Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! is * 5» # Ára: 80 fillér SommmiNéplaa AZ MSZMP SOMOGY M EGY El BÍZÓ TtSÁGÁNAK LA P J A XXVIII. évfolyam 93. szám 1972. április 21.. péntek Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A képviselők elfogadták az új egészségügyi törvényt Békefelhívás A volt európai ellenállók római értekezletén tavaly békefelhívást fogadtak el. E felhívást nyújtotta át Losonezi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének az Országházban Tömpe István, a Magyar Partizánszövetség alelnöke. (MTI Fotó — KS) Tegnap délelőtt 10 órakor az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának eUwke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, toAz ülést Aipró Antal, ,az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az egészségügyről szóló vábbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. bő Zoltán egészségügyi miniszter terjesztette elő. I törvényjavaslatot a Magyar Népköztársaság kor- I mánya nevében dr. SzaDr. Szabó Zoltán expozéja Bevezetőben utalt arra, hogy egészségügyünk alaptörvénye ma is a XIV. törvénycikk, amelyet a magyar országgyűlés 1876. április 3-án fogadott el. A törvény a maga idejében korszerű volt, rendelkezései nem egy kérdésben haladó szellemiben szabályozták a közegészségügyet. Az uralkodó osztályok és az államhatalom azonban csak részben, hiányosan valósította meg a benne foglaltakat. — A Magyar Tanácsköztár- sasá-g állami feladattá nyilvánította az egészségügyet: megvalósította irányításának egységet, a betegségi biztosítás kiterjedt minden munkásra és alkalmazottra, biztosította számukra az ingyenes kórházi ellátást. Elsőrendű feladattá vált az anya- és gyermekvédelem, s az egészségügyi intézkedések egyik fő célja a megelőzés volt. Az ellenforradalom azonban visszavonta a Tanácsköztársaság alapvető egészségügyi intézkedéseit. — A felszabadulás, a munkáshatalom és a proletárdiktatúra nyitotta meg az utat ismét ahhoz, hogy az egészségügy valóban »népegészségügy «-gyé váljék. Az egészségügy állami feladat — Egészségügyünknek és egészségpolitikánknak azok az eredményei, amelyeket a dolgozó ember jóléte és boldogulása szolgálatában elértünk, méltó és elismert vívmányai szocializmust építő társadalmunknak, jelentős tényezői népünk életszínvonalának — mondotta a miniszter, majd részletesen szólt a második világháborúban súlyos károkat szenvedett magyar egészségügy újjászervezéséről, az elvhez nyújtott értékes szovjet segítségről. immár állami feladattá vált egészségügyünk, elmúlt két évtized során elért eredményeiről. Ezek sorában megemlítette, hogy a munkás- osztály fokozottabb egészség- ügyi ellátása érdekében fejlesztettük az üzemegészségügyet és az ipari területek egészségügyi intézményeit. Széleskörű gyakorlattá vált a megelőzés, továbbá az ellátás és a megelőzés módszereként — mind általánosabbá válik a gondozás. Az anya- és gyermekvédelem feladatait sokoldalú szakszolgálat ás intézményhálózat el. Nagymértékben .ölük a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Államosítottuk a gyógyszertárakat, s a gyógyszerigényt túlnyomóan a hazai, termelésből elégítjük ki. Aláhúzta a miniszter, hogy egv >bb körű és mind ] egász_ , sz.~ittu.ita társadalom é s a szocialista egészségügy fejlődésének eredményei, társadalmi és gazdasági előrehaladásunk szükségessé, s egyben lehetővé is teszi új egészség- ügyi törvény megalkotását. A miniszter hangoztatta, hogy az új törvényjavaslat magában foglalja a Magyar Népköztársaság egészségpolitikájának alapelveit, egészségügyünk alapvető célkitűzéseit. Kimondja, hogy az egészségügy állami feladat, amely egyben az egész társadalom ügye is. — A Minisztertanács ez év februári rendeletével gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításában, ingyenes orvosi ellátásban és gyógykezelésben részesül — mondotta ezután. Ezt figyelembe véve, és az alkotmány szellemével összhangban, a törvényjavaslat az egészség- ügyi ellátáshoz való jogot állampolgári joggá nyilvánítja. A továbbiakban arról beszélt a miniszter, hogy a törvényjavaslat rendelkezései előírják az egészségügy, az orvosok, gyógyszerészek, egészség- ügyi dolgozók kötelező feladatait, s meghatározott esetekben a hivatalos személyeket megillető jogi védelmet biztosítja számukra. Ugyanakkor — a kötelező ellátási feladatok végrehajtásában — védik az állampolgárok személyiségét, jogbiztonságát, s kényszert csak a társadalom érdekében engedélyeznek. — Újak a javaslatnak azok az előírásai, amelyek az eltartottak megbetegedése esetén az eltartók kötelességeit szabják meg. A rendelkezések meghatározzák azokat a kötelességeket is, amelyek elsősegélynél vagy más indokolt esetben a veszélyeztetettek környezetében tartózkodóktól elv Írhatók. Ezekben a rendelkezésekben is társadalmunk humanizmusa, az emberiség elvárható és tiszteletre méltó egyéni kötelezettségei tükröződnek — mondotta. A gyermek nem pusztán az egyén ügye — A járóbeteg-ellátás egésze, a fekvőbeteg gyógyintézeteknek pedig csaknem háromnegyed része a tanácsok fenntartásában és közvetlen irányításával működik — folytatta. A tanácsok, fennállásuk óta, sokat tettek, jelentős eredményeket értek el a lakos, ság egészségügyi ellátásának fejlesztésében. Példaként említette azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a községi tanácsok a falvak körzeti orvosi ellátásában elértek. — Az új tanácstörvény tovább fejlesztette az egészségügy terén is a tanácsok önállóságát, növelte feladataikat és felelősségüket. Azonban a gyógyítás és a korszerű orvostudomány minden szükséges feltételét a tanácsok külön-külön a maguk hatáskörében nem biztosíthatják, ez nem is volna lehetséges. Ezért az egészség- ügyi ellátás, a gyógyítás különleges felkészültséget igénylő feladatait a tanácsi és a központi Intézmények rendszere egészének kell megoldania. Ehhez viszont szaktevékenységük összehangolására, az intézmények hatékony együttműködésére van szükség. A törvényjavaslat biztosítja az egészségügy egységének garanciáit. A miniszter aláhúzta: egészségügyünk egyik vezető elve és feladata a megelőzés. A javaslat egyes szakaszai általában, és ha szükséges, részleteiben is szabályozzák mind a közegészségügyben és járványügyben, mind a gyógyító-megBefejeződtek a magyar—egyiptomi tárgyalások előző ellátásban a megelőzés teendőit és követelményeit. Az anya-, csecsemő- és gyermek- védelmet, mint a megelőzés egyik fontos feladatát, a javaslat külön is kiemeli. Az 1938-hoz viszonyítva a szüléssel összefüggő anyai halálozás egyhetedére, az ezer él- veszülöttre számított csecsemőhalálozás 131-ről 36-ra csökkent. Azonban nem kerülhetik el figyelmünket a még meglevő gondok és nehézségek — tette hozzá dr. Szabó Zoltán. A bölcsődék az elhelyezési kérések egy részét ma még nem tudják teljesíteni. Többet kell tennünk a fiatalok egészséges életmódra neveléséért is. Magas a művi vetélések száma. Az élveszületettek 10,7 százaléka koraszülött, az egy éves korukig elhalt kisdedek kétharmada (68,5 százaléka) közülük kerül ki. A közvéleményt és az államvezetést hosszú idő óta foglalkoztatja a természetes szaporulat arányszáma. A születési arányszám, amely 1962-ben 12,9 ezrelék volt, ha mérsékelten is, de évről évre fokozatosan növekedett. 1966-ban 13,6 ezrelék volt, 1968-ban pedig elérte a 15,1 ezreléket. Két éve azonban ez a folyamat megállt: 1971-ben 14,5 ezrelék volt az élve születettek aránya. Ez a szám elgondolkozásra késztet. A gyermek nem pusztán az egyén ügye, nem pusztán magánügy! Az egész társadalom, a nép, a nemzet jövője függ tőle. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a kormány — a népgazdaság lehetőségeivel összhangban — további intézkedéseket tervez az anyaság, a család védelme, a gyermek(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt Kairóban, az Arao Szocialista Unió székházában befejeződtek a hivatalos tárgyalások az MSZMP és az ASZÚ küldöttségei között. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szajed Maréi, az ASZÚ Központi Bizottságának első titkára megállapodást írt alá a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Szocialista Unió együttműködésének fejlesztéséről. Ugyancsak jóváhagyták a közös közleményt, amelyet a magyar pártküldöttség egyiptomi látogatásáról, a két küldöttség tárgyalásairól adnak ki. A meleg, baráti légkörben lezajlott záróülésen Szajed Maréi elismerését fejezte ki az együtt végzett eredményes munkáért, majd megkérte a Április 18—20 között Moszkvában a barátság és a kölcsönös megértés légkörében ülésezett a KGST végrejhátó bi-' zottsága. A Moszkvában tegnap délután kiadott hivatalos közlemény szerint az ülésen hazánkat Vályi Péter miniszterelnök-helyettes képviselte. magyar pártkiüldöttséget, hogy tolmácsolja az Arab Szocialista Unió üdvözletét és jókívánságait a magyar népnek, az MSZMP tagságának és személy szerint Kádár Jánosnak. A záróülést követően Biszku Béla a Sheraton szállóban ebédet adott az ASZÚ küldöttségének tiszteletére. Délután Biszku Béla pártnapon találkozott a magyar kolónia dolgozóival, s tájékoztatást adott az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről Este dr. Randé Jenő kairói magyar nagykövet fogadást adott a magyar pártküldöttség tiszteletére. Ma a szíriai Baath-párt meghívására Kairóból Damaszkuszba utazik az MSZMP küldöttsége. Ugyancsak miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát Bulgária, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia. Az ülésen jelen volt a jugoszláv kormány képviselője is. (Folytatás a 2. oldalon.) Vénet ért Moszkvába! a K6SI végrehajtó bizottságának ülése Munkatársuk tudósítása a Parlamentből Lesz-e „boríték“? Nem különlegességeiben, tartalmában volt a szokottnál ünnepélyesebb az ország- gyűlés első napja és ez a másodikra is rányomta a bélyegét. —Növeli az egészségügyi törvény jelentőségét, hogy az alkotmánymódosítással együtt tárgyaljuk — állapította meg felszólalásában az egyik képviselő. A másik azzal kezdte: — Az egészségügyi törvény megtMlósítása összefügg alkotmányunkkal. A somogyi képviselőcsoport nevében felszólaló Varga Károly is az állampolgári jogok oldaláról közelítette meg az egészségügyi törvényjavaslatot, amelynek 25. szakasza a gyógyitó-megelőzö ellátás térítésmentes igénybevételét állampolgári joggá nyilvánítja. De változik-e vajon az a gyakorlat, hogy a beteg »borítékot« ad az orvosnak? A 75. szakasz második bekezdése szerint »az állampolgár megkülönböztetett egészségügyi ellátása érdekében az orvosnak anyagi vagy egyéb előnyt nem nyújthat és az orvos azt nem fogadhatja el* Igen ám, de mit takar itt »a megkülönböztetett■« szó? — Egy kórház orvosai előtt ismertettem a törvényjavaslatot — meséli az egyik somogyi képviselő. — A 75. paragrafus felolvasásakor »kifelejtettem-« a megülönbözte- tett szót. Általános felzúdulás támadt ennél a résznél, és amikor folytatni akartam, megállítottak, hogy olvassam csak még egyszer! Akkor már nem felejtettem ki a »megkülönböztetett« jelzőt, és ettől szemmel láthatólag megkönnyebbültek. A dolog mindenesetre kétoldalú. Leszögezi a törvényjavaslat azt is, hogy a beteg ne adjon. Legélénkebb vitát a törvényjavaslatnak az anyaság, illetve a terhességmegszaki- tás kérdésével foglalkozó része váltotta ki. — A jelenlegi terhességmegszakítás nem teljesen veszélytelen, utána gyakoriak a koraszülések, a vetélések — mondta egy főorvos, Komárom megye képviselője. Mi a véleménye erről annak a három somogyi orvosnak, akik vendégként a karzatról hallgatták végig az egészségügyi törvénytervezet vitáját? — Somogy utolsó helyen áll a megyék között népszaporulat szempontjából. A koraszülések számában viszont első. Es mig a művi vetélések száma országosan csökkent, Somogybán nőtt — mondta dr. Andrasoffszky Barna, a mosdósi tüdőgyógyintézet igazgató főorvosa. — De ha nem társadalmi, csupán orvosi szemmel nézzük, akkor mi a helyzet? Az anya dönti el, megszüli-e gyermekét, vagy sem. Ugyanakkor köztudott, hogy az első terhesség megszakítása káros a többire. Ezt az aggodalmat igen sok képviselő (főként orvosok) osztották. Szenvedélyes hangon érveltek és felhívták a figyelmet a kérdés mögött meghúzódó összetett problémákra. Az egészségügyi törvény azonban kerettörvény, nem terjed ki a részletekre. Összefoglalja az egészségügy valamennyi ágára vonatkozó elvi és általános jellegű rendelkezéseket. Rezes Zsuzsa «
