Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
MAI KOMMENTÁRUNK BESZÉLGETÉS A GONDOSKODÁSRÓL »A szövetkezeti küldöttválasztó közgyűléseken és a területi szövetségek küldöttértekezletein sok helyen fölvetették a nyugdíjkorhatár leszállítását és a szociális ellátás egyes problémáit. Gyakorta hevesen és némi türelmetlenséggel ... a nyugdíjkorhatár leszállítása nem olyan egyszerű, mint ahogy első pillanatra látszik. Higgadtan végig kell gondolni ennek összes vonatkozását és kihatását.« (Idézet Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének a II. tsz-kongresszuson elmondott hozzászólásából.) VITATKOZÓK — Szorító, nyomasztó gond ez a nyugdíj. — Nem véletlen az sem, hogy a kongresszusi készülődés időszakában az országban mindenütt szóvá tették ezt. — Persze nemcsak most, korábban is téma volt ez falun. — Emberi dolog, hogy mindig azt a kérést, kívánságot hajtogatjuk, ismételjük, ami legjobban bánt. Tin nem azt mondom, hogy nem kell megszüntetni az ipari és a mező- gazdasági dolgozók nyugdíj - korhatárában meglévő különbségeket. Meg kell szüntetni. De hiába akar kétszáz forintért vásárolni az, akinek csak száz forint van a zsebében! Más szóval: nemcsak jogos igény létezik, hanem reális lehetőség is. — Ez igaz. De próbáld ezt megértetni azzal az 59—60 éves parasztasszonnyal, akinek már igencsak nehezére esik a munka, de tennie kell, hogy biztosítsa öreg napjaira a megélhetést. — Nem egyszerű és nem is népszerű munka ez. De az is igaz, hogy a magyar paraszt- ember a józan eszéről híres volt mindig. Megérti, sőt ma sokkal inkább megérti a valóság érveit, mint máskor. Csak őszintének kell lenni, csak mindig az igazat kell mondani, és annyit ígérni, amennyi egészen biztosan megvalósítható. AZ ÉRVEK A mostani tervidőszakban sem szövetkezeti, sem állami forrásból nem tudjuk megteremteni a nyugdíjkorhatár leszállításának feltételét. Ez az intézkedés ugyanis több, mint egymilliárd forintot igényelne. Az összeg előteremtéséhez a termelőszövetkezetek jelenlegi társadalombiztosítási járulékát csaknem a kétszeresére kellene emelni. Ha szövetkezeteink gazdálkodása, jövedelmi viszonyai olyanok lennének, minden további nélkül végre lehetne ezt hajtani. De ma ez az elvonás azzal járna, hogy a közös munkákban rendszeresen részt Rendszerető fiatalok Jelenleg 76 ipari tanulója van a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat tabi gyáregységének. Legtöbb közöttük a lakatostanuló, de sokan sajátítják el a hegesztés és a villanyszerelés tudnivalóit is. vevő tagok személyi jövedelme csökkenne. Es a mai dolgozók holnap nyugdíjasok lesznek, az alacsonyabb jövedelem később alacsonyabb nyugdíjjal is járna. Ez csak az egyik oka. A másik: az intézkedéssel az országban százezer szövetkezeti tag válna nyugdíjassá, egy csapásra ennyivel kevesebb emberre lehetne számítani a közös munkában. Ilyen nagymértékű munkaerő-csökkenést képtelenség pótolni gépekkel, kémiai szerekkel, technikával. Végezetül még egy adat: jelenleg szövetkezeteinkben három aktív kereső tagra két nyugdíjas, öregségi és munkaképtelenségi járadékos jut! MONOLÓG — Sokan talán azt hiszik, hogy a vezetők nem érzik át parasztságunknak ezt a gondját. Dehogy isnem! Éppen a kongresszuson beszéltem az egyik országos vezetővel. Az, hogy csak később kerülhet rá sor, legalább annyira nyomasztja őköt, mint azt a parasztembert, aki személyesen érdekelt benne. Ezután a beszélgetés után gondolkodtam el azon is, hogy természetes, ha nőnek az igények. De azért egy kicsit eltolódott az arány. Mintha megfeledkeztünk volna arról, hogy honnan indultunk, milyen és mennyi sorsot jobbá formáló változást valósítottunk meg! Alig több .mint egy évtized alatt mennyi évszázados sebet gyógyítottunk be! Ez is a valósághoz tartozik, erről is többet kellene beszélni VALLOMÁS A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat tabi gyáregységében járva láthattuk, hogy mindenütt nagy a rend, tehát a felnőttek is rendszeretők itt. Hanyecz Imre főmérnök kalauzolásával ezt tapasztaltuk, bármerre néztünk. Mégis érdemes a fiatalokról külön is szólni... Ebben a gyáregységben, ahol a belső üzemi gyártó tevékenység mintegy 8 millió, a külső üzemi épületgépészeti tevékenység pedig 18 millió forint termelési értéket produkált tavaly, nagy gondot fordítanak a szakember-utánpótlásra. A munkák kényesek, nagy értékűek, s azoknak, akik ezeknek az elvégzésére vállalkoztak, megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük. Mint azt a gyáregység főmérnökétől megtudtuk, minden évben szerveznek hegesztőtanfolya- mot. Erre a helyi képzésre azért is van nagy szükség, mert az egység lakatosprofilja ezt megköveteli. Az oktatást a helyi műszakiakra bízták. Tavaly tizennyolcán végezték el a tanfolyamot — köztük négy nő. Hasonló képzést szeretnének az idén Is megvalósítani, de úgy — a főmérnök szavaival élve —, hogy a hallgatóknak legalább a fele nő legyen. Mert a nőknek, úgymond, nagyobb az érzékük a finomabb munkához, és a jó minőségű hegesztést ez nagyban elősegíti. Nagyon sokat tettek ennél a gyáregységnél a dolgozó nők munkakörülményeinek a javításáért, sőt otthoni tennivalóikon is könnyítettek. Saját erőből például külön öltözőt létesítettek a nő dolgozóknak. Egy aktívaértekezlet eredményeként húsbeszerzési akciót bonyolít le a gyáregység — ösz- szeírják, kinek mennyi hús kell, s azt beszerzik az igénylőknek —, aztán mosógépet és centrifugát vettek, s ezeket díjmentesen kikölcsönzik az asszonyoknak. Különálló, kerttel és szép kerítéssel ellátott, gondozott környezetben levő épület hívja fel magára a figyelmet a gyáregység területén. Kétszáztíz dolgozó részére található benne öltöző, zuhanyozó. A kerítés sarkában egy táblán ez olvasható: »A szociális épület és környéke a gyáregység KISZ alapszervezetének a védnöksége alatt álL« Negyvennyolc KISZ-es van a gyáregység dolgozói, alkalmazottai és ipari tanulói között. Ez a szám a teljes foglalkoztatott állománynak csak kis része. Ám így is — és ezzel is — jelt adnak magukról a fiatalok, a munkájuk mellett. 8 E, tsz-elnök ott csak hangosan gondolkodott. A szüleiről beszélt és saját magáról, meg a régmúlt időkről. A tizenöt hold földről, ahol úgy gazdálkodtak, hogy a szomszédok lesték a módszerüket. Mert a legnehezebb időszakban is mindig eleget tudtak tenni kötelezettségeiknek, és mindig megéltek, mindig gyarapodtak. Nem járt náluk soha végrehajtó, nem érkezett soha felszólítás, hogy valami hátralékuk van — és futotta mindig mindenre. Ha szűkösen is, de futotta. — Azzal a tizenöt hold földdel ma én nem tudnám azt a nyugodt öregséget biztosítani a szüleimnek, mint ami van. Nem tudnám a hatszáz forintot az asztalukra tenni, nem állnának hízók az óljukban, nem lenne olyan békés, biztos, gondtalan az életük, mint amilyen most. Ez csak az én személyes véleményem. De ha tiszta szívvel magába néz mindenki, azt hiszem igen sokan elmondhatják ezt. ÖSSZEGEZÉS Attól a tsz-elnöktől ott, a Parlament folyosóján nem kért nyilatkozatot senki. Az a Beszélünk a gondoskodásról — beszéljünk is róla. De száz forintból kétszázat nem lehet kifizetni, önmaga ellensége, aki elrugaszkodik a valóságtól. »A messze ágazó közgazda- sági összefüggések figyelem- bevételével a nyugdíjkorhatár valamennyi szükséges feltételét a későbbi időben csak több irányú intézkedések sorozatával lehet megteremteni... ez az állásfoglalás — a reális feltételeket és kihatásokat józanul mérlegelve — a jelen időszakban a termelőszövetkezetek helyesen értelmezett érdekeit is szolgálja.« Es ez a valóság. Vörös Márta Űj törvény született Az országgyűlés a módosított alkotmány elfogadása után az egészségügyről szóló törvénytervezettel foglalkozott. Sokan nem tudják, hogy az elmúlt hónapokban megyénkben hányán és hányán — orvosok és országgyűlési képviselők — dolgoztak a törvénytervezet kialakításán. Ennek mintegy összefoglalója volt Varga Karoly képviselőnknek országgyűlési felszólalása csütörtökön. De így történt ez minden megyében. Széles körben vitatkoztak, beszéltek az egészségügyi törvénytervezetről, melyet az országgyűlés elfogadott. A magyar országgyűlés már 1876. április 3-án, a világon az elsők között alkotott — a maga idejében haladó jellegű — közegészségügyi törvényt. Egy évszázada rohamosan fejlődött az orvostudomány, változott az egészségügyi ellátás intézményhálózata, működése, mégsem ezek tették elsősorban szükségessé; hogy új törvényt hozzunk az egészségügyről. A szükségességet a népünk életében, társadalmunk jellegében történt változásokban jelölhetjük meg. Arra a kérdésre, hogy mi tette lehetővé az új törvény megszületését, ekképp felelhetünk: a felszabadulás hozta történelmi sorsforduló, a munkáshatalom, az, hogy szocialista társadalmat építünk. Ennek megfelelően fejlesztettük eddig is az egészségügyet, most pedig törvényben fogalmaztuk meg az állampolgárok új jogait és kötelességeit. A szocialista Magyarországon az egészségügy allami feladat. Hogyan teljesíti feladatát az állam? Az állampolgárok nagy érdeklődéssel kísérték — kísérhették — az egészségügyről szóló áj törvény megalkotását. Tehát olyat vártak, ami feleletet ad társadalmi-politikai kérdésekre. A legfontosabb az új törvényben: — a 25. szakaszban mondja ki —, az egészség- ügyi ellátás állampolgári jog. Ki kell emelni új törvényünkből azt is, amit a 75. szakaszban olvashatunk. Biztosítani kell, hogy az állampolgárok ellenszolgáltatás nélkül részesüljenek a gyógykezelésben. Az állami egészségügyi ellátásért — a 75. szakasz második bekezdése szerint — az állampolgár anyagi ellenszolgáltatást nem nyújthat, orvos el nem fogadhat. Azt mondtuk fentebb, hogy nálunk az egészségügy állami feladat. Ez azt jelenti, hogy például Somogybán a tanácsok hatáskörében van az egészségügy fejlesztése. Így igaz, de hozzá kell tennünk. hogy össztársadalmi feladat is. Sokrétű az a terület, melyben az állampolgárok valóban az egész társadalom ügyévé tehetik az egészségügyet. Például a környezet védelmében. Vagy: az élelmiszer-ellátás higiéniájának biztosításában. A törvény egészére a megfontoltság. az állampolgárok érdekvédelme a jellemző. Éppen ezért reális az új egészségügyi törvényünk, melyét meg kell ismernünk, hogy élhessünk jogainkkal, tudjuk kötelességeinket. A törvény szellemének megvalósulásáért azonban egyelőre legtöbbet az orvostársadalomnak, az egészségügyi intézmények vezetőinek, az orvosoknak kell tenniük, nekik kell példát mutatva dolgozniuk az új törvény szellemében. H. B. kiváló lett A SOMOGY—ZALA megyei tégla- és cserépipari vállalat Az eredményekre építve Kiváló vállalat lett a tavalyi gazdálkodási eredményei alapján a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. Az erről szóló oklevelet tegnap a kaposvári Fegyveres Erők Klubjában adta át dr. László Tivadar, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője és Juhász Ottó, az építők szakszervezete központi vezetőségének titkára. Az ünnepségen részt vett Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára is. Ignác Voljc, a ljubljanai téglagyár igazgatója, a Jugoszláv Téglaipari Szövetség elnöke és Dzsán Wojtorovicz, a katowicei téglagyár igazgatója is eljött az ünnepségre. Dr. László Tivadar ünnepi beszédében arról szólt, hogy a mostani kitüntetés hosszú évek szívós munkájának az eredménye. Kihasználták a régi gyárakat, nyereségesen üzemeltették az újakat, s ez tette lehetővé, hogy a magyar téglaiparban a múlt évben ilyen szép gazdasági eredményeket érjen el ez a vállalat. Tavaly az előző évinél ötmillió darabbal több téglát gyártott annak ellenére, hogy az egyik — csaknem tízmilliós kapacitással dolgozó — gyárukat le kellett állítani. Ez az ötmillióval több tégla körülbelül kétszáz lakás felépítéséhez elegendő, s ha a számokat így szemléljük, akkor szembetűnőbb, hogy milyen jelentősége van az iparban a tervtúlteljesítésnek. Nemcsak a termelés, a termelékenység is jelentősen emelkedett, hatékonyabb volt a gazdálkodás, nőttek a személyi jövedelmek. A vállalat eredménye a 28 gyárban dolgozó emberek tevékenységének a gyümölcse. A múlt évi gazdálkodás alapján elnyerte az élüzem címet a bö- hönyei, a teskándi és a dióskáli téglagyár. A Gutorföldén, Zalatövőn, Kaposmérőben, Kőröshegyen működő régi, a balatonszentgyörgyi új téglagyár, valamint a nagykanizsai javítóműhely a szocialista üzem megtisztelő cím birtokosa lett. Hogyan lehetett ezt elérni? A kérdésre Fehér József igazgató válaszolt az ünnepségen elmondott beszédében^ ezerkétszáz dolgozójuk tagja a törzsgárdának. Ötven szocialista brigád a mozgatórugója a munkaversenynek, s a versenymozgalom tartalmi színvonala évről évre emelkedett. Vállalásaik megtételénél mindinkább az egész vállalatot érintő feladatokat vettek figyelembe. Egyszóval a vállalatvezetés és a dolgozók együttes munkájának az eredménye. A gyárakban a nehéz fizikai munka csökkentésére egy év alatt 151 ezer forintot fordítottak. Három téglagyárban új, korszerű fürdőt helyeztek üzembe. A téglagyári lakások javítására hatszázezer forintot fordított a vállalat. A munkások szállítására csak a múlt évben hat új mikrobuszt vásároltak. Ezek a kiragadott példáié is jól bizonyítják: a vállalat törődik dolgozóival, s ez alapot jelent arra, hogy a munkások szív vei-lélekkel vegyenek részt a célkitűzések megvalósításában. Juhász Ottó felszólalásában éppen arra figyelmeztetett, hogy a soron következő feladatoknak csak úgy tud megfelelni a vállalat, ha a mostani eredményekre támaszkodva a szocialista és az e címért küzdő brigádok munkája még tartalmasabbá válik. A feladatok nőnek. Somogybán a negyedik ötéves terv időszaka alatt tízmilliárd forintnál több építési jellegű beruházást kell megvalósítani. Az építőipari kapacitás megteremtése mellett — mint azt Bogó László elmondta — csak úgy valósulhat meg a terv, ha az építőanyag-ipar is teljesíti a rá váró feladatokat. A jelenlegi adottságok jobb ki- használása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése lehet a leginkább járható út. A vállalat már tett lépéseket e tevékenység javítására. A távlati fejlesztési terv megvalósítására szerződést kötött az Építésgazdasági és Szervezési Intézettel, s megbízta, hogy a meglévő téglaipari technológiák költségszínvonalát elemezze. Ez ad majd alapot a következő évek fejlesztési koncepciójának kidolgozására. A távlati célok mellett az idei év főbb célkitűzései is a gazdasági munka javítását szolgálják: a technológiai és munkafegyelem szilárdítása, az elektronikus ügyvitelre való áttérés megkezdése, a hatékonyság 5,9 százalékos emelkedése jelzik a fejlődés irányát. K. L. átlagtermést terveztek Mint az utóbbi években mindig, most is 125 hold cukorrépát vetettek a kaposíüredi Vörös Október Termelőszövetkezetben. Kétszáz mázsás átlagtermést terveztek. S ehhez minden adott. Most már csak a kedvező időjárásnak kell »besegíteni«. A gyomtalanítás a somogy- aszalói üzemegységben vegyi úton történik. Egy-egy holdra hat mázsa jut a vegyes műtrágyából. A füredi üzemegységben — mely munkaerő tekintetébe« saereaceésebb-toelipzetben van az aszalóinál — kézi kapálással védekeznek a gyomok ellen. Egyelés és kétszeri kapálás — ez lesz a győzelem biztosítéka. Perger István, a termelőszövetkezet elnöke azt is elmondta, hogy a szedést nyolcvan százalékban gépesítették. Az elkövetkező években is tartani akarják a szintet: a cukorrépa területét nincs szándékukban csökkenteni. A termésre egyébkén*; a Kapeaua»i Gikorgyarta! - merzádiete.
