Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

füvükben is városlakók Hasznos tanácsokat kapott az Egyesült Erő Tsz csúcsvezetősége Kaposvár legnagyobb ter­melőszövetkezetének esúcsve- zetősége nagyon sok hasznos tanácsot kapott tegnap a váro­si párt-végrehajtó bizottság helyszíni ülésén, a toponári vá­rosrészben. Toponár nem olyan régen egyesült a megye- székhellyel, s az itteni város­rész (akárcsak a kaposíüredi), gazdasági, politikai, kulturális helyzetével rendszeresen fog­lalkozik a városi pártbizottság, a városi tanács. Az Egyesüt Erő Termelőszövetkezet csúcs­vezetőségének politikai irányí­tó és ellenőrző munkája elő­ször került a végrehajtó bizott­ság elé, s elsősorban azért, hogy értékelje az eddigi mun­kát, hasznos tanácsokkal lássa el a városrészben, Orciban, Zimányban dolgozó kommu­nistákat. Mind®! vb-tag áttanulmá­nyozta a csúcsvezetőség je­lentését, s egy sereg kérdésre várt választ Tátrai János csúcsvezetőségi tagtól, Bizderi Kálmán tsz-elnöktől. Nem mindig kérdeznek ennyien és ennyit, s nem minden napi­rendnél kémek szót nyolcán. Ez a nagy érdeklődés tükrözte a végrehajtó bizottság tagjai­nak a segíteni akarását. S nemcsak azt, hanem az elért gazdasági, politikai, kommu­nális eredmények elismérését is. Joggal állapították meg a felszólalók, hogy az Egyesült Erő Tsz gazdálkodása fölfelé íveit az utóbbi években, s eb­ben az eredményben megtes­tesül a csúcsvezetőség, a párt- szervezetek jó munkája is. Az első kérdés a városrész politikai hangulatára vonatko­zott. A hozzászólók többsége foglalkozott azzal, valóban vá­rosrésznek érzik-e az itt élő emberek egykori falujukat. A helybeliek elmondták, hogy a városrész hangulata jó, s ez elsősorban annak köszönhető: mindaz megvalósult, amit megígértek Toponár Kaposvár­ral való egyesülésekor. Amire esetleg nem futotta, őszintén megmondták a városi tanács vezetői a lakosságnak. Papp János, a városi pártbizottság titkára szerint e városrészben jobban él a városhoz tartozás érzése, mint a kaposfürediben, s ez az itteni vezetők munká­jának is köszönhető. Az össze­foglaló azonban felhívta a fi­gyelmet egy feladatra: sokkal jobban kapcsolódjanak be a társadalmi munka mozgalom­ba, tegyenek meg mindent a népszerűsítéséért és a felkaro­lásáért. Két témáról esett a legtöbb szó a vitában: az egyik a nő­politikái határozat megvalósu­lása. Rostás Károly tanácsel­nök szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert a három ka­Hat órai munka után tető alatt Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt fél tizenegy órakor a Tanácsi Tervező Vállalat klub­terme. Az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ kaposvári in­formációs irodája meghívásá­nak eleget téve svéd szakem­berek tartottak előadást, ame­lyet filmvetítés egészített ki. A Kährs Maskiner AB svéd cég' képviseletében B. Nilsson kisasszony és Jón Neset fő­mérnök tartott előadást, amelynek témája a gyors fa- házgyártási eljárás volt. A Káhrs-cég gyártmánypro­filját a faházak korszerű hő- szigetelésének megoldása, a parkettalemez-gyártás, és el­sősorban a faházak készítése jellemzi. A tegnap délelőtti előadás ez utóbbival foglalko­zott, megismertetve a jelenlé­vő szakembereket a Káhrs-cég modern automata gépsorával. A lyukkártya-rendszerrel be­programozott gyártási folya­mat során akár a 100 négyzet- méteres faházak elemeit is el tudják készíteni. Az eljárás nem ismeretlen a magyar építőipar előtt sem. A házak előre gyártott elemek­ből szerelhetők össze. Az előbb említett nagyságrendű épület összeállításához mindössze hat órára van szükség. Somogy megye sajátos vi­szonyait tekintve (köztük azt is, hogy az ország fában egyik leggazdagabb megyéje), a Ba­laton partján felépített sok fa­házat figyelve, hasznosnak kell ítélni, az ÉTK kezdeményezé­sét. Az előadássorozatnak ugyan elsősorban ismeretter­jesztés volt a célja, de a ma­gyar vállalatok nem zárkóz­nak el az üzleti tárgyalások elől sem. A svéd faházak nagy előnye, hogy az elemek félkész modulokból állnak, így nagy lehetőség van az egyéni igé­nyek kielégítésére a tervek el­készítésénél. A felhasznált fa- anyog könnyű és erős, és meg­oldott a hőszigetelése is. A gyártmány jellemzője egy olyan ragasztási eljárás, amely az összeillesztett felületeknél kizárja a meghibásodást. Délután az ÉTK vendégei az előadást megismételték Bala- tonföldváron, az erdő- és fa- feldolgozó gazdaság szakem­berei előtt is. Többen kötöttek szerződést dohánytermesztésre gépesítésnél is sikerült előre lépni. Az idén 1500 hektáros területen biztosították a kor­szerű technológia feltételeit, úgy, hogy a gépek és az eszkö­zök megvásárlásához messze­menő támogatást nyújtott az állam. A dohány szaporító­anyagát is az igényeknek meg­felelő összetételben vásárol­hatták meg az üzemek, a ta­pasztalatok szerint ez is elő­segítette az érdeklődés növe­kedését. Az idén a vállalatok az elő­irányzatnál valamivel na­gyobb területre kötöttek ter­melési szerződést. A termesztésre szánt fajták a korábbinál lényegesen al­kalmasabbak dohányipari fel­dolgozásra. örvendetes, hogy csaknem 50 százalékkal foko­zódott a Burley-fajta termőte­rülete, nagyobb földeken tart­ják majd a hevesi és a kert: fajtájú dohányt is. A termőte­rület több mint felére több éves szerződést kötöttek a ter­melők az üzemekkel, ez példa nélkül álló a hazai dohányter­mesztés történetéből. Kedvezően fogadták a ter­melők a dohánybeváltási árak rendezését — ezt bizonyítja, hogy a szerződéskötések sze­rint idén lehetőség lesz arra, hogy hazai termelésű alap­anyagból készítsék a dohány­ban termékeket az üzemek, dohányipari vállalatok ■sztjének tájékoztatása sze­nt az idei szerződéskötések .-'fejeződtek, s a tavalyinál ’.yrgesen jobb eredménnyel •ullak. Az elmúlt évben több int három ezer hektáros te- ’ .Ire nem sikerült szerződé- partnert találniuk az üze­nek és emiatt az ország ányimportra szorult. Igaz, dohány minősége az elmúlt ■. ben aránylag kedvezően ala- " . s ez valamelyest javított ■yzeten. '072-ben egész sor intézhe­ssél, egyebek között a be­váltási árak emelésével ked­veztek a termelőknek. Az ösz- szességében mintegy 25 száza­lékot kitevő áremelés — a több éves szerződésekkel ösz- szekapcsolva — hosszabb idő­re elkötelezte a termelőket a dohánytermesztés mellett. A posvári tsz-ben huszonhét szá­zalék a nők aránya, az Egye­sült Erőben azonban negyven­négy. Nagyon fontos a lányok és az asszonyok politikai, szak­mai, kulturális képzése, mert enélkül nem nevelhetnek be­lőlük a vezető posztokra. Most ugyanis egy nő sincs a szak­mai vezetésben, az igazgató ta­nácsban viszont három, a tö­megszervezetek és -mozgal­mak vezetésében szintén meg­szaporodott a számuk. A csúcsvezetőség sok taná­csot kapott munkamódszeré­nek finomítására. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy nem helyes, ha a titká­rok végzik a munka zömét, feltétlenül szükség van a re­szortok elosztására. A pártépí­tés legyen tervszerűbb, első­sorban a fizikai dolgozók leg­jobbjait neveljék kommunis­tává. A két alapszervezet hat­vanhárom tagja akkor végez­het még eredményesebb mun­kát, ha mindenkinek adnak rendszeres megbízatást. Na­gyon fontos az is, hogy egy- egy közgyűlésen a csúcsveze­tőség nevében állást foglalja­nak a témában. — Ritkán van alkalom, hogy a száznyolcvan alapszer­vezet egyikét Ilyen alaposan mérlegre tegyük. Ezzel azon­ban olyan segítséget köteles nyújtani a testület, hogy a X. kongresszus határozatainak szellemében a csúcsvezetőség munkáját is magasabb szintre emeljük — mondta Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, amikor a vitát összegezte. Ez az ülés minden tanácsot megadott ehhez a toponári vá­rosrész, Őrei, Zimány, Répás­puszta kommunistáinak. Most már tőlük függ, mennyi való­sul meg belőle. I». G. Kadarkúton valami elkezdődött HOSSZÜ ÉVEKEN AT ők voltak a kaposvári járásban a »fekete bárányok«. Rengeteg gondot okoztak a kadarkúti fiatalok az időseknek (és for­dítva), sokat küszködött velük a járás politikai és gazdasági vezetése is. Ügy tűnik azonban, hogy az idei tavaszon más szelek fúj­nak a kaposvári járás három­ezer lakosú nagyközségében. Flórián László KlSZ-titkár- ral beszélgetünk: — Azzal kezdődött minden, hogy a helyi pártszervezet nem nézte tovább tétlenül, hogy a majd hetven tagot számláló KISZ-szervezet fia­talsága kénytelen kocsmában tölteni szabad idejét. Nem volt a községben még egy apró szobácska sem, ahol gondjai­kat, problémáikat megbeszél­hették volna a fiatalok. A múlt év nyarán a pártházban rendelkezésünkre bocsátottak két tágas helyiséget, ezzel megteremtették a KISZ-mun- ka számára az alapvető lehető­séget. A fiataloknak persze min­dent a legelején kellett kez­deniük. Szerencsére a segíté-. sükkel megbízott Teremi Jó­zsef tanár nagyon ért a nyel­vükön, ismeri gondjaikat, ba­jaikat, s ha egy-egy akciónál fogytán volt a lelkesedés, ő mindig új erőt tudott beléjük önteni. A minőségi változás a helyi KISZ-szervezet munkájában akkor következett be, mikor az egyik gyűlésen elhatároz­ták, hogy pinceklubot »Vará­zsolnak« a pártház szenespin­céjéből. A nagy lelkesedés a megvalósítás során sem csök­kent. Ez aztán tetszett a köz­ség vezetőségének, minden támogatást megadtak: a ta­nács az építőanyagot, a terme­lőszövetkezet a fát a tapétá­záshoz, a szállítóeszközt az építőanyag-szállításhoz. A fia­talok pedig szabad estéiken és a hétvégeken hordták a mal­tert, rakták a tapétát. Az ösz- szefogás, a lelkes munka ered­ményeként olyan pinceklubot alakítottak ki Kadarkúton, hogy sok városi KlSZ-szerve- zet megirigyelné őket. A do­lognak persze híre ment, és a környékbeli községek fiataljai gyakran keresik fel őket. A közelmúltban a rinyakovácsiak lepték meg őket ízléses, maguk készítette hangulatlámpával. A klub ünnepélyes átadását április 23-ra, a gyarmati ifjú­ság napjára tervezik. Beiül minden elkészült, most a bejá­ratot csinosítják, a kertet par­kosítják, virágot; ültetnek. Az avatás napjára Kadar- kútra várják mintegy tizenöt község fiatalságának képvise­lőit, és kulturális bemutatóval, vetélkedőkkel avatják klubju­kat a helybeliek. Nagy gondban van Kiss Er­zsébet, a klub vezetője, hiszen hiányoznak a tapasztalatok. Pedig szeretne olyan színes programot összeállítani, amely érdekli a fiatalokat, amely összetartja a klubtagságot, és élővé teszi a kadarkúti KISZ- klub életét. Szeretne tapaszta­latokat szerezni már működő klubok vezetőitől, ellesni hasz­nos módszereiket, mert a fiata­lok érdemesek a kulturált programra. A KISZ-szervezet tagsága az elmúlt háromnegyed év alatt eggyé kovácsolódott, és a több­ség most már nagyobb felada­tok megoldására is kész — mondta beszélgetésünk során Kiss László párttitkár. TAGGYŰLÉSEIKEN rend­szeresen megjelennek, aktívak, komolyak, részt vesznek a köz­ség életében, lehet rájuk szá­mítani. Korábbi problémák után a művelődési házzal is jó av kapcsolatuk, színjátszóik eredményesen dolgoznak. Kez­deti eredményeikkel nagyon elégedettek vagyunk, és min­den segítséget megadunk, hogy ne álljanak meg félúton. Z. L. Biztató intézkedés B tudomány segítségével burgonyatermelésünkért A burgonya vetésterületé­nek csökkenése országos gond hazánkban. Évek óta tart ez a folyamat, s egyre aggasztóbb méreteket ölt; egy évtized alatt az ország 440 000 holdas burgonyatermelő területe majdnem a felére zsugorodott. E kedvezőtlen jelenség több összetevő következménye. Csak jelzésszerűen említjük a meglehetősen alacsony jöve­delmezőséget, a gépesítés fo­gyatékosságait, a korszerű faj­Gazdag termést várnak a főnyiéi kertészetben A fonyódi Balaton Termelőszövetkezet 1. számú, fonyódi üzemegységében javában folyik a kertészeti munka. A palánták gyor­san nőnek az összesen 3600 négyzetméter alapterületű holland ágyakban és a fóliasá­tor alatt. Mint megtudtuk, 800 000 forintot várnak az idén ennek az üzemegységnek a kertészetéből. Üjbúrgonyával és csemegeku­koricával együtt mintegy húsz holdon ker­tészkednek, s legtöbb pénzre a paprikából számítanak. A palánták szépek, már virág­zanak (első képünk), s ahogyan a papriká­ból, úgy a paradicsomból és más kerté­szeti termelvényekből is számottevő bevétel­re van kilátás. Ottjártunkkor a petrezselymet és a sárga­répát öntözték a közeli csatornából (máso­dik képünk). A vízre, akárcsak másutt, itt is a korábbinál nagyobb szükség lesz ebben az évben. Felkészültek az öntözésre nem­csak a hagyományos kertészeti kultúráknál, hanem az egyéb növényeknél is. A fonyódi kertészet vezetője elmondta, hogy így bizto­sítják a szükséges csapadékot például a ko­rai burgonya és a csemegekukorica termő- területén. A fonyódi Balaton Tsz ordacsehi üzemegységében szintén jelentős kertészke­dés folyik. Ott az öntözésre ugyancsak fel­készültek, és ha a vízkészlet erre módot ad, a szántóföldekre is jut majd belőle. ták hiányát, a kémiai véde­kezés nem kielégítő hatékony­ságát. Ügy is lehet mondani, hogy a termelés folyamatos csökkenése igen sok agronó­miái és közgazdasági problé­ma következménye. Somogy, szűkebb értelem­ben a dél-somogyi homokhát az ország második legjelentő­sebb burgonyatermelő vidéke. Érthető tehát, hogy minden nehézség, mely a burgonyater­meléssel összefügg, fokozottan érinti megyénket. »A dél-somogyi homokhá­ton az 1961. évi 11 551 holdról az idei évre 5049 holdra csök­kent a szövetkezetek burgo­nyatermő területe! Ha csak ezt az adatot vesszük figye­lembe, akkor is jogos a kér­dés: meddig tarthat még ez a folyamat?!« — írtuk lapunk február elsejei számában. Fel­ismerve a gond nagyságát, megyei és szövetkezeti vezető­ink felelősséggel foglalkoztak és foglalkoznak azzal, hogyan lehet gátat vetni a kedvezőt­len jelenségnek. Szövetkezeteink az idén nagy gondot fordítottak a ko­rai előhajtatásra és ültetésre. Igyekeztek tehát megtenni mindent az idei tavaszon a burgonyatermeléssel kapcso­latos nehézségek enyhítésére. Ám saját erőből mindenre nem képesek. Az összes kul­túrnövény közül egyetlen nö­vénynek sincs annyi betegsé­ge és kártevője, mint a burgo­nyának. Hazánkban az utóbbi évtizedben elterjedt vírusok évenként 50—70 000 vagonos termésveszteséget okoznak, s ezt csak tetőzi az, hogy nem rendelkezünk kellő védelem­mel a burgonyabogár ellem Ennek a súlyos problémának a megoldása már nem üzemi feladat, itt csak a tudomány, a nemesítők segíthetnek. Ezért örvendetes és biztató a napok­ban köztudomásúvá vált hír: a keszthelyi országos burgo- nyanemesítési és vímskutatási központ szakemberei a hosszú időt követelő tudományos munka meggyorsítására új tö­megszelekciós nemesítési technológiát dolgoztak ki. A közeli években már közter­mesztésbe kerülnek a komplex rezisztenciával rendelkező burgonyafaj ták. Az intézkedés, a kezdemé­nyezés biztató, megegyezik nagyüzemeink kívánságával, többször is hangoztatott kéré­sével. A korábbi burgonyater­melési tanácskozáson is el­hangzott ez az igény. Jó, hogy az üzemi törekvésék párosul­nak a tudomány segítő szán­dékával. V. M. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom