Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

Útmutatás és öntevékenység Aratják az őszi árpát A népfronttestületek újjáválasztása során megfiata­lodtak, felfrissültek a nép- froptbizottsagok és elnökségek. A falugyűlések, a megyei kül­döttértekezletek és az V. kongresszus gazdag tartalmi útmutatást adtak a mozgalom száfnára. A legalapvetőbb feltételek tehát adva vannak ahhoz, hogy a népfrontmozgalom is eredményesen vegyen részt a lakóterületek politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális tennivalóinak meghatározásá­ban, megvalósításában. A munka további hatékonysága ezért most alapvetően a helyi pártszervek elvi-politikai út­mutatásától és a népfronttes- tületeinek öntevékenységétől függ. A népfrontmozgalom akkor tud megfelelni a követelmé­nyeknek, ha testületéi folya­matosan működnek. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert az elmúlt években jó néhány községben csupán a kampány- feladatok idején tartottak bi­zottsági és elnökségi üléseket. A társadalmi igények szüksé­gessé teszik, hogy a bizottsá­gok legalább három-négy ha­vonként, az elnökségek pedig havonta-hatftetenként tanács­kozzanak. Téma és termivaló minden­hol bőven található. A gon­dot inkább az okozza, hogy a népfronttestületek ezek közül mindig a legfontosabbakat és a legidőszerűbbeket válasszák ki. Ehhez, valamint a tanács­osai, a KISZ-szel és a többi társadalmi szervvel történő tervegyéztetéshez, a közös fel­adatok megjelöléséhez és a fölösleges átfedések kiküszö­böléséhez a pártbizottságok és pártalapszervezetek hatékony segítséget tudnak nyújtani a felsorolt szervekben dolgozó párttagok utján. A nepfrontmunka folyama­tosságát másrészt az biztosít­hatja, ha gondosan előkészítik a bizottsági és elnökségi ülé­sek napirendjeit, az eszmecse­réket, elhatározásokat pedig tettek követik. E követelmény valóra váltása elsősorban a népfront helyi vezetőin, a mozgalomban dolgozó pártta­goké« áül. Ezeket az alapelvekét min­denkor szükséges figyelembe venni. Vannak azonban köz­vetlenebb teendők is, melye­ket a pártszervek a második félévben feladatúi adhatnak a népfrontban tevékenykedő párttagokiiak. A pártszervek — a helyi kö­rülmények mérlegelése alap­ján '— gazdag lehetőségek kö­zül választhatnak. Ajánlhat­ják például, hogy a népfront­testületek tűzzék napirendre a múlt évi országgyűlési és ta­nácsválasztások, az idei ta­nácstagi beszámolók és a nyil­vános falugyűlések alkalmával elhangzott észrevételek, ja­vaslatok sorsát. A helyi ta­nácsokkal együtt vizsgálják meg, hogy válaszoltak-e min­denkinek, a teljesíthető kéré­sek, javaslatok alapján történ­tek-e intézkedések, s az idő­közben előállott változások miatt egyes esetekben nem szükséges-e korrigálni a ko­rábbi válaszokat? Ismeretes, hogy a ne­gyedik ötéves tervben elő­irányzott beruházások csök­kennek, egy részük csak a kö­vetkező tervidőszakban való­sul meg. Ez hatással lesz a tanácsok helyi fejlesztési prog­ramjára is. A népfronttestüle­tek a lakosság véleményének figyelembevételével javaslatot készíthetnek' a megmaradó ke­retek felhasználásához, a helyi erőforrásoknak társadalmi munkával, vízmű-, lakásépítő és más hasonló társulások szervezésével történő kiegé­szítéséhez, gyarapításához. A lakosság véleményének, javaslatainak összegyűjtéséhez, a helyi kedvezmények kibon­takoztatásához sokoldalú se­gítséget nyújthatnak a tanács­tagok is. Hasznos volna, ha a népfront aktivistáival együtt minél több családhoz elláto­gatnának és eszmecserét foly­tatnának lakóhelyük gondjai­ról, terveiről. A népfrontszervek újjává- lasztása során szinte minden­hol szóba került, hogy a la­kosság igényli az élénk lóka- területi közéletet. Kérték, hogy működjön minél több népfrontklub és politikai fó­rum, ahol különböző témájú előadásokat, tájékoztatókat hallgathatnak, konzultációkra, eszmecserékre, kötetlen beszél­getésekre kerülhet sor. Ezek­nek az igényeknek a jogos­ságához nem fér kétség. Ezért csak helyeselhető, ha a párt­szervek segítik e programok összeállítását, és jól felké­szült propagandistákat, vita­vezetőket bocsátanak a nép­it evesebbet mennek a gépkocsivezetők A gesztenyefák övezte au­tóbusz-pályaudvaron fakób­bak a színek:*hiányzik a diá­kok tarka forgataga. A forgalom azonban — úgy tűnik — éppen olyan nagy, mint az év bármelyik más napján. A betonte tő alatt na­ponta tizenhat órán át van csúcsforgalom. A hatalmas Ikarusok úgy állnak itt sor­ba, mint a kikötő efőtt a ha­jok. S ebbgh a furcsa száraz­földi kikötőben naponta tíz­ezernél több ember fordul meg. A kaposvári autóbusz-pálya­udvar mindössze ötéves. Ami­kor készült, a jelenlegi for­galomnak körülbelül a felére számítottak. Ma kétszáznál több gépkocsivezető 119 autó­busszal érkezik ide naponta többször is. Nyolcvan kalauz próbálja meg — főleg csúcs­időben —, hogy az Ikarusok befogadóképességénél több utast valahogy elhelyezze. Ed­dig úgy tűnik, sikerült. Ha- szorongva is, de mindenki el­jutott a céljához. S ez az első — nagyon ne­héz — gond. A zsúfoltságot csökkenteni kellene. Ezt már régóta mondják az utasok is és a személyzet is. Az embe­rek többsége nem egyszerűen csak utazni akar, hanem ké­nyelmet Is vár a buszokon. Az ülőhely biztosítása — főleg rövidebb távolságon — azon­ban egyelőre még elérhetet­lennek látszó álom. Kardos Gyula, a kaposvári autóbusz- állomás vezetője mindehhez hozzáteszi, hogy — a lehető­ségeket is figyelembe véve — igyekeznek javítani az utazás kultúráltságán. Több kocsit indítanak ugyanazon az útvo­nalon, ha az előrejelzések sze­rint sok les» az utas. Az Utas­ellátó Vállalattal történt meg­állapodás értelmében a távol­sági járatokon büfét is nyi­tottak. Hűtőszekrényből áru­sít sört, üdítő italt a kalauz a budapesti, a barcsi és a za­laegerszegi járaton, s hama­rosan a pécsi, a marcali és a Somogyszob—Pécs közötti au­tóbuszba is beszerelik a hű­tőszekrényt. Kétségkívül — főleg ebben ■a nagy kánikulában — kedves figyelmesség ez a Volánnal és az Utasellátótól is. — Mi okozza a legtöbb gon­dot? — kérdem az autóbusz­állomás vezetőjétől. — A buszok — feleli. — Viszonylag sok a meghibáso­dás, s nekünk ennek ellenére biztosítani kell járatainkat. A gépkocsivezetők régi gondját sikerült megoldani. Csak egy példa erre: a múlt év máju­sában átlagosan 279 órát utaz­tak. Az idén májusban 202 óra volt az átlagos szolgálati ide­jük. Mindezt úgy oldottuk meg, hogy fizetésük a keve­sebb elfoglaltság eUenere sem csökkent. — Hol szorít leginkább a cipő? — A városi tömegközleke­désben. Tizenhat vonalunkon naponta 30 ezer ember utazik. S ehh^z még egy szám: a múlt évben Kaposvár minden lakó­ja — a csecsemőket is beszá­frontbizottságok rendelkezésé­re. A nyilvános gyűléseken több helyen bírálták a helyi nép­fronttestületeket, mert elha­nyagolták .a lakosság külön­böző rétegeivel való törődést. Ahol ilyen gondok vannak, ér­demes a népfrontelnökség na­pirendjére tűzni, milyen mó­don lehetne pótolni a hiá­nyosságokat, s az érdekeltek bevonásával hogyan lehetne differenciáltabb, színesebb tö- megpolitikai munkát végezni a munkások, tsz-parasztok, ér­telmiségiek, kisiparosok, kiske­reskedők, nők, fiatalok és nyugdíjasok körében. Ehhez ugyancsak hasznos tanácsokat kaphat a népfront a helyi pártszervektől. így például az említett gyűlések felszólalói közül többen javasolták hogy a népfrontbizottságok eleve­nítsék fel a kapcsolatokat a helyi tsz-t egykor patronáló munkásokkal, kössék^issze a kölcsönös üzemlátogatásokat a munkás—paraszt szövetség erőítését szolgáló eszmecse­rékkel. ^ Szinte nincs az országnak olyan helysége, ahol ne volna tennivaló a nők és a fiatalok helyzetének további javítása érdekében. A pártszervezetek — a helységenkénti sajátos­ságok alapján — javaslatokat tehetnek a nők és a fiatalok helyzetének javítására és a közvélemény helyes irányú formálására. Végül arra is érdemes gon­dolni, hogy szeptemberben kezdődik az új tanév. Ez azt is jelenti, hogy ismét mun­kához látnak- a népfront pat- ronálásával működő szülői munkaközösségek. Érthető, hogy most, amikor napirendre került oktatási rendszerünk további korszerűsítése, több konkrét segítséget és tájékoz­tatót várnak a szülői mun­kaközösségek is. Ezért helyes, ha a népfrontbizottságokban dolgozó párttagok ehhez is kapnak segítséget. Hosszan lehetne még sorolni a tennivalókat. Erre azonban nincs szükség, mert az eddigiek is jól érzékelte­tik, hogy a népfronttestüietek folyamatos működése ma már fontos társadalmi igény. Éti­hez joggal várnak segítséget, útmutatást a helyi pártszer- vektől. Gál Gyula, az MSZMP KB munkatársa mítva — százhatvanszor szállt fel az autóbuszra. Sok ez vagy kevés? Az országos átlag száz­hetven körül van. Természete­sen a budapesti közlekedést is beszámítva A helyi járatok között a Kalinyin lakótelep és a vasútállomás között közle­kedő 12-es a legzsúfoltabb. Pedig ezt már periodikusan -közlekedtetjük: csúcsidőben negyedóránként, egyébként •félóránként. De mégis nagy a zsúfoltság, s ha beköltöznek a 330 lakásos sávházba, még nehezebb lesz az utasokat el­szállítani. Ezért gondolkod­tunk azon is, hogy az ősztől gyorsjáratot indítunk a Kali­nyin lakótelep és a keleti ipartelep között: ez lehetővé teszi, hogy a munkások gyor­sabban — a vasútállomás érintése nélkül — jussanak el munkahelyükre. A kaposvári helyi járatra mintha az utóbbi időben ke­vesebb lenne a panasz. Okát itt, az autóbusz-pályaudvaron azzal magyarázzák, hogy si­került előbbre lépni a forga­lomirányításban. Korábban onnan indultak a helyi jára­tok is, ahonnan a távolságiak. Az apparátus nem tudott kel­lő gonddal foglalkozni ezzel a csöppet sem könnyű munká­val. Most a vasútállomás élői indítják a helyi járatokat, a forgalomirányítók reggel 4-től éjjel 11-ig csak ezzel foglal­koznak. E munka hatékonysá­gát éppen a kevesebb pana­szon mérik le. E. L A böhönyei Szabadság Tsz 27 holdas tábláján az őszi árpát két kombájn­nal vágják. A tsz-nek 1134 hold aratnivalója van az idén. A két gép 5,5—6 vagon gabonát takarit be naponta. Szabó Kálmán tsz-el- nök, Illés László fóagro- nómus és Tamás László párttitkár az árpa érését vizsgálja. A becslés alapján 18—20 mázsás holdankénti átlag­termésre számítanak. KÉT CENTENÁRIUM Százéves jubileumra készül Kaposvár Városszépítő mozgalom — Minden jó ötletet összegyűjtenek • Szép fővárosunk cenetená- riuma ez év szeptemberében^ lesz. Száz éve született meg Budapest két szabad királyi város, Pest és Buda, valamint ®buda mezőváros egyesülésé­ből. Ezt a centenáriumot az egész ország — így természe­tesen Somogy megye is — Vgyütt ünnepli a fővárosiak­kal. A centenáriumi ünnepség- sorozat méltó megrendezésére megalakított bizottság úgy ha­tározott, hogy o fővárosi cen­tenáriumi ünnepségeket össze­kapcsol iák Kaposvár ICO éves jubileumával. De mit ünnepel tulajdon­képpen Kaposvár? Még Ka­posvár mezőváros utolsó bíró­jának, Zuzman Józsefnek az idejében indult el az a mozga­lom, mely az 1871. évi XVIII. törvénycikk alapján azért har­colt, hogy a megyeszékhely ne legyen többé falusias jellegű mezőváros, hanem kapjon ön­álló tanácsot és önkormányza­tot. Útjára indított kérelmé­hez a város az 1872. május 6- án tartott megyei közgyűlés támogatását kérte. A rendezett tanácsú státus elnyeréséért a megye 1872. szeptember I2-én terjesztette elő pártoló véle­ményét a belügyminiszterhez. Az 1873. január 20-i városi képviselőtestületi választások alapján a rendezett tanácsú város alakuló közgyűlése 1873. január 22-én történt meg. A város első polgármestere Bá­rány Gusztáv lett. Tulajdon­képpen ettől az időponttól szá­mítjuk Kaposvár mo­dern várossá való' átala­kulásának a kezdetéi A hajdani mezővárosból rende­zett tanácsú várossá alakulás idején hatezer-hatszáznegy- venkilenc lakosa volt a város­nak. Száz év alatt csaknem megtízszereződött lakossággal lepett fekaabadnlasunk utáni történelmünk új szakaszába a magyar középvárosok sorába. E centenárium jegyében nagyszabású társadalmi moz­galom van kibontakozóban. A városi pártbizottság operatív bizottságot alakított az évfor­duló megünneplésének előké­szítésére és lebonyolítására. A hét albizottság számtalan el­képzeléssel, ötlettel gazdagí­totta a centenárium program­ját. Minden eddiginél nagyobb és szervezettebb városszépítő mozgalom kezdődik. Minden üzemet, vállalatot, intézményt, iskolát arra ösztönöznek, hogy tegye szebbé a környezetét. Csinosítani fogják a kaposvári utcákat, tereket, parkokat, la­kótelepeket is. Biztosan örül majd minden kaposvári an­nak, hogy a centenárium tisz­teletére rendezik a megyeszék­hely híres és forgalmas főterét, a Kossuth teret. Korszerű vi­lágítást terveznek a térre, ün­nepi kivilágítást kap a városi tanács. Üj szobrokat, szökőku­takat és egyéb képzőművészeti alkotásokat avatnak, s több új épülettel és létesítmény­nyel gazdagodik a centenáriu­mát ünneplő Kaposvár. Ennek egyik kiemelkedő eseménye lesz, hogy átadják rendelteté­sének a szocialista brigádok összefogásából megépülő száz­személyes óvodát. A jó levegőre vágyó kapos­váriak eddig is szívesen fölke­resték a cseri parkot és a tö- röcskei tavat. Még vonzóbb ki­rándulóhellyé varázsolják most e helyeket. A parkot és a tó környékét is rendezik a vá­ros lakóinak összefogásá­val. A természetbarátok régi vágya teljesül, amikor út épül a töröcskei tóhoz. Az ifjúság lelkesen bekapcsolódik a vá­rosszépítésbe, ennek egyik központja lesz az a KlSZ-epi- tőtábor, melyet a cseri park­ban helyeznek el. A centenáriumi rendezvény- sorozatból kiemelkedik a vá­rosi pártbizottság és a városi tanács együttes áilése 1973. ja­nuár 23-án, az évfordulónap­ján. Ekkor adják át a városért áldozatosan tevékenykedő la­kosoknak az erre az alkalomra alapított emlékplakettet, va­lamint a város első díszpolgá­ri okleveleit. Említésre méltó a várostörténeti konferencia, amelyet a Magyar Történelmi Társulattal és a Magyar Tu­dományos Akadémia várostör­téneti bizottságával közösen rendeznek. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség a cen­tenárium tiszteletére Kaposvá­ron ülésezik 1973 augusztusá­ban. Számtalan vetélkedőt ren­deznek, több pályázatot írnak ki. A centenárium programja elkészült, de a város minden lakosának javaslatát, ötletét, elképzelését, felajánlását szí­vesen várják a szervezők. Nemes kezdeményezés a cen­tenárium jegyében mindent alkotni, a várost gyarapítani, szépíteni, fejleszteni akaró em­ber összefogása. S ahogyan Budapest centenáriumának megünneplése az egész ország ügye, úgy a megyeszékhely centenáriumának megünnep­lése minden somogyi ember szívügye; egész biztos, hogy a szülőföld szerétete arra kész­teti: legjobb tudásával és lel­kesen járuljon hozzá a cente­nárium méltó megünneplésé­hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom