásával is 'oglalkoznak. A fizikai igény­bevétel egészen elenyésző. A munkahely legjobban egy ha­talmas laboratónumhoz hason­lítható. A műhelyekben zöm­mel olyan fiatalok dolgoznak, akik nemrégen még az általá­nos iskola padjaiban ültek. Ma már féhér köpenyben, csipesz­szel és nagyítóval a kezükben, az első pillanatban bonyolult­nak tűnő elektroncsöveket szinte játszi könnyedséggel szerelik össze. Mindezt nagyon jó keresetért. Mit tesz a vállalat a sok fia­tal nő érdekében? Egyáltalán: hogyan lehet ezekben a nagyon szép csarnokokban munkát vállalni? A gyárban elsősorban a fia­talokra számítanak. Bíznak ügyes kezükben, éles szemük­ben. Akinek jó a szeme, köny- nyű a keze, eleget tud tenni a követelményeknek, és a válla­lat dolgozója lehet. A natal lányok nagyon rövid idő alatt elsajátíthatják a munkához szükséges ismereteket. Az ál­talános iskolát végzetek részé­re Kaposváron indítanak egy hathónapos tanfolyamot, ahol a ráüiócsövek szerelésének minden csínyjával-binjával megismertetik a lányokat. Az oktatás ideje alatt is keresnek a tanulók, hétforintos órabért kapnak. Naponta hatórás mun­kaidőben dolgoznak. Amikor befejeződik a tanfolyam, na­gyot ugrik az órabér. Az alap­fizetésén kívül mindenki mi­nőségi prémiummal is gyara­píthatja keresményét, mely az alapbér huszonöt százalékáig terjedhet. Könnyű tehát a rá- diócsőszerelő-munka, jók a ke­reseti lehetőségek. Ezek mellett azonban szük­ség van különböző szociális lé­tesítményekre is, amelyek fel­adata, hogy a munkakörülmé­nyeket jobbá tegyék. De célja a vállalatnak, hogy gondoskod­jon dolgozóiról a munkaidőn kívül is. szórakozási és pihené­si alkalmakat teremtsen szá­mukra. 1971-ben adták át rendelte­tésének az új szociális létesít­ményt, amelyhez többek között fürdő, hajszárító, büfé, munka­közi étkező tartozik. Biztosít­ják az üzemi étkeztetést is a dolgozók két fogás között vá­laszthatnak. SZÜKSÉGES külön szólni a vállalat sportéletéről, kulturá­lis rendezvényeiről. Mindkettő a lehetőségek egész sorát kí­nálja a fiataloknak. A kultu­ráltság kőiébe tartozik az is, hogy a munkában töltött időt is igyekeznek kelemesebbé tenni. A nagy, világoszöld falú csarnokokban állandóan szól a zene. A gyárral szemben épül az új klubház. A földszintjén öltözők, fürdők lesznek, az emeleten kívánjak elhelyezni a magnósklubot, a fotó- és más szakköröket. Azt tervezik, hogy az igényeknek megfelelően szervezik, meg a klubéletet, és ha kellő számú érdeklődő van egy témában részükre is szer­veznek szakkört Rendezvé­nyeiken rendszeresen játszik a gyár beat zenekara, az Elek­tron, amely egyre inkább is­merté válik a gyáron kívüli fiatalok körében is. Ezt bizo­nyítják a meghívások, amelyek alapján az ifjúsági parkban is adott már koncertet az Elek­tron. És még tebetoe beszélni az- irodalmi színpadról, a könyv­tárról, a klubdelutánokrőL De mit találnak azok a lányok, akik sportolni.szeretnének? A gyár Kaposvár és Somogy megyei üzemeihez viszonyítva is kiemelkedő lehetőségeket biztosít a sportolni vágyó fia­taloknak. Sportkörük, a Ka­posvári Vasas Izzó SC a megye ötödik legnagyobb sportegye­sülete. A jobb edzési, verseny­zési lehetőségek megteremtése végett épül a gyár mellett az új sporttelep. Készül a labda­rúgó-, kézilabda- és röplabda- pálya. A zöld gyep köré futó­pályát terveznek és más, az atlétikát szolgáló létesítménye­ket. Célkitűzése a gyár KISZ- szervezetének, hogy tömeg­sporttá tegye a tollaslabdát. Bárki, aki a gyárban dolgozik, jelentkezhet majd, és ha tehet­sége, kedve engedi, indulhat versenyeken is, a Vasas Izzó SC színeiben, öregbítve az egyesület eddig elért jő hírne­vét. Szerepel még a programban belföldi és külföldi kirándulás. Jóformán az ország minden ré­szében jártak már kétnapos ki­rándulásaik során az elektron­csőgyárban dolgozó fiatalok. Legutóbb Lengyelországból tértek haza nagyon sok szép emlékkel, vidám élményekkel. Mindezek a körülmények eredményzik a kellemes han­gulatot a műhelyekben munka­idő alatt, azon túl a gyár klub­házában, rendezvényein. A munka nem nehéz, de a rádió- cső-szerelés nagyon jó szemet kíván. Annak érdekében, hogy a lányok szeme pihenjen, meg­oldották a »váron belüli áthe­lyezést is: akinek fáradt a sze­me, átmehet a tranzisztor-sze­reidébe, ahol kevésbé apró al­katrészeket kell összeállítani. A KEDVEZŐ munkahelyi -körülmények természetesen hatással vanak a termelékeny­ségre is. Amikor egy-egy olyan adatot hallunk, amelyik a gyárban elkészült rádiócsövek, tranzisztorállványok és a töb­bi termék darabszámát közli, mögéjük kell képzelni mindig azt a sok fiatal lányt, akinek fürge ujjaá alatt mindegyik da­rab végigment. Az ő jó munká­juknak, a gyárban biztosított lehetőségeknek köszönhető az az elégedettség is, mellyel a vállalat vezetősége a fiatal lá­nyok munkáját értékeli. Az Egyesült Izzó vezetősége elége­dett a kaposvári gyár eddig el­ért eredményeivel. Ügy látja, hogy viszonylag rövid idő alatt magas műszaki, gazdasági fel- készültséget igénylő feladatot sikerült megoldaniuk, a gyár munkásai pedig ezt a/ finom­mechanikai jellegű és kényes munkát ugyancsak rövid idő alatt elsajátították. A jó eredmények arra ösz­tönzik a vállalat vezetőségét, hogy a tervezett létesítmények felépítésének befejezésével to­vábbi sportolási, szórakozási lehetőséget biztosítson a fia- lóknak, a szociális létesítmé­nyekkel pedig tovább javítsa a munkakörülményeket. (x) Eerescró mérőműszerek viz«ekztat,iak a kész rádiócsöveket. Az eredeti kőröshegyi pincében virradatig szól a nóta. Való igaz, hogy a Bala- ton-parti strandok sorában rangja van a szárszóinak. Spontán tört elő és nagyon őszinte volt ez a megjegyzés: »Aki egyszer ezen a strandon ismeri meg a Balatont, az mindig vissza kívánkozik ide.« De nemcsak a strand, nemcsak a víz hívja vissza évről évre az egyre nagyobb létszámú kül- és belföldi nyaralókat, hanem más is. A Balatonnak ez a része különösen gazdag egyéb látnivalókban, szépsé­gekben is. Elég megemlíteni a balatonszemesi Postamúzeu­mot, a balatonszárszói József Attila Múzeumot, a kőröshe­gyi templomot, az ottani hang­versenyeket, a kereki katona­várat, a kőröshegyi borvidéket s a felejthetetlenül szép pa­norámát. Minden dombtetőről új, és más szépséget kínál s mutat a természet. A felfede­zés öröme semmi máshoz nem fogható. S aki egyszer fölfe­dezi magának, abban akarat­lanul is megfogalmazódik az elhatározás: »Ide vissza keB jönnöm!-«. Igen, a környezet maradan­dó emléket hagy, éppúgy, mint a balatonszárszói fogyasztási szövetkezetnek ezen a vidéken levő, megkapóan családias, kedves vendéglátóhelyei. »Ennek az étteremnek a személyzete nem tesz különb­séget az üdülési szezon kezde­te és befejezése között...« — »Kedves Szakács Néni! Mi, körösiek nagy elismeréssel és szeretettel gondolunk az itt el­fogyasztott kifogástalan, ma­gyaros vacsorára és annak művészi elkészítőjére ...« — A szárszói Tóparti étterem vendégkönyvét lapozgatom. Orosz, német, magyar bejegy­zések követik egymást. S míg a hol tréfás, hol komoly sza­vakat böngészem, nem kerüli el figyelmemet Egressy István üzletvezető megjegyzése: *A paruLszkönyvünk, lekopogom, még üres.«. önmagában is elismerés ez, méghozzá nem is akármilyen. A gyönyörű szárszói park és a strand határán áll ez a kül­sejében is impozáns vendég­látó komplexum. Mert szinte egyetlen év alatt igen nagy gondossággal azzá fejlesztette a szövetkezet. Az étterem a mai igényeknek megfelelőé nem méreteivel, hanem ked­ves, családias berendezésével hívogatja a vendégeket. Ä szép környezet ugyanis önma­gában kevés lenne, ennél töb­bet mondanak a rendkívül gazdag ételválaszték és az olcsó árak. A borjúhústól kezdve a bélszínig minden megtalálható itt, s a jövő hét­től rendszeresen húszféle hal­ételből válogathatnak a. ven­dégek. Ez a választék már megérdemli a külön halétlap készítését. A strand felől is rekordidő alatt készült el az önkiszolgáló étterem. Az eme­leten pedig ott a nagyon han­gulatos bár, ahol a zenekaron kívül Sándor Judit énekesnő szórakoztatja a nap mint nap visszatérő és az új vendége­ket. A Tóparti valóban igazán szép tóparti vendeglalohely. Más a jellege a balatonszeme­si Kis Tücsöknek. Napközben főként az utazók, a 7-es úton közlekedők állnak meg itt, persze mindig vannak olyan »■hűséges* vendégek is, akik nem sajnálják a verőfényes partot otthagyni, és ide sétál­nak ebédelni. — Mégis — ahogy ifj. Horváth Ernő mond­ta, — az igazi élet mindig es­te van. Az étteremben a Tü- csök-band játszik, lenn a pinceborozóban — vagy ahogy a lejárat fölött olvasható: »Tü- csöklyuk«-ban — pedig egy univerzális zenekar Kovács Julianna énekesnővel. A sram­lizenétől a cigánydalokig min­denki megtalálhatja itt a ked­vére való »műfajt*, no, és a kedvére való bort is. Nem cso­da, ha éjféltájban magyarul, oroszul, németül éltetik a szürkebarátot vagy a zamárdi leánykát. A pincében nincse­nek percek nóta nélkül gőzök valóban garantálják az igazi magyaros, házias ízű ebé­deket és vacsorákat. És aki a jóízű étel után igazi, eredeti pincehangulatot kíván, az idei nyáron már azt is megtalálja itt. A vendéglőtől mindössze száz méterre van az a pince, amelyet kibérelt a szövetke­zet, s ahol tulajdonképpen mindent meghagytak eredeti formájában. Ott áll a sarok­ban a négyszáz éves prés; a kármentő mögött horcfck, saj­tárok, káforka. A szőlőlé, a bor eszközei s edényei. A fa­lakon gyönyörű trófeák és egy keretes oklevék »Köröshegyi 1947. november 9-i földművesnapon Beider Flórián úrnak saját termésű 1947. évi rizling borát alul­írott bíráló bizottság kiváló­nak minősítette, mindennek Hívogat a balatonszárszói tóparton a Tóparti És milyen figyelmesség a vendéglátók részéről, hogy a külföldi csoportokat — min­dennap érkezik egy-egy va­csorára — a pince előtt fogad­ja a zenekar! Ezzel már érke­zéskor olyan hangulatot te­remt, amelyik felejthetetlen marad. S a szép kezdethez méltó a folytatás is. Mikor egy héttel ezelőtt a köröshegyi Muskátli vendéglő­ből közvetítette a Rádió a szo­kásos Ki nyer ma? műsorát, akkor derült ki igazán, hogy ez a nyolc eve legkorszerűbb­nek számító létesítmény bőví­tésre szorul. A kőröshegyi hangversenyek híre hovato­vább messze túlnő a határo­kon, és ez meghatározza a szö­vetkezet feladatát is. Hogy v Muskátliba szívesen tétnek be étkezni a vendegek, az nem kétséges, mert Jentetics Ist­ván üzletvezető es az ítfc dol­Ynteléül az arany oklevelei ki­adja.* A kitüntetett bor ter­melőjének fia, Reider Ernő fo­gadja itt a vendégeket. És nem haragszik érte — sőt büszke ra —, ha valaki önmagának vagy az utókornak emlékez- tetésül a falra írja megjegy­zését: »itt jártunk, békesség­be, betértünk e pincécskébe, megittunk egy icce bort, is- tenuccse, finom volt!«. A mennyezettől a földig ér mar a sok bejegyzés. Itt aztán estétől kivilágos ki- virradatig szól a nóta. A pin­ce előtt az az öreg diófa sok hangulatos estéről tudna me­sél" i. 'yt Tisztaság és beat-zenekar

Next

/
Oldalképek
Tartalom