Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

Meghall Alekszandr Korayejcsuk a kiváló szovjet drámaíró, nemzetközi Lenin-békedíjas, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, Ukrajna legfelsőbb tanácsának elnöke, a Béke-vi- lágtanács elnökhelyettese. Alekszandr Kornyejcsuk 1905-ben született Ukrajnában és 24 éves korában írta első színművét. A háborút követő években Kornyejcsuk az újjá­építésnek; a népgazdaság fej­lesztésének, az emberek szel­lemi értékei növekedésének témái felé fordult. (MTI) NAGY-BRITANNIA Véget ért e túlbuzgósági sztrájk Hétfőn reggel véget ért a Nagy-Britannia egész vasúti forgalmát káoszba döntő úgy­nevezett »túlbuzgósági" sztrájk. Az angol kormány re­akciós törvényjavaslata nyo­mán létrehozott iparbíróság utasította a vasutas szakszer­vezetek 300 000 tagját, hogy vegyék fel a munkát, és titkos szavazásra járuljanak az ur­nák elé. A 21 napig tartó titkos sza­vazáson a vasutasok arról döntenek, hogy folytassák-e a szabályok kínos betartásán alapuló bérkövetelési sztrájk­jukat vagy pedig elfogadják, a munkáltatók mindezideig el­utasított kompromisszumos ajánlatát. Bombázás, tiltakozás», harcok (Folytatás az 1. oldalról.) Dél-Vietnam- ban, Kontum közelében hét­főn folytatód­tak a harcok, noha a közép­ső és déli te­rületeken megkezdődött) a monszun esőzés. A vá­ros közelében a B—52-es ne­hézbombázók 1000 tonna bombát szór­tak le a népi erők állásaira. A rendkívül nagyarányú amerikai légi támogatásnak köszönhetően a saigoni kor­mánycsapatok hétfőn elfog­lalták a Hűé­től 24 kilomé­ternyire dél­nyugatra fek­vő Bastogne támaszpontot, amelyet a B— 52-es légi erődök az utóbbi na­pokban végrehajtott légitáma­dások során a földdel egyen­lővé tettek. A felszabadító erők elfoglalják az ellenség bunkeréit Quang Tri tarto­mányban. Grecsko Kairóba látogatott Az 1971. május 14-i belpoli­tikai fordulat évfordulója al­kalmából Szadat egyiptomi el­nök vasárnap jelentős beszé­det mondott a népi gyűlés képviselői előtt. Megerősítette, hogy Egyiptomnak eltökélt szándéka a megszállt arab te­rületek felszabadítása, de az erre vonatkozó döntést csak a megfelelő időpontban, a szűk­RÖVIDEN Elutazott Budapestről a négyoldalú együttműködési közös bizottság V. ülésén V. V. Maokevics mezőgazdasági miniszter vezetésével részt vett szovjet küldöttség. Berlinbe utazott Piotr Jaro­szewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisz­terelnök. Tudományos konferencia kezdődött Moszkvában »Üj je­lenségek a világ forradalmi munkásmozgalmában a kom­munista és munkáspártok 1969-es értekezlete után« cím­mel. Tegnap tartották Tokióban és Nahában az Okinawa visz- szaadását szentesítő hivatalos ünnepséget. A baloldali pár­tok és szervezetek viszont' sztrájkokkal, gyűlésekkel til­takoztak az ellen, hogy a szi­geten továbbra is fenntartják az amerikai katonai támasz­pontokat Nagyszabású sztrájkmozga­lom bontakozott ki Kanada Quebec szövetségi államában. Strassburgban hétfőn 17 ál­lam részvételével megkezdő­dött az Európa-tanács minisz­teri bizottságának ülése. séges számítások és megfonto­lások után hozhatják meg. * * * A kairói látogatáson tartóz­kodó Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, hétfőn délután 3 órás eszmecserét tartott Szadek egyiptomi had­ügyminiszterrel. A találkozó után Szadek elmondotta, hogy a barátság és kölcsönös meg­értés légkörében megtartott tanácskozáson kicserélték vé­leményüket a közel-keleti ka­tonai helyzetről. A saigoni amerikai pa­rancsnokság közölte, a Sara­toga repülőgép-anyahajó hét­főn megérkezett a Tonkini- ökölbe, hogy megerősítse az ott állomásozó amerikai 7. flottát. (Telefotó: VNA—MTI—KS) A múlt héten mindössze 400 amerikai katonát vontak ki Dél-Vietnamból — közölte az amerikai parancsnokság. (Az országban jelenleg 65 ezer fő­nyi haderő állomásozik.) Az új rend Quang Triben A felszabadított Quang Tri tartomány népi forradalmi bi­zottsága a múlt hét végén tíz pontból álló közleményben je­lentette be a tartomány de­mokratikus rendjének kiala­kítását. Üj hatalmi szerveze­te elkobozta és ellenőrzése alá vette az amerikai Thieu-r zsim minden gazdasági sz vezetét anyagi javait és az tala fenntartott összes kultu­rális, egészségügyi és távköz­lési intézményt. A népi forradalmi bizottság gondoskodik a rend és a köz- biztonság fenntartásáról, az emberi és szabadságjogok be­tartásáról, a szabad vallásgya­korlásról, az állampolgárok teljes jogegyenlőségéről. bizottság intézkedik arról -így újra megkezdjék a lő munkát valamennyi .ben, kulturális, egészség­ügyi és távközlési intézmény­ben. SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK (1.) Intervenció és szövetség Olaszország Virrasztók a Piazza del Popolón Lenyűgöző szolidaritási tün­tetést, »vietnami virrasztást« rendeztek szombatról vasár- rapra virradó éjjel Rómában a baloldali pártok és tömeg- szervezetek. Az Olasz—Viet­nami Bizottság égisze alatt az OKP, a szocialista párt, a Proletáregység Szocialista Pártja, a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek vettek részt a közös megmozdulás­ban. ötvenezer részvevő a vietnami agresszió befejezé­séért, a vietnami nép hősies harca mellett tüntetett éjsza­kai virrasztással. Az »Olaszország Vietnamért, Olaszország a békéért« felirat alatt a Piazza del Popolón fel­állított szónoki emelvényen Riccardo Lombardi, az Olasz— Vietnami Bizottság elnöke, Ca- lamandrei kommunista szená­Az NDK dokumentuma az Egészségügyi Világszervezetben Az Egészségügyi Világszer­vezet genfi közgyűlésén hét­főn bizottsági üléseiket tartot­tak. A szervezet történetében első alkalommal NDK-doku- mentumot juttattak el minden tagállam delegációjához. Mint ismeretes: a világszervezet el­nökének meghívására a Né­met Demokratikus Köztársa­ság delegációja megfigyelő­ként részt vesz a közgyűlésen. I Somogyi Néplap Az okmány megállapítja: az NDK magas fejlettségű or­szág, egészségügye érdemeit nemzetközileg is elismerik, így hasznosan tud bekapcso­lódni a világszervezet munká­jába. Az NDK kormánya kész részt venni az egyenlő alapon történő együttműködésben, ugyanúgy, mint minden más tagállam. Az NDK felvétele várhatóan a hét közepén kerül a közgyű­lés elé. Politikai körökben to­vábbra is fontos eseménynek tekintik a tárgyakúat. i tor, Lelio Basso független bal­oldali politikai személyiség és mások tartottak beszédet. Az amerikai agressziót elítélő pop songok hangzottak el, s vetített képeken mutatták a háború borzalmait, a vietnami nép szenvedéseit. A hajnalig tartó »virrasztáson« részt vett az olasz kulturális és művé­szeti élet számos kiemelkedő személyisége is. A tüntetés részvevői gyűj­tést is indítottak, amelyből egy felszerelt kórházat szándékoz­nak Vietnamba küldeni szoli­daritásuk kifejezéseképpen. Puhatolódznak A kormányzó keresztény- demokrata párt (DC) meg­kezdte a tárgyalásokat — egy­előre »félhivatalosan« — a többi politikai párttal, amely partnerként jöhet szóba a jö­vendő koalíciós kormányban. A DC célja, hogy politikai engedményekre kényszentse a szocialista pártot, mielőtt újabb közös kormányt alakí­tanak. Ennek érdekében a li­berálisokkal való szövetség le­hetőségével próbálja sarokba szorítani a szocialista vezető­ket. Valószínű, hogy május 25-én, az új parlament össze­hívásakor a DC a szociálde­mokraták és a republikánusok részvételével alakítandó újabb kisebbségi kormányt fog java­BELFAST Véres hétvége Feszültségtől terhes hétfő reggel köszöntött Belfastra az észak-írországi zavargásokban egyik legvéresebb hét vége után. Belfast Ballymurphy ne­vű katolikus negyedét az éj­szakai órákban angol ejtőer­nyősök szállták meg, hogy — mint az angol megszálló ka­tonaság egyik szóvivője mon­dotta — megakadályozzák a protestáns és katolikus töme­gek közötti lövöldözések ki­új ulását. A legújabb jelentések sze­rint a hét végén Belfastban kirobbant lövöldözések során 61-en sebesültek meg, heten pedig meghaltak. (A halottak között van egy 13 éves kislány és egy brit katona is.) A hétfőre virradó éjszaka a protestánsok torlaszokkal zár­ták le Belfast Wood vale nevű részét. Közölték, hogy a város valamennyi protestáns negye­dét »tiltott területté« változ­tatják, ha a brit hadsereg egy­ségei nem lépnek fel erélye­sebben a katolikusokkal és az IRA csoportjaival szemben. A szovjet—amerikai kap­csolatok történetének elemzé­se egy a jövő történészének minden bizonnyal elmondja majd: milyen is volt a XX. század. E viszony alakulása korunk legnagyobb világpoli­tikai eseményeihez kapcsoló­dik, mélypontja és magasla­tai mindig jelzik glóbuszunk éppen aktuális politikai klí­máját. A két ország — nap­jaink két legnagyobb és vi­szonylag fiatal hatalmának — első (konfliktusos) érint­kezése közvetlenül a szovjet állam megszületése után tör­tént. Együtt harcolták végig a második világháborút, a két fő erőként álltak szemben a hidegháború éveiben, és most is a világ legerősebb hatal­mai. A szovjet—amerikai vi­szony (természetesen csak vázlatos) felidézése minden­esetre hasznos tanulságokkal jár. Kolcsak fegyverei A szovjet állam megszüle­tése után az Egyesült Álla­mok az első ellenfelek között volt. A béketárgyalásokon Wilson amerikai elnök béke­tervének 6. pontja biztosítot­ta volna még Oroszország ré­szére, »hogy saját politikai fejlődéséről és saját nemzeti politikájáról függetlenül dönthessen«. Magyarázatként hozzáfűzte azonban e ponthoz az elnök, hogy ez a függet­lenség az ország minden nemzetiségére is vonatkozik, tehát azokat a területeket, ahol e népek élnek, le keli az országról választani.' A földarabolás tervét a fegyveres intervenció követ­te. Kolcsak és Gyenikin had­seregének fölszerelése jelen­tős részben az óceánon túlról érkezett. Ez volt az amerikai politikának első olyan lépé­se, amikor fegyverszállítá­sokkal, anyagi erejét kihasz­nálva beavatkozott más or­szágok ügyeibe. __ M iközben a Vörös Hadse­reg a fő frontokon győzött, amerikai kezdeményezésre fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek Szovjet-Oroszor- szágban. William Bullitt ame­rikai diplomata vitte Moszk­vába az antant országok fel­tételeit. Bullitt járt a külügyi népbiztosságon, s Leninnel is találkozott. Lenin lényegében elfogadta az antant ajánlatát, de közöl­te: több pontot jobban meg kell majd határozni. Erről az ajánlatról szólva 1919. már­cius 13-án Lenin egy gyűlé­sen a helyzetet a breszti bé­ke előtti időszakhoz hasonlí­totta. — Szükség van arra, hogy kikerüljenek a háború­ból, hogy lélegzethez jussa­nak, hogy az intervenció megszűnte után áttérhesse­nek a békés építésre — mondta. Bullitt Lenin javaslatait el­vitte Párizsba, a békekonfe­renciára. Wilson azonban — aki a küldetés szellemi atyja volt — maga szabotálta saját ajánlata elfogadását, és ér­demben sohasem foglalkozott vele többet. Az elismerés éve Az intervenciósok fölött aratott győzelem után Nyu- gat-Európa tőkésországai egymás után küldték el nagy­követeiket Moszkvába. 1924 a nemzetközi elismerés éve volt. Amerika azonban nem jelentkezett. Hughes ameri­kai külügyi államtitkár kije­lentette: nem lehet szó dip­lomáciai elismerésről, amíg Egyesült Államok Vita a segélyprogramról Rogers amerikai külügymi­niszter hétfőn a szenátus kül­földi segélyprogramokkal fog­lalkozó albizottsága elé ter­jesztett nyilatkozatában ismét felkérte a szenátust, hogy hagyja jóvá a kormánynak a július 1-én kezdődő pénzügyi 1 szánja. évre szóló 3,56 milliárd dollá­ros segélyprogramját. A kormány összesen 2,15 milliárd dollárt akar katonai segélyekre fordítani. A fenn­maradó 1,41 milliárd dollárt az amerikai kormány fejlesz­tési és egyéb támogatásra Szovjet-Oroszország nem vál­lalja a cári rendszer adóssá­gait és nein ad kártérítést a Nyugatra menekült orosz ka­pitalistáknak kisajátított va­gyonukért. Lényeges válto­zást csak Rooseveltnek — az 1932-ben megválasztott új el­nöknek — a politikája ho­zott. 1933. november 16-án a két ország fölvette a diplo­máciai kapcsolatokat. A nagy szövetség 1933 Európában Hitler éve volt. A világosan látó politi­kusok előtt egyre nyilvánva­lóbbá vált a német fasizmus agresszív jellege, a háború fenyegető közelsége. Roose­velt — miközben szüntelenül harcolnia kellett azokkal az erőkkel, amelyek Amerika el­zárkózását, Európától való tá­volmaradását követelték — a veszély fokozódásával egyre jobban aktivizálta az Egye­sült Államokat. Az Angliával kötött kölcsönbérleti szerző­dés mintájára a Szovjetuniót ért fasiszta támadás után nem habozott ugyanilyen egy§z- ményt kötni a szovjet állam­mal. S néhány hónap múlva, 1941. december 7-én Pearl Harbour japán megrohanásá- val az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Így jött létre az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjet­unió között az a szoros vi­szony, amelyet nagy szövet­ség néven ismernek a törté­nészek. Roosevelt — egészen a haláláig — egyenjogú part­nernek tekintette a Szovjet­uniót, és nem egyszer szem­beszállt Churchillel is, aki amolyan szükséges rossznak tekintette a Szovjetunióval való szövetséget. Hiba volna természetesen, ha a háború éveit a nagy szövetség esztendeit csak fel­hőtlen együttműködésiek te­kintenénk. Viták, nézeteltéré­sek (így például a második front megnyitásáról, az egyes hadműveletek sorrendjéről, a Szovjetuniónak Japán elleni háborúba lépéséről) bőséggel voltak. De a kapcsolatokat — és különösen a szovjet—ame­rikai viszonyt — a szövetsé­ges együttműködés, egymás érdekeinek figyelembevétele jellemezte. Többször járt szovjet küldöttség Washing­tonban, amerikai delegáció Moszkvában, szovjet repülő­gépek kísérték a fegyverszál­lító amerikai konvojokat, az amerikai hajók pedig felsze­relésekkel megrakva érkez­tek a szovjet kikötőkbe. Csúcstalálkozók — napjaink . eszmecseréjének elődjei — tisztázták a szövetségesek né­zeteit; Teherán, Jalta ma már fogalom, és történelem. Elnök a másodhegedűsből Teheránban Roosevelt (hogy a szovjet titkos szol­gálat által jelzett merénylő­ket elkerülhesse) a Szovjet­unió nagykövetségén lakott. Ott folytak a tárgyalások is. Churchill emlékirataiban a világ közepének nevezte a szovjet palotát. Éppúgy, mint ahógy az volt a jaltai Livs- dia-palota is. Jalta talán a csúcspont volt. Az első alkalom, amit mindkét oldalról az azonos szándék jellemzett. Postdam — a három szövetséges utol­só találkozása — már a kez­dődő ellentétek találkozója volt., Roosevelt akkor már nem élt, s helyét a hideghá­borúban jól megismert Tru­man foglalta el, akit (érdekes módon éppúgy, mint John- sont Kennedy) azért válasz­tott Roosevelt alelnökének, hogy a konzervatív á'lamok választói is támogassák poli­tikáját. Á másodhegedűsből, a tartalék emberből 1945 áp­rilisában Amerika elnöke lett. Az ő elnökségével kezdő­dött az annyi feszültséget és félelmet jelentő időszak: a hidegháború. _ ' Kereszty András (Következik: A VASFÜGGÖNY! )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom