Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

Művészportrék 72

VARÁZSLAT

Csúcsforgalom a Magnólia körúton

Közlekedési park a „dzsungel“ helyén

Bálint András ö;

Mi ez, ha nem varázslat?

Egy ember áll a pódiumon, neveket mond, hangját elnyeli a feldübörgő zene — és körülötte megáll az idő, eltűnik a tér. Egy pillanat, és minden más, mint eddig volt. A széksorokban döbbent csend. Az egyénekből közösség lett. Közösség, amelyik nemsokára ismét egyedekre bomlik, de ezek az egyedek már nem ugyanazok. Az élmény kitörölhetetlenül vésődött a szívekbe, agyakba. Bálint András két órára színházzá változtatta a csurgói klubszobát. Igazi színházzá. Egyedül.

A Madách Színház fiatal művésze olyasmiről beszélt, amit végig kell gondolnunk. Tudni éppen eddig is tudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben megszaporodott »külföldre szakadt hazánkfiaiénak száma. De hogy a gyökerek messzi évszázadokra nyúlnak vissza, azt csak most értettük meg igazán.

Janus Pannonius, Bornemisza Péter, Apáczai Csere János, Kecskeméti Vég Mihály, Batsányi János, Mikes Kelemen, de Petőfi, Ady, József Attila, Bartók Béla, Radnóti Miklós, Bálint György, Illyés Gyula, Örkény István erről is vallanak. Es nekik el kell hinnünk, hogy gond ez mindmáig. És el kell hinnünk Bálint Andrásnak is, aki saját gondolatait mondta el nekünk »mások szavával-».

»Magyarország messzire van« — idézte József Attilát. Messzire. Nemcsak a kintiektől, sokszor tőlünk is. Hosszú és befejezhetetlen a

Kiváló-kitüntetés

A közelgő pedagógusnap alkalmából tegnap Ilku Pál művelődésügyi miniszter — eredményes oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként — 72 pedagógusnak adott át kitüntetéseket a minisztériumban. Negyvenketten kiváló tanár, huszonketten kiváló tanító, nvolcan pedig kiváló óvónő kitüntetést kaptak. A kitüntetések átadásánál jelen volt

álló estje Csurgón

névsor. Neves és névtelen

magyarok milliói. Kikerülhetetlenül áll előttünk a

»miért» ?

Előttünk, mert Bálint András hozzánk beszólt. A kintiek szavával is hozzánk.

Hogy gondolkodjunk, hogy tegyünk, hogy maradjunk. Sokat lehetne még írni erről az estről, méltatva a gondolat töretlen ivét, a sokszínű megközelítést, a mesteri szerkesztést, az előadás szuggesz- tív közvetlenségét. Ki kell emelni a dokumentumok és irodalmi szövegek, a próza és a zene összhangját, az önmagukban is izgalmas montázsokat. A részvevőben azóta sem halványult az est varázsa.

G. T.

72 pedagópsnak

Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára.

Kiváló tanító kitüntetést kapott Antal Terézia, a Somogy tarnöeai Általános Iskola pedagógusa.

Több, kiváló munkát végző somogyi pedagógusnak ma nyújtják át — ünnepség keretében — a kitüntetéseket a megyei tanács székházában.

O

danézzetek, a táblára — kiáltottam fel,

amikor kocsink begördült a szőlősgyöröki nevelőotthon udvarába. Elég volt egy pillantás a Platán körút névre, s már mindnyájan részesei voltunk egy hasznos és kellemes játéknak. Anélkül, hogy még egyetlen szót váltottunk volna a tanárokkal vagy a gyerekekkel, máris megcsapott bennünket a napokban felavatott közlekedési park hangulata.

Nagy László igazgatóhelyettes szenvedélyesen beszélt a nagy munkáról.

— Három évvel ezelőtt láttunk neki a bozótirtásnak, ugyanis a park egy része nagyon elhanyagolt volt. Ez egyrészt a gyerekek munkára való nevelését szolgálta, másrészt pedig azt, hogy séta- parkká váljon az -udvarunk«. Közben tantervbe iktatták a közlekedés néhány szabályát. Lényegében ez bontakoztatta ki mozgalmunkat. Törtük a fejünket, mit csináljunk... Itt, .jó messze a fővárostól budapesti fiúgyerekeket nevelünk, akiknek sokkal többet kell tudniuk elméletben és gyakorlatban is a közlekedésről, ha kikerülnek az otthonból. Megalakult a gépjárműbarát szakkör, tíz tanuló pedig egyenruhában, úttörő közlekedési rendőrként tevékenykedik. A gyermekek, az úttörő- csapat, a nevelők ötlete alapján fogtunk hozzá a közlekedési parknak. Március óta dolgoztunk, s elkészült a hétutcás és ötteres városrész, amelyben százhuszonhat jelzőtáblát helyeztünk el. Minden megtalálható benne a körforgalomtól a főútvonalig, a zsákutcától a várakozni tilos jelzésig. Minden életszerű, a környezethez alkalmazkodik, s a közlekedés valamennyi változatát gyakoroltatni tudjuk. Óriási volt az összefogás, olyan dzsungelt irtottak ki a gyerekek, hogy csuda.

— S mennyit dolgoztak?

— Legalább tizenkétezer óra társadalmi munka fekszik a parkban ... Persze meg is van a haszna. Huszonkilencen jelentkeztek segédmotor-vezetői vizsgára — tizennyolc tanulónk, két felnőtt az intézetből

Jh scétktifó a fáz mm égS mg:/

Népítélet Apátfalván

Bakócz Tamás és a főurak ultimátumából végérvényesen meggyőződött arról Dózsa, hogy az ország nemessége és a király katonái nem a török, hanem a kereszteshadak ellen gyülekeznek. Megértette, az életre-halálra szóló harc immár kikerülhetetlen., A helyzet súlyosságához mérten igyekezett minél előnyösebb katonai, illetve gazdasági helyzetet teremteni forradalmi háborúja számára.

Katonailag igen kedvező volt a keresztesekre nézve, hogy a fővezér elgondolásához híven a békési és a bihari síkságot birtokolták. Olyan területi pozíció volt ez, ahonnan egyforma súllyal éreztethették hatásukat mind Buda, mind Erdély, mind pedig a török felé. E körzet stratégiai fontosságát hagyományosan ismerték az ország urai, hiszen számos vár tanúskodott kivételes szerepéről. Nagyvárad, Gyula, Csanád mellett olyan kulcserődök tartoztak ide, mint az erdélyi bejáratot őrző Lippa és Sólymos vára. Mindehhez a stratégiai rendszer koronájaként tartozott Temesvár, amely felé Dózsa törekedett. Ha ezt elfoglalja, Budánál is fontosabb hadászati bázis jut a keresztes- haHak kezére.

Gazdaságilag és politikailag úgyszintén nagy jelentőséggel bírt ez a terület. Aki a magáénak mondhatta, az erkölcsileg nagy hatást gyakorolhatott az ország közvéleményére. Itt könnyebben megoldhatták a gazdag uradalmak révén a hatalmas sereg ellátását, ugyanakkor önmagáért

beszélhetett a tény: a legnagyobb urak vagyona, földje Is elvehető a szegény nép javára.

A kereszteshadak által megszállt országrész nem akármilyen birtokos úré volt. Valóságos kiskirályként élvezte a roppant vagyon előnyeit az a Hohenzollern György, akit idegen létére feltűnő kegyességgel pártfogolt II. Ulászló. Ügy vélte a magyar király, megteheti ezt unokaöccse kedvéért. A német Hohenzollern Györgyhöz adta feleségül Corvin János herceg özvegyét, Frangepán Beatrixot, s miután a hozománybirtokos asz- szonyt rövidesen sírba kergették, György ölébe hullott Magyarország egyik leghatalmasabb latifundiuma. így tehát György úr, a stettini, pomerá- niai, rügeni, ansbachi hercegi cím, illetve a brandenburgi és nürnbergi őrgrófsága mellé megkaparintotta a magyarországi várak jelentős csoportját, a Nagyalföld 251 mezővárosának és falujának tulajdonjogát.

Ezért cselekedett Dózsa bölcsen, amikor hadaival bebizonyította a legnagyobb urak

sebezhetőségét. Ezért estek oly nagy piáikba az ellenpárt vezetői, amikor látták, hol kezdenek megszilárdulni a keresztesek pozíciói. Legfontosabb szándékuk az volt, hogy bármi áron megakadályozzák a paraszti seregek átkelését a Maroson, s ezzel eleiét vegyék Csanád és Temesvár elesté- nek. Csáky Miklós Csanádi püspök állt a nemesi had élén. Hozzá csatlakozott ugyancsak tekintélyes erőkkel Báthori István temesi gróf. Amikor Balogh István alvezér, Dózsa paráncsnoktársa a Magoshoz ért, bogy elfoglalja a

révhelyet és gázlókat keressen, a nemesek megverték a kereszteseket.

Csáky és Báthori átkeltek a Maros jobb partjára. Nagylakig üldözték a kereszteseket, de egyelőre beérvén a kezdeti diadallal, elfogadták Jaksics György gazdag szerb vendéglátását és nagy dínom-dánom- mai töltötték az éjszakát. Dózsa már másnap, május hu- szonhetedikén hajnalban

Nagylakra ért. Magához kapcsolta a megvert csapatrészek maradványait és mindjárt hozzálátott a Jaksics-íéle megerősített kúria ostromlásához. Tele hordatta rőzsével a várárkot és rövid úton kífüstölte a védőket. Fordult a kocka, ezúttal a keresztesek győztek, noha mind Báthori, mind Csáky elszántan harcolt. A lényegében sértetlen nemesi hadak egész napon át védekeztek, végül tönkreverésijkkel fejeződött be a csata. Báthori csak nagy szerencsével tudott megmenekülni és Csáky Miklós is annak köszönhette egyelőre életben maradását, hogy az erdőben, ahol folyt ellene a harc, hamar beesteledett Sikerült egérutat nyernie, Csanád várába futott Azt remélte, itt átvészelheti a keresztesek újabb támadását.

De csak egyetlen éjszakára tudta elodázni végzetét Dózsa percnyi nyugalmat sem hagyott ellenfeleinek. Szívósan a sarkukban volt, még a nagylaki ütközet utáni éjszaka Csanád ellen vonult és nyomban megkezdte a püspöki erőd ostromát. Megint a tűz fegyverével élt, felgyújtotta a várost, elégették az összes káptalant papírokat. A püspök reménytelennek látta helyzetét, azért bizalmasaival

Megelevenedett a Magnólia körút. I

és kilenc a faluból. A gyerekek mind sikeresen levizsgáztak, a falubeliek közül csak egy. Hát ezt jelenti a gyakorlás, az alapos felkészülés ...

Elindulunk egy körsétára. Az egykori Jankovich-kastély parkja kétszáz éves, s országosan bejegyzett természetvédelmi terület. Megtalálható itt a magnóliabokor, a píramistölgy, a szerecsendió, harmincnyolcféle fenyő, köztük a selyemfenyő. Gyakran érkeznek vendégek a harmincholdas parkba, biológia szakos tanárok, természetjárók. A soproni erdőmérnöki főiskola egyik hallgatója itt látott először illatos tűlevelű Douglas-fenyőt.

— Valóban szép ez a park, s hadd büszkélkedjek azzal, hogy a gyerekek gondozzék a pedagógusok irányításával.

Annyi báj és kedvesség lelhető fel a körutak, sétányok, közök, utcák elnevezésében! A legtöbb a fákról kapta a nevét. Van itt Rózsa, Gömbakác, Magnolia, Jegenye körút, Nyárfa, Hársfa, Diós utca,

együtt csónakba szállt, hogy

az éjszaka leple alatt fölevéz- zenek a Maroson az aradi hegyekig. Azonban mégis elfogták őket a keresztesek és megkötözve vitték foglyaikat Dózsa elé.

Ekkor már számos nemest

tartottak fogva Dózsa táborában. Többek között Ravazdy Péter alispánt, de főképp a hatalmas urat, Telegdy István kincstartót, aki éppen a király sürgős üzenetével sietett volna Erdélyen át a moldvai oláh vajdához, .hogy küldjön katonai segítséget a főilázadt jobbágyok ellen. Egyúttal szörnyű hírek érkeztek a táborba az elfogott keresztesek budai kivégzéséről. így például tudták már a keresztesek azt is, hogy a Mezőtúrról Budára hurcolt parasztokat elevenen megnyúztik, húsukat megsütötték.

Az úri ítéletre népítélettel

kívánt felelni Dózsa. Be akarta bizonyitani, hogy van bennük bátorság az úri rémtettek megtorlására. Csanád mellett, Apátfalván tartott nyilvános ítélkezést. A környező vidék jobbágyai hosz- szan elsorolták sérelmeiket. Halál várt a keresztes táborban fogva tartott valam*>rmvi nemesre. Csáky Miklós Csanádi püspökön kezdték. Csontjait vasbuzogánnyal összetörték, majd fejjel lefelé karóba húzták. A többi urat is karóba húzták, mind egv szálig. Telegdy István kincstartót, a király diplomatáját magas oszlopra kötözték, és íjászok nyi- lazták le.

Májiís 2ft-án történt ez. amikor a kereszteshadak népité- lettel adták ellenségeik tudtára, hogy elszánták magukat a legvégsőkre.

Gerencsér Miklós

Következik:

AZ ADOTT SZŐ

Bodza, Gerle köz. S itt a Móka sétány. Ennek bizony szomorú a története. Tavaly kétnapos őzikét találtak az eredőben, s a gyerekek először rókának nézték, így kapta később a Móka nevet. Mindenki szerette, becézte, sőis ragaszkodott a gyerekekhez, kézből ette a süteményt. Három héttel ezelőtt egy kutya széttépte a vízházkertben. Most a legszebb sétányt róla nevezték eL

z a Bárány tér... ez pedig a Bárány utca. Kitettük az állathaj táa táblát, ugyanis innen viszik a fiúk legeltetni a tizenöt barikánkat Mindegyik kapott nevet, persze nem sok logikával, mert a kedvenc, noha kos, a Zsuzsi névre hallgat Olyan boldog, aki azt a feladatot kapja, hogy terelje a nyájat a hinta melletti legelőre ... fülig ér a szája, amikor elújságolja, hogy nála jobban híztak, mint a társánál.

Bokros területhez érkezünk, a fákon sűrű folyondár.

— Hát ilyen volt körülbelül, amit kiirtottunk... Másfél hétig égettük a kiszedett gallyat és gyökeret. A falusiak megálltak a kerítésnél, s csodálkoztak, ugyan mit csináltunk, hogy ilyen szép lett a park.

Amíg körbesétáltunk, a fiúk előhozták a kerékpárokat, motorokat és a go-kartot.

— Három motort és a gokartot az MHSZ megyei vezetősége ajándékozta az otthonnak a közlekedési park avatásakor, egy motorkerékpárt pedig az úttörőcsapatunkat pártfogoló honvédségi alakulattól kaptunk. Nagy élmény volt a gyerekeknek a harcászati, a modellező bemutató, a gépjárműiskola korszerű, audióvizuális eszközeinek, a lövészkor fegyvereinek a kiállítása.

Fővárosi forgalom. Ez jutott eszembe, ahogy a Magnólia körúton feltűntek a motorosok, gyalogosok, s a nyolcadikos Gruber Laci intésére megálltak, elindultak, bekanyarodtak.

— Azért egy síp elkelne, annyi a szabálytalanság — füstölgőit a bemutató végén.

Kiszli József, a másik közlekedési rendőr a parképítésről beszélt:

— Sokat talicskéztunk, gereblyéztünk, homokot hord- tunk. De megérte... nekem is sikerült a KRESZ-vizsgám.

A hatodik bések oroszlán- részt vállaltak a parképítésből. Egy kicsit irigykedve nézik a nyolcadikos Takács Jóskát, aki fején piros bukósisakkal vezeti az éktelenül berregő go-kartot.

— Szeretnétek ti is robogni vele?

— Ilgeeen — kiáltják kórusban.

— Aztán mi kell hozzá? — kérdi Reiner József igazgató- helyettes.

Nagy a hangzavar. Két szót Ismételnek legtöbben: tanulás, szorgalom.

— Megérte-e, hogy annyit dolgoztatok?

, — Meg hát! — vágja ki egy mokány, barna gyerek.

A parkon kívül egy focipályát is építettek a gyerekek. Gyökerestül irtottak erdőt, kiegyenlítettek lejtkülönbséget, négysávos futópályát alakítottak ki. Ha még ráteszik a nyári munkát, akkor az ősszel birtokukba vehetik.

A nevelés akkor lehet szép és hatásos, ha felszabadultan játszanak a gyerekek az otthonban. Az itt nevelt kétszáz

gyereknek bőven van benne része.

Lajos Géza

— fgy ken gázt adni — magyarázza Boros Endre, az MHS8 lövcszkör-vezctojc a gyerekeknek.