Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

2200 kaptár az első negyedévben ■ S < SMH S' [ Wßty 'f»V vw .■ A méhészszövetkezet tahi kaptárüzemében az első negyedévben 2200 darab kétféle típusú, 15-ös és 24-es keretű kaptárakat készítettek. Ezeket ők árusítják, vagy az áfész-en ke­resztül értékesítik. Idényházadó helyett Jövedelemadót fizetnek Előnyös a szerződés az idegenforgalmi szervekkel Az általános jövedelemadó fizetésének kötelezettsége két­féle, amikor a lakást, nyaralót közvetlenül adják bérbe. Ha magánszemély a lakását, nem lakás céljára szolgáló helyisé­gét vagy nyaralóját vállalat­nak, szövetkezetnek, illetőleg egyéb jogi személynek adja bérbe, az általános jövedelem- adó megfizetésének módszere a levonásos jövedelemadó. Ebben az esetben adóbevallá­si kötelezettség nem terheli a bérbeadót. Ha viszont magán- személynek adja ki, akkor több irányú kötelezettség ter­heli. Először is a bérbeadás megkezdését nyolc napon be­lül köteles bejelenteni a he- yiség fekvése szerint illetékes adóhatóságoknak. Ezután a bérbeadástól számított 45 na­pon belül bevallást kell adni az első 30 nap alatt elért adó­köteles jövedelemről — be­vallási nyomtatvány az adó­hatóságnál szerezhető be — az adóhatóságnak. A bevallással kapcsolatosan az adóhatóságok a szükséges felvilágosításokat megadják. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint néhány esetben a bér­beadó tulajdonosok vagy hasz­nálók az üdülőhelyi díjbesze­dők — akik egyúttal az idény- házadó-ellenőr szerepét is be­töltötték — eljárását illetékte­len zaklatásnak minősítették. Pedig nem erről van szó! Az adó összegének törvényes meg­állapítása érdekében feltétle­nül szükség van a bérbeadások ellenőrzésére. Ugyanis előfor­dulhat, hogy valaki nyaralója egy részét idegenforgalmi szerv közvetítésével, másik részét pedig közvetlenül adja bérbe, a kétféle bérbeadás pedig egy­részt levonásos jövedelemadót, másrészt bevallás útján kive­tett általános jövedelemadót von maga után. Helyes lenne, ha az érdekeltek éppen ezért segítenék az ellenőrök mun­káját Ha a tulajdonos vagy hasz­náló a bérbeadást megszünte­ti, a megszűnéstől számított 15 napon belül az egész évi jövedelméről köteles bevallást adni az adóhatóságnak. Aki a lakását vállalatnak, szövetkezetnek vagy egyéb jo­gi személynek, illetve bel- és külföldi magánszemélynek üdülés céljára kiadja, nyolc­vanszázalékos kulcs szerint adózik. Lakást azonban csak lakás céljára lehet felhasznál­ni. Üdülés céljára idegenfor­galmi szerv útján adható bér­be, s akkor 4—20 százalékos az adókulcs, s nem nyolcvan­százalékos. Ha tehát egy Ba- latonlellén lakó tulajdonos vállalatnak vagy magánsze­mélynek adja bérbe üdülés céljára a lakás egy részét, nyolcvanszázalékos az adó­kulcs, ha viszont az idegen­forgalmi szerven keresztül ad­ja ki nekik, akkor csak 4—20 Somogyi Néplap százalékos. Nyolcvanszázalé­kos az adókulcs, ha a lakás egy részét iroda, üzlet, mű­hely, rendelő, munkásszállás céljára adják ki vállalatnak, szövetkezetnek vagy egyéb jo­gi személynek, illetve üzlet, iroda, rendelő stb. céljára ma­gánszemély részére. A nyaralók bérbeadásánál harmincszázalékos az adó kulcs, amikor vállalatnak, szövetkezetnek vagy egyéb jo­gi személynek, illetve bel- é külföldi magánszemélynek üdülés céljára adnak ki szo­bát Nyolcvanszázalékos vi­szont az adókulcs, ha a nya­ralót iroda, rendelő, üzlet, tár­gyalóhelyiség stb. céljára ad­ják ki vállalatnak, szövetke­zetnek vagy egyéb jogi sze­mélynek, illetve iroda, rendel üzlet stb. céljára magánsze­mély részére. Megjegyzem, hogy a nyara­lókra, üdülőkre nem vonat­koznak a lakások és egyéb he- T lyiségek elosztásáról szóló ? rendelkezések. Idegenforgal-1 mi szerv útján való bérbeadás ♦ esetén az adókulcs 4—20 szá- ? zalék Ellenben üdülőt sem le- | hét rendeltetésétől eltérő hasz- ♦ nálatra bérbe adni, mert az adókulcs 80 százalékos lesz. Az épület rendeltetését (nyaraló, lakás vagy más helyiség) min­dig a használatbavételi enge­dély dönti el. Ha bérbe adjál­részvételét a szállásadásban, valamint az egyéb ellátásban. Az üdülni, nyaralni kívánó ■bel- és külföldi vendégek ér­dekét az szolgálja jobban, ha valamely idegenforgalmi szervnél előre is megrendelhe­tik a szállást, sőt esetleg vá­laszthat a szálláshelyek között. Érdeke a lakás- és nyaralótu­lajdonosoknak is a bérbeadás idegenforgalmi szerv közvetí­tésével. Mindezt, s a társadalomnak azt az érdekét, hogy az üdü­lés, a nyaralás szervezett ke­retek között bonyolódjon le, figyelembe vették a rendele­tek, s mindenképpen előnyt nyújtanak azoknak a magán- személyeknek, akik lakásukat vagy nyaralójukat idegenfor­galmi szerv közvetítésével ad­ják ki. Dr. Fenyő Árpád, a megyei tanács pénzügyi osztályának főelőadója Súlyos évekkel fizet' tettéért Tolvajt neveit a fiából Ennyi konokság ritkán gyűlik össze egy emberben. A negyvenéves, kaposvári Hor­váth László 1962-ig hatszor ült a vádlottak padján, 1966- ban kétévi, 1969-ben három­évi és kéthónapi börtönre ítél­ték — mindig csalás, illetve lopás miatt. Tavaly októberben szaba­dult, s olyan munkahelyet ka­pott, ahol végre megemberel­hette volna magát. A Kapos­vári Húskombinát segédmun­kásaként havonta 4700 forin­tot keresett! Horváth azonban nem sokat törődött a jó sáándékú mun­kahellyel, s a magas fizetéssel sem. Nem volt hajlandó vál­toztatni az életmódján, züllött, ahogyan régen. A féktelen dorbézolásokhoz természete­sen pénz kellett, több is, mint 4700 forint. Horváth nem akarta vásár­ra vinni a bőrét, ezért bűnö­zővé kezdte nevelni tizenöt éves fiát. A fiú körülményei az apa aljas szándékát segí­tették: a gyermek az édesany­jával és mostohaapjával élt, akik nem gondoskodtak eléggé a neveléséről. Pedig szükség lett volna az okos, szigorú szü­lői szóra. A fiú már az általá­nos iskolában is igen gyengén tanult, s az ipari iskolában sem állta meg a helyét. Nem tudott megbarátkozni új csa­ládjával, szabad idejének leg­nagyobb részét az utcán töl­tötte. Horváth röviddel szabadu­lása utón fölkereste a fiát, és mindjárt az első találkozásuk­kor rávette, hogy lopja meg az édesanyját, nevelőapját. Pénzt akart és ékszert. A gye­rek mind a kettőt megszerez­te. Először száz forintot, az­tán egy köves aranygyűrűt lo­pott az anyjától. A pénzt meg a gyűrű árát az apja elitta. Tavaly novemberben Hor­váth a kaposvári vasútállomás restijébe vitte a fiát, és ott megismerkedtek a huszonkét éves, inkei Fűlőp József kő­művessel és a huszonhárom éves, böhönyei Horváth Sán­dor segédmunkással. Horváth László fölvetette, hogy vala­honnan pénzt kellene előte­remteni. »Természetesen" bűncselekményre gondolt. A véletlen segítőtársuknak sze­gődött: Fülöp elmondta, hogy nemrégen Horváth fiának »új" nagyanyjánál dolgozott, és biztosan tudja, hogy azasz- szony tele van pénzzel. »Ta­lán még százezer forintot is tart otthon.« A következő találkozón megszületett a tervük. Fülöp egy kesztyűt és egy csomag törött borsot adott az ifjabb Horváth Lászlónak, Horváth Sándor pedig álkulcsot dugott a fiú zsebébe. Hogy a kesztyű­re és a törött borsra miért volt szükség, azt talán már minden tapasztalt krimiolva­só kitalálta: a kesztyű arra való, hogy ne maradjon ujj­lenyomat, a fekete borssal pe­dig a nyomozókutyát akarják becsapni. (Aki ismeri a rend­őrség technikai fölkészültsé­gét, tudja, hogy mindkét »módszer« mosolyogtatóan naiv, az ilyesféle mesterkedé­sek szerencsére nemigen aka­dályozzák a nyomozást.) A fiú, kihasználva nagy­anyja távollétét, bemászott a lakásba, s először ezer, majd ötezer-négyszáz forintot lo­pott. A pénzen négyen megosz­toztak. Az ifjabb Horváthnak újabb bűncselekmény elkövetésére már nem maradt ideje. Apja azonban főbérlőjének erszé­nyét még »könnyebbé tette" ezer forinttal, s volt egy »ak­ciója« a munkahelyén is. Fizetéskor a pénztárablak elé állt, és az egyik munka­társának nevében mutatkozott be. A pénztárosnő — nagy vállalat lévén — nem ismerte sem Horváthot, sem pedig a férfi munkatársát, így a ha­mis aláírás ellenében kifizetett 3300 forintot. íme, ez Horváth László bűn­lajstroma. Csak ez? Hogyan is tudnák kifejezni a paragrafu­sok, mekkora kárt okozott gyermekének azzal, hogy a sa­ját képére formálta? Ki tud­ja, kiheveri-e a fiú ezeket az icsmány emlékeket, s lesz-e ereje hozzá, hogy idővel bebi­zonyítsa: mindent csupán az apja hatására követett el? A bíróság javítóintézetbe küldte a fiút. Ez az egyetlen megoldás maradt — az édes­anyja nem sokat törődik a gyerek sorsával, a többszöri idézés ellenére sem volt haj­landó megjelenni a tárgyalá­son. A kaposvári Járásbíró­ság Szilvási Zoltánné dr. taná­csa példásan szigorú ítéletet hozott a megdöbbentő bűnügy­ben. Horváth Lászlót, mint fel- bújtót folytatólagosan, jogta­lan behatolás útján, visszaeső­ként elkövetett lopás, vala­mint okirathamisítós és egyéb bűncselekmények miatt hétévi fegyházra ítélte, és tíz évre el­tiltotta a közügyektöl. A bíró­ság arra is kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésen ve­gyen részt. Fülöp József és Horváth Sándor nyolc-nyolc hónapi börtönt kapott, továb­bá két évre mindkettőjüket eltiltották a közügyektől. Pintér Dezső Növényvédelmi tájékoztató A Fundazol helyes használatáról A Fundazol gombaölő szert egyre inkább alkalmazzák a nagyüzemekben és a háziker­tekben, elsősorban a gyü­mölcskultúrákban, de más nö­vényféleségeknél is. A vegy szer jelentőségét növeli, hogy az alma- és körtevarosodás fertőzési veszélye meghaladja HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal a korábbi évekét, és az alma­fa-lisztharmat is — elsősor­ban a jonatán almásokban — helyenként nagyon erős (90— 100 százalékos) fertőzöttséget mutat. Az említett gombabe­tegségek a Fundazol helyes használatával leküzdhetők, de csali szakszerű alkalmazása ad kielégítő hatást. • A vegyszer szisztemikus. fel­I szívódó típusú, és megelőző hatása mellett kurativ »gyó­gyító« hatással is rendelkezik. Ezek a hatások tökéletesen vízparton verték fel a sátrat, j Dél körül bementek Hartára, felkeresték az ismerős lányo- j _ kát. Este a kultúrházféleség ? akkor érvényesülnek, ha a ke­nagy hodályában sváb bál volt, | zeit gyümölcsösökben a kriti- arra számítottak, hogy beat-; kus időszakban legalább 30— zene lesz, de nem volt, csak j keringő, polka, sramlizene. 35 napig egy állandó vegy­szerszint van. Ez úgy érhető 14. a nem lakás céljára szolgáló. „ _ , helyiségeket — üzlet, garázs, t Nagyjából igen. Tudod, műhely, rendelő stb. -, akkor Táppénzen vagyok - hazudja. a következő kulcs szerint:“ Gyere> vlgyel el hozzank‘ adóznak: ♦ Felkapaszkodik társa mögé, Harminc százalékos az adó- ! a Da^aaick atca kulcs, ha a helyiséget (például l £ele‘ ,°tthon L'sak kettesben üzletet üzletnek) rendeltetésé- . vannak> nyugodtan beszélget­nek megfelelő használat cél- | hétnek. A harmadik általanos- jára adják ki vállalatnak, ♦ £d£ kezdve egy padban ültek, szövetkezetnék vagy egyéb jo­gi személynek. Ha ugyanilyen feltételek mellett magánsze­mélynek, akkor harmincszá-: zalékos adóátalány szerint fi- : zetnek. Viszont nyolcvanszá­zalékos az adókulcs, illetve az adóátalány, ha a helyiséget vállalatnak, szövetkezetnek: vagy egyéb jogi személynek, méghozzá legelői, hogy szem előtt legyenek. Azóta is tart a jó barátság. Robi gyakori ven­dég Illéséknél. Pista apjával — aki hosszú időn át volt Izsák tanácselnöke, s jelenleg Ágasegyházán tölt be ugyan­ilyen funkciót — jól el tud be­szélgetni mindenféléről. Kü­lönösen azt szerette megfigyel­illetve magánszemélynek ren- ♦ ni, hogy kijelentéseit idősebb deltetésének nem megfelelő, attól eltérő használat céljára adják bérbe, tehát garázst lakás céljára adnak bérbe, s ezzel a lakások és egyéb he­lyiségek elosztásáról és béré­ről szóló rendelkezésekbe üt­köző módon hasznosítják. Az albérletből, az ágybérletből és a komfort nélküli lakások bérbeadásából származó jöve­delem adómentes, föltéve, ha megfelel a lakások elosztásá­ról és a lakásbérletből, vala­mint a lakbérekről, az albér­leti és ágybérleti díjakról szó­ló rendeletek szabályainak. Az államnak, a társadalomnak feltétlenül érdeke fűződik ah­hoz, hogy hazánk legnagyobb üdülőterületén, a Balaton-par- ton megfelelő ellátást bizto­sítson mind a bel-, mind a külföldi vendégek részére. Ez kizárólag állami erőből nem oldható meg, ezért államunk igényli a magánszemélyek Illés István hogyan támasztja alá érvekkel. »Mert érvek kel­lenek ahhoz — mondotta ké­sőbb —, hogy másokba bele­fojthassam a szót.« Idősebb Illés az eset után el­mondja: — Egyszerűen behí­zelgő volt a modora. Illedel­mes volt, megnyerő. Ha beszél­gettünk, bekapcsolódott. Min­dig igazat adott az embernek. A nyáron építkeztünk. Egész napokat itt dolgozott. Es­te, a fiammal együtt fel­öltöztek és szórakozni mentek. Adtam pénzt mind­egyiknek. Azt persze tud­tam, hogy munkahelyeit sűrűn váltogatja. Többször kérdez­tem tőle: »Ott vagy még, Ro­bi?« — »Ott hát, Pista bácsi" — mondotta. Pedig már akkor rég máshol volt. Arról árado­zott, hogy olyan munkahelyet keres, ahonnan külföldre is ki lehet menni dolgozni. Ott kint vesz egy motort és azzal jön haza. Megígérte a fiúknak, lányoknak, hogy ezt, azt, amazt küld. Alti barátságos volt hozzá, mindenkinek ígért valamit. Alikor én is csak mo­solyogtam a képzelgésein.« Pistát mindig kedvelte. Ami­kor cselgáncs-edzésekre járt, mondta neki: — Gyere te is, elviszlek, beavatlak, megjatto- sodsz majd, s ha mi ketten bárhová elmegyünk, sehol sem mernek belénk kötni. Most is arról keseregnek, hogy Izsákon semmi lehető­ség nincs a fiatalok közös szó­rakozására. Robi kapva kap ezen a témán. Még 1969-ben belépett a községi KISZ alap­szervezetbe, szeretett volna if­júgárdista is lenni, de aztán ő is épp úgy elmaradozott, mint a többi. Egy darabig mondo­gatta, hogy végezni kellene valamilyen közhasznú társa­dalmi munkát, kapnának érte egy kis pénzt is, s azt közös kirándulásra fordíthatnák, hi­szen a gazdaság ingyen oda­adná a buszt. Elmehetnének Bugacra, a Tőserdőbe meg máshova. Mindebből nem lett semmi, mert a szervezéstől mindenki húzódozott. — Egy igazi, komoly túrát kellene csinálni a jövő nyáron — mondja Pista, s mindkettő­jükben megelevenedik az idei közös kirándulás emléke. Június elején lehetett. Szom­baton reggel indultak: irány a Duna! Robi hátán jókora cso­mag: összegöngyölt kétszemé­lyes sátor, hátizsák, benne ka­ja, cigaretta. Végigrepesztettek a hosszú betonúton, kétoldalt eleven zölden tombolt a nyár. Solt után rákanyarodtak a töl­tés műútjára, s Harta alatt, a Mindegy, az a fontos, hogy ki-1 el, ha a kezeléseket (almánál, mozdulhattak a családi körből, | körténél, szőlőnél, szamócánál) Jól aludtak a sátorban, reggeli sSymás után legalább három • alkalommal, 10—12 naponként megismételjük. Ha az időjá­lementek fürödni. Szelesre, bo- rongósra fordult az idő, a víz is átkozottul hideg volt, vaco­gott a foguk, amikor kikec­meregtek. Körülnéztek a kö­zelben, mivel lehetne elütni az rás ismét kedvez a kórokozók szaporodásának, a szekundér fertőzések kialakulásának, a »kúrát« a fenti módon szük­ség esetén többször is meg időt. A falu szélén, 3—400 mé-J kaU ismételni a vegetáció so- _____.... . . , . , J ran. Ezzel a módszerrel eler­t erre a parttól, házat építet : hető, hogy a gyümölcsös az tek eppen, kalakaban, beáll- T eg£sz vegetációs idő alatt men­ták ők is, hordták a téglát, t tes lesz a gombabetegségek- maltert. De félóra múlva to-; tői. Felhívjuk a figyelmet, vábbálltak, végül is nem me- ! hogy a különböző időpontok- lózni jöttek. Bementek, csava-1 ban végzett egyszeri permete- rogtak egyet a falu központ-1 zás nem ad kell<3 hatáat- jában, majd, hogy kissé kisü-l Javasolt adag: alma- és tött a nap, fürödtek egyet. Pis-? körtefa-varasodás, almafa- += -u , , Jlisztharmat ellen 0,06—0.Q8 ^ £a’ hogy be * százalékos permedében 800— kellene tolni a motort a vízbe,» j600 1/ha víz felhasználásával, lemosni. J Házikertben: 100 liter vízhez Volt is egy öbölszerű mélye- ® g dkg vegyszer (200 négy- dés, ahol sekély és lassú folyá-jgjgg lombozatától sú volt a víz, s ahol valamikor ? szükséges vízimalom állhatott, a kőzá-| A répalevéltetú szárnyas tony törmelékeiből felismer-? egyedei a múlt hónap utolsó hetően. Be is tolták a motort? dekád jában megjelentek a téli két vagy három méterre, pacs-? gazdanövényeken. A kártevő kolták rá a vizet, mosogatták. ? betelepülése a répavetásekbe Beindították, járt szépen a mo- ? május első napjaiban rnegkez­-200 liter víz) tor üresben. Pista azt mond- ? födött. A napi középhőmér­ta: - Toljuk beljebb! - Le-1 fmelkedéséw’ .... , .. . , , .... ... ?a betelepedes intenzitása ne állították, beljebb toltak. Mar I vekszik. Fokozott mértékbe emelkedésével nö­- ____ ben m ajdnem az egész motort el- ? veszélyeztetett a marcali és a lepte a víz, amikor Robinak; kaposvári járás, valamint a az az ötlete támadt, hogy! siófoki járás északi része. A rúgják be — a víz alatt. » répa vetésekét kétnaponként ? kell ellenőrizni, és levéltetű- Nosza, rugdosni kezdték, de j fertőzés észlelésekor javasolt bizony nem indult be, csak • a védekezést végrehajtani, bugyborékolt tőle a víz. —‘Felhasználható: Azodrin 0,75 Toljuk ki, Robikám, megszá- ■ Ut/ha, Nuvacron 1—1,5 lit,/ha; rítjuk és motorozunk még egy * Djmecron 50 0,1 százalék, , . .. ♦ Ekatox, Parathion 20, Tinox csu‘ 10,1 százalék, 500—700 lit/ha (Folytatjuk-) » vízben kipermetezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom