Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
Sportolók az ünnepi menetben Csak Marcaliban született meglepetés a megyei bajnokságban A bajnoki hajrá a megyeieknél is változatlan hevességgel tart. Az I. osztályban a két éllovas, a Nagyatádi Kinizsi és a Marcali Latinca vidéki pályán szerzett két pontot, ezzel az élen nem változott a helyzet. A találkozók közül kiemelkedett a Lengyeltóti—Balatonboglár örök rangadó. A hazai pályán a lengyeltótiak nyertek. Meglepetés Marcaliban született, ahol a Taszár kétvállra fektette az átszervezett V. Meteort. A Somogyi BSE csapata is mind jobban összekovácsolódik. A fiatal együttes most a Csurgót győzte le. SOMOGYI BSE—CSURGÓ 1:0 (0:0) Nagyatád, 300 néző. V.: Tóth Gy. Alacsony színvonalú mérkőzésen a többet támadó hazaiak megérdemelten győz- ek. G.: Máté. Jók: Neibort, Koncz, ilL Nagy, Tibor. Varga Tibor NAGYATÁDI KINIZSI- ORDACSEHI 3:0 (2:0) Ordacsehi, 100 néző. A mérkőzés nem tükrözte, hogy az 'lovas és a sereghajtó találkozik. Bazsó három gólja zonban eldöntötte a találko- ó sorsát a vendégek javára. Csepregí László 'I. LATINCA SE—K. VASUTAS 3:1 (3:0) Kaposvár, 100 néző. V.: Bó- • i. A marcali csapat már a percben 2:0-ra vezetett. Ezt jvetően rákapcsolt a vasutas íyüttes, de már nem tudta dolgozni hátrányát. G.: Bíró ), Varga, ill. Kelemen. Jók: ró, Varga, Nyikos, ill. Berkes, Tallián, Kelemen. Végvári Dénes \SZÄR—MARCALI VM :0 (1:0) Marcali, 400 néző. V.: Fenyvesi. A hazai együttes támadott, a vendégcsapat Károlyi révén szerencsés gólt ért el, és ez el is döntötte a mérkőzés sorsát. A marcali csatárok a legjobb helyzeteket is elhibázták. Jók: Kuzics, Károlyi, Seres, ill. Szántó, Mika. Kálmán Sándor FONYÓD—TOPONAR 2:0 (1:0) Fonyód, 200 néző. V.: Kollár, Alacsony színvonalú mérkőzés, a fonyódi csapatnak volt több helyzete. G.: BogTOTÓ A totó 13 plusz 1 találatos szelvénye: 121121211XX11 plusz 1. — 13 találatot 18 fogadó ért el, ezek nyereménye 40 773 forint. Kilenc fogadó a plusz 1 mérkőzés eredményét is eltalálta. Ezek nyereménye egyenként 70 878 forint. A tizenkét találatos szelvény 932, a 11-es 75, a 10-es 20 forintot tizet. dán, Horváth. Jók: Veosera, Bogdán, Farkas, ill. Haracsi, Vaskúti. Zákányt Kálmán LENGYELTÓTI— BALATONBOGLÁR 2:0 (0:0) Lengyeltóti, 400 néző. V.: Buzsáki. Nagy iramú mérkőzést hozott a két szomszédvár találkozója. Az első félidőben a vendégek akár több gólt is rúghattak volna. Szünet után változott a kép, fölénybe került a hazai csapat, mely a végén megérdemelten győzött. G.: Sándor, Hosszú. Jók: Csordás, Smida, Horváth, ill. Szilágyi, Takács, Csere. Dr. Körmendy István SOMOGYTARNÓCA— BABÓCSA 1:1 (1:1) Somogytarmóca, 200 néző. V.: Perger II. Sportszerű, jó iramú találkozó. A hazai csapat a döntő pillanatban elhibázott egy 11-est. A vendégek szerencsével szerezték meg az egyik pontot. G.: Mohácsi II., ill. Hajdú. Jók: Bátori, Mohácsi II., Kovács, ill. Vuck- mann, Radics, Berki. Kovák József K. V. LOBOGÓ—KARÄD 1:1 (0:1) Kaposvár, 50 néző. V.: Zsa- liakó. A vendégek mindvégig szépen játszottak a mezőnyben, védelmük pedig a hazai csapat sok húzásból álló támadásait rendre hárította. A textiles csapat csak 11-esből tudta itthon tartani az egyik pontot. G.: Komáromi, ill. Mikola. Jók: Schádl, Letenyei, ill Somogyi. Szűcs Béla * Í HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal 12. 71 januárjában Zoli egy hónapra aiberietoe költözőit: a hó és a hideg miatt nehézkes volt a bejáras. Egyik osztálytársa, a mélykúti Lipka László osztotta meg vele szobáját a Liliom utca egyik öreg házában. Ez idő alatt gyakrabban találkozott Arankával. Ugyancsak azon a télen egy alkalommal a város főterén ballagtak. Elhaladtak a fotó- szaküzlet, majd a nagy gyógyszertár előtt. Zoli, amikor egyszer óvatlanul hátrapillantott, észrevette, hogy négy, hozzá hasonló korú ifjú halad mögöttük, mintegy tíz méternyire. A rádiószaküzlet sarlóinál a fiú nagy óvatosan odasúgta a lánynak: — Követnek bennünket. A banda tagjai! — Miféle banda? — kérdezte gyanútlanul a lány. — Majd elmondom. Most figyelj, résen kell lennünk. — A Szivárvány Áruház felé haladtak. Zoli a szeme sarkából hátrapillantott, s látta, hogy az ifjak közül kettő mögöttük jön, de a másik kettő elkanyarodik a Centrum Áruház felé. A fiú agya gyorsan váltott: — Nincs menekvés előlük. Máris közrefogtak bennünket. Megfogta a lány karját. Az megremegett. Szemét a rémület tágította kerekre. Ezt suttogta: — Zoli, én félek! — Ne félj, míg én itt vagyok. Majd én beszélek velük. A Centrum felé kanyarodtak. (Akkor még megvolt az áruház másik sarkához átkötő gyalogátkelőhely is.) A zebrán haladva ezt mondta a lány-; nak: — öt percre menj be az áruházba, addig beszélek velük. — A lány bement. Ha körülnéz, láthatta volna, hogy az ifjaknak sem hírük, sem hamvuk. De a félelemtől szinte alig látott, öt perc múlva előmerészkedett, s Zoli diadalmasan közölte vele: — Minden rendben. Azt mondták, ha jársz velem továbbra Is, békén hagynak. Neked is, nekem is. — A lány hálásan pillantott rá. Titokzatosságot mímelve, lassanként elmondta, a lánynak, hogy félig-meddig már őt is beszervezte a huszonhét tagú banda. Azt mondta, hogy van közöttük egy rendőrtiszt is. És hogy rövidesen ő is kap majd 'fegyvert. Van egy nagy pincéjük, csupa kő meg beton, már őt is elvitték oda, tanították célba lőni, de az oda- és visszavezető úton mindig bekötik a szemét. Június 8-án, Arankának születésnapjára egy Orbita táskarádiót vásárolt, ösztöndíjból, maszek villanyszerelések honoráriumából rakosgatta össze a pénzt. A lány apja ellenkezik Veronka asszony, Bállá Szabó Sándorné, az 50-es évek elején a fővárosban dolgozott, a magasépítőknél. Férje öngyilkos lett, s röviddel ezután hazaköltözött szüleihez, Orgo- ványra. Az ottani szikvízüzem- be járt el dolgozni. Itt ismerkedett meg — ez már az 50-es évek közepén volt — az akkor 55 éves és még agglegény Kiss Kaposvári körzeti színház A vidéki színházak életében egy új szakasz kezdeti lépéseinek vagyunk tanúi. Működésüknek új rendje kezd kialakulni: a körzeti játszási rend. Érmeik megvalósítása során feloldódnak a közigazgatási határok, a színházak művészeti hatása a korábbinál nagyobb régióra terjed ki rendszeresen és állandóan. De jó-e ez, jobb-e az eddigi gyakorlatnál? Erre leginkább mi, a kaposvári színház életével közvetlenül vagy közvetve foglalkozók tudunk felelni, mert idestova kétéves »■kísérleti« múlt áll a Csiky Gergely Színház mögött: Ugyanis a kaposvári színház volt a körzetesítési gondolat elindítója, első és mindmáig egyetlen szervezett megvalósítója. Régóta gondot okozott a vidéki színházak életében az, hogy túlságosan magas előadásszámot szabtak meg, sok olyan “tájhelyen« is kellett előadásokat tartaniuk, amely korszerűtlensége miatt erre teljesen alkalmatlan volt A színházi produkciók színvonalán is érződött ez. Az e1 gondolás megszületett, a vidéki színházakat össze kell venni, s a maradó néhány nagy színház gazdaságosabban működve ellátja a vonzáskörébe tartozó nagyobb településeket. Ennek az elgondolásnak a megvalósítására összevonták a miskolci és az egri színházat Miskolc székhellyel. A tapasztalatok (amelyeket mi is tanulmányoztunk) arról győztek meg bennünket, hogy ez csak Miskolcnak jó, sem Egernek, sem Heves megyének nem, mert lényegesen csökkent e terület előadásszáma, színházi ellátása, lényegében megszakadt a kapcsolat a közönség és a színház között, a színház nem tudja betölteni közművelődési funkcióját. Ez a megoldás nem áll összhangban a tanácsok mint fenntartók önállóságának növekedésével sem. Egyedül a gazdasági eredmények lettek kedvezőbbek. Ezért a valóságos problémák megoldására más utat kerestünk: a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi főosztályával együttműködve kidolgoztuk o közös fenntartás, a körzeti színház modelljét. Béla szőlősgazdával. Élettársi kapcsolatra léptek, átköltöztek Ágasegyházára — az embernek már akkor is itt volt a tanyája, szőlője —, és e kapcsolatból származott Aranka is. Béla bácsi és az asszony között kerek harminc év a korkülönbség. Nem mintha ebből különösebb baj származna. De az öreg ösztönösen érzi, hogy 70 éves korában már maga a féltékenység is az életerő jele. Még akkor is, ha arra semmi oka nincs. Az asszonyt, ha tíz percre elszalad a boltba, percekig faggatja utána: hol volt, mit csinált annyi ideig. Veronka kijelentette: elmegy dolgozni az Izsáki Aranyhomok Tsz kivarrójába. Ez megint kiváltotta az élettárs nemtetszését. — Itt van a szőlő, elég az, megélünk abból. Az a fontos, hogy kenyér legyen és meleg szoba? Vagy talán van valakid ? Mutogatni akarod magad? Szeretné Arankát is odahaza tartani. Ha a lány moziba akar menni, ezt mondja: — Láthatod azt a filmet máskor is. Ha bálba: — Voltál már, elég az. Pedig Aranka 1970 karácsonyában volt először bálban, aztán csak húsvétkor, s akkor is csak éjféltől egyig. Este még nem engedte el őket, azt mondta, hogy részeg emberek vannak, kötözködnek. ö Viszont elment egyedül, majd később hazament és azt mondta: — Menjünk el a csárdába, jó hangulat van, meg intelligens társaság. Ott voltak másfél órát, hármasban, de hazafelé menet sikerült rábeszélni, hogy elmehessenek a bálba. Zoli akkor nem volt ott. Az öreg kezdettől ellenezte a lány és a fiú kapcsolatát: — Nem tetszik nekem a családja. Börtönben ül a bátyja. Meg hát nagyon fiatal. És akadhat neked másmilyen is. Még tanár is, vagy mérnök. — Ezeket mondogatta. A lány duzzogott. Nem annyira az érzelmei^ ifiVikhft az önérzetéi, m Ezt 1970 őszén a gyakorlatban is megvalósítottuk: Zala megyével összefogva létrehoztuk az ország első körzeti színházát. A kaposvári Csiky Gergely Színház azóta is így működik. Milyen tapasztalatokat szereztünk? Korábban egy székhelye volt a színháznak: Kaposvár, s a két zalai városban (Zalaegerszegen és Nagykanizsán) csak az évad befejeztével, nyár elején játszott. A körzetesítés óta három székhelye van a színháznak, és mindhárom helyen rendszeresen tart előadásokat a műsoron lévő darabból ugyanazon a napokon. Több mű bemutatóját nem is Kaposváron tartják, hanem valamelyik zalai székhelyen. A székhelyi előadások száma ennek következtében jelentősen megnőtt. 1969-ben, a színház utolsó régi módon, dolgozó évében 200 fölött volt, ezzel szemben 1971-ben 285 székhelyi előadást tartottak. Ebből 177-et Kaposváron, 62-t Nagykanizsán, 46-ot Zalaegerszegen. Lényegesen csökkent tehát a kaposvári, és nőtt a zalai előadások száma. Ez Kaposvár számára sem hátrányos, mert a nézőszám emelkedett Ugyanis egy előadást többen néznek meg, mint korábban. A hogy nőtt a székhelyi előadások száma, ugyanúgy vagy ennél is nagyobb mértékben csökkent a táj előadásoké. (PL 1969-ben a kaposvári színház 91 tájelőadást tartott 39 tájhelyen, 1971-ben 12 helyen 37 előadást.) Ez is előnyös változás, mert a színház megszabadult az előadásokra egyáltalán nem alkalmas “színpadoktól«, a rákényszerült alacsony színvonaltól. Ez azonban csak akkor lehet pozitív változás, ha ezzel együtt jár a vidéki lakosság érdeklődése a nagyszínház iránt, ahol a korábbinál összehasonlíthatatlanul magasabb művészi élményben lehet része, tehát a színház hatása is nagyobb, maradandóbb. A tapasztalat és a nézőszám alakulása azt bizonyítja, hogy ez részben sikerült is. Feladatunk, hogy erre az eddiginél jobban törekedjünk, jobb szabad akaratát érezte megsértve. Egy reggel kijelentette, addig nem hajlandó enni, amíg tiltja tőle a Zolit Édesapja, úgy látszik, megenyhült: — Nem bánom, beszélgessetek. Majd kigyógyultok belőle. — Nem sokkal ezután Zoli szerzett egy magnót, beállított vele Arankáékhoz, szólt a beatzene, még táncoltak is. Amikor pár óra múlva a fiú menni készült, az öreg ráförmedt: — Ne kerülgesd te az én házamat! Nem szívelte a a fiút azért sem, mert kevélynek tartotta. Korábban már ugyanis járt náluk. Segített az öregnek a hordókat helyre rakni a kamrában. Félórányit együtt cipe- kedtek. Amikor végeztek, Béla bácsi megkérdezte: — Mivel tartozom neked? — Zoli vállat vont: — Amivél eddig. Az asszonynak más volt a véleménye. Mint az iskolai szülői munkaközösség tagja is, Zolit jóravaló, szolid fiúnak könyvelte el magában. Nyárra sírgondozást vállalt a temetőben, hogy egy kis külön keresethez jusson. Hetekig tartó szárazságban ez dögnehéz meló, a sírdombok töméntelen vizet beisznak. Zoli készséggel segített mindig — főleg ha Aranka is ott volt — hordta a vizet vödrökben, locsoló kannákban. Itt a temetőben, a léten túli világnak a titokzatosságot sugalló, elrévedésre csábító mes- gyéjén került szóba leginkább a vallás, az istenhit. Az asz- szony és a lánya buzgó reformátusok, s áhitatos megnyilatkozásaikat, biblikus citátumaikat Zoli csodálkozással vegyes borzongással hallgatta. Nagyon megfogta például, amikor elmesélte a két nőnek, hogy oktatójuk kocsijába a reptérnél beleszaladt egy motoros, de egyiknek sem történt semmi baja, s erre az asszony rögtön rákezte: fFoIytatjulcJ szervezéssel, az utaztatás problémáinak megoldásávaL összességében csökkent az előadások száma, a nézőszám mégis emelkedett. 1969-ben összesen 103 ezren nézték meg a Csiky Gergely Színház előadásait, 1971-ben pedig 150 ezren. (Figyelemre méltó, hogy ez utóbbinak egyharmad része zalai volt.) Ennek következtében természetesen nagyobb az egy előadásra jutó látogató- szám is: az 1969-i 362 fővel szemben 1971-ben 467. Az, hogy kevés helyen, de rendszeresen játszik a színház, kedvező változást eredményez a színház, mint intézmény és a helyi szervezetek, valamint a művészek és a közönség kapcsolatában. A párt- és az államigazgatási szervek, melyek a közművelődést irányítják, felelnek ennek alakulásáért, érdekeltek lesznek a műsorterv összeállításában, az előadások művészi színvonalában, a művészek és a közönség kapcsolatának alakulásában, egymásra hatásában. A színház, mint a köz- és a kulturális életben szinte állandóan jelenlévő és az ízlésre, közgondolkodásra ható tényező, nem lehet közömbös a tudat alakulásán munkálkodó egyetlen személy és szervezet számára sem. Csak az cselekszik helyesen, aki felismeri a színház közművelődési szerepét, ezt tudatosan ki is használja, és arra törekszik, hogy a színház valóban része legyén a helyi közművelődésnek. Be kell vallanunk, ez még nem történt meg mindenütt és kellő színvonalon (még Kaposváron sem!). A körzeti színház működésének jó irányú változásai természetesen mindenekelőtt a gazdasági eredményekben mutathatók ki. A körzeti színház elé kitű' zött feladatok lényegében teljesültek, feltételezéseink megvalósultak. De a megvalósítás során néhány probléma is erőteljesebben felszínre került, csak ezek leküzdésével lesz igazán jó, korszerűbb struktúrájú a körzeti színház. Nem javult például a korábbihoz képest a munkássággal, a parasztsággal való kapcsolat. Ezt önmagában kedvez lenül befolyásolhatja a tájelőadások visszaszorítása is, h". ez nem megfelelő körültekin léssel történik és nem párosul vele a fizikai dolgozók más módon való megnyerése, a színház és a munkások, parasztok kapcsolatának megteremtésére irányuló^ törekvés. Ezen jobb szervező munkával, agitációval lehet segíteni egy részt, másrészt pedig a színházi ismeretek terjesztésével, r iákkal, beszélgetésekkel, a m vészek és a közönség üzeme belüli találkozóinak megszc. vezésével, színházbaráti körei . szervezésével. Továbbá: a játszásra alkalmas tájhelyen to vábbra is szükséges a rendszeres színházi előadás (még a Déryné Színház működését f - gyelembe véve is!), sőt i' ilyenek számát, ha mód van rá, növelni lceÍL (Somogybán Siófokon és Nagyatádon nyíl: erre kiváló alkalom a köz' jövőben a korszerű művelőd 1- sl otthonok elkészültével.) M ajdnem ugyanez a hely zet az ifjúsággal va1 kapcsolat szorosabb fűzése terén is. Csak annyit : jobb, hogy az ifjúság nagy sze a tanulókból tevődik C sze, ők viszont központi lyeken találhatók, ahol a sz ház is jelen van valamil; formában. A színház, ha rekszik rá és törekvése a dagógusok egyetértésével lálkozik (de miért ne találk na, hiszen nevelési cél azonosak!), a kapcsolatot : rosra tudja fűzni, hiszen a > tatokban spontán érdekli vonzódás is van a színi iránt. Csak ki kell haszn; ezt! , Ma még aránytalan az os tozás a terheken a társmegy- között. Zala sem az élvez előnyök arányában vesz rt ebben. Ügy véljük azonba . hogy ez átmeneti jelenség, ke- detnek — a cél érdekében — megfelelő. Nagyobb gondot kell fordítani a játszási helyetc korszerűsítésére, különösen pedig a színház jobb felhasználására a közművelődési célok elérésében. Dr- Váckaajá bar*
