Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

Szíkroes&ben dolgozik A kések mestere A Mrakat övege mögött sztkraesó villan... Matal férfi hajlik a csisao- Iokorong fölé. Kezében külön­leges kés, azt érinti nagy gonddal a sebesen forgó kő­höz, Időmként felemeli a fe­jét, figyelmesen végignézi a kés élét, aztán folytatja mun­káját. Sokas megállnak Kaposvá­ron, a Tanácsház utcában Mogyorósy Mihály kis üzlete előtt, s érdeklődve nézik a ki­rakatban lévő tárgyakat, meg az odabent szorgoskodó mes­tert Hatalmas bárd vonja magá­ra a figyemet. Rajta felirat: »Kaposvári Kiállítás 1929.« Mellette egy ugyancsak jóko­ra borotva, a pengébe vésett felirat szerint az 1936-os győ­ri ipari kiállításra készítették. — A borotvát nagyapám, a bárdot nagybátyám készítette, mindketten késesmesterek, műköszörűsök voltak. Csalá­dunkban apá­ról fiúra szán ez a mester­ség, nagyapám nagyapja is ezt folytatta. Va­lamikor az 1800-as évek­ben Győrben kezdett dol­gozni az első Mogyorósy, akkor még mindent ők maguk készí­tettek, a penge edzésétől kezd­ve a szegecse­kig. Én a szak­mát nagybá­tyámtól, Mo­gyorósy Jó­zseftől tanul­tam, aki több évtizedig dol­gozott Kapos­váron. Ollók, kések. tőrök, külön­böző szerszámok várnak meg­munkálásra, vagy arra, hogy tulajdonosuk elvigye őket. Amíg nézelődöm, addig a fiatal mester beavat szakmá­jának titkaiba. A mester meg­jelölés nem túlzás, hiszen a falon látható egyik oklevél ar­ról tanúskodik, hogy Mogyo­rósy Mihály 1966-ban egy or­szágos bizottság előtt sikeres vizsgát tett, s a mester meg­jelölést cégtábláján, vagy egyéb hivatalos papírjain jo­gosan használhatja. — Borotvát, ollót vagy egyes különleges késeket nem mindenki tud köszörülni. Már arra is nagyon kell vigyázni, hogy az ember milyen szögben tartja a köszörűhöz, a csisza.- lókoronghoz a szerszám élét. Főként az acél minőségére kell nagyon ügyelni, mert an­nak keménységétől függően szabad az élezést végezni. A minőséget, illetve az acélfaj­ták közti különbséget már a szikrából vagy a köszörű hangjából is felismerem. Időjós denevérek A nyári éjszakákon neszte­len bőrszárnyakon suhanó, s hajdan a babonás emberekben félelmet ébresztő denevérek titokzatos életéről már sok mindent megfejtett a tudo­mány. Általában ismeretes, hogy ezek az utlraihang vezér­léssel tájékozódó, rovarokra vadászó repülő emlősök a fagy beálltával többnyire a barlan­gokba húzódnak vissza, ahol tavaszig téli álomba merül­nek. Ám, mint az utóbbi évek­ben a külföldi és a hazai bar­langkutatók megfigyelték, a denevérek dermedt mozdulat­lansága csak látszólagos, nem zavartalan ez a téli szender- gés. A kis állatkák az enyhe télen szívesen telepszenek meg a barlangok bejáratának kö­zelében. A hidegbetörést, a hő­mérséklet csökkenést azonban már napokkal előbb «megér­zik«, s ilyenkor a föld alatti üreg távolabbi részeibe repül­nek anélkül, hogy teljesen fel­ébrednének, mintegy félálom­ban teszik meg az utat. Számos hazai és külföldi kutató megfi­gyelése igazolja, hogy a dene­vérek téli »álomrepülése« után néhány nappal valóban erős lehűlés következik be. A denevér időjós képességét, félálombeli vándorlását, szá­mos hazai megfigyelés is meg­erősíti, s az egyes fajok távo­labbi, még ismeretlen terület­re való átköltözésére is van adat. Legutóbb a Komárom megyei művelődési központ természettudományi stúdiójá­nak barlangkutatói is felfigyel­tek ilyen jeleségekre. A számos megfigyelés alap­ján csaknem bizonyos, hogy az ember modem meteorológiai műszereit is lepipálva, a dene­vérek már jó előre megérzik az időjárás változását, a hideg frontbetöréseket. Azt azonban, hogy miként működnek a de­nevérek bonyolult «időjós be­rendezései«, nem tudjuk még, a rejtély megfejtése a kuta­tókra vár. , A DÉL-DUNÁNTÜU VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT balatonlellei építésvezetősége fölvesz hegesztő, könnyű gépkezelő és gépszerelő szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a balatonlellei építésvezetőségen, Balatonlelle, szennyvíztelep. mstm Érdeklődve nézem, amint egy különleges alakú, fafara­gásra alkalmas kést vesz mun­kába. Aztán egy orvosi mű­szer, majd egy vadászkés ke­rül sorra — Ennek a munkának is megvan a szezonja Kora ta­vasszal a metszőollókat, ősz­szel, télen a disznóöléshez szükséges szerszámokat hoz­zák. Idős bácsi néhány ollóval, késsel állít be. Figyelmesen átnéz mindent, s bizony akad olyan, amit azzal nyújt vissza, hogy nem vállalja, mert vas­ból készült, nem lehet meg­munkálni. — Amit elvállalok — kivé­ve a rejtett hibákat, töréseket — azt garanciával végzem eL Ügy munkálok meg minden szerszámot, mintha magamnak készíteném. Nagybátyám arra oktatott, s ez is családi hagyo­mány nálunk, hogy csak kifo­gástalan minőségű munkát ad­junk ki. S hogy ez így van, azt bi­zonyítja egy oklevél is, amely szerint nagyapja még 1903-ban arany jutalom díjat kapott Győrben kiváló kisipari tevé­kenységéért. Sokan érdeklődnek, . hogy kapható-e új kés, olló vagy más szerszám. Mogyorósy Mi­hály ma már nem gyárt kést, se más szerszámot, de hama­rosan bővíti kis műhelyét, és a gyárilag készített finomacél árukat kellően kiélesítve hoz­za majd forgalomba. Sz. L. Százharminc éves vásárok Mi történt 130 év alatt, mit láttak ükapáink, nagyapáink, milyen vásárok voltak régen? Az első magyar iparműkiál- lítást 1842-ben a Duna-parti Redoute termeiben rendezték meg; már akkor 213 kiállító, 298 kiállítási tárggyal szere­pelt, s a látogatók száma meg­haladta a 15 ezret. Díjat ka­pott ä később világhírűvé vált Herendi Porcelángyár, az óbu­dai Goldberger kékfestőgyár; Irinyi János vegyész, a foszfo- ros gyufa tökéletesítője; Köl- ber kocsigyáros, akinek hin- tóin királyok, fejedelmek ko- csikáztak, Kimer puskaműves, akinek vadászfegyvereit leg­jobbnak tartották Európa- szerte. > A következő iparműkiállítást 1843-ban rendezték, de ez in­kább csak kiegészítője volt az 1842. évinek. A látogatók szá­ma két és fél ezerrel kevesebb volt. Ekkor született meg a döntés: a továbbiakban nincs szükség a kiállítások évenkénti megrendezésére, mert — mint Kossuth Lajos írta — a műipar nem halad annyit egy év alatt, hogy elegendő új terméket reprezentáljon. Abban az idő­ben egyébként Bécsben és Pá­rizsban is csak minden har­madik évben rendeztek kiállí­tást. Ezután a III. Iparműkiál­lítást 1846-ban rendezték meg a Nemzeti Múzeum termeiben 516 kiállító részvételéveL A lá­togatók száma már meghaladta a 22 ezret. A vidék is egyre jobbban érdeklődött. Nagyvá­radon például színielőadások jövedelméből finanszírozták az ottani kiállítók pesti szereplé­»FSZ * alá- Tsz el­gondterhelt arc­nézegette az az- újságot, mely hírül hagy megérkezett a tavasz. Illetve, hogy két héttel korábban érkezett. Ez pedig azt jelenti: két héttel korábban kell kez­deni a munkát. Nem úgy, mint tavaly ... mert tavaly egy kissé elkéstek a munka megkezdésével. Mi az, hogy kissé? Egészen elkéstek. Még jó, hogy most megírta az új­ság a tavasz érkezését. Ám­bár tavaly is megírta. Igaz, akkor későn. Illetve később jött a tavasz. De most itt van! És el kellene kezdeni. Eddig jutott a gondolkodás­ban a Föl s alá Termelőszö­vetkezet elnöke, szokása sze­rint föl s alá sétálgatva az irodában. Akkor tenni kelle­ne valamit. Föl kellene éb­reszteni a tagokat, hogy mun­kára fel! Nem úgy, mint ta­valy. De kit? A főkönyvelő csak a zárszámadás után feküdt le, őt nem lehet. Neki is meg­jár a pihenés. Ezt a törvény is előírja. Akkor az agronó- must! Igen, az agronómust. öt lehet, mert nemcsak a te­let, az egész évet végigalud- ta. De ha fölkeltjük, hátha megsértődik, hiszen mindenki tudja, hogy milyen sértődé- kerty ... De akkor kit? Ügy «nt: a brigádvezetőket. De azok tavaly is kicsit dolgoz­gattak. őket se nagyon lehet. A föl s alá elnök újra le­ült Nézegette a sorokat Az­tán kinézett az ablakon. A serkedő természetet nézte. Ügy tűnt, mintha az orgona­bokor tényleg zöldellne. Leg­alábbis innen belülről úgy látszik. Ki kellene menni, megnézni ... Hm, hm. De hát­ha csak itt zöldül a határ. Hátha máshol nincs is tavasz. Mert ugye minden relatív. Hátha ez is. Hátha nem is igaz. Mert ugye tegnap is be­mondta a rádió, hogy eső lesz, aztán egy csöpp se esett. Hátha csak ez is ugratás. Mert nem szabad elsietni. Alaposan meg kell gondolni a dolgot. Üjra a sorokat nézte, sokáig nézte. Többször elolvosta: »Két héttel korábban érke­zett!■* Már mint a tavasz! S ekkor megvilágosodott agyában a mondat értelme: korábban! Tehát nem ők kés­tek el a munkával, a tavasz érkezett korábban. Két hét­tel! Hát hiszen akkor heuréka! Akkor még van idő! A felfedezők büszke tuda­tával tette fejére a kalapot, s azzal hazament ő is pihenni. Még két hétre Zs. J. Felújítják a Széchenyi-fürdő felőli bejárati kapun jusban nyíló Budapesti Nemzetközi Vásár jelképét. sét. Az 1848-ra tervezett Orszá­gos Östermőkiállítást és az Or­szágos Rajzműkiállítást már nem tudták megrendezni. Ki­tört a szabadságharc. Tavaszi fáradtság Évtizedek múlva, csak 1885- ben rendeztek újra országos kiállítást Ez egyúttal új kor­szakot is jelentett az ipari vá­sárok történetében: ez volt az első, mely egyesítette az addig rendezett kisebb-nagyobb ki­állításokat. Méreteiben is jó­val nagyobb volt a korábbiak- _ nál 12 ezer kiállító mutatta be 1 termékeit, a látogatók száma meghaladta az 1,7 milliót A Magyar Országos Kiállítás leg­nagyobb szenzációja Bláthy Ottó és társainak találmánya, a Ganz-gyár által kiállított transzformátor- és elosztó- rendszer volt, amely 1067 izzó­lámpájával fényárba borította a kiállítás egész területét Az évszázadot a Millenniumi Kiállítás zárta, amelyet 1390- ban május 2-a és október 31-e között rendeztek meg. A Ma­gyarország ezeréves fennállása alkalmából rendezett országos kiállításon csak hazai kiállítók mutathatták -be termékeiket A fél éven át nyitva tartó kiál­lításon meg lehetett tekinteni a magyar nemzet történelmi kincseit, az akkori idők ipari és kereskedelmi termékeit, a közművelődés és a hadügy fej­lődéséről összeállított bemuta­tókat és az »ös Buda vára tö­rök uralom alatt« című kiállí­tást. Ekkor lehetett első íz­ben kedvezményesen vásárra utazni Budapestre, összesen 21 310 kiállító vett részt a Mil­lenniumi Kiállításon. A láto­gatók száma meghaladta a 6 milliót. A korabeli krónikás ezt lát­ta a Városligetben: »Száztor- nyű város áll odakünn a vá­ros erdejében, mesebeli tündé­rek varázsolták oda bűvös vesszővel, s mintha egy éjsza­kán át keletkezett volna az egész, olyan meglepő álomnak tetszik mindenkinek. Aranyos kupolák, fantasztikus tornyok mindenfelé. Az iszapos tó med­rében kristálytiszta víz folyik. A tavat büszke híd» dal boltozták át. Ami­kor a főbejáraton be­lépünk, nem tudjuk hová te­kintsünk. Jobbról, balról ha­talmas paloták csalogatnak. Az ember talán önkéntelenül is a történelmi főcsoport várfa­las, toronyerkélyes, loggiás épületei felé veszi útját« A századforduló elején a nizsnijnovgorodi, a lipcsei és a párizsi vásár után 1906-ban már nálunk is megszervezték a budapesti vásárt, amelyet 1949-ig — a háborús megszakí­tásoktól eltekintve — folyama­tosan megrendeztek. 1848-ban rendezték a cente- náris Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely méreteiben is és a látogatók számában is felül­múlta az addig Budapesten rendezett nemzetközi vásáro­kat A nagyszabású bemutatón 1400 kiállító vett részt. A vá­sár hűen tükrözte a háború utáni újjáéledést A vásár ezután néhány éven át csak a hazai ipar termékeit mutatta be, 1958-tól kezdveri azonban fokozatosan ismét nemzetközi jellegűvé fejlődött. 1962 ősze óta hivatalosan is Budapesti Nemzetközi Vásár néven rendezik a Városliget­ben fekvő 260 ezer négyzetmé­ternyi területen. Eddig a múlt. A jelen: utol­jára rendeznek az idén BNV-t a Városligetben. A jövő? Nem­csak költözik, át is alakul a vá­sár. 1973-tól az Országos Me­zőgazdasági Kiállítás területén, Kőbányán nyitja meg kapuit, évente kétszer, tavasszal és ősszel. M. P. A Kaposvári Textilruházati Ktsz FÖLVESZ MÉRETES SZABÓKAT. Jelentkezés a ktsz elnökénél, Kaposvár, Április 4. el 1. sz. (12056) MEZŐGAZDA SÁGI FELHASZNÁLÓK, ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK, FIGYELEM! azonnal Hitünk 120X68-M, 175x118-«*. 160x92 -es, 230x92 -es ét 250x109-es méretű AC tetőfedő httHämpalát, valamint 80-as, 100-as, 125-ös, 150-es méretű AC nyomócsövet, 200-as mérető AC lefolyóosövet. Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, AGROKER KAposwáe, Jutái tát, tstefoa: 14-231 (43303® KAPOSVÁRI VASIPARI VÁLLALAT fölvesz 5—10 éves üzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököl­termelésirányító munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint Ajánlatokat „Szervezőkészség” jeligére, 433107. számra a Magyar Hirdetőbe kérjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom