Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
A falugyűlés jó kapocs a tanács és a lakosság között Visszahozta a tsz-be a fiatalokat... Műanyagiizein a sotnogybabodi tsz-ben A dolgozók legtöbbje fiatal fiú és lány. Őszülte szenvedéllyé! beszélt 1 az ordacsehi tanácselnök a fo- nyódi tanács ülésén arról, milyen nagy jelentőségűnek tartja á falugyűléseket, éppen 1 ezért tervezik úgy, hogy az idén kettőt szerveznek. S bármerre jártam, ugyanezt hallottam azoktól, akik rendezték, s azoktól, akik részt vettek a falugyűléseken. Ez a fórum tanácskoaó és tanácsadó szerv, melyet a tanács hív össze karöltve a népfronttal a vélemények kicserélése céljából. A tanácstörvény szerint lehetőleg évenként, s legfőképp a közös tanácsú községekben kell falugyűlést tartana. Az első tapasztalatok is bizonyítják, hogy azok is élnek ezzel a lehetőséggel, akiket erre nem is kötelez a törvény — a megyében tizenhat önálló tanács hivott össze falugyűlést —, mert erre az emberek érdeklődésének kielégítése, a szoros kapcsolat kiépítésé késztette őket. A falugyűlés kiválóan alkalmas a tanács es a lakosság közötti kapcsolat erősítésére, a vélemények kölcsönös meghallgatására, megismerésére. Ez azért olyan fontos, mert az emberek szeretnék tudni, hogyan él a tanács a nagyobb gazdasági önállósággá!. mint > képviseli a helyi érdekéket a terület fejlesztésében, a kommunális szükségletek kielégí- tesébenKrfenc ésfef ezer haftgaté Az első falugyűlések főpróbának is nevezhetők, hiszen tapasztalatok nélkül szervezték meg a tanácsok. A járási hivatalok minden, segítséget megadnak a felkészüléshez, értekezleteken világították meg politikai jelentőségét, s néhány szervezési módszert is elmondtak a tanácselnököknek. Ezenkívül csaknem mindenhol személyesen is részt vettek. Általában két téma szerepeit e fórumokon. A tanácsok tájékoztatták az embereket a választás óta végzett munkáról, a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységéről Foglalkoztak azzal is, miiyen intézkedések születtek a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok nyomán. A beszámolók általában közös munkával készültek, sok helyen a párt-, a KISZ-saerve- I zet vezetősége, a népfrontéi- I nökség, a fontosabb intézmé- I Vigyázzon, itt galambok vannak — figyelmeztetett a KISZ-titkár, amikor elindultunk »klubnézőbe«. Arról persze szó sincs, hogy a tapsonyi fiatalok valóban egy galambdúcot akarnak kibérelni klubnak, az történt csupán, hogy a klubjuk most már olyan kicsi, hogy lassan be kell osztani, mikor ki jöihet be. Vannak új jelentkezők is, de amíg nem tudnak nagyobb helyet találni, nem veszik fel őket, hiszen nem fémek eL És hogy mi köze mindennek a galambokhoz? Annyi, hogy a klub- helyiségbe, melyet azelőtt raktárnak, lomtárnak, használtak a művelődési ház padlásán, egy szűk, keskeny lépcsőn kell fölmenni. Ha fent van az emiber, az egyik oldalon szépen rendiben tartott folyosóra ér — asztalok, székek vannak itt, kiragasztott képeslap-gyűjtemény — »itt jártunk« felirattal —, heti program, heti névnapok. A folyosó végén a »büfé«, ami inkább egy ügyesen beosztott szekrényhez hasonlít — minden van itt, amire szüksége lehet a látogatónak. (Szeszes ital kivételével.) És maga a klub. Aprócska szoba, ,-sztalok, puffok, újságok, "rnyvek — az ablakmély édesben vannak a legújabbak —, magnó, lemezjátszó, dekoráció. »Dohányozni tilos!« tábla. A f iaimat be is tartják; aki dohányozni akar, kimegy a folyosóra.) Szóval ez van a folyosó egyik fplén. A másikon a galambok laknak. De már r.em sokáig, mert kell a hely, kiköltöztetik őket, a »galambdúcot« átalakítják. — Itt ablak lesz, a tető alá asztalokat teszünk — mondnyek vezetői segítettek az öszszeállításábasn, sőt kiegészítették tapasztalatukkal és véleményükkel. Nagyon érdekes képet mutat, hogy a megye kétszáz- negyvenhet községe közül száznyolcvankettöben — közülük negyvenhét székhely-, száztizenkilenc társközség — tartottak falugyűlést, s ezeken csaknem kilenc és fél ezer ember vett részt Átlagban ötvenkét embert számíthatunk egy gyűlésre, a valóságban azonban nagyon eltérő a részvevők száma, hiszen Visnyén például tizenhármán, Adandón. pedig négyszázötvenen (!) mentek eL A hallgatóság mintegy hetvenkét százaléka termelőszövetkezetben dolgozó, huszonhat százaléka munkás. Feltűnő azonban, hogy kevés fiatal, kevés nő és értelmiségi vett részt a gyűléseken. A következő falugyűlések szervezésekor figyelmet kell fordítani ezekre a rétegekre is. Szerény igények Akik elmentek a falugyűlésre, azok véleményt mondtak, javasoltak és kértek A falugyűlés rendszeres kapocs a tanács és a lakosság között, éppen ezért megnyugtató, hogy az ezerhatszázharmincöt felszólaló többsége elsősorban közérdekű bejelentéssel, javaslattal állt elő, s csak elvétve akadt személyes panasz. S talán ennél is értékesebb, hogy a maguk és társaik nevében szót kérők nagyon fontosnak tartották a társadalmi munkát a község gyorsabb fejlesztésében. Egyetértésre talált az a véleményük, hogy még több embert mozgósítsanak, s teremtsék meg a részvétel lehetőségét*'is. Az emberek tájékozottságát, közgazdasági ismereteinek növekedését mutatja, hogy általában, szerény igényekkel álltak elő. Előfordult ellenkező példa is, azt azonban, aki elvetette a sulykot, maga a hallgatóság intette le. Mértéktartás jellemezte a gyűléseket, s ha kialakult a »kívánságlista«, a tanácsvezetők pontosan válaszoltak arra, mi valósítható meg ebben az ötéves tervben, s mi a következőben. A falugyűlések egyébként arra is alkalmasak voltak, hogy összehangolják a társközségek, települések érdekeit a fejlesztésekben és az államigazgatási ja Szendéi Lajos KISZ-titkár, aki klubvezető és »felelős egy személyben. »Civilben« pedagógus. Miért lett kicsi a klubszoba? Mert sikerült olyan programot kialakítani, amire szívesen jönnek a fiatalok. KISZ-esek és KISZ-en kívüliek, foeatra- jongók és könyvbarátok, olyanok, akik vitatkozni szeretnek és azok iis, akik hallgatni, ötven—hatvan látogatója van a klubnak (persze nem egyszerre jön mindenki, mert nem férnek be). Sokszor van tánc, meg lemezihailgatás. Gyakran rendeznek könywitát — mindenki elolvas egy ajánlott könyvet —, aztán beszélgetnek róla. A téli politikai oktatáson a falu vezetői tartottak előadásokat A falakon a képek közös külföldi kirándulások emlékét idézik. — Az idén nem megyünk külföldre — mondják —, pár napra Szegedre látogatunk. Összeszokott jó közösség a tapsonyi fiataloké. Nemcsak maguknak tudnak jó programot, hasznos időtöltést keresni, hanem »kifelé« is megmutatták magukat. Az egész járás beszél a jól sikerült ifjúsági találkozóról, melyet a közelmúltban rendeztek. — Nagy volt a készülődés előtte — mesélik. — A falut csinosítottuk, még a buszmegálló épületét is bemeszeltük. De érdemes volt dolgozni, mert mi is jól éreztük magunkat, meg vendégeink is. Most ismét ojvan munka következik, amelyet maguknak végeznek. Bővítik a klubot, hogy ne kelljen senkit elutasítani »helyhiány miatt«. s. m. munkában is. Sok helyen — például a Kapolyhoz tartozó társközségekben — szóba került, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a közös tanács azokat, akik a társközségekben élnek. Amit lehet, intézzenek el helyben. Tartsák nyilván a javaslatokat A jó szervezés, a tartalmas beszámoló, a hozzászólási és véleményformálási lehetőség késztette a jelenlevőket annak a megfogalmazására, hogy fontosnak és . szükségesnek tartják a falugyűlést, mégpedig nemcsak a társ- hanem a székhelyközségekben is. A tanácsok vezetői elsősorban útmutatást kaptak, megkönnyítették a fórumok a községfejlesztés helyes sorrendjének eldöntését, így az emberek támogatásával láthatnak a legégetőbb problémák megoldásához. A falugyűlés jó előkészítésének fontosságát támasztják alá a pozitív és a negatív példák is. A balatonszentgyörgyi tanács nagy gondot fordított a fórum színvonalára, s a tanácselnök olyan meggyőzően beszélt, hogy minden részvevő fölmérhette, miként képviseli a tanács, a végrehajtó bizottság a községek lakosságának az érdekeit. Bizén mostanában nem tanácskoztak olyan felszabadult légkörben, mint éppen a falugyűlésen. Ádándon a négyszázötven részvevő közül huszonkilenc szólt hozzá a beszámolóhoz, s általános volt az a vélemény: »ezt a gyűlést semmi sem helyettesítheti«. Persze akadt olyan hely, ahol közönyt, érdektelenséget lehetett tapasztalni. Érdemes megvizsgálni ennek az okát minden helybeli szervnek. A kötéséi tanács például nem igényelte a társadalmi szervek segítségét a szervezésben, s ezért nem sikerült a gyűlés Nagycsepelyen. A somogy- szentpáli fórum a száznyolcvan hallgató ellenére sem felelt meg céljának, mindössze hárman mondtak véleményt. A főpróba végül is jól sikerült. Bebizonyosodott, hogy milyen jó és hasznos intézmény a, falugyűlés. Egészen biztos, hogy a szervezés és a tartalom mostani tapasztalatait minden tanács hasznosítja. Ne feledjék, hogy ez a fórum a szocialista demokrácia következetes megnyilvánulása. Különösen fontos, hogy az anyagi lehetőséghez mérten, a lakossággal együtt megállapított sorrendben valósítsák meg a javaslatokat. Ez szervezi legjobban a hallgatóságot a következő falugyűlésekre. bajos Gésa Minden előkészületet megtett a csurgói fogyasztási szövetkezet azért, hogy az év folyamán 15 millió forint értéket vásárolhasson fel a háztáji gazdaságoktól. Erről a felkészülésről, az elgondolásokról beszélgettem Koletár Jánossal, a szövetkezet felvásárlási osztályvezetőjével. — Területükön milyen mértékű a nyúltenyésztés, várnak-e előrelépést? — Jelenleg 6 nyúltenyésztő szakcsoportunk működik 397 taggal — mondta. — Tavaly összesen II vagon nyulat adtunk el. Szállítottunk közvetlenül exportra is, Olaszországba. Ebben az évben a házinyúl árát átlagosan 2 forinttal emeltük. Nagy a tenyésztési kedv a szövetkezetünkhöz tartozó 17 községben. Érthető, hiszen tavaly a nyulakért csaknem 3 millió forintot fizettünk ki. Szövetkezetünk igazgatóságának határozata alapján segítjük a nyúltenyésztés további fejlesztését. Ezt igazolja például, hogy 250 bikali »gyöngy« fajta tenyésaanya- got adtunk teljesen ingyen a tenyésztőknek. Ezek «teke A öomogybabodi Petőfi ^Termelőszövetkezet irodájában hallottuk: — A műanyagüzemben 1969 augusztusában kezdődött a bérmunka. Tszia gok kaptak elfoglaltságot, több mint ^élszázan, többségükben fiatalok. A gépek egy része a szövetkezeté, a többi a bérmunkát adó vállalatoké. Az ágazati nyereség tavaly 2,8 millió forint volt. „ Fonyódon, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének központjában mondták: — A Somogybabodi tsz-ben az alaptevékenység, tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés is eredményes^ A munkahely irodájában Jászay Elemér üzemvezetővel és dr. Bányai István munkavezetővel beszélgettünk. Behallatszott a gépek tompa zaja. Egykor a babodi gyermekek tanultak a falak között, s ahol most a tevékenységről folyt a szó, a tanító lakott. — Meglehetősen primitív körülmények között, betanított munkásokkal kezdődött itt az ipari termelés — kezde az üzemvezető. — Egy géppel indultunk. Aztán úgy gyarapodtak az eszközök, ahogyan azt a - termelőszövetkezet anyagi ereje engedte. Ä műszaki fejlettség ma már teljes, üzemszerű termelés folyik. Híradástechnikai berendezések és villamossági szerelvények műanyag alkatrészei készülnek itt. Tavaly már 5,2 millió forintot tett ki a bér54 000 forint volt. Megszerették, megkedvelték körzetünkben ezt a fajtát Tavaly ugyanis tapasztalatcserén voltunk a Bikali Állami Gazdaságban, és láthattuk ennek a fajtának az előnyéi. Ezenkívül szövetkezetünk 165 000 forint kamatmentes előleget is adott a gazdáknak. Igyekszünk rendben biztosítani a tápellátást. A szakmai tudás növelésére mind a 6 társulásunknál az év folyamán továbbképző előadásokat tartottunk. 1972-től azt várjuk, hogy a tavalyinál nagyobb mennyiséget vehetünk meg. — Mi a helyset a méhészeknél? — Körzetünkben 5 társulás működik 102 taggal Érdemes a méhészek munkájával törődni, tavaly is 747 mázsa mézet adtak el nekünk. Érthetően minden alkalmat megragadunk támogatásukra. Ezért folyósítottunk részükre , 284 000 forint kamatmentes előleget, és biztosítottunk számukra egy vagon iriéhetető cukrot nagykereskedelmi áron. Örömmel mondhatom, hogy a méhcsamunka értéke. Három műszakban dolgoznak az emberek: a tardiak, és a babodiak. Legtöbbjük fiatal fiú és lány. Helyi munkaerőt foglalkoztatnak. ) — Ügy tudom, az volt az üzem létesítésével a legfőbb I cél, hogy az itteni fiatalokat helyben tartsa, foglalkoztassa a termelőszövetkezet — tájékoztatott az üzemvezető. — A cél megvalósult. Ezek a fiataaz akácvfrágzást május első felére várják. Az a véleményük, hogy egy héttel élőbb borulnak virágba az akácosok. Méhészeink közül többen használják ki a vándorlás adta lehetőségeket Mi ezt azzal segítjük, hogy biztosítjuk a kannákat, és gépkocsikat is adunk a szállításokhoz. — Van-e zöldségtermelő szakcsoport a területükön? — Sajnos nincs. Bár elhatároztuk, hogy ebben, az évben megszervezzük a szakcsoportot. Szükség lenne rá. Tavaly nagyon jó tapasztalatokat szereztünk Ilikén az uborka- termelésben. Ennek elterjedt a híre, és az idén nemcsak Inkán, hanem Iharosberényben, Zákánytelepen és Csurgón is mintegy 50 háztáji gazdaság kötött velünk szerződést uborkatermelésre. Több vagonos felvásárlást várunk ebből a keresett zöldségféléből. Ezenkívül természetesen más zöldség termelésére is vannak kilátásaink. Az uborkatermelőknek díjtalanul biztosítottuk a magot, és ha kívánják, szerződéses elől eget is adunk rétek ismét a gazdasághoz kötődnek, sokan visszajöttek a távolabbi munkahelyekről. Most arra törekszünk, hogy szakmát szerezhessenek. Itt helyben, tanfolyam keretében szeretnénk ezt megvalósítani, szaktanárok és gyakorlati oktatók közreműködésével. Talán a harmadik negyedévben sor kerül erre. Megkérdeztünk egy fiatal lányt, az egyik gép kezelőjét: jól érzí-e magát ezen a munkahelyen, s ha igen, miért? Az egyik válaszból követ- • kezeitt a másik: azért érzi jól magát, mert szereti azt a munkát, amelyet végez, és a múlt hónapban például több mint 2400 forintot keresett. A gép kezelését tulajdonképpen három nap alatt megtanulta, utána már egyre nőtt a teljesítmény. Pontosság, ügyesség kell ide inkább, mint fizikai erő. A tanulékonyságot szépen megfizetik. Megéri a szorgalom, s a tsz jövedelemforrásai között jelentős helyet foglal el ez az üzem. — Milyen mennyiségű gyümölcs felvásárlását tervezik? — Eddigi tapasztalataink és a jelenlegi gyümölcsfaviróg- zás alapján úgy számítjuk, hogy 200 vagon gyümölcsöt .vehetünk meg 1972-ben. Ennek egy részét már szerződéssel lekötöttük. Ügy gondolom, hogy a gyümölcsértékesítés legalább 6,5 millió forintot jelent majd a termelőknek. Azon voltunk, hogy friss szaporítóanyagot biztosítsunk számukra, különféle gyümölcsfacsemetéket hozattunk. Sajnos nem elég nagy az érdeklődés ez iránt, pedig több olyan községünk van, ahol ráférne a gyümölcsösökre a fiatalítás. — Hogyan segítik a baromfitenyésztést? — Az elmúlt évekhez viszonyítva a mi területünkön is visszaesett a baromfitenyésztés. Ennek ellenére erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a háztáji gazdaságok jó minőségű baromfival rendelkezzenek. Ezt a célt szolgálja, hogy ez. évben 100 ezer naposcsirkét, -kacsát és -libát hoztunk a háztáji gazdaságok részére fejezte be Koletár János. a z. Somogyi Néplap Klub a „galambdúcban* Pontosság, ügyesség kell ide inkább, mint fizikai erő. Fotó: Grábner Több százezres támogatás a háztájinak ládák jól teleltek. Méhesaeusk sauare,
