Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Sportolók az ünnepi menetben Csak Marcaliban született meglepetés a megyei bajnokságban A bajnoki hajrá a me­gyeieknél is változatlan heves­séggel tart. Az I. osztályban a két éllovas, a Nagyatádi Ki­nizsi és a Marcali Latinca vi­déki pályán szerzett két pon­tot, ezzel az élen nem válto­zott a helyzet. A találkozók közül kiemelkedett a Lengyel­tóti—Balatonboglár örök rang­adó. A hazai pályán a lengyel­tótiak nyertek. Meglepetés Marcaliban született, ahol a Taszár kétvállra fektette az átszervezett V. Meteort. A So­mogyi BSE csapata is mind jobban összekovácsolódik. A fiatal együttes most a Csur­gót győzte le. SOMOGYI BSE—CSURGÓ 1:0 (0:0) Nagyatád, 300 néző. V.: Tóth Gy. Alacsony színvonalú mérkőzésen a többet támadó hazaiak megérdemelten győz- ek. G.: Máté. Jók: Neibort, Koncz, ilL Nagy, Tibor. Varga Tibor NAGYATÁDI KINIZSI- ORDACSEHI 3:0 (2:0) Ordacsehi, 100 néző. A mér­kőzés nem tükrözte, hogy az 'lovas és a sereghajtó talál­kozik. Bazsó három gólja zonban eldöntötte a találko- ó sorsát a vendégek javára. Csepregí László 'I. LATINCA SE—K. VASUTAS 3:1 (3:0) Kaposvár, 100 néző. V.: Bó- • i. A marcali csapat már a percben 2:0-ra vezetett. Ezt jvetően rákapcsolt a vasutas íyüttes, de már nem tudta dolgozni hátrányát. G.: Bíró ), Varga, ill. Kelemen. Jók: ró, Varga, Nyikos, ill. Ber­kes, Tallián, Kelemen. Végvári Dénes \SZÄR—MARCALI VM :0 (1:0) Marcali, 400 néző. V.: Feny­vesi. A hazai együttes táma­dott, a vendégcsapat Károlyi révén szerencsés gólt ért el, és ez el is döntötte a mérkő­zés sorsát. A marcali csatárok a legjobb helyzeteket is elhi­bázták. Jók: Kuzics, Károlyi, Seres, ill. Szántó, Mika. Kálmán Sándor FONYÓD—TOPONAR 2:0 (1:0) Fonyód, 200 néző. V.: Kol­lár, Alacsony színvonalú mér­kőzés, a fonyódi csapatnak volt több helyzete. G.: Bog­TOTÓ A totó 13 plusz 1 találatos szel­vénye: 121121211XX11 plusz 1. — 13 találatot 18 fogadó ért el, ezek nyereménye 40 773 fo­rint. Kilenc fogadó a plusz 1 mér­kőzés eredményét is eltalálta. Ezek nyereménye egyenként 70 878 fo­rint. A tizenkét találatos szelvény 932, a 11-es 75, a 10-es 20 forintot tizet. dán, Horváth. Jók: Veosera, Bogdán, Farkas, ill. Haracsi, Vaskúti. Zákányt Kálmán LENGYELTÓTI— BALATONBOGLÁR 2:0 (0:0) Lengyeltóti, 400 néző. V.: Buzsáki. Nagy iramú mérkő­zést hozott a két szomszédvár találkozója. Az első félidőben a vendégek akár több gólt is rúghattak volna. Szünet után változott a kép, fölénybe ke­rült a hazai csapat, mely a végén megérdemelten győzött. G.: Sándor, Hosszú. Jók: Csordás, Smida, Horváth, ill. Szilágyi, Takács, Csere. Dr. Körmendy István SOMOGYTARNÓCA— BABÓCSA 1:1 (1:1) Somogytarmóca, 200 néző. V.: Perger II. Sportszerű, jó iramú találkozó. A hazai csa­pat a döntő pillanatban elhi­bázott egy 11-est. A vendégek szerencsével szerezték meg az egyik pontot. G.: Mohácsi II., ill. Hajdú. Jók: Bátori, Mo­hácsi II., Kovács, ill. Vuck- mann, Radics, Berki. Kovák József K. V. LOBOGÓ—KARÄD 1:1 (0:1) Kaposvár, 50 néző. V.: Zsa- liakó. A vendégek mindvégig szépen játszottak a mezőny­ben, védelmük pedig a hazai csapat sok húzásból álló tá­madásait rendre hárította. A textiles csapat csak 11-esből tudta itthon tartani az egyik pontot. G.: Komáromi, ill. Mikola. Jók: Schádl, Letenyei, ill Somogyi. Szűcs Béla * Í HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal 12. 71 januárjában Zoli egy hó­napra aiberietoe költözőit: a hó és a hideg miatt nehézkes volt a bejáras. Egyik osztály­társa, a mélykúti Lipka László osztotta meg vele szobáját a Liliom utca egyik öreg házá­ban. Ez idő alatt gyakrabban találkozott Arankával. Ugyancsak azon a télen egy alkalommal a város főterén ballagtak. Elhaladtak a fotó- szaküzlet, majd a nagy gyógy­szertár előtt. Zoli, amikor egy­szer óvatlanul hátrapillantott, észrevette, hogy négy, hozzá hasonló korú ifjú halad mö­göttük, mintegy tíz méternyi­re. A rádiószaküzlet sarlóinál a fiú nagy óvatosan odasúgta a lánynak: — Követnek bennün­ket. A banda tagjai! — Miféle banda? — kérdezte gyanútla­nul a lány. — Majd elmon­dom. Most figyelj, résen kell lennünk. — A Szivárvány Áruház felé haladtak. Zoli a szeme sarkából hátrapillantott, s látta, hogy az ifjak közül kettő mögöttük jön, de a má­sik kettő elkanyarodik a Cent­rum Áruház felé. A fiú agya gyorsan váltott: — Nincs me­nekvés előlük. Máris közrefog­tak bennünket. Megfogta a lány karját. Az megremegett. Szemét a rémület tágította kerekre. Ezt suttogta: — Zoli, én félek! — Ne félj, míg én itt vagyok. Majd én beszélek velük. A Centrum felé kanyarod­tak. (Akkor még megvolt az áruház másik sarkához átkötő gyalogátkelőhely is.) A zebrán haladva ezt mondta a lány-; nak: — öt percre menj be az áruházba, addig beszélek ve­lük. — A lány bement. Ha kö­rülnéz, láthatta volna, hogy az ifjaknak sem hírük, sem ham­vuk. De a félelemtől szinte alig látott, öt perc múlva elő­merészkedett, s Zoli diadalma­san közölte vele: — Minden rendben. Azt mondták, ha jársz velem továbbra Is, bé­kén hagynak. Neked is, ne­kem is. — A lány hálásan pil­lantott rá. Titokzatosságot mímelve, lassanként elmondta, a lány­nak, hogy félig-meddig már őt is beszervezte a huszonhét tagú banda. Azt mondta, hogy van közöttük egy rendőrtiszt is. És hogy rövidesen ő is kap majd 'fegyvert. Van egy nagy pincéjük, csupa kő meg beton, már őt is elvitték oda, taní­tották célba lőni, de az oda- és visszavezető úton mindig bekötik a szemét. Június 8-án, Arankának szü­letésnapjára egy Orbita táska­rádiót vásárolt, ösztöndíjból, maszek villanyszerelések ho­noráriumából rakosgatta össze a pénzt. A lány apja ellenkezik Veronka asszony, Bállá Sza­bó Sándorné, az 50-es évek elején a fővárosban dolgozott, a magasépítőknél. Férje ön­gyilkos lett, s röviddel ezután hazaköltözött szüleihez, Orgo- ványra. Az ottani szikvízüzem- be járt el dolgozni. Itt ismer­kedett meg — ez már az 50-es évek közepén volt — az akkor 55 éves és még agglegény Kiss Kaposvári körzeti színház A vidéki színházak életé­ben egy új szakasz kez­deti lépéseinek vagyunk tanúi. Működésüknek új rendje kezd kialakulni: a kör­zeti játszási rend. Érmeik meg­valósítása során feloldódnak a közigazgatási határok, a szín­házak művészeti hatása a ko­rábbinál nagyobb régióra ter­jed ki rendszeresen és állan­dóan. De jó-e ez, jobb-e az ed­digi gyakorlatnál? Erre leg­inkább mi, a kaposvári szín­ház életével közvetlenül vagy közvetve foglalkozók tudunk felelni, mert idestova kétéves »■kísérleti« múlt áll a Csiky Gergely Színház mögött: Ugyanis a kaposvári színház volt a körzetesítési gondolat elindítója, első és mindmáig egyetlen szervezett megvalósí­tója. Régóta gondot okozott a vi­déki színházak életében az, hogy túlságosan magas elő­adásszámot szabtak meg, sok olyan “tájhelyen« is kellett előadásokat tartaniuk, amely korszerűtlensége miatt erre teljesen alkalmatlan volt A színházi produkciók színvona­lán is érződött ez. Az e1 gondolás megszületett, a vidéki színházakat össze kell venni, s a maradó néhány nagy színház gazdaságosabban működve ellátja a vonzásköré­be tartozó nagyobb települése­ket. Ennek az elgondolásnak a megvalósítására összevonták a miskolci és az egri színhá­zat Miskolc székhellyel. A ta­pasztalatok (amelyeket mi is tanulmányoztunk) arról győz­tek meg bennünket, hogy ez csak Miskolcnak jó, sem Eger­nek, sem Heves megyének nem, mert lényegesen csök­kent e terület előadásszáma, színházi ellátása, lényegében megszakadt a kapcsolat a kö­zönség és a színház között, a színház nem tudja betölteni közművelődési funkcióját. Ez a megoldás nem áll összhang­ban a tanácsok mint fenntar­tók önállóságának növekedé­sével sem. Egyedül a gazda­sági eredmények lettek kedve­zőbbek. Ezért a valóságos problémák megoldására más utat kerestünk: a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi fő­osztályával együttműködve ki­dolgoztuk o közös fenntartás, a körzeti színház modelljét. Béla szőlősgazdával. Élettársi kapcsolatra léptek, átköltöztek Ágasegyházára — az ember­nek már akkor is itt volt a tanyája, szőlője —, és e kap­csolatból származott Aranka is. Béla bácsi és az asszony kö­zött kerek harminc év a kor­különbség. Nem mintha ebből különösebb baj származna. De az öreg ösztönösen érzi, hogy 70 éves korában már maga a féltékenység is az életerő jele. Még akkor is, ha arra semmi oka nincs. Az asszonyt, ha tíz percre elszalad a boltba, per­cekig faggatja utána: hol volt, mit csinált annyi ideig. Ve­ronka kijelentette: elmegy dol­gozni az Izsáki Aranyhomok Tsz kivarrójába. Ez megint ki­váltotta az élettárs nemtet­szését. — Itt van a szőlő, elég az, megélünk abból. Az a fon­tos, hogy kenyér legyen és meleg szoba? Vagy talán van valakid ? Mutogatni akarod magad? Szeretné Arankát is odaha­za tartani. Ha a lány moziba akar menni, ezt mondja: — Láthatod azt a filmet máskor is. Ha bálba: — Voltál már, elég az. Pedig Aranka 1970 ka­rácsonyában volt először bál­ban, aztán csak húsvétkor, s akkor is csak éjféltől egyig. Este még nem engedte el őket, azt mondta, hogy részeg em­berek vannak, kötözködnek. ö Viszont elment egyedül, majd később hazament és azt mond­ta: — Menjünk el a csárdába, jó hangulat van, meg intelli­gens társaság. Ott voltak más­fél órát, hármasban, de haza­felé menet sikerült rábeszélni, hogy elmehessenek a bálba. Zoli akkor nem volt ott. Az öreg kezdettől ellenezte a lány és a fiú kapcsolatát: — Nem tetszik nekem a család­ja. Börtönben ül a bátyja. Meg hát nagyon fiatal. És akadhat neked másmilyen is. Még ta­nár is, vagy mérnök. — Eze­ket mondogatta. A lány duz­zogott. Nem annyira az érzel­mei^ ifiVikhft az önérzetéi, m Ezt 1970 őszén a gyakorlat­ban is megvalósítottuk: Zala megyével összefogva létrehoz­tuk az ország első körzeti szín­házát. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház azóta is így mű­ködik. Milyen tapasztalatokat sze­reztünk? Korábban egy székhelye volt a színháznak: Kaposvár, s a két zalai városban (Zala­egerszegen és Nagykanizsán) csak az évad befejeztével, nyár elején játszott. A körzetesítés óta három székhelye van a színháznak, és mindhárom he­lyen rendszeresen tart előadá­sokat a műsoron lévő darab­ból ugyanazon a napokon. Több mű bemutatóját nem is Ka­posváron tartják, hanem vala­melyik zalai székhelyen. A székhelyi előadások száma en­nek következtében jelentősen megnőtt. 1969-ben, a színház utolsó régi módon, dolgozó évében 200 fölött volt, ezzel szemben 1971-ben 285 székhe­lyi előadást tartottak. Ebből 177-et Kaposváron, 62-t Nagy­kanizsán, 46-ot Zalaegersze­gen. Lényegesen csökkent te­hát a kaposvári, és nőtt a za­lai előadások száma. Ez Ka­posvár számára sem hátrá­nyos, mert a nézőszám emel­kedett Ugyanis egy előadást többen néznek meg, mint ko­rábban. A hogy nőtt a székhelyi előadások száma, ugyanúgy vagy en­nél is nagyobb mértékben csökkent a táj előadásoké. (PL 1969-ben a kaposvári színház 91 tájelőadást tartott 39 tájhe­lyen, 1971-ben 12 helyen 37 előadást.) Ez is előnyös válto­zás, mert a színház megszaba­dult az előadásokra egyáltalán nem alkalmas “színpadoktól«, a rákényszerült alacsony szín­vonaltól. Ez azonban csak ak­kor lehet pozitív változás, ha ezzel együtt jár a vidéki la­kosság érdeklődése a nagyszín­ház iránt, ahol a korábbinál összehasonlíthatatlanul ma­gasabb művészi élményben lehet része, tehát a színház ha­tása is nagyobb, maradandóbb. A tapasztalat és a nézőszám alakulása azt bizonyítja, hogy ez részben sikerült is. Felada­tunk, hogy erre az eddiginél jobban törekedjünk, jobb szabad akaratát érezte meg­sértve. Egy reggel kijelentette, addig nem hajlandó enni, amíg tiltja tőle a Zolit Édesapja, úgy látszik, megenyhült: — Nem bánom, beszélgessetek. Majd kigyógyultok belőle. — Nem sokkal ezután Zoli szer­zett egy magnót, beállított vele Arankáékhoz, szólt a beatzene, még táncoltak is. Amikor pár óra múlva a fiú menni ké­szült, az öreg ráförmedt: — Ne kerülgesd te az én háza­mat! Nem szívelte a a fiút azért sem, mert kevélynek tartotta. Korábban már ugyanis járt náluk. Segített az öregnek a hordókat helyre rakni a kam­rában. Félórányit együtt cipe- kedtek. Amikor végeztek, Bé­la bácsi megkérdezte: — Mi­vel tartozom neked? — Zoli vállat vont: — Amivél eddig. Az asszonynak más volt a véleménye. Mint az iskolai szülői munkaközösség tagja is, Zolit jóravaló, szolid fiúnak könyvelte el magában. Nyárra sírgondozást vállalt a temető­ben, hogy egy kis külön kere­sethez jusson. Hetekig tartó szárazságban ez dögnehéz me­ló, a sírdombok töméntelen vizet beisznak. Zoli készséggel segített mindig — főleg ha Aranka is ott volt — hordta a vizet vödrökben, locsoló kan­nákban. Itt a temetőben, a léten túli világnak a titokzatosságot su­galló, elrévedésre csábító mes- gyéjén került szóba leginkább a vallás, az istenhit. Az asz- szony és a lánya buzgó refor­mátusok, s áhitatos megnyilat­kozásaikat, biblikus citátumai­kat Zoli csodálkozással vegyes borzongással hallgatta. Na­gyon megfogta például, amikor elmesélte a két nőnek, hogy oktatójuk kocsijába a reptér­nél beleszaladt egy motoros, de egyiknek sem történt sem­mi baja, s erre az asszony rögtön rákezte: fFoIytatjulcJ szervezéssel, az utaztatás prob­lémáinak megoldásávaL összességében csökkent az előadások száma, a nézőszám mégis emelkedett. 1969-ben összesen 103 ezren nézték meg a Csiky Gergely Színház elő­adásait, 1971-ben pedig 150 ezren. (Figyelemre méltó, hogy ez utóbbinak egyharmad része zalai volt.) Ennek következté­ben természetesen nagyobb az egy előadásra jutó látogató- szám is: az 1969-i 362 fővel szemben 1971-ben 467. Az, hogy kevés helyen, de rendszeresen játszik a színház, kedvező változást eredményez a színház, mint intézmény és a helyi szervezetek, valamint a művészek és a közönség kap­csolatában. A párt- és az ál­lamigazgatási szervek, melyek a közművelődést irányítják, felelnek ennek alakulásáért, érdekeltek lesznek a műsor­terv összeállításában, az elő­adások művészi színvonalában, a művészek és a közönség kap­csolatának alakulásában, egy­másra hatásában. A színház, mint a köz- és a kulturális életben szinte állandóan jelen­lévő és az ízlésre, közgondol­kodásra ható tényező, nem le­het közömbös a tudat alaku­lásán munkálkodó egyetlen személy és szervezet számára sem. Csak az cselekszik helye­sen, aki felismeri a színház közművelődési szerepét, ezt tudatosan ki is használja, és arra törekszik, hogy a színház valóban része legyén a helyi közművelődésnek. Be kell val­lanunk, ez még nem történt meg mindenütt és kellő szín­vonalon (még Kaposváron sem!). A körzeti színház működé­sének jó irányú változásai ter­mészetesen mindenekelőtt a gazdasági eredményekben mutathatók ki. A körzeti színház elé kitű' zött feladatok lényegében tel­jesültek, feltételezéseink meg­valósultak. De a megvalósítás során néhány probléma is erő­teljesebben felszínre került, csak ezek leküzdésével lesz igazán jó, korszerűbb struktú­rájú a körzeti színház. Nem javult például a koráb­bihoz képest a munkássággal, a parasztsággal való kapcso­lat. Ezt önmagában kedvez lenül befolyásolhatja a tájelő­adások visszaszorítása is, h". ez nem megfelelő körültekin léssel történik és nem párosul vele a fizikai dolgozók más módon való megnyerése, a színház és a munkások, pa­rasztok kapcsolatának megte­remtésére irányuló^ törekvés. Ezen jobb szervező munkával, agitációval lehet segíteni egy részt, másrészt pedig a színhá­zi ismeretek terjesztésével, r iákkal, beszélgetésekkel, a m vészek és a közönség üzeme belüli találkozóinak megszc. vezésével, színházbaráti körei . szervezésével. Továbbá: a ját­szásra alkalmas tájhelyen to vábbra is szükséges a rendsze­res színházi előadás (még a Déryné Színház működését f - gyelembe véve is!), sőt i' ilyenek számát, ha mód van rá, növelni lceÍL (Somogybán Siófokon és Nagyatádon nyíl: erre kiváló alkalom a köz' jövőben a korszerű művelőd 1- sl otthonok elkészültével.) M ajdnem ugyanez a hely zet az ifjúsággal va1 kapcsolat szorosabb fűzése terén is. Csak annyit : jobb, hogy az ifjúság nagy sze a tanulókból tevődik C sze, ők viszont központi lyeken találhatók, ahol a sz ház is jelen van valamil; formában. A színház, ha rekszik rá és törekvése a dagógusok egyetértésével lálkozik (de miért ne találk na, hiszen nevelési cél azonosak!), a kapcsolatot : rosra tudja fűzni, hiszen a > tatokban spontán érdekli vonzódás is van a színi iránt. Csak ki kell haszn; ezt! , Ma még aránytalan az os tozás a terheken a társmegy- között. Zala sem az élvez előnyök arányában vesz rt ebben. Ügy véljük azonba . hogy ez átmeneti jelenség, ke- detnek — a cél érdekében — megfelelő. Nagyobb gondot kell fordítani a játszási helyetc korszerűsítésére, különösen pedig a színház jobb felhasz­nálására a közművelődési cé­lok elérésében. Dr- Váckaajá bar*

Next

/
Oldalképek
Tartalom