Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J ETE K I Ára: 80 fillér XXVIII. évfolyam 80. szám 1972. április 6.. csütörtök Diákszínjátszók Ma ünnepel Csurgó. Diák- színjátszókat köszöntenek. Százával érkeznek a somogyi nagyközségbe a tanulók; har­madízben adtak randevút egymásnak, hogy bizonyítsák és felvonultassák: hol tart ma középiskoláinkban, szak­munkásképző intézeteinkben a diákszínjátszás. Kísérletek és útkeresések bizonyára az idén is lesznek, s az új jelző gyakran hang­zik el majd az értékelések során. Üj bemutatása, a regi újszerű elevenítése! Mindez mégis nagyon szép hagyo­mánnyá válik, hagyományba ágyazódik, mert reméljük, a harmadik randevú tartalmas találkozása előlegezi a ne­gyediket és a többit is. En­nek a találkozónak is bizo­nyítania kell, hogy megérte a szervezés; s a kezdeményezés értő visszhangra talált. Igen, az új mellé mindig odakívánkozik a hagyomány, a két fogalom sajátos ölel­kezése a diákéletben. Csoko­nai Vitéz Mihály — akinek élete, művészete, újvállalása azt hiszem ma is vonzó (na- gatartásforma — neve fém­jelzi a találkozót, mert tud­juk: somogyi, csurgói kor­szaka szép termést hozott felvilágosodáskori irodal­munk nagyjának életművé­ben. A magyar drámát igen jelentős részben; éppen a kollégiumi diákszínjátszás je­lentette már előtte is. Van-c fogékonyabb befogadója és továbbadója az előadásra szánt müveknek, mint a kedvteli diák? A középkori, didaktikus szándékú oskola­drámák óta tulajdonképpen folytonosság jellemzi a diák­színjátszást. Ezt ismerve írta Csokonai is a »Cultural« itt — diákjainak. S ez a folyto­nosság, válogatási és bemu­tatási igény s ígéret élteti a csurgói találkozásokat. Válo­gattak most is világiroda­lomból, folklórból, régi ma­gyar irodalomból, jelenko­runk terméséből. A műsor­füzetről nem lehet kritikát írni, de átolvasva a négyna­pos programot, minden iro­dalomszerető lelkesedik ezért a sokszínűségért, az ország különböző részéből összese- rcgletf diákszmjátszók pó­dium-névjegyéért. Közelgő évfordulóink, Dó­zsa és Petőfi emlékezete is visszhangzik majd a csurgói pódiumról, már az első na­pon hallhatunk a forradal­már költő életművéről lírai összeállítást. Oratórikus összeállítást mu­tatnak be a debreceni szak­középiskolások pénteken, Dó­zsa címmel. Csokonai emlé­kének pedig a székesfehér­váriak adóznak a Karnyóné bemutatójával. De nemcsak csurgói pódiu­mon hangzanak fel a versek, nemcsak ott töltődik lel a nézőtér a dialógusok erejé­től, a diákelőadók lelkesedé­sétől, hanem a környező dél­somogyi községek művelődé­Április 4-ét ünnepelte az ország A magyar hősök emlékművénél az MSZMP KB nevében Kádár János és Biszku Béla ko- szorúz. (MTI fotó — V'igovszki Ferenc felv. — KS) Huszonhetedszer ünnepelte az idén hazánk népe április 4-ét, felszabadulásunk évfor­dulóját. A fővárosban és or­szágszerte kellemes, tavaszias időben zajlottak le a három napon át tartó ünnepségek, megemlékezések. Az ünnep­ségsorozat központja a kedd délelőtt tartott Szabadság téri, továbbá a Hősök terén tartóit koszorúzás és a Felszabadulási téri ifjúsági nagygyűlés volt, ahol sok tízezer fiú és leány tett fogadalmat szabad hazánk és a szocializmus iránti hűsé­géről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékműnél és a. Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Kisházi Ödön, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Biszku Béla, a forradalmi munkás—paraszt kormány képviseletében Fock Jenő és Fehér Lajos helyezett koszorút az emlékművek ta­lapzatára. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa részé­ről Bencsik István főtitkár, és dr. Trautnumn Rezső, az or­szágos tanács elnökségének tagja, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának képvisele­tében Földvári Aladár elnök és Nemeslaki Tivadar titkár, a magyar fegyveres erők ne­vében Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter, Senket András belügyminisz­ter és Papp Árpád vezérőr­nagy, a Munkásőrség országos parancsnoka koszórúzott, A szovjet déli hadseregcso­port koszorúját B. P. Ivanov vezérezredes, F. K. Iscsenko vezérőrnagy és M. I. Szoroki. altábornagy helyezte el. A Magyar Partizánszövetség képviseletében Padányi Mi­hály alebiök és Markovics Já­nos, az országos választmány tagja, a KISZ nevében dr. Horváth István első titkár, Főcze Lajos titkár és Tóth Katalin, a központi bizottság tagja, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság részéről dr. Mi- hályfi Ernő alelnök és Nagy Mária főtitkár, a Fővárosi Ta­nács nevében Szépvölgyi Zol­tán elnök és Kelemen Lajos általános elnökhelyettes ko­szorúzott. Megkoszorúzta az emlékmű­veket számos Budapesten mű­ködő diplomáciai testület kép­viselője is. Nagyszabású ifjúsági nagy­gyűléssel köszöntötte a felsza­badulás évfordulóját kedden délelőtt több mint 30 ezer bu­dapesti fiatal a Felvonulási téren. A teret övező lelátókon ott ülték a munkásmozgalom veteránjai, a KISZ alapító tag­jai, társadalmi, politikai és kulturális életünk kiválóságai. A felvonulok lelkesen éltet­ték a magyar—szovjet barát­ságot, ütemes taps közben emelték magasba az ötágú vö­rös csillagot, szenvedélyesen tettek hitét a vietnami nép iránti szolidaritás mellett és számtalan transzparens szöve­gével harsányan, őszinte szen­vedéllyel és megvetéssel tün­tettek az amerikai imperialis­ták agressziója és kegyetlen­sége ellen. Az elnökségben helyet fog­lalt Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Benkei András bel­ügyminiszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Kárpáti Fcrena vezérőrnagy, honvédel- mi miniszterhelyettes, dr. Hor­váth István, a KISZ Központi bizottságának első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Papp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Taná­csa kedden este fogadást adott az Országházban. Megjelent a fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak sok tagja, poli­tikai, gazdasági, kulturális életünk számos más vezető személyisége, a termelőmunka több kiváló képviselője. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. A szívélyes, baráti hangula­tú fogadáson Losonczi Pál kö­szöntötte a megjelenteket. Thieu Nixonnak telefonált Kiemelkedő sikereket értek el a népi erők A dél-vietnami nemzeti felszabadító erők az elmúlt 8 nap alatt kiemelkedő sikereket értek el az ellenséges ala­kulatokkal szemben — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Ly Van Sau, a DIFK párizsi küldöttségének tagja. Az Egyesült Államok által támogatott saigoni hadsereg vereségei, a dél-vietnami ha­zafiak sikered a nemzeti fel­szabadító erők magas fokú harckészségéről és a bábre­zsim katonáinak teljes demo- radizálásáról tanúskodnak. A felszabadító egységek győzelmes előrenyomulását a helyi lakosság mindenhol rokonszenvvel fogadja. — A hazafias erők sikerei azt mutatják, hogy Thieu rendszere népszerűtlen és amerikai támogatás nélkül nem tudna szembeszállni az egész lakosság támogatását élvező felszabadító hadsereg támadásaival — mondotta a DIFK küldötte, Ly Van Sau a párizsi érte­kezletnek amerikai és saiigoni részről történt megszakítását súlyos szabotázs-cselekmény­nek minősítette, majd hangoz­tatta: Az értekezlet bojkottá­lása ismét feltárja, hogy az Egyesült Államok a vietnami kérdést nem békés eszközök­kel, hanem katonai úton sze­retné rendezni. Nixon elnök különleges külpolitikai tanácskozó testü­letet hívott össze a vietnami hazafias erők offenzívá ja nyo­mán kialakult helyzet megvi­tatására. A Fehér Ház szóvi­vője hangoztatta, hogy az of- fenzíva, amely a Pentagon szerint a legnagyobb az 1968-as TET-offenzíva óta, »•nem hátráltatja az amerikai csapatok kivonását-«. Washingtonban »súlyosnak« minősítik a saigoni kormány­csapatok helyzetét. A kedve­zőtlen időjárásra hivatkoznak, mondván, hogy az amerikai légierő az offenzívá első nap­jaiban nem tudott hatékonyan közbeavatkozni a hazafias erők támadásának megállítá­sára, vagy legalább is lelassí­tására. Amerikai megfigyelők ugyanakkor megállapítják, hogy ez »kétélű érvelés, ugyanis, ha beismerik, hogy az amerikai légierő nélkül a saigoni kormánycsapatok nem képesek tartani magukat, ez egyértelmű lenne a »vietna- mizálás« kudarcának beisme­résével. A Nixon-kormány bűnba­kok után kutatva a vietnami népnek nyújtott hatékony szovjet támogatást vette cél­ba. Az NBC diplomáciai tudó­sítója szerint a külügyminisz­tériumnak »valakit vádolni kell« a saigoni csapatok nyil­vánvaló kudarcáért, és külügyi szóvivők a Szovjetunióra pró­bálják háríteni a felelősséget, amikor hangoztatják, hogy a szovjet nehéz fegyverek nél­kül »az ellenség nem vállal­kozhatna ilyen arányú offen- zivára«. Ismét felvetik azt a gondolatot, hogy Nixon elnök­nek moszkvai látogatása al­(Folytatás a 2. oldalon.) Willy Brandt nyilatkozott a ratifikációról Klaus Schütz, Nyugat-Ber- lin kormányzó polgármestere szerdán sajtóértekezletet tar­tott a Schönebergi városhá­zán. Elégedetten nyilatkozott a nyugatberlini lakosok berlini, illetve NDK-beli húsvéti láto­gatásairól. Nyomatékosan alá­húzta, hogy az NDK hatóságai »hatékonyan és zökkenőmen­tesen« bonyolították le a láto­gatási, illetve határátkelési akcióit. Nyugat-Berlin polgárai ne­vében hangsúlyozottan sürget­te a bonni szövetségi tanács (felsőház) és a szövetségi gyű­lés (alsóház) tagjait, hogy já­ruljanak hozzá a Moszkvában és a Varsóban aláírt szerződés törvénybeiktatásához. Áz NDK által lehetővé tett húsvéti lá­togatások »tanulságát« remél­hetőleg azok is megértették — mondotta —, akik eddig azt hitték, hogy tagadhatják az úgynevezett »keleti szerződé­sek« és a nyugat-berlini meg­állapodások közötti összefüg­gést, s elszigetelt folyamatnak tekinthetik a Nyugat-Berlin- nel kapcsolatos fejleményeket. Willy Brandt bonni kancel­lár a szovjet—nyugatnémet szerződés ratifikálásával, va­lamint a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok fejlődésével összefüggő kérdésekről nyilat­kozott szerdán az Izvesztyija tudósítójának. A kancellár a többi között a következőket mondotta: — A ratifikálással kapcso­latos vita az országban olyan lendületet öltött, és olyan hév­vel folyik, amilyenre eddig még alig volt példa, legfeljebb az 50-es években, amikor a nyugati szerződésekkel kap­csolatos viták folytak. Ha vi­szont a moszkvai szerződés je­lentőségét nézzük, akkor, nem szabad csodálkoznunk azon, hogy miért folynak körülötte ilyen átfogó és heves viták. Ez újból azt bizonyítja, hogy az NSZK és a Szovjetunió szerződése valójában új lapot jelent a két állam kapcsolatá­nak fejlődésében. A második világháborúval kapcsolatos kölcsönös bizal­matlanságot érintve, Brandt rámutatott: lényegében arról van szó, tudunk-e elég erősek és bátrak lenni ahhoz, hogy közösen lerakjuk a bizalom alapjait és ezen az alapon fel­építsük a hatékony együttmű­ködést. Meggyőződésem, hogy a ratifikációs folyamat számos részletének és kitételének megvizsgálása után a súly­pont a fő kérdésekre. helyező­dik át, és végül is ezekben a kérdésekben kerül sor majd a döntésekre. A kancellár sürgette a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tését. Szövetségeseinkkel együtt külön-külön erőfeszítéseket kell tennünk kellő körültekin­téssel annak érdekében, hogy előmozdítsuk egy olyan fejlő­dés megindulását, amelyben nincs szükség a fegyverkezési hajszára. Az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let az azon részvevő államok számára lehetőséget nyújt, hogy megtegyék az első lépé­seket, és felvázolják az utat a további előrehaladáshoz. (MTI) Levonták az állami zászlót séretében — a Rákóczi-induló Egy rakétával két műhold si házai is. Mert lesz bemu­tatkozás Taranyban, Lábo- don, Zákányban, Háromfán és másutt is. Idekívánkozik egy idézet — feltehetően a XIX. század elejéről — nép­szerű debreceni diákköltő írta, Csokonai halálára. »Ki­halt Vitéz, kihaltak / A Grá­ciák és szerelmek; / A pan­nonok vidékén / Nincsen, ki vig danákat / S szerelmeket daloljon... Most, csaknem két évszá­zad múltán újra hangos a ~p. a í vltljl:«, diákszhiját- szók öröme és lelkes játéka idéz drámát s verset; múlt­ból, jelenből. A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, — amely a felszabadulás 27. évfordulója alkalmából két napon át len­gett a parlament előtt, a Kossuth Lajos téren — szer­dán délelőtt ünnepélyesen, ka­tonai tiszteletadás közepette levonták az árbocrúdról. A téren katonai díszegység i sorakozott fel, csapatzászlóval. Pontosan 10 órakor kürtszó je­lezte a katonai elöljáró, Pesti Endre vezérőrnagy, helyőrség­parancsnok érkezését, aki a diszegység parancsnokának ki»< hangjaira — ellépett az egy­ség sorfala előtt, üdvözölte a katonákat, majd engedélyt adott a zászló levonására. Az állami zászlót az Internacioná- lé hangjai közben vonták le az árbócrúdról. A Gellért-hegyen, a felsza­badulási emlékműnél ugyan­csak szerdán délelőtt szintén katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zásalajat CMXR Április 4-én a Szovjetunió­ban egyetlen hordozórakéta segítségével felbocsátottak egy Moinyija-I. távközlési mester­séges holdat és egy francia kisméretű úgynevezett auto­nóm műholdat. A két szput- nyikot elnyújtott ellipszis pá­lyára vezérelték, amelynek az északi féltekén mért legna­gyobb távolsága 39 260 kilomé­ter, a déli féltekén mért leg­kisebb távolsága 480 kilomé­ter. Keringési idejük 11 óra 45 perc, pályájuk síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szö­ge büß hak. A Molnyija—1 szputnyik feladata a nagytávolságú táv­beszélő és távíró rádióössze­köttetési rendszer üzemelteté­sének biztosítása, valamint a szovjet központi televízió mű­sorainak továbbítása az »or- bita« hálózatnak az északi sarkvidéken, Szibériában, Tá­vol-keleten és Közép-Ázsiá- ban lévő vevőállomásaira. A szovjet szputnyikon a te­levíziós műsor továbbítására és a többcsatornás rádióössze­köttetés fenntartására szolgáló berendezésen kívül helyet ka­pott egy iranyitómérő komp­lexum, valamint a tájoláshoz, a pályamódosításhoz és a mű­hold eneregiaellátásához szük­séges berendezés is. A beérkező adatok szerint a műhold berendezései kifogás­talanul működnek. A Molnyi­ja—1 adásperiódusai program­szernek. A francia műhold rendelte­tése a különféle napelemek működési tulajdonságainak vizsgV.a c a kozmikus térben. A műhold követését és a tőle származó információk vételét francia földi állomások végzik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom