Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-06 / 80. szám
Élüsem lett a textilművek A műszerek azt mutatják, jó a szál Megkapta az élüzem címet múlt évi munkájáért a Pain utfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. A hírhez még hozzá tartozik, hogy 1963 óta — akkor került az országos nagyvállalat irányítása alá a textilművek — először érte el az öt vállalat között a legjobb eredményt. — Nemcsak mi kaptuk meg — mondja Róna Imre igazgató —, hanem a lőrinci gyár is. Eredményeink teljesen egyformák. A múlt évi munkát hosszú számsorok tükrözik. Mindösz- sze egyet emeltem ki belőle: termelési tervét 103,6 százalékra teljesítette a gyár. — Nehéz volt? — A termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység növekedése adja. A nagyobb feladatot az előző évinél hatvannéggyel kevesebb munkás oldotta meg. A műszerek tanúsága szerint jól. A minőség — amelyet itt precíz műszerek mérnek — javult. Az igazgató még kiegészíti ezt: az áru mégsem volt mindig szép, tetszetős, s ez már az idei feladatok egy részét is meghatározza: nemcsak jobb minőséget, hanem szebb árut is kell az öreg gépeken készíteni. — Mit »(hozott« a gyárnak a kitüntetés? — Megbecsülést — feleK az igazgató. Egy régi fonónő, Kovács Józsefné, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Két évtizede ugyanannál a gépnél dolgozik. 108 munkásnak adták át a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést, nyolcán a Könnyűipar kiváló dolgozója címet kapták meg. Az ünnepségen a gyűrűsfonó Béke brigádja arany-, a könyvelés Radnóti brigádja ezüstjelvényt kapott. Tizenegy brigád a bronz fokozatot kapta meg. A cérnázó pedig elnyerte a szocialista üzemrész címet. e A számok mellett érdemes felfigyelni arra, ami mögöttük van: sok a régi, szakmáját szerető dolgozó. A Pamutfonó- ipard Vállalat Kaposvári Gyárának 69 brigádjában ezernél több ember próbál többet adni. A tizedszázalékok mögött itt nagy emberi erőfeszítések húzódnak még. Az eredmény sohasem egy ember, hanem egy közösség jó munkáját dicséri. — A létszámunk csökken. vagy legjobb esetben stagnál — hallom az igazgatótól. — Az évről évre idősebb gépek mellett viszont mind többet kell produkálni. A termelésnek szigorúan meghatározott rendje van nálunk. A végtermék minősége több ember pontos, lelkiismeretes munkájának a gyümölcse. Azt szokták mondani: egyedül senki sem képes arra, hogy »nagyot alkosson«. Ahhoz, hogy több, jobb legyen, egy egész közösségnek kell jól dolgoznia. S mindehhez számoljuk még hozzá a három műszakot, a sok fiatalt. Egy influenzajárványt nálunk a termelésben pontosan le lehet mérni. Az 1971 januárjában tombolt hóvihar okozta közlekedési gondokat is éreztük. © Ebiből már következik az is, hogy az eredményekért mit kellett tenni: a technológiai fegyelem javítása csak a brigádok jó munkájával érhető el. A hiányzást csak úgy lehetett csökkenteni, hogy mindenki törekedett arra: bemegy a gyárba, ha csak teheti. — A brigádok ezeket vállalták. A gyárnak a kereteket kellett hozzá biztosítania. A Pamutfonó-ipari Vállalatnak egységes közművelődési terve van. A szakmai képzésről, továbbképzésről szervezetten gondoskodnak. A betanított munkásból — ha törekszik — itt szakmunkás lesz. Az ipari tanulókra talán a legnagyobb gondot ebben a gyárban fordítják. S — tapasztalatok szerint — ahogy a gyár segít, úgy segítenek egymásnak a munkások is. — A mi erőfeszítéseink nem jártak volna sikerrel, ha a munkásoktól, a brigádoktól nem kaptuk volna meg mindazt, amit vállaltak. Eredményünkért az egész gyárnak keményen kellett dolgoznia. Sokszor elhangzott már: a kaposvári textilművek a fel- szabadulás után épült első szocialista nagyüzem. Fennállása óta hagyományokat teremtett, s követésre méltó elképzeléseket valósított meg. A siker sohasem egy év gyümölcse. K. I. Az építők ígérik A jövő év végére elkészül a kaposvári iparcikk-áruház A kaposvári iparcikk-áruház építése közügy. A munkák az Irányi Dániel utcában eddig meglehetősen vontatottan haladtak. A város lakói viszont joggal várhatják el a kivitelezőtől, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattól, hogy gyorsabb ütemben építse az áruházat. E munka gyorsítása érdekében hívta nemrég tanácskozásra Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára a kivitelezőt és a beruházót. Bodies Sándor, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke kijelentette: 1973 decemberére elkészítik a kaposvári iparcikk- áruházat. — Milyen intézkedéseket tett a munka meggyorsítására a vállalat? — ezt kérdeztük a főmérnöktől és Zeleznik Sándor igazgatótól. — Az építkezést — jelentőségének megfelelően — úgy ke-e'.' mint a lakásberuházása:.-;. via- ütemtervei készítettünk, s ennek megfelelően az év végére elkészítjük % négy emeletes áruház vázát. Nem kevesebb, mint 25 ezer négyzetméter zsaluzást kell elvégezni addig. Gondot okoz a szakemberhiány, de ennek ellenére — erőnkhöz mérten — megfelelő számú ácsot küldtünk az építkezésre. Az ő munkájukra van ott ugyanis most nagy szükség. Béreltünk egy betonszivattyút is. Ez jelentősen meggyorsítja az építkezést. Amíg hagyományos módon egy hétig, sőt másfélig is eltart egy-egy födém elkészítése, ezzel három nap alatt meg lehet csinálni. Gondoskodtunk arról, hogy időben legyen anyag. Az alvállalkozókkal — hiszen éppen a bonyolult munka és az egyedi tervek miatt sokkal kell együtt dolgozni — rendszeres kapcsolatot tartunk, hogy az ütemtervnek megfelelően dolgozzanak Már most gondolunk arra, hogy az épület vázának elkészülte után megfelelő számú szakemberünk legyen a belső munkák végzésére. Ezek az intézkedések — véleményünk szerint — biztosítják, hogy a jövő év végére elkészüljön az áruház. A felszabadulás 27. évfordulóján Koszorúzási ünnepség a Szabadság parkban ünnepi események sorában rangos helyet foglalt el az a nagyszabású bélyegkiállítás, melyet a MABEOSZ siófoki csoportja április 4-e tiszteletére rendezett a városi tanács nagytermében. A kiállítást, melyet a megnyitás napján sok százan kerestek fel, Kovács Istvánná, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ragyogó napsütésben gyülekeztek a kaposváriak százai április 4-én délelőtt a Szabadság parkban. Enyhe szellő lobogtatta az emlékmű előtti fehér rudakra felvont szovjet és magyar zászlót. A lépcsősor két oldalán díszőrség állt feszes vígyázzban egy-egy katona, rendőr, munkásőr, ifjúgárdista. Pontban tíz órakor kürtszó jelezte a megyei pártbizottság és a városi pártbizottság koszorúzási ünnepségének kezdetét. Az emlékmű előtt fogadásra felsorakozott katonáknak felhangzott a parancs: Díszörség, vigyázz! Fogadás jobbról, tisztelegj! A katonazenekar rákezdett a Rákóczi- indulóra. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Évin Sándor ezredesnek. — Üdvözlöm önöket a fel- szabadulás 27. évfordulójának tiszteletére rendezett koszorúzási ünnepségen! Felzúgott a hajrá a katonák szájából,, miközben az ezredes elhaladt a díszőrség előtt. A magyar, majd a szovjet himnusz elhangzása után Deutsch István elszavalta Váczi Mihály Még nem elég című költeményét. Majd dr. Ormosy Viktor, a városi tanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz. — Népünk történelmének legjelentősebb sorsfordulójára, legnagyobb nemzeti ünnepünkre, az első igazi felszabadulásra, 1945. április 4-re emlékezünk. Arra a napra, amikor a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg egységei szétverték az utolsó német és nyilas hordákat Magyarországon, és a felszabadító hadműveletek véget értek hazánk földjén. Örök hálával és kegyelettel gondolunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták, vérüket ontották népünk szabadságáért. 1945. április 4-e hosszú, sötét korszakot zárt le hazánk történetében. Ez a tavaszi nap nemcsak egy pusztító háború végét jelentette népünk számára. Véget vetett a 25 évig tartó kegyetlen, dermesztő télnek, a Horthy-fasizmusnak. Véget vetett az évezredes elnyomásnak, a társadalmi igazságtalanságnak, az idegen hatalmaknak való kiszolgáltatottságnak. Népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, kezébe vehette saját sorsának irányítását. Megszűnt az az úri világ, mely a dolgozóknak csak nincstelenséget, elnyomást és jogfosztottságot juttatott. Segítség nélkül aligha jutottunk volna ki a pusztító háborút követő súlyos gazdasági, politikai és erkölcsi helyzetből. A felszabadító azonban barátot, erős segítő testvért is jelentett. A Szovjetunió a második világháború legnagyobb terhét viselte, mégis folyamatos gazdasági és politikai segítséget nyújtott a felszabadított országnak. Ahogy a dicsőséges Tanácsköztársaság, majd a Horthy-fasizmus kegyetlen évtizedeiben, úgy a felszabadulás után is a kommunisták álltak népünk harcának élére. Mi a titka annak, Németh Ferenc, a megyei pártbizo**ság első titkára és Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára koszorúzott a párt nevében. hogy a kommunisták szinte máról holnapra harcba tudták vinni a dolgozó tömegeket? Az, hogy mindig olyan célokat tűztek és tűznek ki, amelyek egybeesnek a nép érdekeivel, s megvalósításukban ők maguk jártak és járnak az élen. A Magyar Kommunista Párt volt az egyetlen politikai erő, amely előre látta és felkészült a felszabadulás utáni feladatok megoldására. így volt ez az egész országban, így volt Somogy megyében, így volt Kaposváron is. Az eltelt huszonhét év hatalmas és szép eredményei vezettek oda, hogy népköztársaságunk alaptörvényében, az alkotmány módosítási tervezetében megfogalmazhattuk: »A Magyar Népköztársaság szocialista állam«. Ezután a gyászinduló ünnepélyes hangjai mellett helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit a szovjet hősök emlékművének talapzatán. A megyei pártbizottság és a városi pártbizottság nevében Németh Ferenc megyei első titkár, Somogyi József városi első titkár koszorúzott. Utánuk a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői helyeztek koszorút az emlékműre. A megyei tanács és a városi tanács nevében Fábri István megyei elnökhelyettes, Rostás Károly városi elnök, a fegyveres testületek nevében dr. Sólyom Gábor megyei rendőr-főkapitány, Évin Sándor ezredes, Zsófe Ferenc megyei munkásőrpa- rancsnok, a megyei, a városi KISZ-bizottság nevében Stier Sándor megyei első titkár, Galamb László városi titkár, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében Róna Imre elnök, dr. Szerényi János titkár, Tóth János, dr. Sári Ferencné, a Hazafias Népfront nevében Sándor Lajosné megyei alel-. nők, Varga Károly megyei titkár, dr. Kanyar József városi elnök, Hotter István városi titkár helyezett el koszorút az emlékműnél. Ezután a ruhagyár, a MEZŐGÉP Vállalat, a Bútoripari Vállalat, a pénzintézetek, végül a tanítóintézet képviselői koszorúztak. A zenekar eljátszotta az In- ternacionálét, majd az ünnepség a díszőrség elvonulásával fejeződött be. Megható és bensőséges jelenetek következtek az ünnepség után. A Kaposváron tartózkodó cseljabinszki turisták — közülük ketten részt vettek Magyarország felszabadításában — virágcsokrokat helyeztek az emlékmű talapzatára. A városi pártbizottság nagytermében folytatódott az ünnepség. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények képviselőit, a veteránokat, a szovjet vendégeket. Hangsúlyozta, hogy április 4-e összeforrt a szovjet—magyar barátsággal. Hazánkat a Szovjetunióhoz ma már nemcsak a felszabadító iránti tisztelet fűzi, hanem az eszmék és célok szövetsége is. Kaposváron még két helyen volt ünnepség. A Keleti temetőben a Sütőipari Vállalat, a cukorgyár, a KPM Közúti Igazgatóság, a Mezőgazdasági Főiskola képviselői koszorúz- ták meg a szovjet emlékművet. A sántosi útkanyarban felállított ágyúnál a húskombinát KISZ-szervezete koszorúzott. Oklevélátadások, ünnepi műsorok vidéken Szerte a megyében mindenhol megemlékeztek a felszabadulás huszonhetedik évfordulójáról. Tudósítóink telefonon tájékoztatták olvasóinkat a városi és községi eseményekről. Barcson április 3-án este a járási művelődési központban Király György, a járási párt- bizottság titkára mondott ünnepi megemlékezést, méltatta a felszabadulás jelentőségét, s átadta a barcsi Vörös Csillag Tsz MSZBT-tagcsoportjának a működés engedélyezéséről szóló oklevelet. Április 4-én délelőtt 9 órakor a Hősök terén megkoszorúzták a járás felszabadulásáért elesettek emlékművét. Lengyeltótiban a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával emlékeztek meg hazánk felszabadulásáról. Büki János, a Fonyódi Járási Pártbizottság munkatársa mondott ünnepi beszédet. Balatonbogláron a zsúfolásig megtelt művelődési központban ősze István, a községi pártbizottság titkára mondott köszöntőt. A marcaliban megtartott ünnepi nagygyűlésen több mint ezer dolgozó és diák vett részt, és tisztelettel adózott a szovjet és bolgár hősöknek, akik hazánk felszabadulásáért életüket áldozták. A kórház parkjában levő szábadságszobor- nál megtartott gyűlés szónoka Prack Éva, a járási pártbizottság munkatársa volt. Az ünnepség a sportolók felszabadulási stafétájával, valamint a katonák és a munkásőrség impozáns díszelgésével fejeződött be. Nagyatádon, a cémagyár- ban megrendezett ünnepségen adta át Nemes Já-> nos, az MSZBT országos elnökségének tagja az MSZBT-tagcsoportnak az oklevelet. Április 4-én a pártbizottság székházában megrendezett központi ünnepségen Ilics József, a városi párt-vb tagja mondott emlékbeszédet Ezt követően a temetőben megkoszorúzták a Nagyatád felszabadításában elesett szovjet, valamint bolgár hősök emlékművét. Csurgón, a művelődési házban rendezett ünnepségen Rigó Piroska, a nagyközségi párt-vb tagja mondott emlékbeszédet, ezt követően megkoszorúzták a bolgár hősök emlékművét. Somogy- csicsón és Lábodon ugyancsak koszorúzási ünnepségeket rendeztek a bolgár hősök sírjainál. Kutason a tsz KlSZ-veze- tősége rendezett emlékünnepséget. Ezen tett fogadalmat a község és környékének mintegy száz ifjúkommundstája. Az állami gazdaságban Bubelényi Zoltán, az MSZBT országos elnökségének tagja adta át az oklevelet az MSZBT-tagcsoportnak. A siófoki üzemek, intézmények sok száz dolgozója jelent meg április 4-én délelőtt a szovjet hősök temetőjében tartott koszorúzási ünnepségen. Csala József, a Kőolaj- vezeték Vállalat pártbizottságának titkára mondott emlékbeszédet. Felszólalt a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselője is. Este hat órakor ünnepi gyűlést tartottak a vízművállalat nagytermében. Itt Takács Istvánná, a városi párt- bizottság munkatársa mondott beszédet. Ezután színvonalas műsor következett. Az Somogyi Néplap
