Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

A grermefe szereti a me­Ä sét Kéri es várja, hogy Weeeéiycmk neki. A legtöbb «aäöoek az a gondja, hogy hány éves kortól meséljen, s atít, hogyan meséljen. Nehéz tenne meghatározni, hogy pontosan hány éves kor­ban kezdhetünk el mesélni. Meg aztán attól is függ, hogy mit nevezünk »mesélés«-nek. Szeretném azt mondani, hogy számítsuk már annak azt is, amikor a csecsemő bölcsője fotó hajló anya dajkadalokat, altatókat dúdolj gyermekének. Boldog az az anya, aki tele van a dajkadalok, altatók, gyermekrimek, mondókák já­tékos, mókás, furcsa, sokszor értelmetlennek tetsző ritmu­saival; aiká mint anya tovább­adja azt, amit gyermekkorá­ban az ő anyja vagy éppen öreganyja mesélt neki. A hu­szonöt éves Petőfi Sándor örök erűteket emelt egy dajkadal- ftak; »»Cserebogár, sárga csere­bogár-« — ezt hallotta gondo­latban, amikor visszaemléke­zett szülőföldjére. Két-harom éves gyermekek­nél még korai összefüggő tör­ténetek meselése. Ebben a korban igen jó barátja a gyer­meknek a kép. A gyermek te­le van kérdésekkel a képek láttán. Feleljünk türelmesen! Nézegessük a hajtogatható'ké­peskönyveket a két-három eves gyermekkel, és csak any- nyi tegyen a mese, hogy el­mondj uki mi minden látható a jeepeken. így sok új fogal­mait tanul meg a gyermek. K-ét-harom elmesélés után már ő is helyesen alkalmazza a szavakat, amikor önmagá­nak mesél a képeskönyvéből. Emlékezőtehetsége annyira jó, olyan nagyon figyel ránk, hogy ki is javítja, ha egyszer netán másképpen mondjuk, mint etózőteg. Anyu, mesélj! Azután — ahogy nő a gyer­mek — az igényei is máé színi kapnak. A figyelme kitartóbb less; képes hosszabb szövege­ket is megérteni, befogadni. Ekkor kezdi meg a gyermek életében tündökletes pályafu­tását a mese. A mesének feltétlenül szépnek, érdekesnek, derűsnek kell lennie, és olyan nyelvezetűnek, amit a gyer­mek könnyen megért. A me­sét csak kevés szülő találhat­ja ki saját maga. írói adott­sággal kell rendelkeznie annak a szülőnek, aki meri vállalni, hogy saját költésű mesével szórakoztatja — neveli a gyer­mekét. A mesemondónak — mielőtt elmondja — feltétlenül el kell olvasnia a mesét. Meg kell állapítania, vajon nem tartal­maz-e olyasmit, ami a gyer­mek számára érthetetlen vagy ami tapintatlanul érinti egy- egy érzékeny pontját. (Pl. tes­ti fogyatékos gyermekeknek ne olvassunk vagy meséljünk nyomorék gyermekekről szóló történetet stb.) Gondoskodnunk kell arról is, hogy megteremtsük a me- sélés kedvező feltételeit. A szobában tegyen teljes csönd, amikor mesélünk! Kapcsoljuk ki a rádiót, és mások ne be­szélgessenek mesemondás alatt. A szabadban (téren, ud­varon, kertben, patak partján) is keressük meg a megfelelő csendes helye);. Fontos, hogy a gyermek lás­sa is a mesemondót mesélés közben. Legjobb, ha szemben ül vele. Dívatkreáció az OKISZ-laborból * i\'í OKISZ-labor tervezői praktikus új nyári modelleket ter­veztek fiúk és, lányok részére. Képünkön: Stilizált virág­mintával díszített anyagból varrt nyári ruha, virágmintás ing, könnyű szövctnadrággal. figyelem! Az ÓBUDAI GÉPIPARI SZÖVETKEZET 1. számú telepén MARCALIBAN, előnyös feltételekkel vállalja: bolgár és magyar (RÁBA) gyártmányú elektromos targoncák kist és nagyjavítását. Rövid átfutási idő, 6 hónap garancia! (7357) A Fönyódi Építőipari Ktsz fölvesz számlázásban jártas építőipari technikust, és egy épületgépészt (víz) Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés a telep­helyen. (123451 Mesemondás előtt keltsük fel a gyermek érdeklődését, mondjuk meg: miről fog szól­ni a mese, hogy izgalommal, feszültséggel várja. A meseolvasás vagy mese­mondás után mutassuk meg a gyermeknek a mese képeik Állapítsa meg, hogy a mese melyik mozzanatát ábrázolja a kép, keresse meg a szerep­lőket, figyelje meg az arcki­fejezésüket, mozdulataikat. 1 együnk fel a mese tartalmá­ra vonatkozó kérdéseket! Kér­dezzük meg, hogy a mese me­lyik szereplőjéhez szeretne ha­sonlítani, és miért! Ezzel íté­letalkotásra, véleményének ki­fejezésére szoktatjuk a gyer­meket. Az öt-hat éves gyerme- kekkel már megkísérel­hetjük azt is, hogy elmond­juk a mesét háromnegyed ré­szig, s neki adjuk feladatul a történet befejezését. Ezzel a képzelőerejét fejlesztjük. Ugyanazt a mesét elmond­hatjuk többször is a gyermek­nek. A három-hat éves gyer­mek első hallásra úgysem ér­ti meg teljes összefüggésében a történetet. És még akkor is élvezi a mesét (figyeljük csak meg!), ha már ő maga is — szinte szóról szóra — tudja. Dr. G. K. Felújítótt divatos kosztümök Szeszélyes, változékony időbe« Bár most perzselő a nyári meleg, ne feledkezzünk meg az időjárás szeszélyeiről. Hű­vösebb, változékonyabb idő esetén mindennapi viseletre legalkalmasabb ruha a kosz­tüm. Blúzokkal, pulóverekkel, divatos kiegészítőkkel tehetjük változatossá. Mi, nők általá­ban szeretjük követni a diva­tot, s vannak, akik a legújab­bat is, csakhogy pénztárcájuk nem mindig engedi meg ezt. Néhány ötlettel nekik szeret­nék segíteni a már kevésbé divatos ruháik, kosztümjeik Ál*természetjárók Mert ilyenek is van­nak. Nem is kevesen. Nem úgy mondom, hogy álturisták, mert ma már a turizmus sehol sem azt jelenti, mint régen: ma repülőgép-, autó-, hajó- meg vonatutazást jelent; luxus, de legalább is jó, kényelmes, ho­telszobát; mindent, csak nem barangolást, természetjárást Igaz, ugyanakkor sok jót és hasznosat ad az előbbiek he­lyett: világot-látást, távoli tá­jak, népek, kultúrák megisme­rését. Azokról az emberekről aka­rok szólni — a látszat ellenére sem gúnnyal, hanem inkább sajnálkozással —, akik szöges­bakancsot húznak, a váöukra zöld turistatarisznyát vetnek, aztán elindulnak a legközeleb­bi buszmegállóhoz; ott bepré­selik magukat valamilyen jár­műbe, aztán föl, a hegyek kö­zé! Fönn a hegyen, ahol ki­szállnak, nap süt, madár szól, virág illatozik, ám ez őket nem zavarja: be az első kocs­mába, elő azt a turistatarisz­nyát, abból meg a kártyát, és következeik a »blattverés« — persze bor, sör, pálinka mel­lett — egészen sötétedésig! Mi­kor aztán kigyúlnak a lámpák — illetve a csillagok —, fölke­rekednek megint, s ahogy jöt­tek: irány haza! És másnap még fehérebb bőrrel, még egy-kpt fölösleges kilóval (mert turistákhoz mél­tóan bőségesen táplálkoztak a »túra« alatt), alkoholtól-niko­tintól kábultan mondják el munkatársaiknak, ismerőseik­Felveszünk érettségizett, gépírni tadó adminisztrátort azonnali belépéssel FÜSZÉRT-fiók, Kaposvár, Zalka Máté u, 13, (wm nek, hogy micsoda remek volt az a hétvégi kirándulás. Aki nem hiszi, járjon utána! Mert en például utánajártam. A hegyi büfében nem tudtam meginni egy pohár szomjoltó italt, mert nem fértem be a késsel vágható íüsttengerben italozóktól, danászoktól, kár- tyázóktóL Valóban eszményi zöldöve­zetben azt a fura megfigyelést tettem, hogy sok a szemét — a csikk, a csokoládé- és rágógu­mipapiros, a gyümölcscsutka mindenütt. (Azt csak melléke­sen jegyzem meg, hogy az iga­zi természetbarátok, akik gya­loglásra »adják a fejüket«*, azaz nem, fosztják meg magu­kat a hegyi túrák páratlan él­ményétől, szeretik és tisztelik az erdőt, tehát nem szemetel­nek benne!) Persze máris hallom?az el­lenvetést: nem mindenki bír­ja ám szívvel, tüdővel meg lábbal az emelkedőket. Ez igaz, ám — hogy stílusosak te­gyünk — erősen sántít ez az érvelés. Mert azért ha hosz- szabb túrákra nem is vállal­kozhatunk, a legközelebbi kocsma helyett fölkereshetjük a legközelebbi tisztást, s ott letelepedni, kártyázni sem ha­lálos bűn. De nem ám! És nem mindenütt emelkedik az út. Kiválaszthatunk magunknak olyan kirándulóhelyet, ahol viszonylag sima terepen, bárki kedvére — és egészségére — kocoghat egy keveset, még »hi­vatalos« kocogópálya nélkül is. Mondom^ nem gúnnyal, inkább sajnálkozással írtam te e sorokat. De ugyanakkor re­mélve, hátha sikerül rádöb­bentenem azokat, akiket illet, hogy jobb igazi természetjá­róknak tenni. Sőt, hogy csakis igazinak érdemes lenni! Azaz: jó nagyokat — vagy kisebbe­ket — ‘ gyalogolni, jó levegőt szívni, madar daltó! jó kedvre derülni, s aztán egy igazán kellemes hétvége után csak­ugyan pihenten ismét munká­hoz látni! Se. S. Kőműveseket és térti segédmunkásokat felveszünk. Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Kaposvár, Berzsenyi u. tó. ■ (448116) A Tolna megyei Aälami Építőipari Vállalat föl­vételre keres aaztalo«izem vezetéséhez gyakorlott mérnököt vagy technikust szekszárdi üzemébe. Szükség esetén a vállalat lakást biztosítani tud. Jelentkezés: Szekszárd, Tartsay V. úti iroda­házban, (12300) felfrissítéséhez, divatossá téte­léhez. * 1. Idősebbeknek mindig cö- vatos — és a legelegánsabb vi­selet tavasszal, nyáron, kora ősszel egyaránt — a klasszikus Chanel-kosztüm. Jellemzői: a ritka szövésű anyag, a széles paszpól (ez tehet horgolás vagy egyszínű nehéz selyem). A régi kosztümöt e jellemzők figye­lembevételével alakíthatjuk át Fehér blúzzal és brossal díszített masnival viselhető. 2. A divat legpraktikusabb »újdonsága« a blézer, szélesen kihajtott reverrel, nagy zse­bekkel, egy-vagy kétsoros gombolással. Régi, jó állapot­ban levő kosztümkabátunk kis gallérját megszélesfthetjük színben harmonizáló kockás anyaggal, és ugyanolyan koc­kás rakott szoknyát is készít­hetünk hozzá. 3. Vékony alapanyagú (terv­ién, selyem stb.) kosztüm fia­talos, tavaszi, nyári, őszi ki­egészítője a nagy fehér piké- gallér és kézelő. A kopott ré­szeket szalagrátéttel vagy paszpolozással tüntethetjük el. 4. A gallér »eltüntetésével« divatos, kardigánszerű kosztü­möt nyerhetünk. Ha az ujja- kat is levágjuk: mellényt 5. A kosztüm szoknyájának és kabátjának egybedolgozásá- val, kis átalakításával új kö- tényruhánk lesz. Tűzéssel és kétsoros gombolással díszít­hetjük. 6. A matrózruha különböző megoldásban a divat egyik új­donsága. Kosztümből is alakít­ható, ha a kabátot elöl össze- varjuk és a gallérját levágjuk. Így V-alakú kivágású blúzt kapunk. Vegyünk hozzá egy­színű vagy pöttyös anyagot, amelyből matrózgallért, sálat és kézelőket szabunk! A mat­rózgallérhoz csatlakozó * sállal a gomblyukakat és az össze­varrási tüntetjük el. K. Z. OTTHON CSALÁD Kenyér- és kásaadó növények 1 2 3 4 s i B 7 8 9 10 ::sns sna 11 12 •aaa 13 14 55 aaaa VII« 15 tó m 17 SSSS2C SSs Sku 18 ■ama aaa* m aaaa 19 20 21 55 ■■■a 22 55 aaaa 23 I .„ üS 1 24 55 ■ ■■■ 25 2b 27 28 B 29 m 30 • m. 55 32 33 U B 35 VtZSZDWES« L Régebb« UumeH Mcaféte. T. Lakat M. Szobaknöáé, dkezetfMbsteggel. ft. Sir. 12. Labda. 13. Pót bet«. 14. Pottyant. 15. Közép-keleti ország. te. s. o. te. Női név. ifi. Így csúfollak a nemad germánokat a rómaiak. 24. Bírósági ügy. 25. írott szöveg. 27. Hint. 23. Orosz férfinév. 30. Fekete tinta. 31. Érték — pénzben. 32. víz ellentéte, visszafelé. 34. Nem a másik.! 35. Fölkapaszkodó. FÜGGŐLEGES: 1. A legősibb gabonaféle. Őshazája Kína, és In/lia.. 2. Olajjal ken meg. 3. Fővárosunk egyik *észe. 4. Zab betűi. 5. Lassú járkalás. 6. Zokni páratlan betűi, a. A »folyékony kenyér-« alapanyaga. 9. Nem gyakorid 13. Az időt mutaüa. IS. Időegység leteltéig. TL Neon élmos. 18. Papirmértekegység. 20. Ipa. 21. Ezred egyik tele. 22. Sárral ken be. 23. Napszak. 36. Hazánkban leginkább Somogy es Szabolcs gabonanövénye. 28. Tör. 29. Rím betűi. 33. Téli csapadék. K. A, Beküldendő: a vízszintes 1., 19, és a függőleges 1« 8„ 26. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1972. Karina 30-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: *G-yermekkereszt~ rejtvénye! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Oerter, Nurmi, Ha^os, Kocsis, Bauer. Erdős László ^Kényszerleszállás* etmú könyvét nyerték a követke­ző pajtások: Sárvári Katalin, La­katos Zoltán (Kaposvár), Túli Anikó (Lengyeltóti), Kővári Csaba (Barcs). A könyveket postán küldjük el. Somogyi Néplap B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom