Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Lehetne egy órával kevesebb? Töprengés az asszonyok két műszakjáról OTTHON CSALÁD Az ország 3,3 millió háztar­tásának mindegyikében átlag napi három órát dolgozunk mi, asszonyok. Egy évben 360 mil­lió munkanapot tesz ki a ki­mosásból, takarításból, bevá­sárlásból és főzésből álló ott­honi műszakunk. Ezzel ház­tartásunk a legjelentősebb és legtöbb munkaidőt felemésztő hazai munkaihellyé vált Be­széljünk erről a napi 3 órá­ról egy keveset! Gyermekeknek ffcKjifö ssztuiek A kályha, a szeneskanna és a piszkavas, egymás mel­lett élt kora ősztől egész té­len át. Elválaszthatatlanok voltak. Közös volt a munká­juk, közös az örömük. Történt, hogy a Tél jég­csizmái a hegyeken túl már belesüppedtek a feneketlen semmibe, a fák ághegyén arany fátyol lobogott és a barackfa rügyei már kipat­tantak. A kályhába pedig nem gyújtott be senki. — Mi lesz velünk kezdte a beszélgetést a kályha. — Elválasztanak egymástól. Té­ged szeneskanna, kivisznek a kamrába, téged, piszkavas, a ládába tesznek, én meg itt maradok magamban. Nem lesz így jó. Tenni kellene valamit. „ — De mit? Egyszer csak megszólal a piszkavas. — A legjobb lenne, ha hár­masban elmennénk valamerre. — Nem rossz ötlet! Este, amikor a ház népe elaludt, együtt vágott neki az útnak a három jóbarát. A kályha — akár egy mac­kó — nehézkesen lépegetett. A szeneskanna mellette dö­cögött mint egy kövér ma­lac. A hosszú nyakú piszka­vas pedig úgy ugrabugrált mellettük, mint egy óriási szöcske. No, fogyott az út, és ahogy egy hegyre értek, látják ám, hogy három köpönyeges le­gény hever a földön a hold­fényben. — Jó estét, legények! Kik vagytok? Bs mijáratban er­re felé? Azok mogorváik voltaik, és fagyosan tekintettek a há­rom szokatlan vándorra, — Nem hallottátok? —• nyelvelt a piszkavas. — Rendes kérdésre illik tisztes­ségesen felelni. Ekkor megszólott a legidő­sebb legény: , — Mi a Tél mostohafiai vagyunk. Engem Szerváénak hívnak, őt Pongrácnak, a legkisebbet meg Bonifácnak. — Hallottam híreteket — felelt a kályha. — De most mi járatban vagyok? — Minket apánk sosem visz magával kristályszánkó­ján, amikor a hószínű pari­pákat eléje fogja, és jégos­torral pattintgat nekik. Pe­dig úgy szeretnénk vele men­ni! Így száguldják be a vilá­got ... Mi utánuk indulunk, de mire megérkezünk apánk szánkójának, a hóparipáknak, jégvirágnak már nyoma sin­csen. Pedig mi is hozunk ám jeget, havat, szelet. Nézzetek, a tarisznyám, tele van hó­val! Pongrác jéggel tömte tele. Bonifác pedig északi szélből gyömöszölt a tarisz­nyáiba. Most azt akarjuk szétszórni... — Mit akartok? — ijede- zett a kályha. — Most már csak bajt csináltok, mert már kivirágoztak a fák... Nem fordulnátok inkább vissza? Szerváé nem felelt, elen­gedte a kérdést a füle mel­lett. — Hanem ß hová igyekez­tek? Ilyen kivonulást azt hiszem még nem látott a vi­lágs a kályha, a szeneskan­na, és a piszkavas vándor­údon De miért is vándorol­tok tulajdonképpen? — Azért megyünk, vándo­rolunk. hogy együtt lehes­sünk. Megszoktuk egymást. Rossz lenne elválni. Erre összenézett a három legény. Szervac hava olvadni kezdett Pongrác jege felenge­dett. Bonifác szélmadarai szökdösni kezdtek a tarisz­nyából. Később Szerváé tgy szólt: — Ej, ne menjetek ki ezért a világból! Gyertek, haza­kísérünk benneteket, és ígér­jük: mi is tovább megyünk, nem csinálunk semmi kárt. Ügy is lett. Hajnalra hideg szél jelezte, hogy a Tél mostohafiai erre jártak, meg egy kis jegszi- lánk a pocsolyákon. Semmi egyéb. A szobában s helyén átlőtt a három furcsa vándor. A szeneskanna ásítozni kezdett. A piszkavas fáradtan el­nyűtt a földön, a kályha hu­nyorgott még egy picit, aztán elaludt. Reggel a barackfa meg­pillantotta az országúton baktató legényeket. Felléleg­zett és susogva adta tovább a hírt: — Elmentek a fagyosszen­tek. Erre összeborultak az ágak. Sugtak-búgtak örömükben és addig néztek a szürke köpö­nyeges legények után, amíg azok el nem tűntek ott, mesz- sze az útkanyarban. bang Etelka MAGASNTOMASÜ, A *FT TEST! GŐZKAZÁN V KEZELÉSERE kazánfűtőt keresünk felvételre hatéi munkahelyre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: KPM Közúti Igazgatóság, Kaposvár, Szántó Imre u. 19. VaUjuk be: nagy érzés egy feleség, egy családanya szá­mára, ha jóllakatja, ellátja, tisztán és rendben tudja az övéit és gondoskodása hiány­talanul kiterjed mindenre. Ér­demes a hálás tekintetekért azért a ritkán, de mégis el­hangzó néhány dicsérő szóért a piacot járni, cipekedni, süt- ni-főzni, s nap mint nap újra töprengeni, hogy mivél is lep­jük meg szeretetteteket Ter­mészetesen érdemes. Csak ne vinnénk mi, nők ezt is túl­zásba Tulajdonképpen az a hiba, többségünkből hiányzik annak felismerése, hogy a saját jó közérzetünk, derűs hangula­tunk és kiplhentségünk érde­kében tudatosan törekednünk kellene a konyháiban töltött idő csökkentésére. A konyha­gőz és a konyhaszag ugyanis nem szerepel a kozmetikusok által javasolt szépítőszerek listáján! Márpedig vonzónak, ápoltnak és szépnek is kell lennünk, egy személyben sza­kácsnői mivoltunkkal egye­temben. Örök problémánk ez nekünk, nőknek: egyszerre kell lennünk házvezetőnőnek és kellemes, kedves élettársnak, vonzó asszonynak is. Valamikor a húszas évek­ben a Tolnai Világlapja pá­lyázatot hirdetett az asszo­nyok körében annak rövid megfogalmazására, hogy mivel tarthatja meg egy feleség leg­inkább a férje szerelmét. Ter­mészetesen több ezren írtak be a lapnak, s a korabeli zsűri a pályadíjat ennek a mondatnak ítélte: »Etesd a bestiát!« — Azóta eltelt lassan egy fél év­század, de mi asszonyok há­nyán rekedtünk meg ennél az »egymondatos« technológiá­nál? Hiába töltünk be mi, nők 1972-ben az ország minden száz munkahelyéből negyven- kettőt, otthon éppúgy tüstén­kedünk, mintha életünk egyet­len célja és értelme az lenne, hogy egy új ételreceptet si­kerre vigyünk. Nem arról van szó, hogy ne tegyünk meg mindent, amit csak lehet; hogy holnap reg­geltől kezdve küldjük vendég­lőbe étkezni családunkat, ma­gunk pedig csak a cifrálkodás- sal foglalkozzunk. Ilyen vég­letesen nőietlen magatartásra sok asszony ma nem vállalkoz­na Magyarországon. De azért lehetnénk egy kissé önzőbbek, törődhetnénk egy kicsit töb­bet is önmagunkkal. Sokun­kat mint egy mágnes, úgy vonz a konyha köve, szívesen és hosszasan időzünk a ház­tartási munkával, a helyett, hogy annak lerövidítésére tö­rekednénk. Ha másként nem tudunk úrrá lenni a sokféle háztartási munkánkon, az is célravezető, ha megkérjük a férjünket; segítsen a szerve­zésben. Kolozsvári Grandpierre Emil írta le egyszer, hogy »az asszonyok két műszakban fo­gyasztják életüket«. Hogy több idő jusson családunk és bará­taink körében egy kis beszél­getésre, egy kis pihenésre, pró­báljuk meg ezt a második mű­szakot lerövidíteni. K. É. Jó tanácsok trakantosok számára (4.) „Beráz a kocsi...* MEG MIELŐTT a motornál kapcsolatos tudnivalókkal fog­lalkoznánk, visszatérünk a Trabantok menettulajdonsa- gait — illetve rendellenes út­tartását — értető kérdések elemzésére. A gumik fütyülé­séről, a kerékösszetartás hibái­ról, a lengéscsillapító cseréjé­nek esedékességéről már ko­rábbi cikkünkben volt szó. Említésre került azonban korábban egy másfajta menet- tulajdonsági jelenség is, ame­lyet így határozhatunk meg: bizonyos sebességnél az egész karosszéria a kormányke réí enyhe, kismérvű lengésének kíséretében »beráz«, vibrál. Ez a tünet korántsem té­vesztendő össze a jellegzetes Trabant-vibrációval, amely akkor is jelentkezik, amikor áll a kocsi, de üres járatban működik a motor. A kormány­kerék menet közbeni lengése, rázkódása arra figyelmeztet, hogy a mellső futómű kerekei nincsenek, vagy helytelenül vannak kiegyensúlyozva. Az pedig, hogy ezen ma már le­het segíteni — és kell is segí­teni — autóskörökben fölösle­ges hangsúlyozni. Jóval több magyarázatot kí­vánnak azok a kérdések, me­lyek a különböző vélt vagy ténylegesen rendellenes — kopogó — hangok keletkezésé­vel foglalkoznak. Talán leg­több az olyan panasz, amely a motor leállításakor adódó fé­mes, kopogó hangot kifogásol­ja. A hozzáértő Trabant-speci- alisták szerint ez nem hiba. Ez a konstrukcióból természet­szerűleg kövtkezik. Ezt a han­got kelthetik az úgynevezett forgötárcsák, ezt a hangot ad­hatja a különben kifogástala­nul működő kuplungagy, illet­ve adhatják a sebességváltó még forgásban levő kerekei. Káros hangnak minősítik vi­szont nemcsak a Trabant-tu- lajdonosok, hanem a hozzáér­tő szerelők is azt a kopogást, amely a motor üresjáratakor — tehát kis fordulatszámnál is — jelentkezik. Különösen ká­rosnak tartják azt a mély ko­pogó hangot, amely a fordulat­szám növelésével ugyan meg­szűnik, de amikor a fordulat­szám 3000-nél nagyöbb, éles, fémes csengésbe megy át. Ilyenkor beszélnek a szakem­berek csapszegkopogásról. Pil­lanatnyilag bizonyos esetek­ben ez még nemcsak a szerviz­nek, hanem a gyárnak is prob­lémát okoz, de a jelzések sze­rint ennek a hibának a fel­számolása már folyamatban van. ÉS VAN MÁSFAJTA mo­torhang, amely ugyancsak tisz­tán kivehető az üres járat for­dulatainál. Ilyennel csak né­ha-néha találkoznak a Tra- bantosoík, de ha éles, fémes ütőhangra figyelnek fel, akkor jogos a gyanú, hogy ez a du­gattyútól ered. Többnyire olyan kocsik tulajdonosai ész­lelik ezt a fémes ütőhangot, akik útjaik legnagyobb részét poros vidéken, poros tájakon teszik meg. Ennek következ­tében iszapos szennyeződés jut a hengerbe, és ez alaposan le­csiszolja a dugattyút, illetve a dugattyúkat... Amikor már idáig jut egy motor, akkor bi­zony csak a henger és a du­gattyú cseréjével lehet a ba­jon javítani. fFolytatjuk) Az Iskolatelevízió műsora május 1‘6-til május 21-tg Kfcmc 8.0ó; Szamnan-mertaii. (Alit. ißäL 5. OBZt.) Környezetismeret. (AM. isik. 1. OS2L) 9^?: Fi-zdica. (AM. i&k, ti. oszt) 11.55: PitoiesűAfcetákici. (Közepiák. m. oszt.) fS.ÍO: Számtan-mértem. (Tarn.) 14.00: Könny ezetismerel. (Ism.) 14.55: Fizölka. (Ism.) Szerda: 8.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) 13JŰ: Magyar irodalom, (ism.) Csütörtök: 9.00: Olvasás. (Alt isk, 3. oszt.) 9.55: Számtan-martam. (Alt. isk. 6. oszt.) 10.30: »»Tévé-ovi*. 11,55: Földrajz. (Alt. ißfle. 7. oszt.' 14.00: Olvasás. (Ism.) 14.55: Számtan -mértan, (fsm.) 15.30; »Tévé-ovi«. (Ism.) I Pénteki 8.05: MatemaMfaa. (AM, iák, 8. oszt.) 8.30: Orosz nyelv. (Középislk. m. ásást:) 9.55: Fizika.. (AM. isik. 7. osz?t.) 11.05: Fizika. (Alt. isk, 8 oszt.) . 11.35: Francia nyelv. (Köaépisk. ixi—rv. oszt.) 13.10: Matematika. (Ism,) 14.55t Fizika. (Alt. isk. 7. oszt,. — ism.) 15.50»; Fizika. (Alt. iák. 8. oszt. — Ism.) Szombat: 8.05: Filmesztétika, (Középisik. HL oszt.) vasárnap: 8.30: Felsőfokú matematika. 9.05: Francia nyelvtanfolyam haladóknak* 10.00: »Tóvéovi«. Kötött férfi pulóver A modell 750 g fonalból 3 és fél, 4-es tűkkel készült. Munkánkat 12-vel osztható -f- 10 szemmel kezdjük. Patentkötése: 1 sima, 1 fordí­tott. Alapminta: A páros sorok­nál (ez a mun­ka baloldala) simára simát, fordítottra for­dítottat kö­tünk. I. sor: 2 for­dított, 6 sima, 2 fordított, 2 szemet keresz­tezünk, vagy­is először a második, majd az első szemet kötjük le si­mán. 3., 5. és 7. so­rok : 2 fordí­tott, a követ­kező szemet segédtűre vesz- I szűk, ezt a munka elé he­lyezzük, lekötjük a következő 2 szemet simán, majd a se­gédtűn lévő szem is simán kötjük le. A következő 2 szemet átemeljük a jobb ke­zünkben lévő tűre, segédtűre vesszük a 3. szemet, vissza­tesszük a 2 szemet, és leköt­jük a segédtűn lévő szemet (ezt a munka előtt vezetjük), majd lekötjük utána a 2 sze­met, mind simán. 2 fordított, 2 sima. 9. sor: mint az első sor. II. , 15. és 19. sorok: 2 for- ditott, 6 sima, 2 fordított, 2 sima. 13., 17. és 21. sorok: mint a 9. sor. Először 1-től 22-ig kötjük le, tovább az ismétlések, 3—22. sorok. vízszintes^ I. Magyar festő (1907—1944) »Anyám emléke- c. képe 1934 körüli időből. 5. A száj része. 8. Egyedülálló. 9. SzárabaaJan föld. 10, Száguld. 13. Éneklő hang. 14. Kerti növény. 16. Bőhass. 17. Azonos mássalhangzók, 19. Fájdalom. 20. Brtakpénabeitt. 22. Csukj. 24. Kötőszövete. 25. Lángolóra. 27. Ok — brossul 28. Kárt tesz. 29. Erdei állat. 30. Foghús. 31. Versének enne: »Anyám fekete rózsa*. 34. Efkitmémy. 35. Kabalán beoéíEve. FÜGGŐLEGES': 1. teodálikozilk. 2. Nagyra nőtt. 3. Fogad közepe. 4. Nedves földet. 5. Szovjet—orosz író, hires regé­nyéből film is készült. 6. Kerti szerszám. 7. Juttatásért. II. Berendy Iván. 12. Magyar költő, vers«- »»Anyám-* 15. Négylábú állata. A háta: A szabásmintának megfelelő szemmennyiségge) 3 és feles tűvel patentkötés­sel kezdjük, 4 cm után 4-es tűvel a mintás részt kezdjük el. A modell végig azonos szemmennyiségű. Az eleje: A hátával azonos módon kötjük, csak a nyak­kivágás valamivel mélyebb, a modellé 9 cm mély. Az ujjakat 5 cm-es patent­résszel kötjük. Kidolgozás: Az egyes ré­szeket kitűzzük, atgőzöljük1, száradás után összevarrjuk. A nyakszemeit felszedjük, kb. 120 szem és 6 cm-t kötünk patentkötéssel, befejezzük a simát simán, fordítottat fordí­tottan, majd félbe hajtjuk be­felé és a belső oldalon ap­ró öltésekkel levarrjuk. IS. 1884-ben született festőművész, »»Anyám-« e. képét 1930-ban festette. 21. Könyörög érte. 23. Kárára van. 24. Lám csak — visszafelé, j ‘-6. Ijeliká teher. 27. N-ecm ezek. 29. Előd. 31. Cz. 33. Azonos magánhangzók, !L Se Beküldendő a vízszintes L, 34, es a függőleges 5., 12., 18. számú so­rok megfejtése. Beküldési határidő: 1972. május 19-én, pénteken délig, a szüksé­ges sorokat levelezőlapom küldjé­tek be, s írjátok rá- »Gyermekke- res-zfcrej tvém y ■«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Tito, Dsicla, Gomcourt, Teiles, Teleki, P. L. Travers »A csodalatos Ma­ry című könyvét nyerték a követ­kező pajtások: Terkovics Magdol­na, Sütő Sámdor, Halászi Tibor (Kaposvár); és Tusor Erika (Ka- posmérő). A könyveket postán küldtük el. Somogyi Nép/opl 9 Írók, festők —az anyáról 1 2 3 4 00 5 6 7 8 88 íSíns H::Si 9 ü 10 íi 12 13 ill! 14 15 «BBS 88 «SBSB 16 ills 17 18 «SSI ■SSS 19 00 20 21 :::: ■■■■ obbb 22 23 ■MA MBBB BBBB ■ BIB 24 25 26 bbbb ■■■■ bbbb «■■■ 27 28 BBBB :::: 29 § 30 »••4 I ■■■■ ■ ■■■ 3 1 32 33 BBB» Ül« ■ ■■■ 34 ::h ■KM 35 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom