Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
Adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának (Folytatás a 3. oldalról.) Szenvedélyesebb, határozottabb fellépés szükséges az eszméinktől idegen nézetek, a nacionalizmus és a kispolgáriság elleni harcban. Különösen az utóbbi megnyilvánulásai szerteágazók. Társadalmi és közéletünk egyes területein a *►ne szólj szám, nem fáj fejem« nézet még ma is megtalálható. Az ilyen légkör táplálja a kritikai szellem háttérbe szorítását. Ez rendszerint ott található meg, ahol rossz a munkahelyi légkör. Közéletünk pozitív irányú fejlődésében zavaró jelenség a felelősség alóli kitérés, az elkövetett hibák másokra hárítása. Kiég széles körben megtalálható a társadalom, a közösség lebecsülése; demagóg általánosítások; a jogok és kötelességek elkülönítése. E magatartás törvényszerűen a munkaerkölcs lazulásához vezet. Számtalanszor találkozunk az ország, a népgazdaság helyzetének és jövőjének pesszimista megítélésével, az életszínvonal növelését irreálisan felvető, az igényeket a kötelességektől elszakítva szemlélő követelésekkel Tömegpolitikai munkánkban — a kongresszus szellemében — meg kell értetnünk, hogy az életszínvonalat a népgazdaság helyzete, a termelés alakulása és nem szubjektív elhatározások alakítják. Jobban kell tudatosítani a feladatokat, nagyobb megbecsülésben kell részíteni a termelőmunkát és a jól dolgozó munkást. Meg kell mondani; csak azt tudjuk elosztani, amit megtermelünk. Az igazság az, hogy a párt, a kormány intézkedései évről évre kedvezően befolyásolják az életkörülmények alakulását Cél: a szocialista mnnfcásknltóra gyarapítása A X. kongresszus óta eltelt időben tovább gazdagodott kulturális életünk, erősödött szocialista eszmeisége. Erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását A gimnáziumok első osztályaiban kb. 44 százalék, a szakmát adó iskolákban 64 százalék a fizikai dolgozók gyermekeinek az aránya. A tehetségek felszínre hozásával az oktatási szervek és intézmények legtöbb helyen már az általános iskolában rendszeresen foglalkoznak szakköröket szerveznek a középiskolai továbbtanulás segítésére. Az általános iskolákban szervezett továbbtanulásra felkészítő szakkörökben kb. 500 gyermek tevékenykedik. Szükséges lenne tanácsi, vállalati és termelőszövetkezeti összefogással szociális alapot létesíteni a fizikai dolgozók gyermekei számára, s olyan kollégiumát létrehozni, ahol csak ők tanulnak. A megyed pártbizottság és a tanács Illetékes osztálya ez év szeptemberéig tegyen intézkedéseket. A megyei tanács, a KISZ, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a tehetséges munkásgyermekek egyetemi felvételének megkönnyítésére előkészítő tanfolyamokat szervezett, melyeken mintegy 300 gyereket tanítanak. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta fejlődés tapasztalható a közoktatásban és a közművelődésben. Növekedett a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége, művészi ízlése, és fejlődött szocialista világnézete. A megyei pártértekezlet fölhívta a művelődési élet irányítóinak és vezetőinek a figyelmét, hogy messzemenő gondossággal segítsék a kulturális életet. Az eddiginél is jobban építsünk népi hagyományainkra, és éljünk jobban jelenlegi lehetőségeinkkel. Segíteni és ösztönözni kell az irodalmi és a képzőművészeti élet fellendítését. El kell érni, hogy a művészeti élet képviselői kapcsolatba kerüljenek üzemeinkkel, s a munkásélet alkotásra inspirálja őket. Műveiket anyagilag is jobban kell honorálni, mint eddig. A kongresszus óta értünk 'el sikereket, az előrelépés mértékével azonban még sok területen nem lehetünk elégedettek. A pártér- tekezlet figyelmeztetett arra, hogy a kulturális életben helyenként föllelhető apolitikusság, eszmei torzulások megnehezítik a fejlődést. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a művelődési élet eszmei tisztaságára. Kulturális életünk több területen elmarad politikai, gazdasági és társadalmi eredményeink mögött. Pontosabban: a gazdasági és társadalmi élettel sokszor nincs összhangban a művelődési tevékenység A megyei művelődési szervek részéről általában kevés a mélyreható, elemző munka, amely ezeket az összefüggéseket vizsgálná és a gyakorlatban alkalmazná. Határozottabban kell küzdeni a művelődésüggyel szembeni közöny, kisszerű- ség ellen, és segíteni kell őket felelősségteljes munkájukban. Megyénk üzemeinek jelentős része még ma sem készít kulturális tervet. De ismerünk olyan ipari és mezőgazdasági üzemet, ahol következetesen szorgalmazzák a felnőttoktatást és a szakmai képzést: akadémiák és tanfolyamok szervezését. Vállalataink zöme azonban nagyon keveset tesz a dolgozók szakmai és általános művelődéséért. Sokkal többet kellene tenniük művelődési intézményeinknek, az iskoláknak, a művelődési házaiknak is. A marxista—leninista világnézet és politikai meggyőződés kialakítása érdekében erősíteni kell a közművelődésben a politikai tájékoztató munkát. A művelődési feladatokból többet kell vállalniuk a párt- és ifjúsági szervezeteknek, az állami szerveknek és szakszervezeteiknek is. Sokszor tapasztaljuk ugyanis, hogy ott sem folyik eredményes tevékenység, ahol jók a tárgyi és a személyi feltételek. Alig találkozunk például munkásszínjátszással, pedig annak a felszabadulás előtt is fontos politikai és nevelési szerepe volt. A cél mindenképpen szocialista munkáskultúránk gyarapítása, a közönség nevelése az ember és a munka szeretetére, optimizmusra, őszinteségre és igaz tenníakarásra. A most lezajlott művészeti szemléken és Ki miit tud?-okon megfigyelhettük, hogy elsősorban falusi együtteseink jó irányban tevékenykednek. Eszmeileg tiszta, életvidám és mindennapi életünkhöz, céljainkhoz igazodó, a hagyományokat példamutatóan ápoló produkciókkal arattak sikert, jól szolgálták tagjaik es a nézők művelését. A helyes törekvések mellett azonban több ifjúsági együttesünk (főleg irodalmi színpadok) eszmeileg és politikailag zavaros, ifjúságiim«; helyzetét és lehetőségeit félnamagya- rázó, hamis ideológiai töltésű előadásokat tartott. Céltalanságot, letargiát és a nyugati hippitársadalom utánzását láttuk ezekben. Ifjúságunknak minden lehetősége megvan az eredményes munkára, a széles körű művelődésre, az előrejutásra és a sikerekre. Csak élni kellene a lehetőségekkel. Többet kell várnunk a KISZ-szervezetektől, az iskoláktól és a művelődési intézményektől is e téren. Az idegenforgalom fejlődése Jő és helyes, növekedésével azonban élnek és esetenként terjednek a reakciós, nacionalista és egyéb téves nézetek. Kellő éberséget kell tanúsítani, mert ma is folyik ellenséges tevékenység, van imperialista fellazítás. Ifjúságunk szocialista szellemű nevelése érdekében is szükséges a szülők, a felnőtt lakosság felelősségének növelése. Esetenként előfordul, hogy némelyik fiatal éppen szülei társadalmi helyzetére hivatkozva kiváltságokat követel magának, s erkölcsi magatartásával, viselkedésével rossz hatást vált ki környezetében. Az ilyen magatartást és viselkedést elítéljük. De elítéljük azokat, akik közéleti tevékenységet folytató szülők szorgalmas gyermekeit háttérbe szorítják. Az eltelt időszakra visszatekintve — a fogyatékosságok ellenére — biztatónak látjuk a X. kongresszus és a megyei pártértékezlet közművelődésre vonatkozó határozatainak végrehajtását. A közművelődést irányító állami szervek, a szakszervezetek és a gazdasági vezetők feladata, hogy egyértelmű intézkedésekkel, határozott, folyamatos irányítással a közművelődés tárgyi és személyi feltételének megteremtésével biztosítsák, hogy művelődési életünk a célkitűzéseiknek megfelelően szolgálja a tömegek szocialista fejlődését. Csökkent a megye viszonylagos elmaradottsága Tisztelt Aktívaülés! A X. kongresszus hangsúlyozta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaságpolitikájának, mely a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja. A pártbizottságok és a pártszervezetek a kongresszus óta eredményesen foglalkoztak a gazdasági építőmunka kérdéseivel, sokat tettek azért, hogy megyénk dolgozói megértsék a kongresszuson elhatározott gazdaságpolitikát és megvalósítsák a terveket. Elmondhatjuk, hogy Somogybán alapjában megvalósultak a párt gazdaságpolitikai céljai; összességében eredményesen teljesítettük a TV. ötéves terv első évére előirányzott feladatokat. Mint ismeretes, a megyei pártértekezleten jelentést tettünk arról, hogy a megye gazdasága a III. ötéves tervben dinamikusan fejlődött, a terv célkitűzései megvalósultak, számos területen túlteljesítettük azokat. A beruházások növekedése kedvező irányban változtatta meg a megye gazdasági szerkezetét, bár a megvalósult fejlesztések hatása még ezután fog kiteljesedni. A Központi Bizottság 1971. decemberi értékelésével egyezően úgy látjuk, hogy a gazdasági élet az ellentmondásokat, a feszültségeket és az esetenként előforduló hibákat is figyelembe véve alapjaiban Somogybán is egészségesen fejlődik, a gazdaságirányítási rendszer betölti hivatását. A megye gazdaságára az egészséges fejlődés a jellemző. Fő törekvésünk az ipar és a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése. Erőfeszítéseink is erre irányulnak. Több új gyár épült Kaposváron és a járási székhelyeken. Számos, a megyében soha nem gyártott termék előállítását szerveztük meg Emellett fejlődtek a megye »hagyományos- gazdasági ágazatai is. Nagy gondot fordítottunk a mezőgazdaság és az idegenforgalom gyorsabb fejlesztésére és technikai ellátásának javítására is. A terveket mindkét ágazatban túlteljesítettük, bár a fejlődés így is elmaradt az igényektől. A gazdasági fejlődés eredményeként mindnyájunk örömére folyamatosan javultak megyénk lakosságának életkörülményei. A foglakoztatási gondok néhány körzet kivételével lényegében enyhültek vagy megszűntek, csökkent a megyei és az országos átlagjövedelmek közti különbség, javult a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális ellátása. A megye viszonylagos elmaradottsága a gyorsabb fejlődés eredményeképpen csökkent Az eredmények a párt és a kormány következetes és célratörő területfejlesztési politikája, a megyei pártbizottság és a tanács tervszerű gazdaságfejlesztő tevékenysége és a megye kommunistáinak, lakosságának aktív tevékenysége révén jöttek létre. A társadalmi munka értéke öt év alatt megközelítette a 100 millió forintot. A »Tegyünk többet Somogy- ért! élő mozgalommá vált, kibontakoztatta a megyét szerető, azért tenni akaró patrióták alkotóvágyát. Eredményeink nyilvánvalóan bizonyították, nem volt igazuk azoknak, akik az esetenként előfordult nehézségek és ellentmondások láttán a fejlesztés célkitűzéseit, annak irányát és ütemét kifogásolták. Sokan ellenezték egyes tanácsi ipartelepek átadását, pedig ezek helyett megsokszorozhattuk anyagi és szellemi erőinket. 1975-ig 163 millió forint állami támogatással több mint egymilliárd forint ipari beruházást tudunk a megyében megvalósítani- Olyan nagy hagyományokkal rendelkező vállalatok települtek Somogyba és kezdték meg nagy műszaki kultúrát igénylő termékeik gyártását, mint az Egyesült Izzó, a Villamos- berendezés és Készülék Művek, a Budapesti Finommechanikai Vállalat híradástechnikai gyára. Természetesen látjuk, hogy egyes területeken feszültségek is keletkeztek. Néhány ipartelepünk önállósága alacsonyabb az indokoltnál, egyes telepek a személyi jövedelem tekintetében elmaradtak a hasonló jellegű vállalatok és telepek bérszínvonalától. A Pamut- fonó-ipari Vállalat nagyatádi üzemében például az átlagos havi jövedelem több mint 300 forinttal kisebb a megyei átlagnál. A Danuvia, a Marcali Mechanikád Művek gyáregységében Í6 alacsonyak a keresetek. A megyei párt-vb múlt évben hozott határozata alapján többször tárgyaltunk erről, és intézkedtünk a fogyatékosságok felszámolására. A hibák ellen ezután is fellépünk, de nem engedjük meg, hogy ezek ürügyén az ipartelepítés előnyeit bárki is kétségbe vonja. Továbbra is dinamikus fejlődést kell biztosítani A megye gazdaságának gyors fejlesztése továbbra is munkánk középpontjában álL Az eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődést kell biztosítanunk. Sok jó kezdeményezés tapasztalható a megyében. A faipar fejlesztéséért például nagy erőfeszítéseket tesz az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Eredményes kísérletet folytattak a Mezőgazdasági Főiskolával közösen a hazai lombosfa-óllamány hasznosítására. Az Egyesült Izzó megyei beruházásainak megvalósítása példa lehet a jól előkészített, szervezett beruházási tevékenységre. Az üzem- és munkaszervezésben is jól kezdeményez az Egyesült Izzó, a Kaposvári Villamossági Gyár, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. A Mezőgép Vállalat az erdőművelő gépek, a rakodó- és fejőgépek műszaki fejlesztéséért, gyártásuk megszervezéséért folytat szervezett, céltudatos munkát. A mezőgazdaságban érdemes megemlíteni a Böhönyei Állami Gazdaságot a sertésprogram ütemes megvalósításáért, a kukoricatermeiés- ben használatos korszerű gépsorok és technológia megvalósításáért; a berzencei termelőszövetkezetet a húshasznosítású szarvasmarhaprogramban, a rét- és legelőgazdálkodásban elért eredményeiért. Elismerés illeti a kaposvári főiskola vezetőit és kutatógárdáját a megye mezőgazdaságának fejlesztése érdekében végzett munkájukért. Ezek a kezdeményezések nagyon jók és követésre méltóak. Felhívjuk az állami gazdaságok és a tsz-ek figyelmét, csatlakozzanak ezekhez, igyekezzenek felhasználni tapasztalataikat. Előbbre jutásunk nagy erőfeszítést követel, hisz a többi megye fejlődése is felgyorsult Nem lehet megengedni, hogy egyetlen szektor vagy a vállalatok egy nagyobb csoportja hosszabb időszakon keresztül ne fejlődjön, vagy a fejlődésben visszaessen. A további munkát nehezíti, hogy sokan a céltudatos munka helyett filozofálgatnak, és a könnyebb ellenállást választva kibúvókat keresve, túliparosodásról beszélnek. E helytelen és megalapozatlan nézetet több vezető is vallja. A megyei pártbizottság véleménye szerint ez tűrhetetlen és megengedhetetlen. Ez a magatartás, a saját hibák, olykor a vezetői tehetetlenség áthárítása sok kárt okoz, és nehezíti fejlődésünket. Hogyan kell értékelni a megye munkaerőhelyzetét? A számítások szerint Somogybán 1975-ig tízezernél több új munkahelyet kell létesíteni. Ez megköveteli, hogy törekedjünk újabb ipari üzemek telepítésére. Emellett az előbivel egyenrangú feladatnak tekintjük meglevő üzemeink korszerűsítését, komplexszé tételét. Meg kell szilárdítani az új vállalatokat, és biztosítani kell a meglevő üzemek intenzív fejlesztését. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két-három évben több üzem küzdött átmeneti munkaerőgondokkal. A munkaerőhiány egyes üzemeket egyenlőtlenül érintett Mi volt a kialakult helyzet oka? A munkaerő felszabadulását sokan mechanikusan, úgy képzelték, hogy a letelepült ipar bármikor és bármilyen mennyiségben talál igényeinek megfelelő, képzett é» olcsó munkaerőt. A munkaerőigények gyorsan, ugrásszerűen jelentkeztek vagy változtak, a munkaerő felszabadulásánál« üteme viszont lassú és fokozatos. Az igények és a lehetőségek emelkedésének ezt az eltérő ütemét sokan nem látták, s így vonták le azt a következtetést, hogy általában nincs munkaerő. Tévedésük folytán nem fordítottak kellő gondot és figyelmet a törzsgárda biztosítására, s nemegyszer a szomszédtól hozták és csábították a dolgozókat, örülni kell annak, hogy ma már több lehetőség van az elhelyezkedésre. Ugyanakkor a dolgozók között is akadtak szép számmal konjunktúralovagok, akik a köny- nyű munka és a több pénz reményében vettek vándorbotot. Gazdaságfejlesztési terveinket végrehajtjuk Nagy erőfeszítéseket teszünk a Dráva vízkincs ének feltárására és komplex hasznosítására. A megye számottevő erdőkincsének hasznosítására, a megyében történő feldolgozására irányuló törekvéseink sikerrel jártak: új épületszakipari üzem épült; megvalósult a csurgói üzem rekonstrukciója, s előkészítés alatt áll mintegy 300 millió forintos beruházással egy parkettaüzem építése Barcson. A tanácsi bútoripar rekonstrukcióját és bővülését is jobban szorgialmazzuk. Az iparosítás mellett az eddiginél is jobban törekszünk a megyében kedvező adottsággal rendelkező hagyományos ágazatok fejlesztésére. Ez eddig is cél volt. A mezőgazdaság beruházásai az összberuházások 26 százalékát tették ki. Korszerű nagyüzemek jöttek létre, az agrotechnika sokat fejlődött. Feladatunknak tartjuk az élelmiszeripar, elsősorban a húsipar fejlesztését. Véleményünk szerint az eddigieknél több pénzre és beruházási eszközre volna szükség a megye mezőgazdaságának intenzívebb fejlesztésére. A gazdasági ágazatok gyors fejlesztése mellett az infrastruktúra gyorsabb kiépítésére törekszünk. A feszültségek nagy része abból adódik, hogy a fejlesztés infrastrukturális feltételeit nem tudtuk kellően biztosítani. Több helyen nem képeznek elegendő szakmunkást, az energia-, az út- és a közlekedési helyzet is nehezíti egyes területeken a gyorsabb ipartelepítést. A közlekedési ágazat fejlesztése nagyobb figyelmet kíván. Különösen a közutak, a vasúti és a közlekedési csomópontok létesítményeinek tervszerű megvalósítását kell szorgalmazni. Az egészségügyi ellátás és a művelődés feltételei — a fejlődés ellenére — egyes területeken nem kielégítöek. A IV. ötéves tervben 70—80 általános iskolai tanterem építéséhez nem tudtunk fedezetet találni. A tantermek zsúfoltak, különösen Kaposváron és Nagyatádon. Ilyen helyzetben a tanácsok felelőssége még nagyobb. Nem engedhetjük meg, hogy kevésbé fontos objektumokat, irodaházat, művelődési házat építsenek iskola helyett. Az 1971. évi fejlődés bizonyítja, hogy gazdaságfejlesztési terveink megvalósulnak. A X. kongresszus után — a növekedés bizonyos lassulása mellett — gazdasági fejlődésünket kevesebb negatív jelenség kísérte. A fejlődés kiegyensúlyozottabb lett. Az összberuházási tevékenység egy év alatt, 1971-ben 20 százalékkal nőtt, s mintegy 3,5 milliárd forintot tett ki. Megvalósítjuk az ötéves terv beruházásait Az eredmények mellett sok gond és nehézség zavarja a gyorsabb fejlődést 1971- ben a tervezett beruházások 26 százalékát, a kiemelt, jelentősebb beruházások négyötödét nem sikerült megvalósítani. A folyamatban lévő beruházások összege mintegy 300 millió forinttal növekedett. A beruházási piac megyénkben is feszült. Ebben az objektív tényezők mellett igen sok szubjektív tényező is közrejátszik. A káros jelenségek, a hanyagság, a nemtörődömség és a helyenkénti szervezetlenség a lakosság türelmetlenségét váltja ki. Emiatt sokan féltik pártunk életszínvonal-politikáját, gazdasági célkitűzéseink megvalósítását. A bírálat nagyrészt jogos: mindent meg kell tennünk a beruházási piac feszültségének csökkentésére. Sajnos munkánk nem volt eredményes, a Barcs térségében telepítendő üzem építésének feltételeit még nem sikerült megteremteni. Mintha megtorpant volna az előkészítés. Elhúzódott egyes kisebb beruházások előkészítése is. Aggodalommal tölt el bennünket a hosszadalmas, olykor érthetetlen huzavona. A vezetők egy része is megtorpant, többen hajlamosak lemondani a fejlesztési törekvésekről. A szigorítások, a beruházási piac feszültségei is ilyen hatást váltottak ki. Sok vezető azt vallja, hogy az az üzem jár jól, amelyik nem fejleszt. Ez igen káros és a fejlődést fékező magatartás. A megyei pártbizottság jelenleg és a jövőben is kér és ösztönöz minden vezetőt a reális, megalapozott célkitűzések kialakítására és támogatja azok megvalósítását. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy az ötéves tervben szereplő, a megye fejlesztését előmozdító beruházásokról nem mondhatunk le. Munkánknak a tervek alaposabb, reálisabb kidolgozására és azok megvalósítására kell irányulnia. A megye általános fejlesztési irányára rendelkezünk megfelelő koncepciókkal. Néhány ágazat konkrét (Folytatás <u 5. oldalon-j
