Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-29 / 100. szám
A MAGYAR NYELV HETE Anyanyelvi nevelés a családban és az óvodában A tudomány a technika fejlődése szakembereket igényel. A szakmai műveltség, sőt bizonyos diplomák megszerzése sem biztosítéka annak, hogy egy szakmailag magasan képzett ember beszédműveltsége is magas legyen. A szép magyar beszéd alapjait a családban, az óvodákban rakjuk le. Az anya 411 legközelebb gyermekéhez. Hozzá tapadnak az első kellemes benyomások, az anya szava, beszéde a legkellemesebb hanginger a gyermek számára. Már akkor is, amikor még nem érti, csak melegséget, dallamát, az anya szavaiból felé áradó szeretet érzi. Az anya hangja nyugtat, duruzsol, álomha ringat, hozzá tartozik ahhoz a lényhez, aki az ismeretlen világból számára biztonságot, éltető erőt nyújt. A csecsemő számára az anya jelenti a külvilágot, s később az anya segítségével kezd tájékozódni az őt körülvevő környezetben. Tőle tanulja meg az első szavakat Minden egészséges gyermeik- ben megtalálható a beszéd- készség lehetősége. Kifejlődni csak akkor tud, ha beszélnek hozzá, beszélnek arról, amit tesznek, beszélnek mindenről, amivel kapcsolatba kerül a kisbaba. Nem elég némán gondozni a csecsemőt Az életkor első szakaszában is nagyon fontos a beszéd. Nem csoda, ha azt a nyelvet, melyet anyánktól tanulunk, anyanyelvnek nevezzük. Amikor a kisgyermek elkezd gügyögni, örül az egész család. Nagyon aranyos a pö- szén beszélő kisgyermek, aki még nem tudja helyesen kiejteni az egyes szavakat: mert a beszéd izommozgás is, artikuláló képesség, melyet gyakorlás útján tanul meg. Ez a kedvesen hibás beszéd az élettani pöszeség, melyet a felnőtteknek nem szabad utánoznia, mert késlelteti a helyes beszéd kialakulását, esetleg rögzíthet élettani hibákat úgy, hogy később már sokkal nehezebb helyrehozni. Ne használjuk ezt a dajkanyelvet, mert amellett, hogy rontja a gyermek tiszta beszédét, van benne valamilyen természetellenes leereszkedés, mely ellen maga a gyermek is előbb-utóbb tiltakozni fog. Inkább figyeljük meg, hogy a gyermek beszédéiben mely hangokat téveszti leggyakrabban, s mondjunk oiyan ritmikus mondóitokat, melyekben ezek előfordulnak. Igen alkalmasak a régi mon- dókák, az óllathangutánzó szavak, majd költők rövid lélegzetű, ritmikus versei. A gyermek érzékenyen reagál a ritmusra. Szereti a ritmikus mozgást, játékot, hangot, a ritmikus ismétlődéseket mesékben, versiekben. Ritmus az egész élet, a szívdobogás, a napszakok váltakozása, a napi életbeosztás. Ahogy a zenében van ritmus, úgy a szavakban is. A kisgyermek élvezetet talál a versek, mondókák hangsúlyozott ritmusában, melyet mozgással, járással, tapssal, halk dobolással még ki is lehet emelni. A kisgyermek nem igényli mindig a versek, mondókák értelmét. A gyerek érzelmi lény, örömét leli a sokszor értelmetlen, de ritmikus, csengő-bongó, humoros szójátékokban anélkül, hogy értelmét keresné. Elégítsük ki ezt az igényét — s ezzel nagymértékben elősegíthetjük beszédfejlődését. Vigyázzunk azonban a versekkel! Sok szülő túl korán hosszú, s nem a gyermek életkorához illő verseket tanít meg, s arra büszke, ha már bölcsődés korban több verset tud kívülről. Még az óvodába kerülő 3 éves gyermek számára is a ritmikus mondókák, rövid versek valók. Helytelen tehát az a szemlélet, mely a nyilvános rendezvényéből a végtelenség.'? tartó versmondást igényli. Nagyon sok szülő szereti, ha gyermeke ünnepélyesen verset mond. Előfordult már, hogy a szülők azt mérlegelték, melyikük gyermeke tudott hosszabb verset. Az igazi nevelő-oktató munka nem mindig látványos és nem azonos a színpadi produkcióval. Esetenként helyénvaló a nyilvános óvodai rendezvény, de ebben ne domináljon a vers. Az anyanyelvi nevelés jelenlegi koncepciója az óvodában az, hogy a gondozás, nevelés, oktatás egész folyamatában foglaljon helyet, nem tekinthető elszigetelt, egy területre korlátozott feladatnak, hanem minden nevelési és oktatási tevékenység közvetítőjének, kifejező eszközének. Köznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a a jó óvónő egész munkaideje alatt, a nap minden percében beszél, kérdez, felelget a gyermeknek példamutató, szép magyar nyelven. Legfontosabb a szép beszéd példája. Hasznosak a közvetlen, egyéni beszélgetések játék, munka és minden egyéb tevékenység közben. A jó óvónő azt folytatja, amit a jó anya elkezdett. A gyermeket beszédre ösztönzi, érdeklődik iránta, kapcsolatokat teremt a pajtásokkal, figyelemmel kíséri a gyermekek egymás közti beszélgetését. Az óvodában az ismeretnyújtásnak nem egyedül a szóbeli közlés az alapja. Ezért ne uralja mindig az óvónő hangja a termet. Legyen sok a gyermekek tevékenysége, s beszélgessenek minél többet a gyermekek. Az óvónő egyik legnagyobb sikere megszólaltatni egy-egy félénkebb, visszahúzódó gyermeket, s kérdésekre ösztönözni. A kérdezés a bizalom, a tudásvágy jele. Türelmesen hallgassuk meg mindig a gyereket, és türelmesen válaszoljunk. Ezzel tehetünk a legtöbbet otthon és az óvodában. A kisgyermek 6 éves korig nagyobb fejlődésen megy keresztül, mint élete bármely későbbi szakaszában. Ezért olyan jelentős ez a korszak. A helyes és szép beszéd vezeti el a gyermeket az iskolaérettség fokáig, amikorra konkrét gondolkodása lassan elvontabbá, logikusabbá válik, képes lesz arra, hogy az iskolában is helyt álljon. Gátsné Sólymos Neszta Sárkányos színpadon Beszélgetés Zsámbéki Gábor rendezővel Néhány nappal a premier előtt a rendező éppen »►hangpróbát« tart, vagy ahogy a színházi zsargon nevezi, be- hangosítja a színpadot. Barna magnószalag tekeredik, a színpadról pedig — hatalmas, ember nélküli, tarajos, színes, óriási díszletek mögül — piaci zsivajgás hallatszik Keletet idéz, kavargást, kiabálást, csörgődobokat, fülledt sokaságot. A nézőtéren kis lámpa ég. Innen »»igazgatja« a játékteret fényre, hangra Zsámbéki Gábor Weöres Sándor: Szent György és a sárkány című darabjának rendezője. Itt beszélgetünk, igazi >»mű- teremhangulatban«, munka közben. — Miért ezzel a darabbal vesz részt a Csiky Gergely Színház a találkozón? — Több oka van. Visszatérünk a színházi találkozó eredeti elgondolásához azzal, hogy magyar darabot mutatunk be. Másrészt maga a darab is indokolja. Már 1967- ben megjelent kötetben, s csodálom, hogy eddig még nem állították színre. , Bőség a civilizációban, hiány a szervezetben” „fl táplálkozási szokások és a civilizációs betegségek között szoros az összefüggés« — ezt a londoni Orvosi Kutatási Tanács munkatársa, Dennis C. Burkitt mondta nemrégiben. Burkitt a táplálkozásvizsgálatok után többek között megállapította, hogy »►Európában az elmúlt száz év alatt a zsíradékfelhasz- nálás a másfélszeresére, a cukorfogyasztás pedig a négyszeresére emelkedett. A táplálkozási szokások hiányosságaira mutat rá a siófoki kórhoz véradó állomásának főorvosa, dr. Magony József, aki a vastartalmat vizsgálta tizennégy éves lánytanulók vérében. A kórház orvosai munkatervükben rögzítették, hogy nagy gondot fordítanak a megelőzésre. Ennek a programnak a keretében került sor erre a kutatásra, mely igazolta a főorvos »»előlegezett« véleményét; a vashiányos vérszegénység már-már népbetegség, ci- vilzációs hiánybetegség, s ez legsúlyosabban a tizennégy éves lányokat! érinti. A kórház, a véradóállomás, a tanácsok, a pedagógusok összefogása kellett ahhoz, hogy ez a vizsgálat sikerüljön. Dr. Magony József főorvossal a tapasztalatokról beszélgettünk. — Mikor és hogyan kezdődött ez a nagyon fontos fölmérés, vizsgálat? — A szűrővizsgálatokat szeptemberben kezdtük. Az eredmény megállapításához nem volt elég az egyszeri szűrés, azt márciusban megismételtük. A vizsgálatok előtt megpróbáltunk összeállítani néhány településformát, hogy hol, milyen különböző helységekben dolgozzunk. Három település- csoportot határoztunk meg. A közvetlenül Balaton-partiakat, melyen belül két siófoki általános iskola leánytanulóit vizsgáltuk meg. A típusosán falusi településeken belül Nagyberényre, Bábonymegyer- re, Andocsra, Karádra, Kőröshegyre, Bálványosra esett a választásunk. És volt egy úgynevezett átmeneti település kategóriánk, ide tartozik Tab, Balatonkiliti, Balatonszabadi. A szűrővizsgálatok igazolták később a mi hármas település-besorolásunkat is. — A nagyon várt eredmények előtt hadd tudjuk meg, miért is volt fontos a tizennégy éves lánytanulók vashiányos vérszegénységének vizsgálata? — A tudomány 12 grammszázalék alatti vasszintet tart vérszegénységnek, hiánybetegségnek. A vas pedig miért fontos a szervezetben? A hiánybetegségben szenvedő tanulók kevesebb munkát tudnak végezni fáradékonyabbak, ájulékonyabbak, idegesebbek. Felnőtt korban más kihatásai is lehetnek. — Beszéljünk a vizsgálatokról. — Azért kezdtük szeptemberben a vastartalom megállapítását, mert feltehetően a szervezet akkor még telített ezzel az anyaggal. Márciusban a szervezet »»konyhája« már megüresedett. összesen háromszázöt gyermeket vizsgáltunk meg. A Balaton-parti 14 éves leánytanulók közül 25,2 százalékot találtunk súlyosan hiánybetegnek. Falun 11 százalékot, az átmeneti településeken 18,3 százalékot. A vizsgált 305 gyerekből összesen 56-ot találtunk vérszegénynek szeptemberben. 74-gyel lehettünk megelégedve. — Mi volt a helyzet márciusban? — ötvenhatról száznegyvenre emelkedett a vérszegények száma. A hetvennégy megfelelőből ötvenegy maradt. A Ba- laton-parton lakóknál a vérszegény tanulók száma 27-ről HATVANI DÁNIEL 67-re emelkedett, falun 11-ről 43-ra, az átmeneti településeken 18-ról 29-re. A szervezet tehát falun romlott le legsúlyosabban márciusra. — Mit mondhatunk el tehát a táplálkozásunkról? — Bőség a civilizációban, hiány a szervezetben. Ezzel a megállapítással fejezem be készülő tanulmányomat, melyben a helytelen táplálkozásról mondok ítéletet. A szociális helyzet is szerepel vizsgálatunkban, de sem a testvérek száma, sem a lakáskörülmények nem befolyásolták úgy a tanulók már ismertetett állapotát, mint a helytelen táplálkozás. A családok a csemegeüzletből élnek. Kevés dolgozó anya vállalja, hogy este főzzön. Nem is lehet kívánni. M égis, a gyerekek egészségének érdekében meg kell találni azt az utat, amely nem ártalomhoz vezet, hanem a teljesebb boldoguláshoz, az egészséges életmódhoz. Nem utolsósorban fontos ez azért is, mert ezekből a gyerekekből lesznek a holnap véradói, a holnap anyái. H. B. Előre megfontol! szándékkal : io. ♦ ♦ $ Ilyen előzmények után ja- j vallotta Kiss Ferenc a felesé- I gének: — Munkára kéne szok♦ tani ezeket a kölyköket! — De S hiszen még gyerekek! — ♦ mondotta az asszony. Kiss az | asztalra csapott: — De az úr- {istenit, amikor bálba mennek, j már felnőttek, mi ? ♦ Anyjuk megengedte, hogy ♦ moziba menjenek. Kiss közben I hazaérkezett, italosán, a fiúk {részére meghagyott ételt a } földre öntötte, lábánál fogva J az asztalt fejreállitotta. i Házi munkát a fiúk odahaza ' nem végeztek, s ez a nevelő♦ apát gyakran felbőszítette. » Egyik vasárnap délelőtt elment ♦ hozzájuk Robi izsáki barátja, j Illés Pista, az ő jelenlétében f küldözgette Kiss a padlásra I Robit, hogy hozzon le Qgy Izsák kukoricát, de a fiú nem ment. Egy másik alkalommal ráparancsolt: — Hozzál be) tűzifát! — Azért sem hozok! — így a fiú, s máris hátrált az ajtó felé. Az asszony éppen mosogatott, Kiss felkapott egy csorbult tányért, Róberthez vágta, s az edény egyik darabja mélyen felhasította a fiú karját. Egy másik alkalommal Robi este 11 után ért haza. Moziban volt, a Bostoni fojtogatót látta — másodszor. Tízkor már véget ért az előadás, de haverjaival még jó órán át együtt maradt, »»kiértékelték a látottakat«. A nevelőapa reggelig tartó patáliát csapott emiatt. De volt olyan este is, hogy Róbert a péktől egy ledolgozott éjszakai, majd egy nappali műszak után tért csak haza, a környékbeliekkel kiült valamelyik ház előtti padPróbán. Olsavszky Éva Jászai-díjas és Réti Erika. — Weörest mint költőt tartják számon. E mű költői anyaga nem mond ellent a színpadnak? — Weöres Sándor költő is és drámaíró is. A Thália Színház nagy sikere a Holdbéli csónakos. De említsük meg a Csernus Mariann által előadott Psychét is. Valóságos monodráma. Ha verseit olvassa az ember, érezni bennük a drámát — A darab hosszúsága tudomásunk szerint meghaladja a négy órát. — Mi rövidítettük. Igaz, a szerző készített egy húzási tervet, de nem éltünk vele, mert többet kívánunk előadni belőle. így is több mint három óra. Sok szereplővel kerül színre, s ezek valameny- nyien a Csiky Gergely Színház művészei. — Nem okozott gondot a társulat zenés és prózai részének összefogása? — Nem választjuk szét így a társulatot — Az eddigi gyakorlat szerint mégis >»meghúzódott« ilyen határvonal a társulatban. — Egyáltalán nem törvény- szerű ez. — Mit jelent ez a darab a rendezőnek? — Két alapvető értékről beszélhetünk. A történelmi szituációban, egy sajátos konfliktushelyzetben általános magatartásformákat ábrázol a szerző. — Milyen ez a helyzet? — Anakronisztikus. Az afrikai Silénében, Diocletianus idején játszódik a tragikomédia, ahova megérkezik Giorgio római vezér katonáival. A városban a sárkányvallás uralkodik, s minden évben szüzet áldoznak a szörnynek. Annyit még előzetesen a tartalomról, hogy Giorgio a sárkány keresésére indul... — Az általános magatartásformákon túl van a darabban konkrét utalás a mára? — Nincsen. Nagy erénye a legszebb magyarsággal íródott költői nyelv. — A zeneszerző? — Jeney Zoltán. Ezek a zenei felvételek, melyeket most hallunk, a Nemzeti Színház hangstúdiójában készültek. A darab premierjére a színházi találkozó első estéjén kerül sor. A Szent György és a sárkányt a színház harminckét művésze adja elő. T. T. ra, Kiss eközben észrevétlenül a háta mögé lopódzott, s kétszer egymás után tarkónvágta a fiút. Robi ennyit mondott: — Majd odahaza még beszélgetünk erről. Később bent a szobában hallotta, hogy édesanyja és Kiss valami miatt veszekednek. Ezt már megszokta. Csak arra figyelt fel, amikor Kiss ezt mondja: — Akkor feküdj a fiad mellé! — Ezután mondta valakinek a fiú, hogy meglásd, egyszer még kikészítem. Illés Pista édesapjának pedig ezt mondta: — Pista bácsi, én egyszer megfojtom azt az embert, amikor alszik. — Ugyan Robi, verd ki a fejedből, tán csak nem csinálsz ilyet? — Megcsinálom én, Pista bácsi... — Volt olyan is, hogy Kiss az édesanyjánál levő postai pénzből akart elvenni. Mondta az asszony, hogy ezt nem lehet. Erre ököllel az arcába sújtott, majd eszméletlenséget mímelve kifeküdt az udvarra. Robi ekkor ért haza, s miután megtudta, mi történt, ezt mondta: — Az ilyen embert ki kéne hegyezni és beleverni a földbe! — Előfordult még, hogy Kiss részegen akart felülni felesége szolgálati motorjára. Róbert ezt meg akarta akadályozni. Dulakodás támadt, végül is a nevelőapát a két fiú fogta le. Kissné 1971 márciusában a gyámhatósághoz fordult férje elleni panaszával. Az ügyből az lett, hogy Kiss kijelentette: ő ezek után nem törődik a fiúk nevelésével. Elhatározásának később is hangot adott. így: — Én nem keresek senkinek a szájába. Amikor Róbert felvételire készült, előbb a postaforgalmira, majd a tiszthelyettesire, ezt mondogatta: — Hiába minden, belőled úgysem lesz semmi! Szeptemberben Robi már hetekig nem aludt otthon. Kiss megfogta az ágyát és kitette az udvarra. Ha néha hazament a fiú, egy ágyban aludt öccsével, Zolival. ... Vonatja háromnegyed 2- kor gördül ki a nagyállomásról. ötven fillérje maradt, nincs hová mennie. Hazafelé ? ... (Folytatjuk.) Sjomogyi Néplap ibV
