Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
Törvényjavaslat az alkotmány egységes szövegéről (Folytatás a 2. Oldalról) ▼olt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként törvénybe foglalta az embernek ember által kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkás- osztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Nép- köztársaság ma szilárdabb, mint volt. Büszkék lehetünk eredményeinkre Népünket felvilágosult, művelt néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívülrekesztett dolgozó tömekek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és film embert nemesítő értékeit, serkentette a tudományok és a művészetek fejlődését, utat nyitott alkotóink, tudósaink bőven sugárzó tehetségének. Erősödött a szocialista közgondolkodás, az egyén és a közösség kapcsolata. Kulturális, művészeti életünkben vezető szerepet játszanak a szocialista tendenciák, s eredményesen segítik nagy társadalmi céljaink megvalósítását, a tartalmas emberi életet. A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a »három millió koldus« Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztartás közül 50-ben működik mosógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadó képessége még elenyészően kevés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészség- ügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban mór utolérte és túlszárnyalta a legfejlettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le vagyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék és történik is. Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szocialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden területén, az egész országban,, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elkerülhetetlenül törvényszerű, mert nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepette mént végbe. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében. !,"ív a jövőben még tovább . . sz c miista nemzeti egység realitás. Ma a munkás- osztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe és tömegmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország fein itt i"' ú vk nagy töims.gj .„y a.varaital vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a. magyar nép programja, jövője. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmónytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok k érdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagyfontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. — A benyújtott módosítások megfelelőek; utalnak az ál- laméletben az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból, hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét A Magyar Nép- köztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. jatt. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkás- osztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekeit Az alkotmány-előkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét; nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle »uralkodásnak«, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk feL A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. Alkotmányunk mai tárgyalása nem igényli, és kerete nem is engedi meg, hogy most és itt sorra vegyük .bel- és külpolitikai feladataink, belső szocialista építésünk minden kérdését; ezért felszólalásomban én is csupán érinteni kívánom azokat. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdásági feladatok DR. KOROM MIHÁLY eredményes megoldásától I függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges félté- I téllel rendelkezünk: hazánkban szilárd a népi hatalom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhetünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel, az elmúlt években továbbfejlődött gazdaság- irányító rendszerünk, van reális népgazdasági tervünk. Nem elég akariri, tenni is kell Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe. A Magyar Népköztársaságban — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja, — érdemes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat —, a szocializmust, a kommunizmust, népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni is kell értük. Szocializmust építő társadalmunkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit ad a közösségnek. Az előttünk fekvő törvény- tervezet jó, és elismerés illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módosításának a feladathoz illő gondos előkészítésében; köszönet és elismerés illeti az országgyűlés kiküldött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befejezték. E gondolatok jegyében az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadom, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a tisztelt ország- gyűlésnek elfogadásra javaslom. Kádár János beszéde után ebédszünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás, az alkotmánymódosítás törvényjavaslatáról. Elsőként Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke szólalt feL A képviselő beszéde végén a törvényjavaslatot elfogadta. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Alkotmányunkban benne van a munka becsülete és rendszerünk igazi demokratizmusa A Magyar Népköztársaság szocialista állam — Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé dek®i*atív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. — Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg; kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak jutatta a földet, majd segítette őket a mező- gazdaság szocialista átszervezésében; megtörte a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumát; elmélete, világnézete és erkölcse kihat az egész társadalomra; élenjár, példát mutat a szocializmus építésében. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elől, amelyen keresztül megoldja az osztály kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi célDr. Korom Mihály igazságügy-miniszter elöljáróban aláhúzta: az 1949-ben elfogadott alkotmány minden mondatában kifejezésre jut a népünk alkotó erejébe vetett hit és az a meggyőződés, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek és a többi dolgozók tudják, akarják is építeni az új társadalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birtokában és annak felhasználásával kezdhette meg a szocializmus építését. — Az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a tervgazdálkodás rendszerének kiépítése, az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése mind-mind fontos mérföldkő volt fejlődésünk útján. A szocialista alkotmány, ellentétben a kapitalista államok ilyen törvényeivel, nem üres deklaráció, vagy be nem váltott ígéretek gyűjteménye, hanem olyan dokumentum, amely jogi formákban konkrétan fejezi ki a társadalmi valóságot. A mi alkotmányunk olyan törvény, amely magában foglalja a nép munkájának, erőfeszítéseinek kézzel fogható tartalmát mindannyiunk érdekében, a dolgozó ember javára és boldogulására. Ezért a jól végzett munka tudatával emlékezhetünk vissza mindarra, amit a társadalom forradalmi átalakításában eddig tettünk és emelt fővel adhatunk számot arról, hogy alkotmányos elveinket megtartottul!. — Ha törtvényeink, jogszabályaink a valóságos társadalmi állapotot tükrözik is, az alap és a jogi felépítmény összhangja nem lehet mindenkor »naprakész« állapotban. Ez a társadalmi viszonyoknak a jogszabály megalkotásának időpontját követő — és a szocialista körülmények közötti gyors — fejlődésével magyarázható. A társadalom fejlődése és a jogi szabályozás bizonyos idő elteltével ellentmondásba kerülhet egymással. Az így keletkező ellentmondások feloldása elkerülhetetlen, mert ellenkező esetben a jog nem tudja hatékonyan betölteni szerepét. Alkotmányunk mostani módosításának, korszerűsítésének alapja is az, hogy országunk minden tekintetben lényeges átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedek alatt. Történelmi időszakkal mérve eredményeinket, a legdöntőbb, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és dolgozó népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. — Az alkotmány módosítására előterjesztett javaslatok teljes egészükben visszatükrözik jelenlegi helyzetünket, egyúttal pedig mutatják társadalmi fejlődésünk irányát, s annak feladatait az alaptörvény erejével fogalmazzák meg. — Az országgyűlés elé terjesztett javaslatok egyik legfontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcsolatos. Elsősorban a Magyar Népköztársaság társadalmi 'nőjéről szóló fe.i'/ T'en vannak megfogalmazva azok a változások, amelyek hazánkban 1949 óta történtek. Az országgyűlés — társadalmi küzdelmeink és vívmányaink eredményeként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatalmát testesíti meg. A kizsákmányoló osztályok felszámolását követően uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok, megszilárdult a munkásosztály hatalma. Társadalmunk vezető osztálya hatalmát a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Gazdagodott alaptörvényünk — Társadalmi alaptörvényünk új alkotmányos tételekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi és tömegszervezetek szerepét a szocialista építőmunkában. Külön-külön is alkotmányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek — társadalmunkban betöltött jelentős szerepét, a dolgozó emberek érdekében végzett munkáját. — Alaptörvényünk gazdagodását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a haladást szolgáló művészetet, az állampolgárok képzettségének, műveltségének növelését, az ifjúság szocialista nevelését társadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. — Az alkotmányban továbbra is szerepel, hogy a Magyar Népköztársaság harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen. Vannak, akik ellentmondást vélnek felfedezni a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása és e tétel között. Igaz, hogy a kizsákmányolás elleni küzdelem hazánkban elsősorban nem gyakorlati kérdés, de helyes, hogy az alkotmány újra deklarálja a proletárdiktatúra államának e feladatát. Ez olyan elvi, politikai állásfoglalás, amely államunk osztályjellegéből fakad. — Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának ma nagyobb az ország életében betöltött szerepe, ■üint 1910-ben volt. Jelenleg — és ezt alkotmányunk a jövőre nézve is szentesíti — a Minisztertanács az állami irányítás Kádár Janos üdvözli a magyar Országgyűlés új képviselő nőjét, Vilmányi Máriát, a hajdúböszörményi Textilfeldolgozó technikusát, (Teleíoto MTI—KS) és vezetés legfőbb operatív testületé, amely ennek megfelelő hatáskörrel és felelősséggel működik. — A szocialista állam feladatai között mind nagyobb teret kap a tudomány, a kultúra, a szociális és egészség- ügyi ellátás rendszerének fejlesztése és az ahhoz szükséges személyi, anyagi feltételekről való gondoskodás. Mindezek a feladatok a kormány hatáskörének bővítését teszik szükségessé. A gyakorlati élet a kormányzati munka operativitásának, hatékonyságának növelése érdekében kialakította a kormánybizottságok rendszerét. Ezt a jól bevált rendszert a jövőben is fenn kívánjuk tartani, ezért célszerű az e bizottságokra vonatkozó alapvető rendelkezést az alkotmányba is beiktatni. Dr. Korom Mihály a továbbiakban arról szólt, hogy az alkotmány egész jogrendszerünk legfőbb forrása, kiindulópontja. Alkotmányos garanciák — Az alkotmány, mint alaptörvény, ugyanakkor magában foglalja az államszervezet működésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmányos garanciák közé — mondotta a miniszter — a javaslatok újakat is beiktatnak. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást például a jövőben törvényben kell megalkotni. Ez a rendezés egyébként tovább erősíti az ország- gyűlés törvényalkotói tevékenységét is. Fontos alkotmányos garanciát fogalmaz meg az alaptörvény azzal a rendelkezéssel is, amely kifejezi a kormány függőségét az ország- gyűléstől, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünktől. — Az alkotmánymódosítás előkészítése során — folytatta dr. Korom Mihály — megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség követelményeinek. Ez jut kifejezésre azokban az új rendelkezésekben, amelyek vezérfonalát adják az állami szervek tevékenységének, az állampolgári jogok védelmének, az emberi jogok tiszteletben tartása alkotmányos megerősítésének. Fontos változtatás, hogy a módosítás tervezete kiterjeszti a törvényesség érvényesülésének biztosítékait. — Természetesen a törvények, így alaptörvényünk is, csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően működik az állam minden szervezete, és úgy élnek állampolgárai is. Jelenlegi alkotmányunk sem engedte meg a hatalommal való visz- szaélést, a szocialista törvényesség megsértését, mégis volt időszak, amikor az sérelmet szenvedett. — A javasolt módosítások — zárta hozzászólását dr. Korom Mihály — megfelelnek pártunk X. kongresszusa határozatainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ünnepélyesen iktassa törvénybe. Az igazságügy-miniszter beszéde utáni felszólalók: dr. Horváth Richárd. dr. Antalffy György, dr. Varga Pálné, Farkas Pál, Halasi Lajosné és Csillik András. Mivel a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást már nem jelentettek be, az elnöklő Apró Antal — megállapítva, hogy az elhangzott felszólalásokban újabb módosító javaslat nem merült fel — a vitát lezárta. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánoisság- ban és részleteiben — a bizottság jelentésében beterjesztett szöveg-pontosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel — az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával — folytatja munkáját. Somogyi Néplapí 3
