Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

A közérdek a bejelentésekről A SQMOGYSZOBI „DÉVA VARA“ Megsértik as előírásokat Magas Déva várát csak Kő- rmves Kelemen hites asszonyá­nak megölésé­vel, befalazásá­val építhették feL Korunk wDéwa várai­nak-« is vannak Kőmíves Kele­mennél? Egy arc So­mogy saöbrol. Öregasszony ajtókeretben. Nem t ad juk a nevét Csak azt látjuk; megka­paszkodik a tö­rött üvegű aj­tóban, mintha sohasem akar­ná elengedni, mintha soha­sem akarna öregasszony ajtókeretben. kijjebb lépni. Sötétből világító arcán bizony­talanság. Jellemző-e ez a kép ma Somogyiszobra? Részlet egy levélből; Nem fűződik érdekem althoz, hogy ezt a levelet megírjam, a té­nyeken mit sem változtatok vele. Az utcánkat, a sornogy- szobi Kossuth Lajos utcát a húszéves távlati terv alapján teljesen lebontják, csak a mi szolgálati lakásunk marad. A szemben levő sor kilenc há­zát már az idén kifizeti a ta­nács. Park lesz a helyükön. Miért ilyen 'hallatlan áron? Meg lehet-e fizetni az emlé­keket, a szülők ültette diófát? Az idős embereknek lesz-e erejük máshol építkezni? Jött egy bizottság: mértek, cöve- kezték. Az utca lakói kiálltak a kapuiba, találgatták, sírtak vagy szitkozódtak. Nem lehet ilyen nagy horderejű dolgo­kat csak a tervezőirodában el­dönteni. Talán, ha beszélnek velem, néhány perc alatt en­gem is meggyőznek az iga­zukról .. .« Lakásbelső. A praktikus be­rendezésen kívül: rokka, szé­nagyűjtéshez használatos fa­villa, petróleumlámpa, fokos, öreg ingaóra. Egy új és egy régi életforma használati tár­gyai, eszközei. Különös han­gulatot adnak így — együtt Fiatalasszony, szánes nyári ruhában. — Az öregeket féltem; mi lesz velük? A régi házak egy reszel nehéz munkával újítot­ták meg. Vizet vezettek be, kerítést emeltek. Parkot a házak helyébe? Ha mór így van; miért nem inkább műve­lődési otthont, szolgáltatóhá­zat? Már nincs benne a levél­íráskori elégi kus hangulat, be­szélgetésünk alaptónusa még­sem a derűé. A vezérgondola­ta — melyhez a többit fűzi — ma már ez: »Hogyan lenne — És ha bontani kell? — Hol leszek én már tizen­öt Jhúsz év múlva? Annyira gazdagok amúgy sem va­gyunk, hogy mérlegelés nél­kül bármit rombolhassunk. Kis csoportosulás egy apró ház előtt. Varasdi Erzsébet menni készül, vállán a kapa. Kiss Józsefné éppen érkezik. Hatan lakják a sárga vako­lásé házat. — A tanácstól százezer fo­rintot kaptunk. Épülni aka­runk. Meszet oltottunk téglát cipeltünk a rétre. Ott lesz a mi új házunk, öt év óta nem lehetett építési engedélyt kap­ni, de nehéz is volt! Csak men­jen minden minél gyorsabban most már! — Mi épül itt még a háza­kon Írívül? — Nem tudjuk. Csak azt hallottuk, hogy üzletház is lesz. Egy furcsa sirató. Remé­nyekkel is teli sirató. »Sa a ház, a mi házunk, látja. Jaj, házunk, házunk! Jaj, magadra maradó házunk! De nehéz tetpled megválnunk! Leszel már férgeknek tanyá­ja, latroknak menedéke. Ki si­mítja él majd a ráncaidat? Ki tapasztja majd be sebeidet? Ablakszemeidben ki csodálja gödrös vállát? Árva leszel, mint a madár, aki egyik ág­ról másikra száll. Kemencéd lesz majd meddő. Jaj, éle­tünk — te ház! Bocsásd meg a mi júdásságunkat! Övtál bennünket tél harapásaitól, hideg őszi esőktől. Betegsé­geink idején voltál meleg ber­liner. Jaj, házunk, házunk, — roskadáskor se neheztelj md- reánk, bűn nélküli életet nem élőkre! Szélfelkapta porod se hozzon gyullasztó betegséget, szemfolyást, ótvart, kórságot a na előtte! De nem szólt senki. Ezt itt mind én ültettem, eh­hez ragaszkodnom kell! Egy fillért nem kapok a 'káromért! Hát szabad ezt!? öregember vagyok, hetvenhét éves. Vé­gigdolgoztam az életemet. Ezt érdemiem? Kisgyura Györgyöt dolgos embernek ismerik a szobiak, kérdezzenek meg bár­kit. Tizenegy gazdának okoz­tak kárt a dózereit. Mit mond­jak még? Per nélkül — úgy látszik — nem megy. — Látom, már ott a tégla is a kert végében. — A Kissék építenek ide, akikkel már beszélt. — Milyen viszonyban van velük? — Nem haragudhatok rá­juk. De ők még csak nem is köszönnek. Az utolsó állomás. A So- mogyszobi Községi Tanácson. Susits Géza tanácselnökkel be­szélgetünk. — Itt a tervrajz. Rajta zöld­del a mostani állapot, piros­sal az új. A foghíjas telkek beépítése már csaknem befe­jeződött. A telkek értékesíté­sét az idén szeretnénk meg­kezdeni az OTF segítségével. A Kossuth utcát szanáljuk. Családi házak épülnek oda, de lesz három kétszintes épület is. Az ott lakók kártalanítá­sát megkezdtük, helyet is biz­tosítottunk nekik. — Mi lesz Kisgyuráékkal? — Természetesen ők is zöld­kártalanítást kapnak. Ezt én magam közöltem Kisgyura Györggyel. Nyolcszáz csemete árát kérte. Másnap bejött a lánya, elmondta, hogy meg­számolták a fácskákat: 970 darab volt. Ennyinek az árát kapják meg. Telket egyébként eddig huszonegyen igényel­tek. — Mi történik az öregek­kel? Akiknek erejéből már nem futja az építkezésre? — Elmondok egy példát. Nemrégiben éppen egy idős ember házát vásárolta meg a tanács. A volt tulajdonos to­vábbra is bentmaradt, és ha­vi ötszáz forintot is kap tő­lünk. Nem kell attól tartania senkinek, hogy fedél nélkül marad. Hiszen amúgy sem egy-két éves fejlesztési terv ez. Széles körű nyilvánosság előtt szerepelt a dolog nem­egyszer. Jelölő gyűléseken, ta­nácsüléseken, sőt falugyűlésen is. A terveket bárki megte­kinthette, kifüggesztettük. Nagy tervek ezek. Lesz-e erő hozzá? — Szakaszosan valósítjuk meg. Egy-egy feladat elvégzé­sét részlettervezés előzi meg. Számítunk majd az itteni szervekre, tsz-re, áfész-re, a göngyölegüzemre, a vasúti csomópontra. De koordinálni jobb ?« A férj, dr. Kardos Lajos ta­nácstag, a Kossuth Tsz főál­lattenyésztője, nyugalmat ho« magával. — Az emberek nagyobb ré­sze már lehiggadt. Meghány- ták-vetették a dolgot. Meg­kezdődött a kártalanítás is. Ezekre a beruházásokra szük­ség lesz. Igen: lakásokra, mű­velődési otthonra, szolgáltató- házra. Ha a községfejlesztési terv kivitelezése sikerül, sok minden megváltozik itt. Húsz­éves terv ez. Még bennem vannak a sza­vaik. Az egyiküké: “diófa, idős emberek, féltés«. A má­sikuké : »terv, beruházás«. Mégis: egyet akarnak, ezt ór­A »halálra Ítélt« utca. zem. Mintha oszlanának a felhők. De azért a fiatalasszony ki­mondja, ami mindannyiunk szívét nyomja: »Az új áldoza­tokat követel«. A »halálra ítélt« utca. Ko­pogtassunk néhány ajtón, hát­ha megnyílnak. Hogyan véle­kednek az utca lakói a jö­vőről ? Találkozunk-e »Kőmű­ves Kelemennel vagy hites társával«? — örülök — így kezdi Wittlinger Ede nyugdíjas. — Ügy tudom, kétszintes épüle­teket terveznek. Igaz, szolgá­lati lakás ez a mienk. De szán­dékomban áll megvenni a fej­lesztés! terv ellenőre is. belőled menekül ökrei Jaj,' vissza sem pillantok majd rád, ha elmegyünk, mert biz­tosan tudom: sóbálvánnyá lennék abban a mmutumban. Jaj, az az új szebb és na­gyobb lesz nálad, mi mégis sajnálunk...« Egy izgatott 'hangulatú be­szélgetés. — Ezt nem lehet így! Egy reggel megjelent a kertek alatt tíz dózer, és belefalt a földbe. Nem mentem ki, ma­gamra zártam az ajtót Nem akartam látni, hogyan pusz­tulnak a fáim. A gyümölcsfák meg a fenyocsemetés egy ré­sze. Ha legaü^b szóltak voi­akarunk azokkal a vállalatok­kal is, ahová a szobiak tö­megével járnak el dolgozni. Hogy mi épül majd? Erről nagyjából értesült már. A terv befejezéseképpen az utat egyenesítik majd ki. A tervekkel részleteiben most szándékosan nem foglal­kozom. Hiszen nem is ezért mentem Samogyszobra. Magas Déva várát csak Kő­míves Kelemen hites asszo­nyának megölésével, befalazá­sával építhették fel. A so- mogyszobi »Déva várának« nem lesznek áldozatai. fceské László Erélyes intézkedés a kontárokkal szemben A Kaposvári Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta, hogy egyes vállala­toknál, hivatalokban megfele­lő gondossággal kezelik-e a lakosság közérdekű bejelenté­seit, panaszait. Illetve, hogy intézkedéseikben mennyire érvényesülnek a törvényes rendelkezések, elemzik-e a panaszokat kiváltó okokat, s azok ismétlődésének megelő­zése érdekében milyen rend­szabályokat alkalmaznak. Utasítás ellenére sem A vizsgálat a Vasipari és Műszaki Ktsz, a Lakberendező Ktsz, az AFIT 14. sz. üzem­egysége, valamint a megyei tanács vb kaposvári járási hi­vatalának öt szakosztályára terjedt ki. Általános megállapítás — s ez alól csak a Lakberendező Ktsz a kivétel —, hogy a köz­érdekű bejelentésekkel, pana­szokkal kapcsolatos előíráso­kat nem tartják be. Az AFIT 14. sz. üzemegysé­génél például a pécsi felügye­leti szerv. 1970. évi utasítása ellenére sem vezetik az erre a célra kiadott nyilvántartó könyvet. Ezért is hihetetlen, hogy 1971-ben csak tizennégy panasz érkezett volna hozzá­juk, 1970-ben pedig mindösz- sze nyolc! A bejelentéseket, panaszo­kat gyorsan és azonnal elintéz­zük — közölték a népi ellen­őrökkel a Vasipari és Műsza­ki Ktsz-nél. Ezt azonban nem tudták bizonyítani, mert ezek­ről semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Hasonló helyzetet találtak a népi ellenőrök a tanács járási hivatalánál is. Nem tartják be az 1957. évi IV. törvény, va­lamint a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala rendelkezését, amely előírja, hogy a közérde­kű bejelentéseket, panaszokat »KB«, illetve »P« megjelölés­sel kell ellátni. Joggal vetődik fel ,a kérdés: hogyan követeli meg akkor a járási hivatal a községi taná­csoktól e rendelkezések betar­tását, ha maga sem alkalmaz­za azokat! Egyedül a Lakberendező Ktsz-nél tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat más iratoktól teljesen elkülö­nítve kezelik, s ezek elinté­zéséért az áruforgalmi vezető a felelős, aki rendszeresen be­számol e munkájáról a ktsz elnökének. Alkatrész- és anyaghiány i Az AFIT üzemegységénél el­sősorban az alkatrész- és anyaghiányra, illetve a javítá­si idő ebből adódó elhúzódá­sáért panaszkodnak a gépjár­mű-tulajdonosok. A Lakbe­rendező Ktsz-hez néhány ter­mék minőségével kapcsolat­ban érkezett panasz. Általános hiba például, hogy a »Tulipán« heverő és egyéb bútorok farészei nin­csenek kellően megszárítva, azok teknősödnek, a heverökbe beépített rugók gyengék, gyor­san elvesztik rugalmasságukat. A tanács járási hivatalához 1971-ben 554 panasz érkezett, ezeknek csaknem a fele a zártkertek rendezetlensége miatt. Negyvennégy panasz, bejelentés érkezett a kontá­rokkal szemben, akik vissza­élnek azzal, hogy a ktsz-ek, kisiparosok képtelenek a' la­kosság igényeit kielégíteni. Megelőzni a hibákat örvendetes a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a közérdekű bejelentések, pana­szok nyomán gyors és határo­Végre vakáció — dobta a sarokba a héten az iskolatás­kát sok kis- és nagydiák. Meg­kezdődik az aranyszabadság, a pihenés, nyaralás, a gondtalan vakáció. — Hol töltik a nyarat a so­mogyi gyerekek? Hányán vesz­nek részt az úttörőtáborokban? — erről kérdeztük Sziklai Bé­la megyei úttörőtitkárt. — A megyében négy úttörő­tábor van. Balatonfenyvesen, Fenyves-alsón, Fonyódligeten és Balatonlellén. A hat- és tíz­napos turnusokat különböző programmal állítottuk össze. Helyet kap ebben a nyári ve­zetőképzés. Felnőtt és gyer­mek úttörővezetőket készítünk fel a következő év feladataira. Emellett természetesen jut idő a pihenésre, szórakozásra is. — Hogyan képezik a felnőtt- és gyermek vezetőket? zott intézkedések születnek, amelyek célja a hasonló hibák megelőzése. A Lakberendező Ktsz-nél például minden brigáflot arra köteleztek, hogy az általuk ké­szített termékre saját bélyeg­zőjét nyomja rá, így minden­kor megállapítható, ki követte el a hibát, amelynek elhárítá­sa soron kívüli kötelessége. A Vasipari és Műszaki Ktsz-nél pedig az a gyakorlat, hogy a panasz tárgyát képező hiba ki­javításáért a vétkes dolgozó nem számíthat fel munkabért. A járási hivatal a bejelenté­sek alapján széles körű vizs­gálatot indított a kontárok fel­derítésére. Kilencvennyolc kontárral szemben indítottak szabálysértési eljárást, intéz­kedtek a jövedelemadó kiveté­sére, a községi tanácsoknak pedig javasolták, hogy a kon­tárokat szólítsák fel ipar-, il­letve működési engedély ki­váltására. Talán még jobban látná a lakosság, hogy érdemes közér­dekű bejelentéseket, panaszo­kat tenni, ha minden vállalat betartaná az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Sajnos az AFIT és a Lakberendező KtSz hiába jelenti az anyag- és al­katrészhiányt és a hibás mi­nőségű fa és vasárut, ha az ér­dekelt vállalatok ezeket vá­lasz, intézkedés nélkül hagy­ják. — A Fenyves-alsói táborban ugyanabban az időben két kor­osztály vesz részt. Például az úttörőtanácsok titkáraival egy időben KISZ-es ifiveZetők lesznek a táborban. Így közö­sen készülhetnek fel a közös feladatokra. Külön turnusban táboroznak majd a felnőtt csapatvezetők és a tanítóképző intézet első­éves hallgatói, akik ugyancsak az úttörővezetés gyakorlatát sajátítják el. — Lesznek speciális táborok is? — Igen. áz elmúlt, tanévben különböző úttörő- és kisdobos­akciókat hirdettünk meg. Az akcióban részt vevő legjobb őrsök számára külön tábort szerveztünk. Emellett lesz já­rási- és városi őrsvezetőképző tábor is. — A vezetőképzés mellett úgynevezett váltótáborokban nyaralhatnak a gyerekek. Ide hányán jutnak el? — Több mint kétezer pajtás váltja egymást a Balaton-parti táborokban. A megye ötven úttörőcsapatából jönnek a gye­rekek. A fonyódligeti táborban találkozhatnak az ország más részeiből érkezett pajtásokkal is. Körülbelül ezer gyereket várunk Vas, Csongrád, Bács, Szabolcs megyéből. — Hova juthatnak el a so­mogyi úttörők a Balatonon kí­vül? — Elsősorban a Balaton mel­letti úttörőcsapatok viszik a gyerekeket országjárásra — az ország különböző részeire. A megye többi úttörőcsapa­tának legjobbjai — a tanul­mányi versenyek győztesei, a kultúrversenyek szereplői — Csillebércre és a zánkai tábor­ba utazhatnák. Döntőbizottság a tsz-ben Munkafegyelem megsértése miatt hallgatott meg néhány embert a kutasi Béke Tsz el­nöke. »Elfelejtettek« szalmát vinni a lovak alá, ezért kellett a felelősségrevonás. — Gyakori a munkafegye­lem megsértése? — kérdeztem Nagy József tsz-elnöktől. — Előfordult, bár esztendő­ről esztendőre csökken. Mind­inkább felismerik a dolgozók és a tagok, hogy a fegyelem megsértéséből a közösségnek is kára származik, de elsősor­ban a fegyelmezetlenkedők- nek. — Ki vonja felelősségre a fegyelmezetlenkedőket ? — A vezetőség. Természete­sen alaposan megvizsgálja, hogy miért történt a fegyelem megsértése. Ha szükséges, a vezetőség el is marasztalja az illetőt. — Miben áö az elmaraszta­lás? — Megrovás vagy ha szük­séges, kártérítés is. — Konkrét példát tudna mondani? — Volt eset, hogy valaki nem látta el úgy a munkáját, ahogyan kellett volna — trak­toros volt az illető —, ezért a karbantartási díjat egy hó­napra megvontuk tőle. Másik esetben levettünk valakit a traktorról, s hat hónapra eltil­tottuk a vezetéstől. Nyilvánva­ló, hogy az illető keresetén is meglátszott, mert vékonyabb volt a boríték. — Mindenki megnyugszik a vezetőség által hozott határo­zatban? — Általában igen. Nagyon ügyelünk a törvényességre. Jogtanácsosunktól mindenkor tanácsot kérünk. De ha valaki nem fogadja el a vezetőség ha­tározatát, joga van a tsz-en be­lül működő döntőbizottsághoz fordulni esetleges jogorvoslat­ért. — Volt már ilyen eset? — Ebben az évben még nem. Akit meg kellett fegyel­mezni, belátta tévedését és igyekszik úgy dolgozni, hogy hiba ne legyen a munkájában. Valóbán szükséges a fegye­lem megtartása és megtarta- tása vezetők és vezetettek ré­széről egyaránt a jobb ered­mények elérése érdekében. K. J. S. M. Négy hónappal korábban Kis község Somogyiban még nem kapott olyan szép üz­letiházat, mint Kazsok a göllei áfész-től. Az építés, a szak­ipari munkák befejeződtek. A hatéi TÖVÁL a jövő héten adja át műszakilag az épületet, ahol vegyes- és italbolt lesz, és felvásárlás is itt folyik. A festők, mázolok az utolsó si­mításokat végzik. A kazsokiak rászolgáltak erre a kulturált boltra, hisz eddig olyan helyen vásároltak, amellyel nem le­hetett dicsekedni. Márton Dénes, a göllei áfész elnöke mond­ta: »A 'batéi TÖVÁL megérdemli, hogy munkáját a kazsoki üzletházért elismerjék.« Tavaly ősszel kezdtek hozzá az ala­pozáshoz. Egy évre ígérték az átadást. Most, június van, lé­nyegében négy hónappal a határidő előtt átadhatják a mun­kát.« Jó volt mindezt, hallani az építőkről. Azt is megtudtam Göllében, hogy a berendezés is rövidesen elkészül, és legké­sőbb augusztus 20-ara átadhatják az üzletházat a kazsoki vásárlóknak. Sz. L, Balatonfenyves, Fonyódliget, Csillebérc, Zánka Négyezer somogyi pajtás az úttörőtáborokban I

Next

/
Oldalképek
Tartalom