Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

Központi telep o polipon mellett Megkezdték az északnyugati I városrészben felépülő új, 184 lakásos épület panelemeleinek I vasbetonszerelését a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat poligonüzemében. Két hét múlva kezdik az előre gyártott elemek gyártását, s egy hónap múlva a kész pane­lek elhelyezését. Most készítik a ruhagyár új épületének homlokzatát bur­koló elemeket, melyekből há­romszáz darabot gyártanak. A poligonüzem szomszédsá­gában épül a vállalat új köz­ponti telepe. Itt kap helyet több kisegítőrészleg, mint pél­dául a tmk, a lakatos- és az asztalosműhely, valamint a vasbetonszerelő részleg. A központi telep építése hatvan­öt-, gépi berendezése pedig negyvenmillió forintba kerül. A 184 lakásos épület elemeinek vasbetonszerelése. Epöi az új központi telep. Gyertya» László képriportja A ruhagyári építkezéshez szállítják a kész elemeket. DR, KOROM MIHÁLY IGAZSÁGÜGYMINISZTER ELŐADÁSA Megkezdődtek a somogyi jogásznapok TEGNAP DÉLELŐTT Ka­posváron a megyei ta­nács nagytermében meg­kezdődtek a somogyi jö­jj ásznapok. Dr. Halász János megyei főügyész a rendezők — a Magyar Jogász Szövet­ség Somogy megyei Szerve­zete, a megyei tanács, a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek Somogy megyei Bizottsá­ga és a TIT megyei szerveze­tének jogi szakosztálya — ne­vében köszöntötte a jogászna­pok vendégeit: dr. Korom Mi­hályt, a Központi Bizottság tagját, igazságügy-minisztert, Böhm Józsefet, a megyei ta­nács elnökét, dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, dr. Prieszol Ol­yat, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkárát. Majd dr. Prandler Árpádnak, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtit­kárának megnyitója után dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter lépett a mikrofonhoz. Több mint másfél órás, rendkívüli figyelemmel kísért előadásában jogpolitikánk valamennyi időszerű kérdését elemezte. Szólt a jogalkotás demokratizmusáról, a kidol­gozás alatt álló új törvé­nyeinkről. Közülük is kiemel­te a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos törvény sokoldalúságát. Be­szélt arról, hogy az elmúlt évek során hány új törvény, törvényerejű rendelet és kor­mányrendelet született, s rá­mutatott, hogy ezek létrehozá­sát az élet diktálta. Elmonda, hogy a tavaly 123 ezer ismertté vált bűncselek­mény elkövetői közül mint­egy 52 ezer vádlott került a bíróságok elé. Aggasztóan sok a többszörösen visszaeső bű­nöző, a jogerősen elítéltek kö­zül hatezer már többször kö­vetett el bűncselekményt. ELEMEZTE, s gyakorlati pél - dákkal támasztotta alá az utó­gondozás gondjait. Beszélt az ■íy nevezett »dologhazakról-«, :i melyek egyelőre még csak a ipzeletben léteznek. Ezt az Hézményt azok számára ter­vezik létrehozni (még semmi .mkretumról nincs szó), akik- >ek becsületes emberré neve­se már számtalanszor ku­- arcot vallott. Magyarán: a l-sőbbiek során bírósági ítélet alapján a legelvetemültebb űnözőket esetleg akkor sem engedik szabadon, ha azok '^töltötték a börtönbüntetése­ket, hanem állandó felügyelet mellett munkát adnak nekik. Dr. Korom Mihály szólt a Minisztertanács csütörtöki Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter. ülésén elfogadott — a bíróság­ról és ügyészségről szóló — törvénytervezetről, majd ered­ményes munkát kivánt a so­mogyi jogásznapok részvevői­nek. Ezután dr. Szüli Gyula, a kaposvári ügyvédi kamara el­nöke megnyitotta a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó me­gyei tanácsházán megrende­zett könyvkiállítását. Délután a somogyi jogász­napok részvevői szekcióülése­ken folytatták a tanácskozást. Dr. Varga József, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese az államigaz­gatás időszerű kérdéseiről tar­tott előadást, s dr. Tóth Sán­dor, a megyei tanács osztály- vezetője, majd Szokola Ká- rolyné dr., a fonyódi járási hivatal elnökhelyettese tartott korreferátumot. Ugyancsak délután dr. Ig- nácz Pál, a megyei bíróság el­nöke, a megyei könyvtár nagytermében megnyitotta a másik szekcióülést, amelyen dr. Rudas György rendőr ve­zérőrnagy, a Magyar Jogasz Szövetség elnökségének tagja a bűnözésről és megelőzésé­nek kérdéseiről tartott elő­adást. — Annak ellenére, hogy ha­zánkban a közrend és a köz- biztonság szilárd, az elmúlt években némileg nőtt az is­mertté vált bűncselekmények száma, különösen az erőszakos és garázda jellegű bűntettek okoznak az átlagosnál több gondot. Tavaly mintegy négy­ezer büntető- és hétezer sza­bálysértési eljárást indítottak garázda személyek ellen. — Az elmúlt időszakban több, népgazdaság és társada- mi tulajdon elleni bűntettre sikerült fényt deríteni, ám számos a kisebb jelentőségű — ilyen jellegű — cselekmény is. Az év első három hónapjá­ban például 1848 önkiszolgáló üzletben történt lopás tettese ellen indult eljárás. — A tapasztalatok szerint — mondotta a továbbiakban — a bűnözők számára visszaret­tentő hatású a rendőrség tá­madó jellegű, aktív munkája, éppen ezért több a helyi és az országos razzia is. A húsvéti ünnepek előtt tartott országos razzián a rendőrség több mint ötszáz bűncselekmény elköve­tésével gyanúsított személyt állított elő, közülük 109-et őri­zetbe vett. Dr. Rudas György izgalmas előadásában a nyomozások eredményességéről is szólt. Az elmúlt években a rendőrség felderítő tevékenysége tovább fejlődött, s eredményei nem­zetközi viszonylatban is figye­lemre méltóak. — A megelőzés fontos ré­szét kepezi az úgynevezett szignaiizáció: a bűnözést elő­segítő körülményekről a ható­ságok az érintett üzemeknek, vállalatoknak több tízezer ér­tékes feljegyzést küldenek. Dr. Rudas György előadása^ után három korreferátum hangzott el. Dr. Gelencsér István, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezető- helyettese először arról beszélt, mekkora gondot jelent a ha­tóságoknak a megyében a nyá­ri idegenforgalom. — A leggyakrabban elköve­tett bűntettek a személyi és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások. Fontos feladatunknak tekintjük az egyes bűntettek okainak elem­zését és megakadályozásuk ér­dekében az intézkedések meg­tételét. Dr. Gelencsér István bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik jól tudják, hogy a rájuk bízott társadalmi javakat ese­tenként veszély fenyegeti, és a szükséges óvintézkedéseket mégsem teszik meg. Dr. Gebhardt József kapos­vári városi-járási vezető ügyész korreferátumában hangsúlyozta, hogy a bűnözés elleni további eredményes küzdelemben helyt kapnak a kényszer és a nevelés jogi, il­letve társadalmi eszközei is. Dr. Mózes Gábor, a Kapos­vári Megyei Bíróság bírója a büntetés kiszabásáról és a büntetésvégrehajtásról tartott korreferátumot. — AZ ÍTÉLETRŐL a tör­vény viszonylag szűk­szavúan előírja, hogy a bíróság az ítéletét ki­zárólagosan a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra alapíthatja, a bizonyítékokat értékeli, és meggyőződése sze­rint bírálja el. Mindebből kö­vetkezik, hogy szubjektív ele­mek is közrehatnak az ítélet megalkotásában; a bírák sze­mélyisége elsősorban értékelé­sükben nyilvánul meg. Alap­vetően elutasítjuk, hogy a büntetés célja a megtorlás. Véleményem szerint a megtor­lás lényegében bosszú, s ez tá­vol áll a szocialista társada­lom célkitűzéseitől. A somogyi jogásznapok ren­dezvénysorozata ma folytató­dik. P. D. BÉR VK1 Skót whiskyt is bontot­tak ... A japán szakemberek végig­járták az üzemeket azzal a nyugodt, közömbös arccal, amelyről azt mondják, hogy teljességgel kifürkészhetetlen. Megnézték a gépeket, fölmér­ték a teljesítményt, majd a szövetkezet mikrobuszába szállva a szomszédos község­be mentek, ahol befejezés előtt állt a szövetkezet új üzem­Ha csak a zsák hiányozna... Tapasztalataim szerint a Magyar Mezőgazdaság című mezőgazdasági hetilap rnegta- 1 álható valamennyi somogyi ermelőszövetkezet irodájá- . »an, s bármikor a szakvezetők endelkezésére álL Gondolom, gy van ez az állami gazdasá­gikban és a fogyasztási szö­vetkezeteknél is, hiszen sok \asznos ismeretanyagot sze- ezhetnek belőle. Azonban az s valószínű, hogy a legutóbbi, május 17-i számban lapozva 'gy kissé keserűvé vált a szá­juk íze.... Mi is megírtuk, s most a Magyar Mezőgazdaság főszer- besztöje is foglalkozott vele: helyenként gondot okoz a mütrágyaeUátás. »A tervek­nek megfelelő — főleg nitro­gén — ellátás körül néhány dunántúli megyében zavarok mutatkoznak...« — írja Hor­váth Sándor. Nos, ami Somo- gyot illeti — mint arról la­punkban mór beszámoltunk —, meglehetősen nagyok ezek a zavarok, és súlyos következ­ményekhez vezethetnek a nö­vénytermesztési tervek telje­sítésénél. A megállapítás te­hát így helyes, ahogyan az a Magyar Mezőgazdaságban is olvasható. Ha azonban ugyanebben a lapban fordítunk néhányat, a reklámös&zeállításnak mind­járt az elején a Tiszai Vegyi Kombinát ajánlkozását lát­hatjuk-olvashatjuk, miszerint a BNV területén készséggel állnak az érdeklődök rendel­kezésére: a karbamidot és az (imi n ó ni um nitrát műtrágyát kínálják. Az előbbi 46, az utóbbi 34 százalékban tartal­maz nitrogént, tényleg kitűnő anyagok az alap- és fejtrágyá­záshoz. De ha itt ajánlják, ak­kor miért nincs — és miért nem volt — belőle elegendő Somogyiba«? Aztán a következő oldalon a Péti Nitrogénművek a pétisó szakszerű kezelését és tárolá­sát elősegítendő bemutatja a felülkezelt, »tapadásmentesí­tett« pétisó előnyét. A gyár évék óta polietilén zsákokba csomagoltan hozza forgalomba termékeit, s ehhez jön most az előbb említett, minden bi­zonnyal hasznos eljárás. Csakhogy: műtrágyára van szükség, mégpedig éppen azokra, amelyeket a két gyár a reklámjában szerepeltet, és nem majd, hanem mielőbb, ha gazdaságaink a negyedik ötéves terv időarányos felada­tait teljesíteni akarják. Már­pedig egészen bizonyosan akarjak. S ha a nagyon szük­séges talaj gazdagító anyag már rendelkezésre áll, akkor le kell vonniuk a tanulságot mindazoknak, akiket illet, s egyetértve a Magyar Mező- gazdaság főszerkesztőjével, »jó lenne ezen tervszerűbb gazdálkodással üli lenni«. Minél előbb, annul jobb ... h. r. , csarnoka. Az egyik szárnyát hevenyészve már be is ren­dezték: ócska, már-már kise­lejtezett gépek álltak glédá- ban, mellettük a néhány hete, hónapja betanított asszonyok, lányok. A ktsz irodájában a vendé­gek tiszteletére skót whiskyt is bontottak. A tárgyalásokon a szenvtelenül magyarázó kis japán mérnök néhány határo­zott vonással felvázolta a táb­lára, hogy miként képzelik el ■a gyártóvonalat, hány gépet ,s milyen sorrendben helyezné­nek el a ma még üres mű­helycsarnokban. Gyors számí­tásokkal azt is kikalkulálta, hogy mennyivel nőne a ter­melékenység, és mennyit jö­vedelmezne az üzlet nekik, ja­pánoknak és a szövetkezetnek. Szerződést készültek kötni Dél-Somogy egyik községében a föld másik oldaláról érkező szakemberek. A somogyiak voltak előnyösebb helyzetben, mert a következő hetekben várták a nyugatnémeteket. De Svájcból is jelentkeztek. Végül i® — úgy tudom — nem a japánokkal kötöttek szerződést. A lényeg azonban ugyanaz maradt Idegen, ná­lunk gazdaságilag fejlettebb ország szakemberei jelentek meg, s az ő kívánságuknak, íz­lésüknek megfelelően dolgoz­nak azóta is a szövetkezet tex- tilkonfekciós részlegében. Az ő technikájukkal és az ő pén­zükért. Bérmunkában. Sokan vannak, akik húzzák az orrukat, ha a bérmunkáról hallanak. Akár a belföldi — két magyar, vagy éppen somo­gyi — vállalatok bérmunka­megállapodásának, akár a kül­földiekkel kötött egyezség hal­latán. A bérmunka szónak van egy árnyalati elítélő íze. A bérmunkát végzőknek szokás az orrúk alá dörzsölni a mű­szaki fantázia hiányát, az ön- állótlanságot. Gyakori,hogy saját és taná­csi támogatással — sőt nálunk többnyire ez a jellemző — ha­talmas. vagy aranytalanul nagy termelő tesek. atúhebieiL­üzemcsarnokok készülnek, amelyekbe azután korszerűt­len, agyonnyúzott, kiselejtezett gépek kerülnek, a megvalósí­tott fejlesztés karika túrája­ként és örök csúfjára. Néhány vállalat ilyenkor igyekszik bérmunkára szerződést kötni, s minél előnyösebb feltétele­ket »kialkudni«. A külföldi cég, amelyet szorít a munka­erőhiány, s a saját országában való modernizálás horribilis költsége, vállalja, hogy anya- vállalatának termelési tapasz­talatait korszerű gépekkel együtt átadja, ennek fejében munkát és termékeket kér. Meghatározott ideig. Utána a gépek, a frissen szerzett ter­melési és szervezési tapaszta­latok »átmennek« a szövetke­zet (vállalat) birtokába. Nem akarom eltúlozni aa efféle üzletkötések jelentősé­gét, amely kétségkívül meg­van, de részleteiben, feltételéi­ben nyilván vállalatonként és szövetkezetenként más és más 5 a bérmunka korántsem csak a hasonló megállapodásokra korlátozódik. Sók somogyi vál­lalat, például a tahi camping- cikk és a finommechanikai és gépjavító vállalatok belső bér­munkát végeznek: egy-egy nagy,, országos vállalat meg­bízásából vállalják kisebb részletmunkák, résztermékek gyártását. A munka ismét csak tetemes előnyökkel jár. A más vállalattól kapott anyag (eset­leg gépek) nem kötnek le esz­közöket, nem kell készletezni, 6 nem nő fölöslegesen a for­góalap. A nyereség tehát köz­vetlenül jelentkezik. Épp ezért azoknak, akii azt mondják, hogy a bérmun­ka nem éppen az önálló terve­zésre, gondolkodásra szoktatjí a vállalatok szövetkezetek ve­zetőit, valami igazuk is van Ahol nagy volumenben és tar­tósan foglalkoznak bérmunká­val, megszokják, hogy mindig idegen tervezők és szellemi erőfeszítések által létrejött tervek alapján dolgozzanak, ez hosszú távon az önálló gon­dolat és akarat elsorvadásá­hoz vezethet. _ _- C&. X. I BEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom