Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

A falugyűlés jó kapocs a tanács és a lakosság között Visszahozta a tsz-be a fiatalokat... Műanyagiizein a sotnogybabodi tsz-ben A dolgozók legtöbbje fiatal fiú és lány. Őszülte szenvedéllyé! beszélt 1 az ordacsehi tanácselnök a fo- nyódi tanács ülésén arról, mi­lyen nagy jelentőségűnek tart­ja á falugyűléseket, éppen 1 ezért tervezik úgy, hogy az idén kettőt szerveznek. S bármerre jártam, ugyanezt hallottam azoktól, akik ren­dezték, s azoktól, akik részt vettek a falugyűléseken. Ez a fórum tanácskoaó és tanácsadó szerv, melyet a ta­nács hív össze karöltve a nép­fronttal a vélemények kicseré­lése céljából. A tanácstörvény szerint lehetőleg évenként, s legfőképp a közös tanácsú köz­ségekben kell falugyűlést tar­tana. Az első tapasztalatok is bizonyítják, hogy azok is él­nek ezzel a lehetőséggel, aki­ket erre nem is kötelez a tör­vény — a megyében tizenhat önálló tanács hivott össze fa­lugyűlést —, mert erre az em­berek érdeklődésének kielégí­tése, a szoros kapcsolat kiépí­tésé késztette őket. A falu­gyűlés kiválóan alkalmas a ta­nács es a lakosság közötti kapcsolat erősítésére, a véle­mények kölcsönös meghallga­tására, megismerésére. Ez azért olyan fontos, mert az emberek szeretnék tudni, ho­gyan él a tanács a nagyobb gazdasági önállósággá!. mint > képviseli a helyi érdekéket a terület fejlesztésében, a kom­munális szükségletek kielégí- tesében­Krfenc ésfef ezer haftgaté Az első falugyűlések főpró­bának is nevezhetők, hiszen tapasztalatok nélkül szervez­ték meg a tanácsok. A járási hivatalok minden, segítséget megadnak a felkészüléshez, értekezleteken világították meg politikai jelentőségét, s néhány szervezési módszert is elmondtak a tanácselnökök­nek. Ezenkívül csaknem min­denhol személyesen is részt vettek. Általában két téma szerepeit e fórumokon. A ta­nácsok tájékoztatták az embe­reket a választás óta végzett munkáról, a tanács és a vég­rehajtó bizottság tevékenysé­géről Foglalkoztak azzal is, miiyen intézkedések születtek a jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatok nyomán. A be­számolók általában közös munkával készültek, sok he­lyen a párt-, a KISZ-saerve- I zet vezetősége, a népfrontéi- I nökség, a fontosabb intézmé- I Vigyázzon, itt galambok vannak — figyelmeztetett a KISZ-titkár, amikor elindul­tunk »klubnézőbe«. Arról per­sze szó sincs, hogy a tapsonyi fiatalok valóban egy galamb­dúcot akarnak kibérelni klub­nak, az történt csupán, hogy a klubjuk most már olyan kicsi, hogy lassan be kell osz­tani, mikor ki jöihet be. Van­nak új jelentkezők is, de amíg nem tudnak nagyobb helyet találni, nem veszik fel őket, hiszen nem fémek eL És hogy mi köze mindennek a galam­bokhoz? Annyi, hogy a klub- helyiségbe, melyet azelőtt raktárnak, lomtárnak, hasz­náltak a művelődési ház pad­lásán, egy szűk, keskeny lép­csőn kell fölmenni. Ha fent van az emiber, az egyik oldalon szépen rendiben tartott folyosóra ér — aszta­lok, székek vannak itt, kira­gasztott képeslap-gyűjtemény — »itt jártunk« felirattal —, heti program, heti névnapok. A folyosó végén a »büfé«, ami inkább egy ügyesen be­osztott szekrényhez hasonlít — minden van itt, amire szük­sége lehet a látogatónak. (Sze­szes ital kivételével.) És ma­ga a klub. Aprócska szoba, ,-sztalok, puffok, újságok, "rnyvek — az ablakmély édes­ben vannak a legújabbak —, magnó, lemezjátszó, dekoráció. »Dohányozni tilos!« tábla. A f iaimat be is tartják; aki do­hányozni akar, kimegy a fo­lyosóra.) Szóval ez van a fo­lyosó egyik fplén. A másikon a galambok laknak. De már r.em sokáig, mert kell a hely, kiköltöztetik őket, a »galamb­dúcot« átalakítják. — Itt ablak lesz, a tető alá asztalokat teszünk — mond­nyek vezetői segítettek az ösz­szeállításábasn, sőt kiegészítet­ték tapasztalatukkal és véle­ményükkel. Nagyon érdekes képet mu­tat, hogy a megye kétszáz- negyvenhet községe közül száznyolcvankettöben — kö­zülük negyvenhét székhely-, száztizenkilenc társközség — tartottak falugyűlést, s ezeken csaknem kilenc és fél ezer ember vett részt Átlagban öt­venkét embert számíthatunk egy gyűlésre, a valóságban azonban nagyon eltérő a rész­vevők száma, hiszen Visnyén például tizenhármán, Adan­dón. pedig négyszázötvenen (!) mentek eL A hallgatóság mintegy hetvenkét százaléka termelőszövetkezetben dolgo­zó, huszonhat százaléka mun­kás. Feltűnő azonban, hogy kevés fiatal, kevés nő és értel­miségi vett részt a gyűléseken. A következő falugyűlések szervezésekor figyelmet kell fordítani ezekre a rétegekre is. Szerény igények Akik elmentek a falugyű­lésre, azok véleményt mond­tak, javasoltak és kértek A falugyűlés rendszeres kapocs a tanács és a lakosság között, éppen ezért megnyugtató, hogy az ezerhatszázharmincöt felszólaló többsége elsősorban közérdekű bejelentéssel, ja­vaslattal állt elő, s csak elvét­ve akadt személyes panasz. S talán ennél is értékesebb, hogy a maguk és társaik nevében szót kérők nagyon fontosnak tartották a társadalmi munkát a község gyorsabb fejlesztésé­ben. Egyetértésre talált az a véleményük, hogy még több embert mozgósítsanak, s te­remtsék meg a részvétel lehe­tőségét*'is. Az emberek tájékozottságát, közgazdasági ismereteinek nö­vekedését mutatja, hogy álta­lában, szerény igényekkel áll­tak elő. Előfordult ellenkező példa is, azt azonban, aki el­vetette a sulykot, maga a hall­gatóság intette le. Mértéktar­tás jellemezte a gyűléseket, s ha kialakult a »kívánságlista«, a tanácsvezetők pontosan vá­laszoltak arra, mi valósítható meg ebben az ötéves tervben, s mi a következőben. A falu­gyűlések egyébként arra is al­kalmasak voltak, hogy össze­hangolják a társközségek, te­lepülések érdekeit a fejleszté­sekben és az államigazgatási ja Szendéi Lajos KISZ-titkár, aki klubvezető és »felelős egy személyben. »Civilben« peda­gógus. Miért lett kicsi a klubszoba? Mert sikerült olyan programot kialakítani, amire szívesen jönnek a fiatalok. KISZ-esek és KISZ-en kívüliek, foeatra- jongók és könyvbarátok, olya­nok, akik vitatkozni szeret­nek és azok iis, akik hallgatni, ötven—hatvan látogatója van a klubnak (persze nem egy­szerre jön mindenki, mert nem férnek be). Sokszor van tánc, meg lemezihailgatás. Gyakran rendeznek könywitát — min­denki elolvas egy ajánlott könyvet —, aztán beszélgetnek róla. A téli politikai oktatá­son a falu vezetői tartottak előadásokat A falakon a képek közös külföldi kirándulások emlékét idézik. — Az idén nem megyünk külföldre — mondják —, pár napra Szegedre látogatunk. Összeszokott jó közösség a tapsonyi fiataloké. Nemcsak maguknak tudnak jó progra­mot, hasznos időtöltést keres­ni, hanem »kifelé« is megmu­tatták magukat. Az egész já­rás beszél a jól sikerült ifjú­sági találkozóról, melyet a kö­zelmúltban rendeztek. — Nagy volt a készülődés előtte — mesélik. — A falut csinosítottuk, még a buszmeg­álló épületét is bemeszeltük. De érdemes volt dolgozni, mert mi is jól éreztük magun­kat, meg vendégeink is. Most ismét ojvan munka kö­vetkezik, amelyet maguknak végeznek. Bővítik a klubot, hogy ne kelljen senkit eluta­sítani »helyhiány miatt«. s. m. munkában is. Sok helyen — például a Kapolyhoz tartozó társközségekben — szóba ke­rült, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a közös tanács azo­kat, akik a társközségekben élnek. Amit lehet, intézzenek el helyben. Tartsák nyilván a javaslatokat A jó szervezés, a tartalmas beszámoló, a hozzászólási és véleményformálási lehetőség késztette a jelenlevőket an­nak a megfogalmazására, hogy fontosnak és . szükségesnek tartják a falugyűlést, mégpe­dig nemcsak a társ- hanem a székhelyközségekben is. A ta­nácsok vezetői elsősorban út­mutatást kaptak, megkönnyí­tették a fórumok a községfej­lesztés helyes sorrendjének el­döntését, így az emberek tá­mogatásával láthatnak a leg­égetőbb problémák megoldá­sához. A falugyűlés jó előkészítésé­nek fontosságát támasztják alá a pozitív és a negatív példák is. A balatonszentgyörgyi ta­nács nagy gondot fordított a fórum színvonalára, s a ta­nácselnök olyan meggyőzően beszélt, hogy minden részvevő fölmérhette, miként képviseli a tanács, a végrehajtó bizott­ság a községek lakosságának az érdekeit. Bizén mostanában nem tanácskoztak olyan fel­szabadult légkörben, mint ép­pen a falugyűlésen. Ádándon a négyszázötven részvevő kö­zül huszonkilenc szólt hozzá a beszámolóhoz, s általános volt az a vélemény: »ezt a gyűlést semmi sem helyettesítheti«. Persze akadt olyan hely, ahol közönyt, érdektelenséget lehe­tett tapasztalni. Érdemes meg­vizsgálni ennek az okát min­den helybeli szervnek. A köt­éséi tanács például nem igé­nyelte a társadalmi szervek segítségét a szervezésben, s ezért nem sikerült a gyűlés Nagycsepelyen. A somogy- szentpáli fórum a száznyolcvan hallgató ellenére sem felelt meg céljának, mindössze hár­man mondtak véleményt. A főpróba végül is jól si­került. Bebizonyosodott, hogy milyen jó és hasznos intéz­mény a, falugyűlés. Egészen biztos, hogy a szervezés és a tartalom mostani tapasztala­tait minden tanács hasznosít­ja. Ne feledjék, hogy ez a fó­rum a szocialista demokrácia következetes megnyilvánulása. Különösen fontos, hogy az anyagi lehetőséghez mérten, a lakossággal együtt megállapí­tott sorrendben valósítsák meg a javaslatokat. Ez szervezi leg­jobban a hallgatóságot a kö­vetkező falugyűlésekre. bajos Gésa Minden előkészületet meg­tett a csurgói fogyasztási szö­vetkezet azért, hogy az év fo­lyamán 15 millió forint érté­ket vásárolhasson fel a háztá­ji gazdaságoktól. Erről a fel­készülésről, az elgondolások­ról beszélgettem Koletár Já­nossal, a szövetkezet felvásár­lási osztályvezetőjével. — Területükön milyen mér­tékű a nyúltenyésztés, vár­nak-e előrelépést? — Jelenleg 6 nyúltenyésztő szakcsoportunk működik 397 taggal — mondta. — Tavaly összesen II vagon nyulat ad­tunk el. Szállítottunk közvet­lenül exportra is, Olaszország­ba. Ebben az évben a házinyúl árát átlagosan 2 forinttal emeltük. Nagy a tenyésztési kedv a szövetkezetünkhöz tar­tozó 17 községben. Érthető, hi­szen tavaly a nyulakért csak­nem 3 millió forintot fizettünk ki. Szövetkezetünk igazgató­ságának határozata alapján se­gítjük a nyúltenyésztés to­vábbi fejlesztését. Ezt igazolja például, hogy 250 bikali »gyöngy« fajta tenyésaanya- got adtunk teljesen ingyen a tenyésztőknek. Ezek «teke A öomogybabodi Petőfi ^Termelőszövetkezet irodájá­ban hallottuk: — A műanyag­üzemben 1969 augusztusában kezdődött a bérmunka. Tsz­ia gok kaptak elfoglaltságot, több mint ^élszázan, többsé­gükben fiatalok. A gépek egy része a szövetkezeté, a többi a bérmunkát adó vállalatoké. Az ágazati nyereség tavaly 2,8 millió forint volt. „ Fonyódon, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének központjában mondták: — A Somogybabodi tsz-ben az alaptevékenység, tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés is eredményes^ A munkahely irodájában Jászay Elemér üzemvezetővel és dr. Bányai István munka­vezetővel beszélgettünk. Be­hallatszott a gépek tompa za­ja. Egykor a babodi gyerme­kek tanultak a falak között, s ahol most a tevékenységről folyt a szó, a tanító lakott. — Meglehetősen primitív körülmények között, betanított munkásokkal kezdődött itt az ipari termelés — kezde az üzemvezető. — Egy géppel in­dultunk. Aztán úgy gyarapod­tak az eszközök, ahogyan azt a - termelőszövetkezet anyagi ereje engedte. Ä műszaki fej­lettség ma már teljes, üzem­szerű termelés folyik. Híradástechnikai berendezé­sek és villamossági szerelvé­nyek műanyag alkatrészei ké­szülnek itt. Tavaly már 5,2 millió forintot tett ki a bér­54 000 forint volt. Megszeret­ték, megkedvelték körzetünk­ben ezt a fajtát Tavaly ugyan­is tapasztalatcserén voltunk a Bikali Állami Gazdaságban, és láthattuk ennek a fajtának az előnyéi. Ezenkívül szövetkeze­tünk 165 000 forint kamatmen­tes előleget is adott a gazdák­nak. Igyekszünk rendben biz­tosítani a tápellátást. A szak­mai tudás növelésére mind a 6 társulásunknál az év folya­mán továbbképző előadásokat tartottunk. 1972-től azt várjuk, hogy a tavalyinál nagyobb mennyiséget vehetünk meg. — Mi a helyset a méhészek­nél? — Körzetünkben 5 társulás működik 102 taggal Érdemes a méhészek munkájával törőd­ni, tavaly is 747 mázsa mézet adtak el nekünk. Érthetően minden alkalmat megraga­dunk támogatásukra. Ezért fo­lyósítottunk részükre , 284 000 forint kamatmentes előleget, és biztosítottunk számukra egy vagon iriéhetető cukrot nagy­kereskedelmi áron. Örömmel mondhatom, hogy a méhcsa­munka értéke. Három mű­szakban dolgoznak az embe­rek: a tardiak, és a babodiak. Legtöbbjük fiatal fiú és lány. Helyi munkaerőt foglalkoztat­nak. ) — Ügy tudom, az volt az üzem létesítésével a legfőbb I cél, hogy az itteni fiatalokat helyben tartsa, foglalkoztassa a termelőszövetkezet — tájé­koztatott az üzemvezető. — A cél megvalósult. Ezek a fiata­az akácvfrágzást május első felére várják. Az a vélemé­nyük, hogy egy héttel élőbb borulnak virágba az akácosok. Méhészeink közül többen hasz­nálják ki a vándorlás adta le­hetőségeket Mi ezt azzal se­gítjük, hogy biztosítjuk a kan­nákat, és gépkocsikat is adunk a szállításokhoz. — Van-e zöldségtermelő szakcsoport a területükön? — Sajnos nincs. Bár elhatá­roztuk, hogy ebben, az évben megszervezzük a szakcsopor­tot. Szükség lenne rá. Tavaly nagyon jó tapasztalatokat szereztünk Ilikén az uborka- termelésben. Ennek elterjedt a híre, és az idén nemcsak In­kán, hanem Iharosberényben, Zákánytelepen és Csurgón is mintegy 50 háztáji gazdaság kötött velünk szerződést ubor­katermelésre. Több vagonos felvásárlást várunk ebből a keresett zöldségféléből. Ezen­kívül természetesen más zöld­ség termelésére is vannak ki­látásaink. Az uborkaterme­lőknek díjtalanul biztosítottuk a magot, és ha kívánják, szer­ződéses elől eget is adunk ré­tek ismét a gazdasághoz kö­tődnek, sokan visszajöttek a távolabbi munkahelyekről. Most arra törekszünk, hogy szakmát szerezhessenek. Itt helyben, tanfolyam keretében szeretnénk ezt megvalósítani, szaktanárok és gyakorlati ok­tatók közreműködésével. Talán a harmadik negyedévben sor kerül erre. Megkérdeztünk egy fiatal lányt, az egyik gép ke­zelőjét: jól érzí-e magát ezen a munkahelyen, s ha igen, mi­ért? Az egyik válaszból követ- • kezeitt a másik: azért érzi jól magát, mert szereti azt a munkát, amelyet végez, és a múlt hónapban például több mint 2400 forintot keresett. A gép kezelését tulajdonképpen három nap alatt megtanulta, utána már egyre nőtt a telje­sítmény. Pontosság, ügyesség kell ide inkább, mint fizikai erő. A tanulékonyságot szépen megfizetik. Megéri a szorga­lom, s a tsz jövedelemforrásai között jelentős helyet foglal el ez az üzem. — Milyen mennyiségű gyü­mölcs felvásárlását tervezik? — Eddigi tapasztalataink és a jelenlegi gyümölcsfaviróg- zás alapján úgy számítjuk, hogy 200 vagon gyümölcsöt .vehetünk meg 1972-ben. En­nek egy részét már szerződés­sel lekötöttük. Ügy gondolom, hogy a gyümölcsértékesítés legalább 6,5 millió forintot je­lent majd a termelőknek. Azon voltunk, hogy friss sza­porítóanyagot biztosítsunk számukra, különféle gyümölcs­facsemetéket hozattunk. Saj­nos nem elég nagy az érdek­lődés ez iránt, pedig több olyan községünk van, ahol rá­férne a gyümölcsösökre a fia­talítás. — Hogyan segítik a barom­fitenyésztést? — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva a mi területünkön is visszaesett a baromfitenyész­tés. Ennek ellenére erőfeszí­téseket teszünk azért, hogy a háztáji gazdaságok jó minősé­gű baromfival rendelkezzenek. Ezt a célt szolgálja, hogy ez. évben 100 ezer naposcsirkét, -kacsát és -libát hoztunk a háztáji gazdaságok részére fejezte be Koletár János. a z. Somogyi Néplap Klub a „galambdúcban* Pontosság, ügyesség kell ide inkább, mint fizikai erő. Fotó: Grábner Több százezres támogatás a háztájinak ládák jól teleltek. Méhesaeusk sauare,

Next

/
Oldalképek
Tartalom