Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

l" FJMf A* MSZMP SOMOGY MEGYEI Dl ZO TTS ÁG A N A K LAPJA XXVIII. évfolyam, 91. szám. Szerda, 1972. április 19. Játékok társadalmi munkában Üj játszótér épül Nagyatádon (Tudósítónktól.) Az atádi gyerekek kinőtték már a régi Széchenyi téri kis játszóteret, egyébként is a 68-as út átépítése miatt meg kellett szüntetni azt. A városi tanács úgy határozott, hogy az új játszóteret a Szabadság park délkeleti részén építik fel. Ez a gyermekintézmények — bölcsőde, óvoda, iskola, nap­közi otthon — tőszomszédsá­gában van. A gyermekparadi­csom tervét a VÁTI tervező- mérnöke, dr. Horváth Ernőné készítette. Négy részre osztotta fel a területet, és így a gyer­mekek életkoruknak megfele­lően találják meg a különböző szabadtéri játékokat. Hubay Sándor, a városi ta­nács elnökhelyettese, tájékoz­tatott arról, hogy a város dol­gozói szívesen vállaltak társa­dalmi munkát a játszótér be­rendezéseinek készítésében, így többek között a konzerv­gyár, a cérnagyár, a Danuvia és a Komfort Ktsz szocialista brigádjai készítették el a vas- szerkezetű mérleg-, lengő- és körhintákat, a taposómalmot, a csúszdát, a mászógömböket. Készülnek már a homokozók és a rollerpályák is. A játszó- eszközök elhelyezésében , és mázolásában közreműködtek a szakmunkásképző intézet nö­vendékei. A tereprendezésben jelentős részt vállalt magára a DÉLVIÉP nagyatádi építésve­zetősége és a Tanácsi Magas­és Mélyépítő Vállalat nagyatá­di részlege. Az új gyermekparadicsom egy részét már birtokukba vet­ték a kicsinyek, a végleges átadás május 1-én lesz. 0 Újabb somogyi fiatalok készülnek az NDK üzemeibe Az idén több mint száz so­mogyi fiatal számára nyílik alkalom, hogy hazánk és a Német Demokratikus Köztár­saság munkaerő-együttműkö­désének keretében munkát vállaljon a baráti országban. Mindnyájan utazhatnak, akik munkájuk, tanulmányi ered­ményük, erkölcsi és politikai magatartásuk alapján érdeme­sek arra, hogy megfelelően képviseljék a magyar munká­sokat. Azok a fiatalok jelentkez­hetnek, akik betöltötték, vagy a kiutazás időpontjáig betöl­tik a tizennyolcadik életévü­ket, erkölcsi, politikai maga­tartásuk alapján javasolhatók, nőtlenek, hajadonok, vagy nem kötelezettek eltartásra, a munka ellátására egészségileg is alkalmasak, valamely kö­zép- és felsőfokú iskolának nem hallgatói (kivéve az idén végző fiatalokat), és megfelel­nek a kellő honvédségi felté­teleknek is. A megyei tanács munkaügyi osztályán tegnap megtudtuk, hogy a több mint száz kiküld­hető fiatal többsége betanított munkás, akik az NDK-ban marós, esztergályos, túrós, lakkozó, köszörűs, fonodái stb. munkakörben dolgoznak majd. A betanított munkások — a gyártól, munkától függően — iGO márkától 650 márkáig ke­resnék. (Legjobban a lángvá­gókat fizetik.) Az NDK üzemei Somogyból esztergályosokat, lakatosokat, villanyszerelőket, műszeré­szeket várnak. Utazhatnának vegyipari szakmunkások és műszálfonodai szakmunkások is, de belőlük a megyének sincs. A szakmunkások kere­sete 590 márkától 730 márká­ig terjed. A munkahét ötnapos, és ti­zenöt nap alapszabadság jár. (Az évi szabadságra való ha­zautazáskor a magyar dolgozó két szabadnapot is kap.) A ki­utazás és a visszautazás költ­ségeit megtérítik, ezenkívül minden évben az NDK-beli vállalat egy alkalommal meg­fizeti a hazautazás és a visz- szautazás költségeit. A magyar dolgozók jövedel­mük bizonyos részét hazautal­hatják. A véglegesen hazaté­rők által Magyarországra ho­zott áruk vámmentesek, ha azok összértéke a külföldi ke­resetből feltételezhetően (az összkereset ötven százaléka) megtakarított összeg értékét nem haladja meg. A somogyi fiatalok többel; között Lipcsében, Kari Marx Stadtban. Radebeulban, Prem- nitzben és Ebersbachban vál­lalhatnak munkát. Már meg­kezdődtek a jelentkezések, a legtöbben Kaposvárról és kör­nyékéről, vaiamint Fonyódról és Marcali környékéről érdek­lődnek. Augusztus elejéig le­het jelentkezni, a betanított munkásoknak a járási hivata­loknál, a szakmunkásoknak a megyei tanács munkaügyi osz­tályán. A kiutazóknak a ta­nács a járási székhelyen díj­talan nyelvtanfolyamokat szervez. A munkavállalás részleteiről a járási hivatalok és a megyei tanács munkaügyi osztálya nyújt felvilágosítást. Bogiári pillanatkép Könyvesboltban könyvtár A hetes út menti üzletsor egyik apró kirakata köny­vekkel tele. Bent kétol­dalt mennyezetig érő polc; innen fényes táblák, on­nan viseltebb könyvborítók, címlapok. Először antikvár könyvekre gondolok, csodálko­zásomat a kék köpenyes, kö­zépkorú boltvezető azonnal észreveszi. — Ezek a községi könyvtár kötetei, amazok meg eladó könyvek. Nézelődünk társammal, a polcok közötti asztalokon, a pulton a legtöbb könyvújdon­ságból példányok. — Német nyelvkönyvet ke­resünk. — Parancsoljanak; kis ala­kú, kemény borítóval, a tan­folyamokra járók mind ezt vi­szik — s már rakja is elénk az üzletvezető könyvtáros. Fia tr.lasszonyok, nyaralók Berke- si-könyvet, »valami jó izgal­masat« kérnek. A 13. ügynök mellé az író még két kötetét ajánlja a varázslóként mozgó boltos. Mert rejtély, hogy hol fér el minden ebben a szűk boltocskában. — Kapható-e még a leg­újabb KRESZ-könyv? — liheg be egy legény. — Hát ha a kapott hat mellé nem hoztam volna ki még hat- vanat Siófokról, már nem len­ne ... De hány példányt pa­rancsol ? Jöttünk, láttunk egy kelle­mes modorú, áruját ismerő embert, Békés András keres­kedő könyvtárost, fizettünk, távoztunk. A könyvek pedig fogytak, fogytak innen is, on­nan is ... N. F. Hasznos ajándék: Útmutató a házikertek növényvédelméhez Ezekben a napokban, hetek­ben azok a háztáji termelők, akik szoros kapcsolatban áll­nak a fogyasztási szövetkeze­tek felvásárlóival, és gyakran visznek kisebb-nagyobb meny- nyiségű zöldséget, gyümöl­csöt, burgonyát a felvásárló- helyekre, hasznos ajándékkal a kezükben távoznak a felvá­sárlótól. Egy kiadványt kap­nak, melynek címe: Útmutató a házikertek növényvédelmé­hez. A kis könyv a Somogy megyei Nyomdáiban készült a SZÖVOSZ, a Somogy megyei MÉSZÖV és a TIT gondozásá­ban. Az értékes, a házikertek kezeléséihez rendkívül hasznos könyvet Fűlő p Mihály és Nagy Endre írták. A könyv felelős szerkesztőjével, Bán­kúti Bélával beszélgettünk ar­ról, hogy mit várnáik az írásos segédanyagtól. — Mi a céljuk a kiadvány­nyal? — A korábbi években nö­vényvédelmi naptárral segí­tettük a házikertek tulajdono­sait és az egyéni termelőket. A növényvédelem évről évre fejlődik, új módszereket ve­zetnek be, ezeknek a gyakor­latba való átültetése, elterjesz­tése fontos. Ezért választot­tuk a tájékoztatásnak ezt a formáját. A könyvben a leg­fontosabb tudnivalókat kötöt­tük csokorba. Azt szeretnénk, ha az útmutatóban leírt mód­szereket a növényvédelemmel kapcsolatban minden házikert- tulajdonos megismerné, alkal­mazná. Természetesen csak a legfontosabb tudnivalókat is­merteti a kiadvány. Ennek a közvetlen segítségen túl az a célja, hogy fölkeltse az ér­deklődést a témával kapcsola­tos szakirodalom iránt. Elég részletesen foglalkozik az út­mutató a jelenleg használatos növényvédő szerekkel, alkal­mazásuk módjával, a szőlőnél, a zöldségnél és a burgonyánál alkalmazható módszerekkel. Bízunk abban, ez a kiadvány is hozzásegít ahihoz, hogy egészségesebb zöldség-, gyü­mölcs, szőlő és burgonya ke­rüljön a belföldi fogyasztók asztalára és exportra — fe­jezte be Bánkúti Béla. D. Z. Előtérben a kortársirodalora Száz mű jelenik meg a ki­adók feltol legfontosabbnak ítélt művekből május 27-re, a könyvhét nyitó napjára. Elő­térben áll az élő magyar iro­dalom; 33 kortárs szerző műve jelenik meg. A Körkép 72’ vas­kos kötet lesz, az év novella­termésének — 22 szerző mű­vének — legjavát tartalmazza. A Szépirodalmi Kiadó Illyés Gyula művei között jelenteti meg az író két munkáját, a Koratavaszt és a Mint a dar- vakat tartalmazó kötetét. Több kötettel tiszteleg a könyvhét Dózsa György emlé­kének. A Kossuth Kiadó gon­dozásában jelenik meg Dózsa György és a magyar paraszt- háború című miniatűr, amely Derkoviís Gyula 11 eredeti fametszetét tartalmazza. Devecseri Gábor szinte már könyvészeti ritkaságszámba menő képeskönyve, az először 1946-ban megjelent Állatkerti útmutató tréfás verseinek csokrát Borsos Miklós illuszt­rációi színesítik. A könyvhét május 27-től június 2-ig tart. Fiimjegyzet Pa'?~e+sorozat áldozata Holt vidék Megint egy Gyűrűfű! Ha jól lestem el a vászonról, ezt a községet Balmaznak nevezték, amíg község volt. Itt játszódik Gaál István legújabb filmje, a Holt vidék. Valóban az. Üres utcák, néptelcn udvarok, meg­kövült faluhangulat, és csend, csend — holt vidék. Szép ez a film. Tökéletes, lenyűgözően csiszoli "chnika, tiszta realis­ta alkoíui alapállás, kiváló szí­nészi alakítások. Törőcsik Ma­ri, — korai filmjeinek falusi lánya után — most egy szen­vedő, sorsával tépődö asszonyt, Ferenczy István Kántor Anti­ja a kuporgató, de tisztességes, a makacs, de becsületes em­bert rajzolt elénk. Játékukból »futotta annyira«, hogy el- iggyük: vannak ilyen embe- k is. Gaál Istvánnak ez a filmje RöV>J -J:a alatt három autóbaleset érte Helena Wi- teckia 40 éves lengyel asszonyt, és a S7~—-cr "‘íl'er.séjr sorozat végül '■ 'ült. A V " rurbam a járd ■ . .'„rókát el­üti: A mentú.. i yvídsuan a helyszínre érkeztek, s. autójuk a asszonnyal tfensó íete sérült gott. A fővárosba érkezve azonban összeütköztek egy személygépkocsival. Witecka ekikor a mentőautóból az út­testre zuhant, és újabb súlyos cárüléseket szenvedett. Egy arra haladó szemé'yautó vette föl, de p?rce,'rn. br’il! ez «- karambolozott. A szerencsét­len asszony belehalt háromszo­rcao-t-TOK sérüléseibe. első nagy sikerét, a Sodrás- ban-t juttatta eszünkbe. Ren­dezését tekintve a mostani érettebb, tömörebb is, a szí­nészi alakításokat jobban ki­teljesíti, az ember és a termé­szet kapcsolatáról, mi több az emberi természetről többet is mond. Érvénye mégis keve­sebb, mint a Sodrásban című filmé. Tetszik ez a film a n - zőnek és mégis vitázik a néző. Mintha a filmíró Gaál István és a rendező Gaál István el­lentmondana egymásnak. Mer. a nagyszerű rendezésben mi­ről szól a film? Arról, hogy a világtól elzárt kisközségben nem lehet élni. A makacsok sorsa tragédiához vezethet. Ezt mindenki tudta, és félcj rt-.k. akiket leginkább érint. A vi­dék, a falu lakói. Azért hagy­ták el az életképtelen kisköz­séget. Kinek bizonyít tehát? Az intellektuális kétkedőknek? Jobban örültünk volna, ha Gaál István kamerája az c1 hr! — ft- ■■■j vertét alavk kai zíné, s nem az'oiirm radókat. *. T. TARKA SOROK Lapkiadó Válla' ' Ka na* var. La tinea s u ’ ... Fele:«»* • Beküldőit •Ue ....a: •. . a i wrzünk meg és nem adunk vissza Apróságok innen-onnan Egy híres orvosprofesz- szor előadást tartott Bécs- ben. A tífuszról beszélt. Többek közt azt mondta; »Ha valaki tífuszban meg­betegszik vagy elveszti az eszét, vagy belehal. Ma­gam is átestem már tífu­szon. * * * 1910 körül egy kis cseh­országi pályaudvarnak azon a bizonyos »házikó­ján« a kövétkező tábla ló­gott; »A kulcs az államás- fönöknél van!« Egy tréfás kedvű utas ezt írta alá ja: »Sürgős ese­tekben forduljon a prágai császári és királyi vasúti igazgatósághoz.« » * * Közepes nagyságú város Amerikában. Egy mosó­gépeket árusító üzlet kira­katában a következő fel­irat látható: »Ne ölje meg feleségét! Hagyja a piszkos munkát első osztályú mo­sógépeinkre !« * * * Egy angliai kisváros ke­lengyeboltja a következő­képpen hirdetett: »Üzle­tünkben az égvilágon min­den kapható, amire csak egy nőnek szüksége lehet — kivéve férfi!« George Bemard Shaw- nak nem volt kedve egy meghívásnak eleget tenni, ezért táviratban lemondta. A távirat szövege a követ­kező volt: »Legnagyobb sajnála­tomra közbejött valami! A hazugság, hogy mi jött közbe, levélben megy, mert úgy olcsóbb!« * * * Az angol királyi kor­mány egyik csodálatos rendelkezése a következő­képpen hangzott: »Minden feladott táviratot egysze­rű, világos és mindenki számára érthető nyelven kell megfogalmazni, kivé­ve azokat, amelyeket a kormány ad föl.« * * * — Hallottad már? Ru­dolf felesége beleesett a Dunába. — Szegény Rudolf! — De még idejében ki­mentették. — Szegény Rudolf! * * * A világ legrégibb vicce. Peti hazajön a bizonyít­vánnyal és megszólal: — Apu, fogadjunk, hogy nem tudod aláírni a ne­ved behunyt szemmel? * * * — Adja nekem a fény­képét. — Minek az magának? j — A kredencre tenném, hogy a gyér >kek ne járja­nak a cukorra. Az MSZIVÍf- i-mn.-t iK-yyei Bizottságának lapja.-b/u. iveszto JÁVORI B£I r\ Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u felefoo: 11-510. 11-511 ’• Kiadja a Som­Terjeszti: a Magyar Posta. Elő. fizethető a helyi postahivataloknál és posiáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 30 Ft index • 2? ifi* • .MvQmda. •Pan Vg. .i. . . jzrmébeo Kaposvár Launca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom