Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

Munka a kertben A* élet tovább fejlesztett egy gondolatot: az idő már több, mint pénz! A tudomány, technika századát éljük. Az ember a holdra tette a lábát és fürkésző szemével vizsgál­ja azt. Itt a földön a számító­gép zenét szerez, és robbanás­szerűen hódít a műanyag, az autó, a ... minden. A gyógy­szerfogyasztásban mindenkit megelőzünk a világon. Loho­lunk, sietünk, rohanunk! «-Mi lesz belőled emberkel?« Le­vegőnk túlszennyezett, fiziku­munk gyorsabban kopik, mint valaha a múlt század embe­réé kopott, egészségünk állan­dóan károsodik. A városi em­ber meglehetősen ingerlékeny, ideges., A szakemberek, orvo­sok és statisztikusok most kezdenek egy reprezentatív felméréshez: milyen betegség a leggyakoribb hazánkban ? Mivel mennek az orvoshoz, milyen betegséggel fekszenek legtöbben a kórházban? És: miért oly gyakori a városi embernél a magas vérnyomás, miért nincs étvágya? Az idő több mint pénz? Le­het, de az ember egészsége, élete annál is drágább. Isme­rünk mi egy másik nagy mon­dást is. Vissza a természet­hez! A legjobb, a leghatáso­sabb gyógyszer, gyógymód: munka, mozgás, tevékenyke­dés a kertben. Nincs az az idegcsillapító, amely úgy hat­na, úgy oldaná a rohanó, agyonterhelt emberben a fe­szültséget, mint a kora regge­li vagy késő délutáni ásás, lo­csolás — matatás a földön, később a zöldben, az árnyas fák alatt. Benedek István híres ideg- és elmeszakértő, pedagógus és zsurnaliszta is ezt ajánlotta egészségesnek, de a legsúlyo­sabb lelkibetegeknek is! Nem­csak ajánlotta, meg is csinál­ta, ott a pusztán, amelynek életéről felejthetetlen könyvet írt Aranyketrec címmel. A kerti munkát egész év­ben, egy életen át végezheti az ember. Most, hogy tavaszias az idő, legtöbb helyen már felásták a kerteket, nyitják a szőlőt, ve­tik a borsót, szórják a mű­trágyát. A tartós jó idő árny­oldala: a tartós szárazság. Szükséges tehát a kertek föld­jeinek, veteményeseinek ál­landó locsolása. A kerti mun­ka »rabbá« teszi az embert, akad ott tennivaló, munka ko­ra tavasztól késő őszig — mindennap. E rövid cikk nem szolgálhat szakmai tanácsok­kal, nem pótolhatja a szak­könyvek alapos értő tanácsait. Csupán a kerti munka »hasz­nát« próbáltuk ecsetelni. Mert a föld, a munka, igaz »rabbá« teszi az embert, de busásan fizet e »rabságért«. Hiszen mi lehet szebb dolog, jobb dolog a tiszta levegőnél, a szemet, lelket nyugtató zöldellő kert­nél? A hosszabb távon vég­zett ritmikus fizikai munka gyógyhatása ismert, megjön az étvágy és az édes álom, az­után a derű, a lelkinyugalom. Szalonnát pirítani a kert végében, kihúzni a zöldhagy­mát a földből, fehér cipó, friss, hideg víz agyagkorsóból, megropogtatni az egészségesen fáradt derekat — egyszerűsé­Olasz mártás 3 deka vaj, 18 deka hagy­ma, 1 dl fehér bor, törött bors, 10 deka gomba, só 5 deka sonka. A megtisztított vöröshagy­mát finom kockákra vágjuk, A megtisztított és több víz­ben jól megmosott gombát, zöldpetrezselymet és a son­kát is apróra vágjuk, forró vajban a hagymát félig meg­pirítjuk, beletesszük a gom­bát, a zöldpetrezselymet, majd az egészet megsózzuk, borsozzuk, s még megpirít­juk. Ezután adjuk hozzá a fehér bort, paradicsompürét, vágott sonkát és a már kész barna mártást. Jól elkever­jük és 8—10 percig főzzük. Az olasz mártást nem szűr­jük át. r Évfordulók áprilisban 1 2 3 4 5 mnwn i*«» 6 7 8 9 10 «S .... 11 12 fül 13 14 .... j !!:: | 1 5 16 ■■■DB ■ ■■■ ■ ■■E ■ ■■■ 17 18 19 mamin mmmm »mww mmma 20 21 :ss ■■■a ■■■■ 22 ■ BEK ■ ■■* «■■■ 23 ■ ■■■ ■ ■■■ . ■■■■ 24 25 BS ■■■■ 2b 27 ■■■■ ■■■■ *■■■ ■Mám ■■■■ n 28 !!•!!■ 29 :::: UH 30 :::: 31 32 33 SBBf 34 35 36 37 | $55? VÍZSZINTES: 1. író, äpr. 24-én 90 éve született. ti. Bánat ellentéte. 10. Iparral foglalkozik 11. Nem fölé. 12. Törlőgumi. 13. Élénken figyelő. 14. Edith Piaf. 15. Ki, oroszul. 17. Létezett. 18. Régi ruhadarab. 20. Kavics. 21. Takács Anna. 23. Cár mássalhangzói. 24. Feltaláló, íoo éve április 2-án halt meg. 2ti. Régészeti feltárás, 29. Bátor, önfeláldozó, 31. Használja a ceruzáját. 32. Niesak. 34. Itt született április 23-án 120 éve Mednyánszky László 37. Elhasználódott vas. FÜGGŐLEGES: 1. Nevezetes. 2. Lábravaló, névelővel. 3. Hasadna közepe. 4. Női pév. 5. Korszakot. 7. Fogolyé. 8. Átkarolta. 9. 160 éve, ápr. 26-án született Flotow német zeneszerző* Egyik operájának címe. 16. Eszes. 19. Zeneszerző, 7S év« ápr. 3-án halt meg. 21. Vigyázó. 24. Nem ebbe. 25. Téli sport. 26. Nem mozgó. 27. A növény része. 28. Ceruza. 30. Ilona becézve. 31. Igevégzodés. 33. Lánc páros betűi. 35. E. V. 36. ízes mássalhangzói, K. J* Beküldendő a vízszintes L, M,; 34. és a függőleges 9., 10. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 107£. ápri­lis 7-én, pénteken délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá_: »Gyer­mekkeresztrejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Citera: Doromb; Te­kerőlant ; Duda; Tilinkó. Johanna Spyri: Heidi című könyvét nyerték a következő pajtások: Csonták Tibor, Gelen­csér Erika, Kaposvár; Gergye László, Marcali; Juni Zsuzsa, Gázló. A könyvieket postán küld Mik ti gükben is nagyszerű dolgok ezek. Mennyivel jobb így kö­szönteni vagy búcsúztatni a napot, mint tablettával, négy­öt feketével, karikás szemmel, zúgó fejjel. Az anyagi haszonról nem is beszéltünk, pedig az is je­lentős, hiszen a zöldség, de a virág ára is elég magas, és beszerzése gyakran gondot okoz. Jó munkát, kellemes fáradt­ságot és jó étvágyat, kedves olvasó! S. A. OTTHON CSALÁD A természet gyógyszertárából Gyógyító fűszerek NEMRÉG A RÁDIÓBAN, egy gyermekekről készült ri­portban megkérdezték, hogy mit szeret enni. A gyermek azt felelte, hogy többek között na­gyon szereti a fokhagymás pi­rított kenyeret. A hagyma és a fokhagyma már régi idők óta táplálékunk nélkülözhetetlen része. Tudjuk azt is, hogy már Hypokratesz idejében is ismerték nemcsak mint fűszert, hanem mint népi gyógyszert is. Az emberek köztudatában elterjedt az a hit, hogy a fok­hagyma azért jó és hasznos, mert arzént tartalmaz, és en­nek köszönheti gyógyító hatá­sát. Ez a felfogás téves. A té­vedés abból származik, hogy egy bizonyos arzén vegyület melegítésekor olyan fehér gőz keletkezik, melynek fokhagy­maszaga van és rendkívül erős méreg. A hasonlóság látszóla­gos tehát. Az arzént régebben is és most is a gyógyszeripar­ban használják stimuláló és étvágyhozó szernek. A közép­korban méregnek használták, és sok ember az áldozata lett. Azonban a hagyma, valamint a fokhagyma olyan illő olajo­kat tartalmaz, melyek nemcsak a szem és az orr, hanem a gyomor nyálkahártyáját is iz­gatják, fokozzák az étvágyat Három évtizeddel ezelőtt kí­sérletekkel igazolódott, hogy a hagymának és a fokhagymá­nak baktérium- és parazita­ölő hatása van. Ennek igazo­lására az egyik bacilusvadász tudós kísérlete szolgál, aki üvegbúra alatt zúzott fokhagy­mát és tőle távol egy pohár, szám tálán mikroorganizmus­sal szennyezett vizet helyezett el. Néhány óra múlva megle­petésére a vízből a mikroorga­nizmusok eltűntek, elpusztul­tak az illő olajok hatására. Hasonló tulajdonsága sok növénynek van (diólevél, le­vendula, mustár, torma stb.). Vegytanilag ezek az illő olajok különböznek egymástól és mindegyik más és más bakté­riumra, illetve mikroorganiz­musra hat. Hamar szétbomla- nak, és ilyenkor elvesztik ha­tásukat. A hagyma és a fokhagyma hatására evéskor a szájban, ahol normális körülmények között is millió baktérium van, ezek a baktériumok el pusztulnak. A hagyma és a fokhagyma a náthára és a torokfájásra is kitűnő hatással van. A torok­pír hamar elmúlik, a láz csökken, a megduzzadt man­dulák leapadnak. A hagyma fertőtlenítő hatású egész emésztőrendszerünkre. Csök­kenti az idült gyulladásos je­lenségeket, s szabályozza a gyomor- és bélműködést. A krónika szerint Egyip­tomban a piramisok építése idejében a rabszolgáknál be­állt tömeges halálos bélfertő­zést — a nagy meleg és szennyezett víz miatt — a fokhagymával gyógyították. A KÉT NÖVÉNVBÖL ké­szült gyógyszerek nagyon jól hatnak a bélbetegségekre, hasznosak a magas vérnyo­más, az érelmeszesedés ellen, javítják a szívműködést, és jó közérzetet biztosítanak. Olyan megfigyelések is van­nak, hogy a szívinfarktus meg­előzésében is szerepet játsza­nak. A hagyma és a fokhagy­ma kis mennyiségben fehér­jét, cukrot, vitaminokat és ér­tékes sókat is tartalmaznak. Dr. Hiev nia 1 wf wm LFGCbiNos^eeAK A NöK* Divatkaleidoszkóp —1972 A szomszédos Ausztria divattervezői a tavaszi szezonra főleg kétrészes, sima vonalú kiskosztümöket, ajánlanak. Ked­velt színeik a fűzöld, a sötétkék-fehér, valamint a klasszi­kus színösszeállítás: a sötétkék-fehér-piros kombinációja. Franciaországban a kellemes, nőies vonalak mellett igen sok az úgynevezett »tengerész modell«, a matrózruha fazon különböző változatai. Kedvelt színeik a fekte-fehér, a ko­rallpiros és a világossárga. Ismét nagy divat a pepita és a csíkos anyag, különbözőszínösszeállításoksban. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1078. április Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom