Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

Qlíjári nullák bakihű kttak Az idei nyár egyik legdiva­tosabb anyaga különböző ará­nyokban és színekben a pety- tyes karton. 1. Nagyobb lánykáknak ajánljuk a pettyes ruhát, négy részbe szabott szoknyával, puffos ujjmegoldással. Fehér angolos gallérját élénk színű, többsoros tűzés díszíti. 2. Az új vonalú virágod kar­ton ruha, a szoknya alján és vállrészén rollnizott dupla fo­dorral, minden serdülő kis­lánynak nagyon csinos viselet, övje többszínű rollni öv. 3. Csíkos kartonból, vagy vá­szonból készült angolos ruha. A fehér kiegészítők, gallér, kézelők és színes bőröv rend­kívül üdévé és fiatalossá te­szik a modellt. 4. Nagyobb bakfisoknak ajánljuk ezt a nyári, délutáni ruhát, könnyű, egyszínű, vagy mintás selyemből, fodros fe­hér garnitúrával. 5. Aprómintás kartonruha, derékrészen csoportos ' szegő­zéssel puffos ujjúval, az alján többszínű pántozással, a beál­lított fehér elején színes rá­tét, vagy hímzett rátéttel gaz­dagítva, nagyon bájos, fiatalos viselet. / 6. Ujjatlan, mélyen kivágott mintás ruha, elöl két hajtás­sal. Újszerű és nagyon prakti­kus viselet hozzá a kis lum­berjack szerű, egyszínű kabát­ka, melyet a ruha anyagával díszítünk. •7. Merész kivágású ujjatlan nyári ruha, elöl végig gombol­ható. Déréit részét övszerűen elhelyezett farkasfog díszíti. Nagyon csinos alatta az egy­színű, vagy saját anyagából készült short. Sényei Katalin tervei Magas vérnyomás — helyes étrend Az elvesztett folyadék pótlása EGYES NAPOK tikkasztó hősége valósággal leveri lábá­ról az embert; minél jobban izzad, verítékezik annál job­ban. A testnek csak . kb. 35—40 százaléka szárazanyag. A töb­bi — 60—65 százalék — víz. A csecsemő és kisgyermek szer­vezetében még több. Ennek a sok folyadéknak egy része a vérben, illetve egyéb nedvek­ben és a szövetek között van„ de majdnem fele az élő sejte­ken belül az úgynevezett pro­toplazmában található. Mi csökkentheti a szervezet folyadéktartalmát? Sok min­den! Például a vérveszteség. A vizelet mennyiségének meg­szaporodása. A hasmenés és — természetesen — az izza- dás. Száraz tikkasztó meleg­ben az ember izzad. Verítéké­vel hűti magát. Az izzadás sok vizet rabol cl a testtől. Izza- dáskor a sejtek beszáradnak, tikkadnak, károsodnak. Ezt a folyadékveszteséget kell pótol­ni, hogy a folyadékegyensúlyt biztosíthassuk. A felnőtt ember napi folya­dékszükséglete legalább any- nyi, amennit egy nap alatt le­ad. Ez — minden különösebb izzadás nélkül is — kb 2—2,5 liter. Ebből 1—1,5 liter vizelet, nyál, könny, széklet alakjá­ban távozik. Sőt fél liternyi elpárolog a bőrön át, de ha izzad, akkor még több. Erős izzadáskor a folyadékveszteség kétszeresére, két és félszere­sére is felemelkedhet. Ezt a töméntelen vízmennyiséget feltétlenül és sürgősen pótolni kell. A 'legtermészetesebb folya­dékpótlás a vízivás. Így azon­ban sószegénnyé válik a szer­vezet. Az erősen és sokat iz­zadok vizébe ezért literenként 1—2 g konyhasót és pár csepp ecetet tanácsos keverni. Így kellemes, üdítő, jobb italú lesz a víz és jobban oltja a szom- jat. Pótolja a vízhiányt ter­mészetesen a leves, a híg fő- zelég, a joghurt, a kefir, az aludttej és a tej is. Ezek nem­csak folyadékban és sóban, hanem erőben is gazdagok. A Egy idei Chanel-modeLl A magas vérnyomásban szenvedő étrendjében a vér­keringés tehermentesítése a fő cél. Az elégtelen vérkerin­gés legnagyobb ellensége a konyhasó — azaz a konyhasó egyik alkotórésze, a nátrium. Ha a felesleges folyadéktól és sótól tehermentesítjük a szer­vezetet, altkor állandó egyen­súlyt teremthetünk. Súlyos esetekben kifejezet­ten sószegény diéta szükséges. A kevésbé súlyos beteg étrend­jébe is beállítható egy »-szigo­rított nap«, ami pl. rizs-, gyü­mölcs-, vagy burgonyaételek­ből összeállított napi élelmet jelent. A gyógyszertárakban kapható »sópótló-szerek« hasz­nálatával vigyázni kell. Csak olyan »műsót«' vegyünk, amely nátriummentes, vagy ke ‘; nátriumot tartalmaz. Ál-i iá­ban csak napi 4—5 gramm só az engedélyezett mennyiség. A könnyű, vegyes étrend — amely a magas vérnyomásban szenvedő, csupán gyógyszer­szedésre »ítélt« emberre vo­natkozik, — a következő is­mérveket írja elő; 1. Kerüljük az erős fűszere­ket, nikotint és alkoholt; 2. Az ételeket csak enyhén sózzuk; 3. A hüvelyeseket és rostos főzelékeket törjük át; 4. Az élesztős tésztákat ke­rüljük, kenyeret (lehetőleg barna, vagy rozs-kenyeret) pi­rítsuk meg, vagy másnaposán adjuk; 5. Mérsékeljük az édességet; 6. Hetenként egyszer »kimé- lő-napot« tartsunk (tej-, gyü­mölcs-, burgonya-, vagy főze­léknap) ; A magyar konyha gyakran alkalmaz sóval tartósított hen­tesáruit sonka, füstölt hús, füstölt kolbász, szalonna), eze­ket kerüljük, helyette virslit, krinolint, parizert vásároljunk. A főzelékeket lehetőleg ha­barva, vagy angolosan, párol­va készítsük. Ízesítőként hasz­náljunk: aludtejet, tejfölt, krémsaitot, tojássárgáját, gom­bát, z . : t >c trezselymet, ma­joránnát, babérlevelet, kö ­ményt, ánizst, édes paprikát, fahéjat, szegfűszeget, vaníliát, kakaót, pirított cukrot, citro­mot-, eper-\ vagy egyéb lek­várt, gyümölcs-levet stb. Az ételeket lehetőleg növé­nyi olajjal, vagy a jelenleg vásárolható »Ráma« tejes margarinnal készítsük. A túlzott húsfogyasztás sem előnyös. A húst lehetőleg tef­lon-sütőben, vagy kevés olaj­ban hirtelen sütve, natursze- letnek készítsük el. Természe­tesen azért fogyaszthat a be­teg húst, csak módjával. Ha­lat, baromfit, bármilyen mennyiségben. Naponta ad­junk salátafélét, zöldséget, gyümölcsöt. A tejtermékek — ‘■‘“hát sovány sajtok, yoghurt, - ttej, tej, tejeskávé, tejföl áeui ártalmas. Aki szereti, ehet mézet, mert a méz fokozza az izmok — különösen a szíviz­mok — teljesítőképességét. Az étrend összeállításának egyszerűsítésére egy mintát is mellékelünk: Reggeli: 3 dl tej, vagy tejes­kávé, vagy 2 dl aludtej, vagy 2 dl gyümölcslé, 2 dkg vaj, lek­vár, kétszersült. Tízórai: Gyümölcs. Ebéd. NatürsZelet, karfiol, vagy sárgarépa, vagy zöldbor­só párolva, vagy zelleres bur­gonyasaláta, kompót. Uzsonna: Almapüré, piskó­taszelet, vagy lekváros-vajas j kétszersült. Vacsora: Yoghurt, vaj, két­szersült, vagy hideg rizspud- ding, vagy sültburgonya vaj­jal, és gyümölcs. Gáspár Judit Egy párizsi Chanel-modell az idei év kollekciójából: hosszú- nadrágos estélyi ruha piros-fehér mintás muszlinból, plisz- szirozott fodorral. > szettemét qfe mm égefé mg:,. (7) Országszerte forradalom * A főerő sorozatos hadi vál­S lalkozása közben Dózsának fo­lyamatosan gondja volt arra, I hogy kapcsolatot tartson a • más irányokban működő se- ♦ regrészekkel. A koy útviszo- J nyaihoz és a közlekedés ősi { eszközeihez képest épp oly | gyors, mint amilyen gyakori ♦ volt a futárok egyáltalán nem ♦ veszélytelen küldése, érkezése fa kereszteshadak egyes csapa- 1 tai, illetve Dózsa tábora kö- j zött. Tudták, hogy a kapcso- | lattartás életbevágóan fontos, i A parasztforradalom sikerei- í nek idején meglepően harmo- { nikus volt az összhang, ^ ami ♦ szintén Dózsa kiváló szerve- ♦ ző tehetségét bizonyítja. Ez a J központi akaratot kisugárzó {vezetői erény is hozzájárult {ahhoz, hogy tervszerűen ter- | jedt el a jobbágyfelkelés a í magyar királyság egész terü- I létén, leszámítva az északi ♦ hegyvidéket. Vármegyék sokaságát tar- ♦ tották hatalmukban a keresz- | tesek. Míg Bihart, Békést, Za- ♦ rándot, Csanádot, Aradót, To- ♦ rontált és a Temesközt a fő- ♦ had vette birtokába, addig a {két szélső szárny az ország {többi részén terjesztette el a | felkelést. A tavaszi indulás- * kor, a rákosi táborból kirajzó jobbágycsapatok gyorsan túl­súlyba kerültek Hont, Nógrád és Heves vármegyékben. Sike­reiket kimélyítve vonultak Borsodon át Sárosig, Zemplé­nig, s tovább, a szélső keleti vármegyék felé. Amilyen ragyogó volt a job­bágyseregek diadalmenete, olyan nagy rettegés lett úrrá Budim. A király pánikszerű sietséggel küldte szét megbí­zottait minden irányba, hogy a keresztesek elleni gyors köz­belépésre sürgesse a nemes vármegyéket. Egyúttal szigorú parancsot küldött ugyanezzel a céllal a városoknak is. Hogy megérkeztek-e mindenüvé a parancsok, arra nincsen bizo­nyíték, de a Felvidék öt vá­rosában, Kassán, Bártfán, Eperjesen, Lőcsén, Kis-Sze- benben, megőrizték a királyi iratot, s e városok levéltárá­ból került a tény a krónikába. Dózsa a ceglédi kiáltvány óta országos vezetőként visel­kedett. A királyi ellenséges pa­rancsok szétküldésével párhu­zamosan ö is felhívásokkal fordult a néphez, noha egyet­len szót le nem íratott a ki­rályi tekintély rovására. Emlé­keztette a címzetteket, hogy kötelességük engedelmeskedni a pápai bullának, amelyet im­már egyedül ő képvisel. Úgy­mond az urak cserbenhagyták az ügyet, hitetlenek módjára inkább a keresztény szegénye­ket tekintik ellenségüknek, mint a pogány törököt. Sok helyen elősegítették a forradalom terjedését a Dózsa táborából érkező felhívások, másutt viszont a királyi szó­nak lett nagyobb foganatja. Megint csak az északi része­ken, Szikszót jelölték ki gyü­lekezési helynek a nemesi ha­dak számára, s Abaúj híres mezővárosát el is özönlötték a keresztesek leverésére készülő fegyveresek. Ellenben északkeleten válto­zatlan eréllyel terjedt a for­radalmi felkelés. Olyannyira, hogy Ungban, Beregben, Ugo- csában, Máramarosban a ne­mesek is tömegesen csatlakoz­tak a felkeléshez. Szabolcsban, Szatmárban úgyszintén. Tyú­kodon és Genesen például va­lamennyi nemes a parasztfor­radalom hívének vallotta ma­gát. Később kemény megtor­lásban részesültek, de a for­radalmi események idején ta­núsított bátorságukkal meg­mentették az országrészt a polgárháború pusztításától. Egyébként mindenütt az az elv érvényesült, amelyhez Dó­zsa tartotta magát a sereg­zöm hadjáratában: csak ott szabad elpusztítani a nemesek gyümölcsök, nyers saláták nedvességet és vitamint visz­nek a szervezetbe. Ezért jók! Jók a gyümölcslevek is. Az üdítő italokban és a szörpök­ben a vitamin kevesebb, de tűkor van bennük. Némelyik­ben gyümölcssók is vannak. És határozottan élénkítenek. A szénsavtartalmú italokkal az emésztésükre érzékeny em­berek vigyázzanak, mert puf­fasztják a gyomrot vagy a be­let és szívtáji nyomást okoz­hatnak. Az alkoholfogyasztás izzasz­tó, tikkasztó melegben foko­zottan tilos, mert az alkohol kalóriája magas. Lehet, hogy a jeges fröccs vagy a jól hű­tött sör pillanatnyilag hűt, de felszívódása után emeli a test hőmérsékletét, tehát feltétle­nül káros. MILYEN IGAZUK is van a dél-ázsiai és maláj szigetek- beli munkásaknak, akik szom­júságukat meleg, enyhén só­zott cukor és rum nélküli teá­val oltják. És rendszerint si­kerrel. Dr. B. L. o OTTHON CSALÁD birtokait, ahol fegyveresen el­lenállnak. Mivel az északke­leti vármegyékben nem a har­cot, hanem inkább az egyetér­tést választotta a nemesség, senkinek a haja szála sem görbült. A forradalmi erőszak mindössze ánnyiban nyilvánult meg, hogy elégették a papok­nál talált hivatalos iratokat. Ez is általános gyakorlat volt az egész 1514-es paraszthábo­rúban. Okiratok, nemesi ki­váltságlevelek rögzítették a jobbágyság jogfosztottságát, érthető hát, ha a keresztesek dühe e jogi bizonyítékok el­len fordult. Hasonlóan az ország észak­keleti, keleti részeihez, a Du­nántúlon is vérontás nélkül terjedt a keresztesek mozgal­ma. A nemesek ugyan nem csatlakoztak hozzájuk, de az ellenséges magatartástól is óvakodtak. Lényegében mind­két tábor várakozó álláspont­ra helyezkedett. Nem így a Duna—Tisza közén, ahol Mé­száros Lőrinc nagy eréllyel vezette a kereszteshadakat déli irányba. Kezdetben összecsa­pások nélkül nyomultak előre, sokan csatlakoztak hozzájuk, igaz a bizalmatlan Kecskemé­tet keményen megfenyegette Lőrinc pap. Kalocsán viszont tetemes erővel gyarapodott a sereg. Lévén érseki székhely a város, eleve gyülekezőhelynek jelölték ki még akkor, amikor senki nem látta előre a ke­Zöldségleves franciásan Másfél liter hideg vízben felteszünk főni 1/2 kg ritka csontot. Lassan forraljuk, majd hozzáadunk ízlés szerint sárgarépát, fehérrépát, zellert, karalábét, ha van, egy kis kar­fiolt, sót, borsot, egy kisebb hagymát és egy burgonyát. Puhára főzzük, majd a levét leszűrjük. A zöldséget a hagy­ma nélkül szitán áttörjük és visszatesszük a lébe. Még egy­szer felforraljuk. A leveses tálba 2 tojássárgáját elkeve­rünk egy dl tejföllel, egy cso­mag apróra vagdalt petrezse­lyemzölddel és a forró levest ráöntjük. resztesmozgalom fordulatát. Amikor pedig Bakócz herceg­érsek megparancsolta a gyü­lekezők hazatérését, együtt maradtak. Az így megnövekedett sereg biztosabb túlsúllyal özönlötte el a Duna—Tisza közét. Az útjukba kerülő nemesi csapa­tokat rendre szétverték. Bács kivételével egyetlen vár sem tudott nekik ellenállni. De a kíméletről is tanúbizonyságot adtak. Szeged semlegességet kért. Mészáros Lőrinc beérte a külvárosi szegények csatla­kozásával, a gazdag varostól mindösze lovakat kért, noha fölényes túlerejével erélyeseb­ben is fölléphetett volna. Ügy látszik azonban, sietni akart délre, hogy jobbról biz­tosítsa Dózsa temesközi had­műveleteit. Gyors egymás­utánban elfoglalták Cobor- szentmihályt, a mai Zombort, Vásáros-Váradot, a mai Újvi­déket. Feldúlták Baját, majd Futakot, ezután átkeltek a Dunán, és ők is eljutottak egész a Szerémségig, akárcsak a Dózsa főhadához tartozó egyes csapatok. Céljukat elérték: gondos­kodtak arról, hogy a Temes­várt ostromló fővezért ne ér­hesse váratlan támadás a Duna—Tisza köze felől. Gerencsér Miklós Következik: VÉRZŐ PARASZTOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom