Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

Csehszlovák nőküldöttség megyénkben Válasz elméletben, gyakorlatban Jó, hogy még nem mutatták ki, mennyi a nők munkabírá­sának felső határa, mert ők maguk bizonyítanák be: ennél többet is elbírnak — mondta tegnap Dana Kabová, aki a Csehszlovák Nőszövetség képviseletében járt megyénk­ben munkatársával, Elma Sle- zovával. A megjegyzés elfo­gultnak tűnik, hiszen nő mondta nőknek. Igazságát azonban mégsem kell különö­sebben bizonygatni — elég, ha a sokszor emlegetett »►műsza­kokra« gondolunk. Ezeket pe­dig a nők maguk választják: a rmunkét, a háztartást, a csalá­dot és egyre többen vannak, akik minél több időt szeretné­nek emellett művelődéssel, önképzéssel tölteni. Csehszlo­vák vendégeink éppen ennek módját szeretnék nálunk ta­nulmányozni. Kétnapos somo­gyi tartózkodásuk alatt arra szeretnének választ kapni, hogy a párt nőpolitikái hatá­rozata óta mennyit változott nálunk a lányok, az asszonyok helyzete, hogyan segítik a ha­tározat megvalósítását az üzemek, a termelőszövetkeze­tek vezetői, hogyan dolgoznak a nőbizottságok. Milyen szo­ciálpolitikai intézkedések van­nak nálunk? És a legfonto­sabb kérdés: milyen lehetősé­gei vannak a nők szakmai és politikai továbbképzésének? A sok »hogyan« »miért« megválaszolására először Kos- sovics Gyuláné, a megyei pártbizottság nőreferense vál­lalkozott az MSZMP megyei bizottságán. Beszélt arról a változásról, amely a nőpoliti­kái határozat óta bekövetke­zett. A nők számának növeke­déséről a különböző testüle­tekben, arról, hogy többen ke­rültek vezető beosztásba, mint azelőtt. Szólt a gyermekgondo­zási segély eddigi tapasztala­tairól. A nők képzéséről el­mondta, hogy ennek szervezett formái vannak — munka és lakóhely szerint. A továbbkép­zést a nők többsége igényli. Különösen a jogi és egészség- ügyi előadásoknak van sikere. Az előbbi azért is örvendetes, mert nemcsak városban, ha­nem falun is egyre inkább igénylik a nők, hogy ismerjék saját jogaikat. Ahogy egy jo­gász előadó mondta: úgy érzi, ilyen beszélgetéskor ezer kis jogásszal ül szemben. A szakszervezetek megyei tanácsán Horváth Sándorné, a megyei nőbizottság titkára vá­laszolt a vendégek kérdéseire. A kérdések egy része azt bi­zonyította, hogy a nők megol­datlan problémái bizony nem­csak egy országra jellemzőek. A csehszlovák vendégek né­melyik kérdése »rákérdezés« volt. Ami náluk megoldatlan, nálunk is. Ilyen kérdés: azo­nos-e a férfiak és nők azonos munkáért kapott bére? A vá­lasz : nem egészen ... A csehszlovák vendégek dél­után felkeresték a Paputfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rát. Itt a gyakorlatban tanul­mányozhatták, amit délelőtt a tájékoztatón hallottak. Mivel főként nőket foglalkoztató üzemről van szó, különösen a szociális ellátottságra voltak kíváncsiak. Megnézték a gyár orvosi rendelőjét, bölcsődéjét. Ma erről tájékozódnak a lengyeltóti tsz-ben, ahova a Hazafias Népfront megyei nő­bizottságának vendégeiként látogatnak el. S. M. Jüt scetkimt a tűz mm egéé meg:,? (9) A borzalom trónusán Kitartóan ostromolta Dózsa Temesvárt, de a falak erősek voltak, a védősereg nagyszá­mú. Ennek ellenére rendíthe­tetlenül hitt a keresztesek fő­vezére Báthori vereségében. A temesi gróf sem ítélhette meg másként a helyzetet, hiszen segítségért könyörgött leggyű­löltebb ellenfelének, Szapo- lyai János erdélyi vajdánál. Ekkor még nem tudta a gróf, hogy Szapolyai egyébként is köteles a vár felmentésére ér­kezni: megbízást kapott az ország úri vezetőitől és a ki­rálytól a keresztesek fő erői­nek szétverésére. Ehhez mérten készülődött a vajda Gyulafehérváron éjt nappallá téve. Saját pénzén to­borzott sereget, parancsnoksá­ga alá rendelték a fegyverfor­gatásra köteles nemességet, a királyi zsoldosokat, a székely könnyűlovasságot és a végvári nehézlovasságot. Csupa hadvi­selésben jártas embert állított fegyverbe, a lovassághoz ké­pest elenyészően kevés gya­logsággal. Fegyvernemi fölé­nyéhez számbeli fölény já­rult. Mihelyt együtt volt a se­reg, azonnal megindult Te­mesvár felé. Mivel a Maros völgyében nem mehetett a ke­resztesek lippai és solymosi retesze miatt, óriási kerülővel, erőltetett menetben az Al-Du­na felé igyekezett, hogy Her­Somogyi Néplap kulesfürdőnél északra fordul­va, délről találkozzon Dózsa seregével. Oly súlyosnak látta a temesvári veszélyt, hogy egyelőre nem törődött a ke­resztesek erdélyi jelenlétével, pedig Kolozsvárt is elfoglalták. Dózsa pontosan tájékozódott a helyzetről. Hírt kapott az északi vereségekről és Szapo­lyai közeledtéről is. Válasz­képpen nem tehetett egyebet, mint hogy még nagyobb erély- lyel folytatta Temesvár ost­romát. Tudta, milyen óriási sereggel közeledik Szapolyai. Ily roppant katonai tömeget nem zavarhatott meg rajta­ütésekkel. Ügy látta jónak, ha bevárja Temesvárnál az elle­nük vonuló sereget. Bízott a közeli csata szerencsés kime­netelében, mert a jobbágyse­regek elszántaknak, fegyelme­zetteknek bizonyultak, ráadá­sul megérkezett Mészáros Lő­rinc Temesvár alá tekintélyes csapatával. ■ Amikor jelentették Szapolyai közeledtét, Dózsa nagy nyu­galommal, önbizalmat sugárzó jókedvvel szólította csata­rendbe katonáit. Július 15-én, szombaton perzselő kánikulá­ban sorakoztak fel egymással szemben az ellenfelek. Dózsa a derékhad élére lovagolt, Gergely öccse a balszárnyat vezérelte, Mészáros Lőrinc pe­dig a jobbszárnyat. Szapolyai nem tagolta fel seregét, ha­nem egyetlen hosszú vonalba állította nagy tömegű lovassá­gát, hogy egyszerre támadhas­son az egész arcvonalon. Né­ma csendben, sokáig várako­zott mindkét tál Egyik sem akart kezdeményezni. Végül Szapolyai adott parancsot a rohamra. Órákon át folyt a küzdelem, a kölcsönös irgalmatlan öl­döklés. Ügy látszott, a legna­gyobb erőfeszítések árán sem tud felülkerekedni a vitatha­tatlanul jobban fölfegyverzett és erősebb vajdai sereg. Végül a székely könnyűlovasok, együtt a végvári nehézlovas­sággal, mélyen behatoltak a pórsereg gyalogos tömegeibe. Dózsa figyelme megoszlott. Ritkította a reá rontó lovaso­kat, ugyanakkor hátráló kato­náit lelkesítette. Hősi önfelál­dozása sebezhetetlenné tette a közelharcban, mígnem egy távolról célzott dárdadöfés át­verte a combját. Oly súlyos volt a seb, hogy a dárda át­szakítván izmait, nyergeslová­ba is belehasítot, amitől a ló megrémült és levetette ájult lovasát. így esett fogságba a keresztesek fővezére. Nélküle dühöngött tovább a csata, de csakhamar felbom­lott a rend a vezér nélkül ma­radt jobbágysereg soraiban. Gergely szintén a vajda fog­lya lett, Mészáros Lőrinc a Dózsa fivérek nélkül kísérelte meg a lehetetlent, ám az egyenlőtlen küzdelemben arra kényszerült, hogy mentse, ami menthető. Egyedül az ő sereg­részének sikerült viszonylag rendezetten elhagynia a csa­tamezőt. A többi jobbágy egyenként vagy kis csoportok­ban védelmezte életét utolsó leheletéig. Amikor kimerültek, a lovasok egyszerűen lemészá­És közben múlnak az évek... Miért lesz a kertészből kárpitos ? „A fiam kertészeti szak­mát otthagyta, és 1971-től a kárpitos szakmát tanulja. Nem szívesen vált meg az eredeti­leg választott munkától, de be­látta, hogy ott nincs meg a számítása ... Igen szorgalmas, a tanárok elismeréssel beszél­nek róla...« Egy levélből idéztem. Ezt a 1 levelet — és még hány ilyen } van az igazgatói íróasztal fi­ókjában?! — Dancsó József, ■ az öreglaki Szakmunkástanuló Iskola igazgatója kapta egyik, két évvel ezelőtt végzett ta­nítványának az édesapjától. Ebben az iskolában az elmúlt hét esztendőben több mint kétszáz fiatal kapta meg a há­rom év befejeztével a kerté­szeti szakmunkás-bizonyít­ványt. Sokan közülük az or­szágos versenyeken szereztek dicsőséget iskolájuknak. Néhá- nyukkal találkoztam is ez idő alatt, írtam róluk, bemutat­tam őket és a munkahelyüket. Szeretettel beszéltek szakmá­jukról, ennek az érdekes és sok titkot rejtő munkának a fortélyairól. Most, a múlt hét szombat­ján is beszélgettem végzősök­kel, oktatókkal és az igazgató­val. A fő téma az volt: mi várja ezeket a fiatalokat az iskola befejezése, a szakmun­kás-bizonyítvány birtokbavé­tele után? Valahogyan nem illett a ballagás ünnepélyessé­gébe az a borús kép, mely a beszélgetés során elénk tárult. Ott került szóba ez a levél is, aztán egy régebbi tájékoztatás — egyik végzett szakmunkás arról írt az igazgatónak, hogy kényszerűségből az iparban dolgozik —, és a fiatalok, a most végzettek is szinte ugyanilyen kilátásokkal indul­tak el öreglakról. No persze nem mindegyik, mert volt olyan is, akit a szerződés ér­telmében jól ismert kertészeti munkahely várt odahaza. De mi lesz a többiekkel? Az egyik szakmunkás kere­ken megmondta: nem tudja, hol áll majd munkába, mit csinál a friss bizonyítványá­val. Elmúlt három év, és eb­ben a három évben tényleg azt tanulta és végezte, amit szeretett. Ennek a bizonyta­rolták őket. Ugyanezt tették a keresztesek táborában tar­tózkodó asszonyokkal és gyer­mekekkel. Negyvenezer jobbágy tete­me borította el a Temesvár alatti csatateret ezen a szom­baton, 1514. július 15-én ... Néhány nappal később, jú­lius húszadika táján vitte vég­hez Szapolyai János a világ- történelemben is párját rit­kító kegyetlen gyilkosságot Dózsát már a fogság napjai­ban a felismerhetetlenségig el­torzították a válogatott kín­zásokkal. A melléje rendelt hét ferencrendi szerzetes is akkora büntetésnek tartotta szolgálatát, hogy ennél csak az örök kárhozatot képzelték iszonyúbbnak. * Egyetlen jajszó sem hagyta el a fővezér ajkát a megpró­báltatás óráiban. Csak becsé­nek, Gergelynek kért kegyel­met. Már a tüzes trónuson ült, amikor Gergelyt a szeme lát­tára fejezték le. Dózsa ettől a pillanattól némán tűrt minden kínt. Rendkívüli fizikuma csak meghosszabbította szenvedé­sét. A rettenetes szertartások után még órákig életben volt, bár eszméletlenül. Csendesen halt meg a borzalom trónu­sán. Estefelé a hóhér dorong­gal törte össze teteme csont­jait, pallosával lefejezte, testét négy részre vágta. Bitóra kel­lett felfüggeszteni a testrésze­ket, Pesten, Budán, Fehérvá­ron és Váradon. Fejét hosszú lándzsára tűzve vitték Sze­gedre. De ezzel még nem ért véget sem a harc, sem a bosszú. Gerencsér Miklós Következik: MOHÁCS KÜSZÖBÉN lanságnak a hallatán fölvetőd­het a kérdés, vajon nem fele- iótlenség-e úgy eljönni ide és eltölteni azt a három évet, hogy nem tudni, miként lesz a továbbiakban? Szinte kivétel nélkül lelkes, a szakmájáért rajongó fiatal fejezte be ta­nulmányait az idén. Hogy a későbbiekben miért vesznek el mégis a gyakorlat számára? Egy csokorra való okot ezen a rögtönzött beszélgetésen is hallhattunk. Az általános iskola elvégzé­se után a fiatal megállapodik a termelőszövetkezettel vagy az állami gazdasággal, hogy a három év alatt, pontosabban a szünidőben megfelelő terüle­ten foglalkoztatja. Ez a meg­állapodás egyébként egyik fél számára sem jelent kötelezett­séget a tanulmányi idő befeje­zése után. Amíg a három év tart, előfordul, hogy a gazda­ság megszünteti vagy számot­tevően csökkenti a kertésze­tét, tehát eleve elzárkózik az elől, hogy a végzett fiatalt al­kalmazza. A másik esetben a gazdaság alkalmazza ugyan a szakmunkást, de nem a ker­tészetben (a már idézett le­vélben is ez áll: »A kertészet vezetője mellőzte a fiamat, mindig más és más munkára osztotta be, így például trá­gyát hordott, csirkét szállított a piacra, és így tovább ...«) Aztán van még egy lehetőség, amikor az ifjú kertészt fogad­ja a gazdaság, munkát is ad neki, méghozzá a kertészetben, csak éppen a munkabérben nem jut kifejezésre, hogy az illető szakmunkás-bizonyí vánnyal rendelkezik, és job­ban tisztában van a szakmai dolgokkal, mint körülötte so­kan mások. Itt jön aztán az a vélemény, melyet az egyik tsz kertésze mondott — egyébként oktató volt ezen az iskolán. A belkereskedelmi minisz­ter a vendéglátó üzletek osz­tályba sorolásáról új rendele­tet adott ki, amelyben meg­szigorította a működési felté­teleket. Az új rendelet előírja, hogy valamennyi vendéglátó üzletet külső és belső kiképzé­sétől, berendezésétől és felsze­relésétől, a szolgáltatás színvo­A megye egész területén tö­megesen megjelentek a bur­gonya- és paradicsomültetvé­nyeken a fiatal burgonyabo- gár-lárvák. A nagyüzemi táb­lákon kisebb mértékű a fertő­zés, mert az áttelelő imágók ellen csaknem mindenütt ide­jében védekeztek. A házikert és háztáji burgonyában vi­szont nagyon erős a lárvafer­tőzés. Javasolt a védekezése­ket egy-két napon belül meg­kezdeni — a fiatal lárvák ha­tásosabban pusztíthatok —, mielőtt még a veszélyeztetett kultúrnövényekben nagyobb kárt tennének. A permetezéseket nagy kö­rültekintéssel kell végezni, el­sősorban ott, ahol a burgonya­parcellák közvetlen közelében szamóca, ribizli vagy zöldség­féle is van. A növényvédő szer a legkisebb mértékben sem kerülhet ezekre a növé­nyekre, mivel súlyos mérgezé­seket idézhet elő! Permetezés­re legalkalmasabbak a kora reggeli és az alkonyati szél­csendes órák. Kizárólag nagy­üzemben használható: Wofa- tox Sp. 0,4; Bayer 20 WP 0,3; Dimecron 50 0,1 százalék, 500—700 liter/ha vízben kiper­metezve. Házikertekben: Sa- fidon 40 WP 1 kg/kh, továbbá a Ditrifon, Sevin, Fiiból E, Sumithion 0,2 százalék (100 liter vízhez 20 dkg, ill. 2 dl). A burgonya lombozatától füg­Nem saját véleményeként ugyan, de mint gyakran hall­ható kifogást: a Jánófc bácsi, aki évek óta ott dolgozik a kertészetben, meg a Mariska néni és a többiek megsértőd­nek, ha a Péter gyerek több fizetést kap, mint ők ... Így aztán sokan az öreglaki iskolán végzettek közül búcsút mondanak tanult szakmájuk­nak, a kertészkedésnek, és másutt keresnek boldogulást. Ez a »másutt« általában olyan munkahely, ahol semmi hasz­nát nem veszik a kertészeti is­mereteknek, hiszen a papriká­nak például semmi köze sincs a fotelkészítéshez vagy a fonó­munkához — ez utóbbiakat új­ra meg kell tanulniuk! Sokan vannak a volt kertészeti tanulók között olya­nok, akik ma más munkaterü­leten dolgoznak, ez az igazga­tó summázott — és beletörő­dő? — véleménye. Ügy tűnik, nincs rájuk igény. Valóban így van ez Somogybán? Csak né­hány gazdaság — mint például a nagybajomi tsz, a Balaton- boglári Állami Gazdaság, a toponári—zimányi tsz — kínál a végzettségnek megfelelő, a kezdő fiataloknak igazán ideá­lis munkahelyet? Nem valószí­nű, hogy ez tényleg így lenne, hiszen ismét hallunk növekvő területű, korszerűsödő kerté­szetekről, ahol ezek a fiatalok hasznosíthatnák a tanultakat — már most is. A beszélgeté­sen szó esett arról, hogy a tás­kái hévíz kertészeti hasznosí­tásakor majd nagy szükség lesz olyanokra, akik értik ezt a szakmát. De hol lesznek ad­digra ezek a most végzett szakmunkások? Bizony, sok a kérdőjel. Az arra illetékeseknek keresniük kellene a módját, hogy keve­sebb legyen... Hernesz Ferenc nalától függően osztályba kell sorolni, enélkül — a munka­helyi büfék kivételével — ét­termet, vendéglőt, büfét, presz- szót, cukrászdát stb. megnyit­ni és üzemeltetni nem szabad. A vendéglátóipari fogyasztói árakat az osztályba sorolás alapján állapítják meg. gően a javasolt víz: 200 négy­szögölre 80—150 liter. A kaliforniai pajzstetű első nemzedékének lárvarajzása az erős felmelegedés hatására intenzíven megindult. A pajzs­tetvek legérzékenyebb fejlődé­si alakja a mozgó lárva, amely jól időzített védekezéssel tö­megesen pusztítható. Az elké­sett védekezés eredménytelen, mivel a kis lárva rövid idő alatt megtelepszik a fiatal hajtáson, ott pajzsot fejleszt, s ez később a növényvédő szertől megvédi. Tömeges lár­varajzás a hónap második de- kádjában, 10—15 között lesz, tehát a védekezés gyors el­végzésére föl kell készülni. Sajnos, a házikertekben nö­vekedett a pajzstetű-fertőzött- ség, ami a Wofatox házikerti betiltásával magyarázható. Remélhetőleg mindez csak át­meneti jellegű lesz, mivel rendelkezésre állnak jó hatá­sú, a Wofatoxot helyettesítő, a pajzstetű ellen is eredménye­sen használható rovarölő sze­rek. Házikertekben javasolt a pajzstetűlárvák ellen: Bi 58, Lebaycid 0,1 (100 liter vízhez 1 dl), Safidon 40 WP 0,25 szá­zalék (100 liter vízhez 25 dkg). Felhasználható víz: 200 négy­szögölre 100—200 liter. Nagy­üzemben: a Bayer 20 WP, Parathion 20 0,2, Gusathion, Metil-Cotnion, Ultracid 0,15 százalék, 800—1600 liter/ha vízben kipermetezve. Megszigorították az osztályba sorolást Növényvédelmi tájékoztató Károsítanak a burgonyabogár lárvái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom