Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
A Nagyatád nehezen, az M. Latinca gólzáporral győzött A megyei bajnokságban tovább tart az élen a Nagyatádi Kinizsi és a Latinca SE párharca. A héten mindkét csapat hazai pályán fogadta ellenfelét. A Nagyatádi Kinizsi elég verejtékes győzelmet aratott a jó képességű és határtalan akarással küzdő Ta- szári Szőnyi SE-vel szemben. Nem így a másik bajnokjelölt. Szinte számoltalanul rúgták a Siókat a marcali csatárok, 'tik közül különösen Albu Mt elemében. Még egy mér- őzésen volt góleső. Somogy- iarnóca tíz gólt lőtt az utóbbi időben nem is rosszul szereplő Nagyatádi Somogyi B. SE hálójába. A héten négy mérkőzés végződött döntetlenül. Nagyatád—Taszár 3:1 (0:0) Nagyatád, 800 néző. V.: Bálint. A hazai csatársor és a vendégcsapat védelme harcolt kilencven percen át. A látottak alapján a hazai győzelem nagyobb arányú is lehetett volna. A taszáriak kapusa azonban a mezőny fölé nőtt, ezért győzött a vártnál nehezebben a hazai csapat. Góllövők: Torma, Markovics, illetve Fredrich. Jók: Balogh, Oláh, Gelencsér, Markovics, illetve Kaszti, a mezőny legjobbja, Serecz, Ritter. Harsányt Zoltán Lengyeltóti—K. V. Lobogó 1:1 (1:0) Lengyeltóti, 300 néző. V.: Molnár. Jó iramú, sportszerű mérkőzés. A hazai csapat végig főlényben volt. csatárai azonban egy idényre való helyzetet elhibáztak. Igaz, hogy a másik oldalon Benkő egy 11-est kivédett. Így lett döntetlen. Góllövők: Csordás, illetve Páti. Jók: Smida, Csordás, Benkő, illetve Radax, Somogyi, Hornyák. Dr. Körmendy István K. Vasutas—Csurgó 0:0 Kaposvár, 100 néző. V.: Har- di. Küzdelmes mérkőzés, amelyen sok hibával játszottak a csapatok. A remekül védő Balogh mentette meg a kaposvári csapatnak az egy pontot, Sporthírek Sikertelenül szerepeltek a magyar tőrözők a hét végén a Movanni kupa tőrversenyen. az erős nemzetközi mezőny- oen egyetlen vívónak sem sikerült bekerülni a döntőbe, végül holtverseny után a francia Bermard Talvard szerezte meg a győzelmet az olasz Granieri előtt. Befejezték a francia tenisz- bajnokságon eső miatt félbeszakadt férfi egyes döntőt. A győzelmet a spanyol Gimeno szerezte meg a francia Proisy előtt. Csurgó ugyanis ezen a mérkőzésen jobban játszott. Jók: Balogh, a mezőny legjobbja, Kaszás, illetve Mód, Fekete, Kovács. Végvári Dénes Toponár—Ordacsehi 3:3 (3:3) Toponár, 100 néző. V.: Réti. A »-kiesési rangadón« igazságos pontosztozkodás történt. Góllövők: Hegedűs, Koncz, illetve Varga, Mónus. Jók: Tormási, Horváth, Pataki, illetve Takács, Hajcsár, Gazdag. Csima János Marcali—Fonyód 1:1 (1:0) Fonyód, 200 néző. V.: Zsala- kó. Két ellentétes félidő volt, ahogy azt az eredmény alakulása mutatja. A döntetlen megfelel a látottaknak. Góllövők: Nagy, illetve Molnár. Jók: Szántó, Molnár, illetve Farkas J., Fodor, Kolip. Zákányi Kálmán Babócsa—Balatonboglár 5:3 (1:0) Babócsa, 400 néző. V.: Kovács Gy. A vendégcsapat lelkesedése kevésnek bizonyult a jól játszó hazaiakkal szemben. A habócsai Radics nagyon elemében volt, öt gólt rúgott. A bogiári gólszerzők: Kalász II. és Vörös. Jók: Radics, Berki, Kulics, illetve Kalász II., Balogh, Hegedűs. Kovács Tibor Somogytarnóca—Somogyi SE 10:1 (3:0) Somogytarnóca, 200 néző. V.: Ignáczi. Sportszerű mérkőzés, melyen a hazai csapat tetszés szerint rúgta a gólokat. A vendégcsapatot csak lelkesedése dicséri. Góllövők: Mohácsi II. (4), Pintér, Szokol, Kovács, Hoffer, Bencsik I., Farkas, ill. Sipos. Novák József M. Latinca SE — Karád 8:0 (5:0) Marcali, 300 néző. V.: Bakonyi. Bajnokjelölthöz méltó játékkal rukkolt ki a Latinca SE. A győzelem egy pillanatig sem volt vitás. Góllövők: Albu (4), Horváth (2), Bíró, Nyi- kos. Jók: Albu, Baumann, Varga, Horváth, illetve Sárdi, Kudomrák. Kisborsó Imre A megyei bajnokság állása: 1. Nagyatád 27 22 3 2 85:26 47 2. M. Latinca 27 21 4 2 80:16 46 3. Babócsa 27 15 4 8 62:46 34 4. S.-tarnóca 2Í 13 5 9 57:39 31 5. Marcali 27 12 6 9 40:33 30 ü. Taszár 27 12 5 10 36:26 29 7. Csurgó (—1) 27 12 6 9 46:41 29 8. Fonyód 27 11 5 11 43:44 27 9. L.-tóti 27 11 5 11 33:43 27 10. Karád 27 9 7 11 44:52 25 11. K. Vasutas 27 9 5 13 48:47 23 12. B.-boglár 27 10 3 14 36:50 23 13. Somogyi SE 27 9 3 15 41:72 21 14. K. V. Lobogó 27 6 6 15 37:51 18 15. Toponár 27 3 9 15 28:56 1.3 16. Ordacsehi 27 1 4 22 14:88 D Megkezdődött a vitorlás évad a Balatonon Álló fogaskerék Somogyi irodalmi színpadokról A műkedvelő művészeti mozgalom egyik izgalmas vonása a »változó változatosság«. Nincsenek fix pontjai; azaz állandó együttesei, a régiek erényei gyorsan fakulnak, ha újításban, utánpótlásban akár egy jottányit is elmaradnak az újaktól. Az újaknak pedig nehéz egyszerre betörni az élmezőnybe. Hogy példákkal is megvilágítsuk; elég ha kórusmozgalmunk, népdaléneklő csoportjaink szép számára tekintünk. A bevezető gondolatokat mégsem a dal, hanem a vers hatására fogalmaztam meg; mert nemrégiben alkalmam nyílott arra — a Himnusz a békéről verseny elődöntőit végignézve —, hogy a megye hat kiváló irodalmi színpadának egy-egy produkcióját végignézzem. Persze van még hozzájuk mérhető jó diákszínpad Siófokon, színjátszó csoport Somogygesz- tiben, Osztopánban. És éppen ezek léte — örömteli tényként — figyelmeztet arra, hogy jó lenne már a teljes mezőny felvonultatásával egy szakági bemutatót tartani, hogy minősíthessük — ha nem is feltétlenül besorolással, plakettekkel —, hol tartanak irodalmi színpadaink, színjátszó csoportjaink. Szinte felbecsülhetetlen haszna lenne ennek azért is, mert kritikus szemmel nézhetnék egymás produkcióit, meg tanulhatnának is egymástól. Aztán arra is jó lenne ez, hogy megállapodjanak a kölcsönös vendégjátékban. Régen, ha egy színjátszócsoport betanult egy darabot, azzal járta a környékbeli községeket. A régi értelemben vett színjátékkal együtt ez a »tájolás« is kiment a divatból, és ezért bizony nagy kár. Mert hiszen éppen ezáltal nyílna lehetőség arra, hogy a műkedvelő csoport »visszataláljon« a közművelődés áramába, magyarán: közönségre találjon. Mert ez a küldetése is! (-1 sakhogy a dolog sokkal . »nyakatekertebb« ennél. Ugyanis a műkedvelők szemlétől szemléig élnek. Ez azért van, mert a szemle a községbeli bemutatón kívül az egyetlen szereplési lehetőség, ráadásul »értékmérő«, ez azonban kevés. A városi irodalmi színpadok pedig ezen túl megelégszenek néhány bemutatóval, amíg tart a közönségből, aztán jöhet az újabb bemutató. Egy álló vagy ide- oda billenő, de nem forgó fogaskerékhez hasonlít az összkép. (Mennyire más ezzel szemben néhány néptáncegyüttes »élete«, akár a Somogy, akár a Balaton vagy a mezőgazdasági szakközépiskola együttesét említjük; állandó Két erőteljes kalapácsütés közben »megnyílt« a somogyi Képzőművészek hagyományos seregszemléje, sorszám szerint a XXII. És ekkor belépett a .alatonszemesi művelődési .lázba a község párttitkára. Mély barázdádat szántott Homlokára a találgatás, mi történhetett, hogy a június .-án »megnyílt« kiállítást nem nyitják meg. Ez a gondolat iűglalkoztatott engem is, valószínű rajtunk kívül még másokat is. A zűrös velencei biennálé, úgy emlékszem az 1967-es, »sikerült« így, de ott érthető módon a két táborra oszlott kiállítók zavargása miatt igyekeztek a rendezők »túljuttatni« a kiállítást a megnyitó kultúrpolitikai pontján. De mi történt Balatonszeme- sen? Milyen elgondolásból tagadta meg a rendező Rippl Rónai Múzeum a somogyi '.pzőművészek XXII. kiállításitól a megnyitót, mely, ismét hangsúlyozom, hiszen ez az esemény sok érdeklődőt avathat lelkes pártolóvá, értő közönséggé. Balatonszemes párttitkára ezt az alkalmat nem szeretné elmulasztani, tűnődik is azon, hogyan lehetne mégis megnyitni egyszer a somogyi festők XXII. tárlatát. Somogyi képzőművészek XXII. tárlata Mi van a kulisszák mögött? A »történeti« bevezető után: mit is láthatunk. Akik kiállítanak, megérdemlik, hogy munkájukhoz méltóan figyeljünk rájuk. Osztozzunk sikereikben, eredményeikben, próbálkozásaikban. A somogyi képzőművészek XXII. tárlata valahogy úgy alakult, hogy néhányan most jobban előtérbe kerültek. Szinte munkásságokat mérhetünk le. A kiállítás tanulságait, élményét is ezekből vezethetjük le. Mindjárt elsőként Csiszár Elekről kell beszélni, erre ő a legméltóbb most. Műveinek olyan sora, mint a Balatoni nádvágó, a Tehervonat, a Hazafelé bizonyítja a szuverén alkotó mély és meggyőző tehetségét, humanizmusát. Tehetsége és humanizmusa nem elvonatkoztatva jelenik meg a legegyszerűbben gondolkodó ember előtt sem, hanem úgy, hogy abból mindenki értsen, a szénét mindenki fölfedezhesse. Festői láttatása az ember legmélyebb érzelmeit bontakoztatja ki. Keserű ember Csiszár Elek? Végső soron nem. Aki ennyire jó irányban akar és tud hatni, az bizakodó, hisz az emberben. Kovács Józseffel először festőként találkozhattunk, ez kísért most is érméin, összteljesítménye ebben magasabb művészi fokot ért el. Van Gogh, Rippl Rónai, balatoni érméi, azt hiszem jelentős állomásaihoz vezettek. A kiállítás rendezése a képek közé sorolta Rumi Attila faragásait — kompozícióit —, ezek pedig külön falat érdemeltek volna műfaji sajátságaik miatt. És kár, hogy Rumi Attila faszobrai közül nincs egyetlen hírmondó sem, gondolom ennek oka csakis a helyi adottság lehet. Honty Márta a tőle megszokott igényességgel négy művel szerepel. Grafikái a kiállítások legfőbb értékeihez tartoznak. Szűrmotívumra épül Balladája, mely geometriai formákon és egyféle sajátos mozgás, szereplés, megyejárás, persze szigorúan műkedvelő szabályokkal és méretekben.) Nem véletlenül említettem' fogaskereket, mert a szakágak is találkozhatnának, összetett, színes műsorok alakulhatnának ki: alkalomszerűen vagy rendszeresen. Eleven vérkeringés jönne létre — amely még nincs. Így aztán — természetesen más jelentős tényezők által befolyásoltan is — az irodalmi színpadok egy részénél észrevehető a tapogatózás, az öncélú kísérletezés. Nem éreznek, nem tudnak nézőteret maguk előtt, nem biztosak a közönségükben. Ez a bizonytalanság elvezethet egészen odáig, hogy az együttest nem is érdekli közönsége, csupán az, hogy szerepel és — esetleg a »legkényesebb« témát is színpadra »meri« vinni. Csakhogy kinek szól ez, mi a célja? Ehhez közönség híján — nincs kontroll. T űnődni kellene tehát azon, hogyan indítható meg egy ilyen vérkeringés, hogyan lehet forgóvá tenni a fogaskereket, jól illeszkedő, dinamikus, szép megvalósulásokat ígérő rendszerben. Bizonyára sokan akadnak, akik megkérdezik: nem sok a hűhó semmiért? Alkalmasak erre a színpadok? Hadd válaszoljak erre a hat irodalmi színpad nyújtotta meggyőző élménnyel. Mert kissé szimbolikusan is talán valahogy összképet festett a somogyi irodalmi színpadok állapotáról. Kezdjük először a külső jegyekkel. Ügy vélem, hála a szakirodalomnak, továbbképzéseknek, nagyjából felszámolták azt a nézetet, hogy az irodalmi színpad egysíkú, szürke, modernkedő, egyszóval unalmas színpadi kifejezésmód. Széles és színes eszköztár alakult ki, bátran alkalmazzák a zenét, élnek a fényhatásokkal, szellemes és funkcionális színpadi mozgást is láthatunk, kihasználják a versek nyújtotta játéklehetőséget. Persze éppen az ezekből fakadó túlzások figyelmeztetnek a mértéktartásra, a nagyobb fegyelemre. A Ságvári Irodalmi Színpad például végig gyertyával játszik. Hol ég a gyertya, hol nem ég, hol elfújják, hol meggyújtják. Ez kezdetben nagyon hatásos, nagyon izgalmas, jól »alávilágítja« az összekötő, címadó dalt; Tüzet viszek. Később azonban bonyolult lesz, logikailag is ellentmond a szövegnek, és más fény után sóhajtozunk. Vagy a pódium. A Fonómunkás Kisszínpad lírai összeállítását körülülik a nézők. Így minden nézőre jut a hallott versekhez egy tekintet is ... A pódiumnak — bár egyszerű — szigorú törvényei vannak, s nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat. Aktualizálás: az Ifjúsági Színpad, Dürrenmatt előadásán. Augi- ászt nagyon egyértelmű paro- disztikus éllel akarják megjelentetni a mában, erre szerepe és a cselekmény helyenként ad is lehetőséget. Később azonban jelleme rácáfol minderre. Az erőltetett' aktualizálás a játékstílus teljes töréséhez vezetett, egy damaturgiai baklövéshez, az egyébként sikeres előadásban. De hadd szóljunk két olyan irodalmi színpadról is, amelyik a szó szoros értelmében lelkesítő élményt adott. A FÉK Ho Si Minh irodalmi színpadának Amerika, Amerika! című műsora csupa lendület, hevült protestálás, dokumentáló igénnyel. A versmondáson van csiszolnivaló ugyan, de amit akarnak és ahogyan csinálják: tiszta, érthető és erőteljes! A Nagyatádi Komfort Ktsz irodalmi színpada Váci Mihály összeállítást hozott. Több szereplőn érződött, hogy kétkezi munkás, nem a forma, a rutin biztonsága, hanem a tartalom, a költő érthető és példaadó gondolatisága fogta kézen őket. A rövid műsorban felidézték Váci lírájának ihletett, érzelmes leíró szépségeit, de harag- vó, bíráló, a mindennapok, a társadalom tisztasága fölött, őrködő éberségét is. zek a műsorok — további csiszolás után — alkalmasak arra, hogy több helyütt közönségre leljenek Somogybán. Mint ahogyan alkalmas a siófoki gimnazisták Moliére-bemutatója, vagy a somogygesztiek népi játéka is. Csak el kell indítani az álló fogaskereket legjobb szándékunk és tudásunk szerint. Tröszt Tibor E Ötvenezer forint a fejlesztésre Lakás a népművelőnek folklórvilágon keresztül jelenik meg. Ungvári Károly is a több művel szereplő kiállítók közé tartozik most. A somogyi képzőművészek XXII. tárlata talán neki jelenthet a legtöbbet abban, hogy végigtekinthessen azon az ösvényen, melyen most jár. Nem haszontalan, ha korrekcióra készteti a művészt saját kiállított anyaga. Ungvári Károly festményeivel olyan küzdőtérre lépett, melyen nem állja a sarat, ezzel nem lebeszélni akarom a nagyobb erőt igénylő fáradozásokról. Képességeit ellenben fegyelmezettebben kellene számba vennie, hogy a meglevőkre alapozhasson. Grafikái, a Repülő szerkezet és az Éjjeli pávaszem erre a példa. Ruisz György Szentgyörgy- hegy című képe méltó társa a kiállítás legjobbjainak; László Levente Csendélete, Molnár József Téli tája, Ungvári Judit Este című grafikája figyelemre méltó. Horányi Barna Négy társközséget irányít a Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács. Az üdülőtelepnek ezerötszáz lakosa van: Ba- latonberény, Vörs, Tikos és Hollád tartozik a községhez. — Tikos kihalófélben lévő kis falucska, a legkevésbé fejlesztett társközség — mondta a tanácselnök. — A művelődési házat egy régi parasztházból alakítottuk ki. Ma már nagyon rossz állapotban van. Az ismeretterjesztő előadások az iskolában folynak. Ott tartjuk a falugyűlést, legutóbb ismertettük a tanács felépítését, működését, országgyűlési képviselő beszámolóját hallgathatták az egybegyűltek. A művelődési élet azért fontos. Mindegyik társközség művelődési házának klubszobáját új bútorokkal rendeztük be. ötvenezer forintba került. — A tikosi iskolának csak alsó tagozata van, cigányiskola. Kevés a gyerek, ezért majd a szentgyörgyi iskolához csatolják a tagozatot. Reméljük felépül itt az új iskola, és akkor megoldódnak majd ezek a gondok — mondta Pordány László tanulmányi felügyelő. — Holládon hol kapott helyet a művelődési ház? — A tanácsház épületének egy részét használják, egyik oldalához építettek. Jól működő könyvtára van. Futó Lajos, a termelőszövetkezet csúcstitkára Vdrsön lakik. — Tiszteletdíjas látja el a művelődési ház igazgatói tisztségét a faluban. Érettségizett, nagyon értelmes asszony, elégedettek vagyunk vele. Menyecskekórust szervezett, az aíesz-től évente kétezer forint támogatást kapnak. A művelődési ház klubszobájában új a felszerelés, tágas könyvtár és előadóterem kapott még helyet a házban. A négy társközség közül a fejlődő Balatonberény élvezi a legtöbb támogatást. Művelődési házát jól kihasználják. A legnagyobb művelődési ház Balatonszentgyörgyön van. A legideálisabban itt lehet irányítani a közművelődési életet. Vagy mégsem? Az idei művelődési terv első oldalán olvasható: »... A személyi feltételek javítására függetlenített népművelő alkalmazására — a végrehajtó bizottság a béralapot, létszámot megteremtette, de az álláshely betöltésére csak 1371. augusztus 1-vel kerülhetett sor...« A tanácselnök: — Augusztus elseje előtt tiszteletdíjas látta el az igazgatói hatáskört. Utána függetlenítették a státuszt, melyet Hajas Sándor töltött be. Nem azt mondom, hogy rosszul; képesített volt, értette a dolgát, sajnos csak átmeneti munkahelynek tekintette a függetlenített népművelői állást. Most Erdélyi József látja el ezt a munkakört. 1975-re egy népművelői szolgálati lakást is tudunk biztosítani. Ügy véljük, ez is az előrelépés egyik biztosítéka. R. G. Somogyi Néplap
