Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! '■Olt Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 169. szám 1972. Július 20., csütörtök 3,8 milliárddal kedvezőbb a külkereskedelmi mérleg Dr. Bíró József tájékoztatója a külkereskedelmi helyzetről Elutazót! U Ne Win Közös közlemény a tárgyalásokról Szerdán délután elutazott Magyarországról U Ne Win, a Burmái Unió forradalmi taná­csának elnöke, miniszterelnök, aki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormá­nyának meghívására baráti lá­togatást tett hazánkban. A burmai állam- és kormányfő­vel együtt elutazott kísérete is. A búcsúztatására a magyar és bunmai zászlókkal, búcsú- feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren megjelent Loson­cai Pál, a Népiköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, vala­mint Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Bondor József, Keserű Jánosné, Péter János, a kor­mány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság ran- gooni nagykövete, s a politikai élet több más vezető szemé­lyisége. Losonczi Pál és Fock Jenő szívélyes, baráti kézfogással búcsúzott a burmai állam- és kormányfőtől, majd a repülő­gép néhány perc múlva a ma­gasba emelkedett. (Folytatas a 2. oldalon) Koszigin fogadta az ENSZ-főtitkárát Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerdán tá­jékoztatta az újságírókat a külkereskedelem helyzetéről, problémáiról, az első félév forgalmának alakulásáról. El­mondotta, hogy a mérsékelten fejlődő export tendenciáiban már 1931 aíolso hónapjaiban kedvező fordulat kezdődött meg. Eleinte eaupan az export- tevékenység élénkült, az im­port azonban továbbra is ma­gas szinten maradt. 1972 ele­je óta a kedvező irányú váltó-. , zás tovább erősödött, most már érvényesülnek a kedvező irányzatoK az importban is. Így alakult ki külkereskedel­mi forgalmunk első félévi eredménye: exportunk kere­ken 23 százalékkal magasabb, importunk viszont hat száza­lékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Importunkban állandóan nö­vekszik a műszaki fejlesztést szolgáló gépek és berendezé­sek, a mezőgazdaság fejleszté­sét segítő áruk behozatala. Az import-többlet is lényegében ezekből a termékekből adódik. Ebből következik, hogy a fel­vett hiteleket célszerűen hasz­náljuk fel. Természetes azon­ban, hogy a népgazdaság fej­lesztéséhez csak kismértékben veszünk igénybe külföldi for­Az orvosi magatartásról, a titoktartásról és a magángyakorlatról Miniszteri rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról rásokat, a fejlesztés alapvető­en hazai eszközökkel történik. Mindehhez hozzátehető, hogy Magyarországot a nemzetközi hitelpiac pozitívan ítéli meg, ami a gazdasági fejlődésünk­ben elért eredményeinknek köszönhető. Ezután a miniszter elmon­dotta, hogy vállalataink az el­múlt időszakban számos olyan új cikkel jelentek meg külföldön, ezen belül az európai fejlett tőkés országokban is, amelyeket1 azelőtt csak jelentéktelen mennyiségben vagy egyál­talán nem szállítottak. Különösen örvendetes, hogy az új termékek jelentős része gépipari cikk, ami iparunk (Folytatás a 2. oldalomj) Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben fogadta Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárt, aki ez- idő szerint a szovjet kormány Iraki külügyminiszter Moszkvában Murtada Szaid Abdel Baki iraki külügyminiszter szerdán Moszkvába utazott. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkoza­tában a miniszter elmondta, hogy Moszkvában teendő lá­togatása során kicserélik a szovjet—iraki barátsági és együttműködési szerződés rati­fikációs okmányait, s megvi­tatják -a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének (kérdéseit meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A megbeszéléseken áttekin­tették a világszervezetnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfe­szítéseit, valamint más terüle­teken végzett tevékenységét. Megvitatták a jelenlegi nem­zetközi helyzet időszerű prob­lémáit is. A szovjet kormányfő kijelen­tette, hogy a szovjet kormány változatlanul támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezeté­pek ama erőfeszítéseit, ame­lyek a nemzetközi enyhülést és az államok közötti együtt­működés fejlesztését célozzák az ENSZ alapokmányában fog­lalt elveknek megfelelően. Kurt Waldheim megelégedés­sel vette tudomásul a szovjet miniszterelnök nyilatkozatát. Az új egészségügyi törvény­nyel öszefüggésben az egész­ségügyi miniszter rendeletet adott ki az egészségügyi dolgo­zok rendtartására. A rendelet alahuzza; Az orvosnak tevékenységé­ben és magánéletében a szo­cialista erkölcs szabályainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsítania, amely az or­vosi hivatásba vetett bizalmat és az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét biztosítja. Az orvosok nem létesíthet­nek egymással érdekközösséget abból a céliból, hogy anyagi elő­nyök,illetőleg magángyakorla­tuk előmozdítása érdekében betegeiket kölcsönösen egy­máshoz irányítsák, vagy egy­mást szafctanácskozásra hívják. De ugyanígy nem létesíthetnek egymással olyan érdekközössé­get sem, amely egymás meg nem engedett anyagi előnyét szolgálhatja. Az orvos fogtech­nikussal, kozmetikussal, orto­péd cipésszel, látszeresszel és „A gyógykezelés ingyenes“ más személlyel sem létesíthet érdekközösséget abból a cél­ból, hogy az orvos magángya­korlatának, vagy az érdekelt személy üzleti forgalmának előmozdítása érdekében bete­güket, illetőleg üzletfelüket egymáshoz irányítsák. A rendelet hangsúlyozottan foglalkozik az ingyenes ellá­tásra jogosult betegekkel kap­csolatos .orvosi magatartással is. Egyebek között kimondja: az állami egészségügyi szolgá­latnál munkaviszonyban, vagy úgynevezett megbízásos 'jogvi­szonyban álló orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely a munkakörében ellátott állampolgárt, (beteget) meg­győzi arról, hogy a részére nyújtott szakszerű gyógy­kezelés ingyenes, és ezért tőle anyagi, vagy egyéb előny nem jár. Ilyen magatartást kell tanúsí­tania a beteg hozzátartozójá­val szemben is. A gyógykeze­lést ingyen kell biztosítania. Sérti az ingyenesség elvét és a Megfeszített munka Nagyatádon és környékén, nehéz órák a Dráva mentén Újabb családbk kaptak segélyt, fizet a biztosító is Nagy baráti ban, Bolháson és Nagyatádon tegnap változatla­nul megfeszített ütemben foly­tatódtak a helyreállítási mun­kák. Tovább tart a szombati; pusztító tornádó okozta károk leimérése, az Állami Biztosító — egy korábbi értesülésünkkel ellentétben — feltehetően a jö­vő hét elején fejezi be a kár­becslést. Ahogy végeznek a fel­méréssel, folyamatosan fizetik a kárt, tegnap és tegnapelőtt már többen kézhez is vették a pénzt. " A megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjétől, dr. Csáki László főorvostól megtudtuk, hogy a tanács több mint háromszázezer forint ösz- szegű segélyt nyújt a rászoru­lóknak. Fölemelték az elemi károsultaknak járó segélyt, az ilyenkor szokásos kétezer he­lyett tízezer forintot kapnak- Bolháson öt, Nagybarátiban két család részesül — indokol­tan — segélyben. A tornádó sújtotta területen nyolcvan család kap rendkívü­li szociális segélyt, melynek összege nyolcszaztól ketezer forintig terjed. Tegnap folytat­ták a segélyek kifizetését. A Dráváról biztató híreket kaptunk, bár Szeatborbásnál további kilenc centiméterrel emelkedett a víz szintje, s ez­zel elérte a 629 centit. Barcs­nál 617,. Vízvárnál 508 centi­méter volt a Dráva magassá­ga. A barcsi üzemmérnökség arról tájékoztatott bennünket, hogy Örtilosnál majdnem fél méterrel lett alacsonyabb a víz szintje. Példamutató a la­kosság összefogása, kiváltképp a szentborbásiakra, a, tótűjfa- luiakra és a környező falvak lakóira hárul rendkívül sok feladat. A pécsi vízügyi igazgatóság telexjelentésében a somogyinál aggasztóbb fejleményekről szá­molt be. A Baranya megyei Mailáth-puszta lakóit kitelepí­tették és a házak megvédésére a fővárosból is segítséget kér­tek. Tegnap este hat órakor megérkezett a budapesti árvíz- védelmi készenléti osztag Drá- vaszabolcsra. hogy fölvegye a kö-délmet a szinte emberfö­lötti erővel visszatartott árral F. D, r Uj nap,új remény szocialista etikát, ha olyan szellemet alakítanak ki, vagy tűrnek meg, amelyben rend­szeressé válik, hogy a betegről vagy hozzátartozójától anyagi juttatást fogadnak el. Fegyel­mi, súlyosabb esetben büntető eljárást von maga után, ha az orvos bármikor anyagi, vagy egyéb előnyt kér. A beteg által önként felajánlott juttatást ti­los elfogadni a betegnek gyógyintézetbe, kórházba, kli­nikára, szanatóriumba, gyógy­fürdő-intézménybe, stb való elhelyezésért, illetőleg felvéte­léért, ugyanis tilos önként fel­ajánlott juttatást elfogadni a munkára, illetőleg a szakmára egészségügyi szempontból való alkalmasságnak, a keresőké­pességnek, a rokkantság foká­nak és a megmaradt munka- képesség mértékének és minő­ségének, további foglalkozta­tás feltételeinek egészségügyi elbírálásáért, továbbá minden olyan egyéb ténykedésért, amely hatósági, vagy állam- igazgatási jellegű tevékenység­nek minősül (orvosi bizonyít­vány, orvosi látlelet kiállítása, segélyre való jogosultság iga­zolása, stb.) Szürke köznap. Szerda. Min­denütt ügy kezdődött, mint a többi, a kisgyaláni Egyesült Erő szövetkezetben is. A kez­detet, a napnak egy kis töre­dékét örökítették meg ezek a sorok. A kora reggeli köd nehezen oszlott el. Júliusban — novem­beri ködös reggel. Ezek a he­tek sok kellemetlen meglepe­tést- tartogattak, s hovatovább az ember már nem csodálko­zik semmin. — Siralmas — mormoltam a fogam között néhányszor, mikor az utam földön fekvő, agyontépett-kúszált gabona­tábla mellett vitt el. — Hogy is boldogulnak majd ezzel? Megcsapott azok gondja, akik közvetlenül is felelősek azért, hogy a kenyér — a ke­nyerünk — veszteségmente­sen kerüljön biztonságba. Veszteségmentesen? Félő, hogy erről már nem is igen dődött és tart ez a trópusias, rendkívüli idő, mindenütt az okozott károkról, a hektoliter­súly csökkenésről lehet halla­ni. És egy nehéz sóhajjal kí­sért megjegyzésről: »Pedig milyen nagyszerűen kezdő­dött!«. A tegnapi ködös reggelen ilyenféle gondolatok forogtak a fejemben, míg a kisgyaláni Egyesült Erő szövetkezetbe értem. Még üres volt az iroda. Volt időm megszemlélni a ház előtt pompázó virágoskertet, ami bizony — mi tagadás — egy virágkertésznek is dicső­ségére válna — Korai vendég — kezdtem a szabadkozást, de az elnök, Nádorfalvi Nándor köz­bevágott. — Nincs ez korán. Mi is már a munka frontjáról jö­vünk — mert most igazán le­het frontról beszélni — tette szivvel-lélekkei ara-tnank. De hát... — Az időjárással szemben tehetetlen az ember. Talán ez az, ami leginkább nyomasztja ilyenkor a mezőgazdaság dol­gozóját ... — Horváth János az üzem­egység vezetője izig-vérig oda­adó, szorgalmas ember. Teg­nap már az orvosnál volt. Szabályosan belebetegedett abba, hogy igy megakadtunk az aratással. Es nemcsak megakadtunk. Napról naprá romlik a minőség! — Sok van még kinn? — Kilencszáz hold étkezési búza. S ennek csaknem egy- harmadát döntötte el a szél. Felszereltük a kalászemelőket a kombájnokra, talán tíz óra felé, ha egy kicsit felszárad, nekikezdünk. Alig elhangzott ez a mon­dat, máris megjelent az utón az egyik munkába induló gép­óriás. Pedig hol volt még a tíz óra! De ahogy mondták: a kombájnost legalább úgy bántja ez a kényszerszünet, mint az elnököt. Telefoncsengés. hozzá. — Tegnap este volt ép­pen vezetőségi ülés. Vigasztal- lehet beszélni. Mióta megkez- • gattuk egymást, mert hát T arlószántás — Igen, mára már kérünk ebédet! — magyarázatul hoz­záteszi Nádorfalvi Nándor. — A kombájnosoknak. A göllei szövetkezettől hozzuk. Igazan ez a legkevesebb, amit megte­hetünk az emberekért. Mert azért az aratás ma is igen ne­héz munka! Ebben az ebédrendelésben nemcsak a gondoskodás volt benn, hanem a remény is. Hogy talán ma nem veri ki az eső őket a táblából, hogy me­hetnek a gépek, hogy talán szükségük lesz az emberek­nek ott kinn a táblán a meleg ebédre. — Csak ezen az aratáson le­gyünk túl! Ez most minden, ez a legfontosabb, szinte az egyetlen amit kívánhatok. Közben szinte észrevétlenül megindult a forgalom, a nyüzsgés, az élet... Napközben, míg másfelé vitt az utam, többször eszembe ju­tott a reggeli beszélgetés. Es őszinte szívvel kívántam ma­gamban: legyen olyan idő, hogy egy kicsit aggódás-men­Eső után máris nekiláttak a szántásnak a kadarkúti Szabadság Tsz-ben. Sándor Ferenc és Sándor István traktorosok egy nap alatt szántották fel a 27 holdas bíborföldet. Ősszel tnár búzát vetnek itt. tesebben arathassanak Kis- gyalánhan is, másutt is. V. *,

Next

/
Oldalképek
Tartalom